Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

NAPIRENDEN liellenek-e újítások!1 Volt idő, amikor annyira szervezték üzemeink az újí­tómozgalmat, hogy a jó és hasznos, a munkát valóban könnyítő újítások mellett alibi újítások is kaphattak pénzt a vállalati kasszából. Helytelen volt ez a gyakor­lat, belátták ezt a vállala­tok vezetői és dolgozói is. A mozgalom kezdte visszanyer­ni tekintélyét és súlyát. Annál furcsább, hogy hal­lani, tapasztalni manapság teljesen ellenkező végletek­ről. Egyik ismerősöm — régi újító, s éjszakai fejtörései nyomán sok tízezret megta­karító — például azon keser­gett a minap: öt hónapja beadta újítását, de azóta en­nek a sorsáról vele senki sem beszélt. Sőt, úgy tudja, hogy még ember sem akadt, aki elbírálta volna, alkal­mas-e bevezetésre, vagy sem? Közölte, hogy ez az eset bizony nem készteti gondol­kodásra, munkaidőn kívüli alkotó tevékenységre. Ismerősöm gondján sokan osztoznak mostanában. Egy frissen készült statisztika rá­világít, hogy a múlt évben már erősen csökkent a be­nyújtott, elfogadott és beve­zetett újítások száma. Sza- bolcs-Szatmár üzemeiben ta­valy százzal adtak be, s fo­gadtak ak vezettek be keve­sebb újítást, mint 1966-ban. Holott a hatvanhatos ered­mények alapján sem tarto­zott megyénk a kiemelkedő újító megyék közé. Ezenkívül a gazdaságirányítás új rendszerében az- üzemeknek égető szükségük van a mű­szaki fejlesztésre, a maga­sabb termelékenységre, a munkás jobb, hatásosabb vé­delmére — s ami ezektől el nem választható, a többlet- nyereségre. Ez pedig aligha képzelhető el újítások, még­pedig növekvő számú újítá­sok nélkül. Tartjuk, hogy az újítómoz­galom ma is a szocialista munkaverseny szerves ré­sze. Valljuk, hogy az újító­kat sokkal inkább meg kell becsülniük a vállalatoknak, mint eddig. És nem csupán azért, mert ebből nagyobb a haszna a népgazdaságnak, az üzemnek. Hanem azért elsősorban, mert az újító ál­talában a törzsgárda tagja, az üzem előrelendítő je, aki nem elégszik meg azzal, ami van, nem törődik bele a sok­szor ■ megváltoztathatatlan­nak ítélt alacsony termelési szintbe. Miért hát ez a csökkenés, ez az idegenkedés az újítá­soktól? Lajti János, a TIT ASZ szb- titkára úgy véli, tény, hogy volt alibi újítás, s még ma is van. A többség azonban —; s ezt az ő vállalata tapasztala, ta is igazolta, s igazolja — hasznos és nélkülözhetetlen. Azt mondja, valószínű, hogy a vállalatok egy részénél ta Ián azért idegenkednek az újításoktól, mert azért pénzt kell fizetni. S az új gazda­ságirányítási rendszer körül­ményei között ezt a pénzt a vállalati nyereségalapból kell fizetni. Bár ez nem magyarázza a tavalyi csökkenés okát, még­is érdemes elgondolkodni a dolgon. Hogy manapság va­lóban nincs jövőjük azoknak, akik a spanyolviaszt, s a fából vaskarikát találják fel, csak azért, hogy kiegészítsék keresetüket. De ezzel nem szabad azonosítani, s egyen­lő elbírálás alá venni a töb­bit, az értékeset. Nem lehet kiönteni a mosdóvízzel együtt a gyereket! A jó újítás igenis nyere­séget hoz, az egész vállalat élvezi a hasznát. Ezért is ér­demes lenne felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, hogy az újító díja a vállalati dol­gozóknak azt a kategóriáját terheli a nyereség esetén, amelynél benyújtották. Fel kell számolni ezt a megkö­töttséget is. Azzal a szemlé­lettel együtt, amely sorva­dásra ítéli ezt a napjainkban rendkívül fontossá vált moz­galmat K. J. Egy bejelentés tapasztalatai Panasztevő körútra indult a közeli napokban a nyír­egyházi járás egyik termelő- szövetkezetének öt tagja. Személyes sérelmeiket, má­sok sérelmeit, a tsz-vezet^s hibáit mondták el különbö­ző fórumokon. A panaszok vizsgálata felügyeleti szer­veknél folyamatban van. Et­től függetlenül szólni kell egy alapvető dologról. A bírálat nem kis része a párt­titkár személyét illette. Nem véletlenül, mert ugyan a sérelmek gazdasági eredetű­ek, de felidézésében a párt­titkárnak is szerepe volt, mert jelenleg az iskolán lévő tsz-elnököt helyettesíti. Előzményekről csak any- nyit; á tsz gyengén gazdál­kodik, az elmúlt évet több mint egymillió forintos mérleghiánnyal zárták. En­nek nem csupán objektív okai voltak, közrejátszottak munkaszervezési hiányossá­gok, fegyelmezetlenségek és más személyes jellegű ese­tek. A párttitkár, miután helyettes gazdaság vezető lett, kétséget kizáróan erős kézzel nyúlt a bajok orvos­lásához. Főleg a felelősség­re vonással élt Fegyelmiket osztott Persze, tevékenysé­gét nemcsak a fegyelmezés töltötte ki és tölti ki, gon­dol a gazdálkodás reformá­lására is; arra, hogy inten­zív növénytermesztést foly­tatnak, javítják a kertészet eszközeinek kihasználását fejlesztik az állattenyésztést s ezzel égyidőben tovább szigorítják a munkafegyel­met bizonylati fegyelmet a közös vagyonhoz való vi­szonyt Ha mindez valóra válik, úgy 1968 már nem lesz mérleghiányos. A tervek helyességét, szük­ségességét a tett intézkedé­seket és az elkövetkezendő idők szigorúságát csak he­lyeselni lehet Dehát akkor mi a baj? Legfőbbképpen az; hogy a párttitkár min­dent egymaga akar csinálni, jellemző, hogy mikor az el­nök iskolára távozott bár van választott elnökhelyette­se a tsz-nek, kijelentette, helyettesítésre senki sem al­kalmas, csak ő. A tsz-titkáron kívül még számos vezetővel, szakem­berrel rendelkezik, s érthe­tően egy sem veszi jó néven a bizalmatlanságot. Ez ki- sebb-nagyobb mértékű tor­zsalkodásban is kifejezésre jutott A személyes ellenté­tek pedig szétforgácsolják az erőket megbontják az egységes álláspontot és így bármilyen jó is a gazdálko­dás javítására kidolgozott terv a végrehajtásoknál ba­jok keletkezhetnek. A gazdasági mechanizmus, s főleg annak első éve a mezőgazdaságban is igen sok tetszetős és nem tetsző fel­adat elvégzését kívánja a gazdasági vezetők tőL Ami jó a tsz-tagságnak az új tör­vényekben, határozatokban, azzal nincs baj, a szigorúbb rész, ami már magyarázatot követel, és szükséges hatni a meggyőzés eszközével is, az önálló gazdálkodás kialakí­tásának olyan része, amely egységes álláspontot sok ember egybehangzó munká­ját követeli. Nyilvánvaló, a gazdasági vezetőknek a ki­tűzött célok érdekében meg­alkuvás nélkül erős kézzel kell kezelni a fegyelmezet­leneket a rendbontókat, sőt az eddigieknél erősebb szív­vel kell alkalmazni a törvé­nyek által meghatározott szankciókat azokkal szem­ben, akik a tsz-alapszabály által előírt kötelességeket nem teljesítik. Gazdasági vezetőkről be­szélünk és nem véletlen. Személy szerint és anyagilag ők felelősek azért hogy egy­egy termelő egységben min­den vonalon rend legyen. Dé hát mi a pártszervezet a párttitkár feladatai Ez is meghatározott. A kqmmunis- táknak — és a p^rtt it kár­nak — legfőbb tennivaló­juk, hogy érvényt szerezze­nek a párt általános politi­kájának, gazdaságpolitikájá­nak. Kötelességük, hogy is­mertessék, magyarázzák ezt a politikát úgy, hogy a meg nem értett vagy félreértett kérdéseket megvilágítsák, tisztázzák. A gazdasági ve­zetésnek így nagy segítsé­get nyújtanak. Feladatuk még a kommunistáknak, jo­guk és kötelességük is, hogy a gazdasági vezetést beszá­moltassák, s ahol szükséges a párt politikájának meg­felelő instrukcióval szolgál­janak. A gazdasági vezetők, párt­vezetők munkájának fenti meghatározása azért szüksé­ges, mert nyilvánvaló más lenne a közhangulat, az em­berek véleménye, az emlí­tett nyírségi faluban is, ha a gazdasági vezetés, párt­vezetés saját feladatkörében tevékenykedik és nem kö­vetkezik be, hogy két funk­ciót egyetlen ember képvi­sel. Seres Ernő Diákok a Nyírlugosí illami Gazdaságban A Nyírlugost Állami Gazdaság gépműhelyében tizenöt nyíregyházi diák gyakorlati munkája során a korszerű mezőgazdasági gépek szerkezetével, javításával, alkalmazási mód. javai ismerkedik. Képünkön: Balaczki József szerelő a munka egy fázisával ismerteti meg a fiatalokat. „ _ , . . , Hammel J. felv. MEGKEZDŐDTEK az orosz nyelvi tanulmányi versenyek A közelmúltban megkez­dődtek, most javában tarta­nak megyénkben az orosz nyelvi tanulmányi verse­nyek. A vetélkedőket a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a KISZ szervezi. Részt vesznek rajta 7—8. osztályos általános iskolai tanulók és középiskolások. A feladatok hasonlók: vers- és prózamondás (amelyet maguk a diákok választhat­nak), orosz nyelvű társalgás előre megadott témákról (például a Szovjetunióról az iskolai életről, a szabad idő­ről). Ezenkívül képekről, ne­ves műalkotások látható reprodukcióiról kell beszél­niük a versenyzőknek. Ez alapos felkészültséget kíván. Az osztályokban már megrendezték az őrsi, alap­szervi vetélkedőket, az orosz szakkörökben, hónapok óta készülnek a versenyek­re. Az iskolai versenyek után minden járásban megrende­zik a körzeti döntőket. A megyében elsőként március 1-én Csengerben lesz a já­rási verseny. A megyei döntőn április első napjai­ban mérik össze tudásukat a legjobbak. Az országos leg­jobbak részére értékes díja­kat adnak át. Úgy az általá­nos, mint a középiskolások első díja szovjetunióbeli utazás, a második dijak részvételt jelentenek orosz nyelvi táborokban a Bala­ton mellett, míg a többiek értékes tárgyjutalmakat kap­nak. Este Kislétán — Gyalog indultunk el Omszkból Kovács Jánossal. 1919 nyara volt. Ha faluba égtünk, kéregettünk. Én tudtam oroszul, én kértem. Mégis János fél kenyeret ka­pott, míg én csak egy-egv karéjt. Sehogy se tudtam rájönni, miért... A visszaemlékezést fe­szülten figyelő emberek harsány nevetésben törnek ki. Mindig szívesen hallgat­ják Böszörményi Albi bácsi elbeszéléseit, meséit. Ök az esíézők. Régi falusi szokás, szomszédok, cimborák össze­jönnek, borozgatnak. Idézik a múltat, tervezik a jövőt, it Pesti színészek jöttek A kislétai főutcán lányok sétálnak. Szépen öltözöttek, városi divat szerint. Nyo­mukban egy csapat legény halad. A kultúrházba igye­keznek. Pesti színészek jöt­tek, az Arany embert mu­tatják be. Hatkor kezdődik az előadás, minden jegy el­kelt Két hete voltak itt utoljára, két hét múlva is­mét jönnek. A lelkes közön­ség szívesen fogadja őket. Az előcsarnokban Gebri György boltvezető árulja a mezőgazdasági szakkönyve­ket. Szép kiállítást rendez­tek könyvekből. — ötszáz forint értékűt vittek el egy óra alatt. Szí­vesen vásárolnak itt az em­berek mezőgazdasági szak­könyveket. Orosz József fiatal techni­kus. Állattenyésztési szak­Az örömszerzés magas iskolája Az ügy nem lenne érde­kes, ha nem történt volna meg. De megtörtént. (Az igaz ügyeknek mindig van olyan árnyékuk, hogy talán nem is- igazak; annyira va­lóságosak.) Két szál szegfűt vett az osztály. Figyelmességnek nem drága, engesztelésül i* el­megy, ha éppen ilyen szere­pet szánnak neki. Csak ez lehetett, mivel a negyedik osztály serdülő férfiai kivé­telesen nem voltak szerel­mesek fiatal tanárnőjükbe. A lányok sem rajongtak ér­te, ami ugyancsak természe­tes. így történhetett meg az eset, amiért a tanárnő meg­neheztelt. Az osztályt ud­variasan, de nagyon tárgyi­lagosan kezelte. Ez a leg­rosszabb. A harag tartós volt. csak az osztály közeledhetett. így, érettségi előtt nem jó ujjat húzni a matektanárral. Az osztálynak közeledni kel­lett. Kíváncsian várták, megjelenik-e o tanárnő az iskolabulin. Megjelent. Ke­rítettek két szál piros szeg­fűt, két vállalkozó is akadt, hogy átadja, hegyen béke. A vállalkozás nem sike­rült, a sértés, úgy látszik, súlyosabbnak bizonyult. A tanárnő nem fogadta el a virágot, maradt az osztály a két szál szegfűvel. „Adjá­tok nekem, szólalt meg az egyik fiú, anyám, apám hol­nap lesznek huszonöt éves házasok. Megérdemlik.” A szegfűt hazavitte, másnap átadta a szüleinek. A fiú bátyja járt egy lány­nyal, harmadnap annak volt a születésnapja. A szülők bólintottak, jó, vigye el a két szál szegfűt a vázából. Végül is nem a virág a fon­tos, hanem a figyelmesség. A lány, akivel járt, meg is kapta a két szál szegfűt, megcsókolta a fiút, és mind­össze annyit kérdezett, hol lehet kapni ilyen szép virá­got. A fiú morgott valamit. A lánynak másnap idő­sebb hölgyrokona érkezett Svédországból. Este indul­tak, hogy meglátogassák az új^ elegáns körszállóban. A lánynak induláskor jutott eszébe, hogy elfelejtett vi­rágot venni. Meglátta a két szál szegfűt, gondosan celo­fánba csomagolta. Ezzel kö­szöntötte az öreg hölgyet. Az idős rokon nem vélet­lenül érkezett haza azon a napon. Másnap ugyanis leg­kedvesebb unokája ünne­pelte 25. születésnapját. Nemcsak kedves és szép volt ez az unoka, hanem okos is. A hosszú svéd éjszaká­kon sokszor gondolkozott, azon, hogyan is lett ez a lány matematikus. Senkire nem hasonlít a családban. A születésnapi ünnepségre másnap kedves ajándékkal állított be; a csomaggal együtt átnyújtotta a lánynak a két szál szegfűt is. A virágok, míg élnek, egy­forma szépek. Az unoka nem vette észre, hogy ezt a két szál szegfűt valahol már lát­ta. Vázába rakta és másnap reggel friss vízzel cser étté ki a régit. A szegfűk mégis hamar elhervadtak. Talán bána- tukban... CK, L) könyvet keres. Édesapjával együtt szívesen olvasnak. Tsz-ösztönídjjal végezte a technikumot, most főiskolá­ra megy. Állattenyésztő lesz. Lelkes fiatalok Előadás után a fiatalok a kultúrházban maradnak. A székek oldalra kerülnek, kezdődik a tánc. Beat-zenére táncolnak. Jól működik a KISZ-klub. Sakkversenye­ket, szellemi vetélkedőket, irodalmi előadásokat ren­deznek. Domoszlai Irén pro­pagandista, pedagógus ter­veikről beszél. — Azt tervezzük, hogy egy tsz-klubot létesítünk. Lehet majd sakkozni, kár­tyázni, társasjátékozni, fo­lyóiratokat böngészni. Az emberek a kocsmában sak­koznak, beszélgetnek. így elcsalogatjuk majd őket onnan, s az öregek klubját is megalakíthatjuk. A fia­talok szép felajánlásokat tettek, komoly társadalmi munkát végeznek. A lemezjátszó már régi, a lemezek is kopottak, mégis jól szórakoznak. Nem érzik, hogy falun vannak Önmaguknak teremtik meg a kényelmes, kulturált éle­tet, jól élnek. Az esti félhomályban ki­sebb embercsoportok igyekez­nek az állomás felé. Távoli munkahelyeken dolgoznak. Újabb két hétig nem jönnek haza. A család elkíséri őket. Útközben betérnek a kocs­mába, isznak valamit. Tás­kák, csomagok, korsók min­degyiknél. Kétheti élelem. Egyre kevesebben B. István tavaly végezte a nyolcadikat. Pesten ipari ta­nuló, távol a családtól. Egy­más után három féldecit megiszik, nem esik jól, re­meg á kezében a pohár, de inni kell, mert az idősebb cimborák is isznak. Minden, ki egy kört fizet. Az üvegek tartalmát a vonaton isszák meg. Felszedik a csomagokat, mennek az állomásra. Jóéjszakát kívánnak a föl­dieknek, az otthonmaradók­nak. Indulnak. Egyre keveseb­ben. Tomasovszky István 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents