Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

MOSZKVA Moszkvában szovjet—fran. Cia megbeszélések kezdődtek a világűr közös kutatásának és békés felhasználásának kérdéseiről. A francia tudó­sok küldöttségét Robert Aübinier, a francia űrkuta­tó intézet igazgatója, a szov­jet delegációt pedig Borisz Petrov akadémikus vezeti. PÁRIZS Franciaország rövidesen félmillió tonna gabonát szál­lít a Kínai Népköztársaság­nak. A Közős Piac brüsszeli hatóságai is hozzájárultak ahhoz, hogy Franciaország kedvező fizetési feltételek mellett gabonát szállíthasson a Kínai Népköztársaságnak. Az ügylethez a Közös Piac 30 millió dollár szubvenció­val járul hozzá. NICOSIA A Szovjetunió és a Cipru­si Köztársaság képviselői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió 2,3 millió font érték­ben mazutot (nyersolajter­mék) szállít Ciprusnak. PANMINDZSON Szerdán a kora reggeli órákban megbeszélést tartott a koreai fegyverszüneti el­lenőrző bizottság Panmind- zsonban. A nyilvános ülésre érkező újságírók megtekin­tették azokat a fotókópiákat, amelyeket a KNDK illetékes hatóságai készítettek a Pu­eblo amerikai kémhajó le­génységének beismerő vallo­másait tartalmazó eredeti dokumentumokról. TEL AVIV Az izraeli katonai szóvivő szerdán reggel közölte, hogy az éjszakai órákban a Jor­dán folyó nyugati partján újabb tűzharcra került sor „arab beszivárgók” és egy izraeli járőr között. A köz­lemény szerint nyolc arabot megöltek, az izraeliek vesz­tesége egy halott és egy se­besült volt. Az izraeli közle­mény szerint az arab beszi­várgókat a Jordán folyó túl­só partjáról könnyűfegyve­rekkel fedezték. SZÖFIA Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán Ivan Basev bolgár külügyminisz­ter kíséretében Plovdivba érkezett. Gromiko délelőtt megkoszorúzta a szovjet és a bolgár hősök Plovdiv- ban felállított emlékművét, majd megismerkedett a vá­ros nevezetességeivel. A dél­utáni órákban folytatta meg­beszéléseit bolgár kollegájá­val. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnöksége 60. születés­napja alkalmából „a Szo­cialista Munka Hőse” kitün­tetést adományozta Pjotr Selesztnek, az SZKP Politi­kai Bizottsága tagjának, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. 28 A hadnagy ment. Két al­tiszt közrefogta Galambot. A kórhásszekérhez mentek, ahol Troppauer karját ép­pen bekötözték. — Közlegény! Ennek az embernek a fegyveréből lőt­ték ki a golyót rád! Troppauer ámultán fel- emelkedett. A térkép új színei R Német Kommunista Párt új programja Óriási érdeklődés a kommunista párt sajtóértekezlete iránt Bonn, (MTI): A Német Kommunista Párt újraengedélyezését kez­deményező bizottság szerdán Bonnban sajtóértekezletet tartott. A műit héten ezt a sajtóértekezletet — mint je­lentettük — Frankfurtban kívánták megrendezni, de a bonni belügyminiszter fel­hívására betiltották az érte­kezletet és a NKP két veze­tő tagját, Herbert Miest és Max Schaefert letartóztat­ták. A két letartóztatottat 24 órával később az állam- ügyészség utasítására sza­badon engedték. Főként azért, mert úgyszólván az egész nyugatnémet és világ­sajtó elítélte az eljárást. Ilyen előzmények titán került Sor a szerdai Sajtó- értekezletre; amely iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A sajtó, a rádió és a televízió tudósítói Hering módjára zsúfolódtak össze a volt bonni polgári kör nagy­termében. Szép számmal je­lentek meg természetesen a biztonsági szolgálat és a rendőrség emberei is A párt újraengedélyezé­sét kezdeményező bizottság nevében Kapluck közölte: a rendőrség azzal a feltétellel engedélyezte a sajtóértekez­letet, hogy azon nem sza­bad idézni az NKP új prog­ramtervezetéből. A bizottság azonban már 12 000 pél­dányban szétküldte a ter­vezetet és néhány baloldali lap teljes terjedelemben le­közölte azt. Ezután Max Schaefer fej­tette ki a párt álláspontját. Elérkezettnek láttuk az időt — mondotta —, hogy új programot dolgozzunk ki. A bonni kormány most felül akarja vizsgálni ezt az új programot. Vajon azoknak a jogkörébe tartozik-e ez, akik bennünket letartóztattak? Erre csak a nyilvános köz­vélemény illetékes. Arra a kérdésre, hogyan egyeztethető össze az alkot­mány betartásával az, hogy a párt szocializmust kíván megvalósítani, azt válaszol­ták, hogy a Német Kommu­nista Párt a szocializmus békés úton való megvaló­sításáért küzd. A kommu­nista párt egyedül nem va­lósíthatja meg céljait — mondották — ezért együtt akar működni a szociálde­mokrata párttal, bár a je­lenlegi pártvezetés egyes lépéseit nem helyesli. A legtöbb kérdésben egyetért a párt a szakszervezetek kö­veteléseivel. Egyébként a kommunista párt minden demokratikus erővel hajlan­dó együttműködni, beleértve a kis- és középvállalkozókat is. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen jogi eljárással lenne a KP újra engedélyezhető, a kommunista vezetők hivat­koztak Arndt SPD képviselő javaslatára. Amdt azt indít­ványozta, váltó z* ássák meg a vonatkozó törvényt oly módon, hogy az alkotmány- bíróság csak meghatározott időre tilthasson be politikai pártokat. Ez esetben az NKP betiltása elévülne. A párt újraengedélyezéséért küzdő bizottság kész az NSZK kormányával tárgyalni a kérdésről — húzták alá a sajtóértekezlet szervezői. Bocsássák szakodon a bebörtönzött görög hazafiakat Szerdán a Szovjet Újság­író Szövetség moszkvai szék­házéban a görög demokra­ták védelmére alakult szov­jet szolidaritási bizottság sajtóértekezletet rendezett. A szovjet és külföldi újság­írók előtt Georgulasz Beikosz görög újságíró, az AVGI moszkvai tudósítója nyilat­kozott a görögországi hely­zetről. A görög újságíró köszöne­tét mondott mindazoknak, akik szolidaritást vállaltak a bebörtönzött hazafiakkal. Kifejezte a görög nép mély háláját a szovjet kormány iránt, amely hivatalos lépé­seket tett a görögországi ka­tonai rezsim foglyaiért. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy jóllehet Theodorakisz és még néhány más politikai fogoly szabad­lábra került, a koncentrációs táborokban továbbra is ez­reket őriznek csupán azért, mert nem tekintik a demok­rácia és a szabadság meg­mentéinek a junta sötét ez­redeseit. Ezután idézett egy Athénból érkezett levélből, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Iliász Iliu, az EDA parlamenti képviselője, a görög demokraták egyik kimagasló személyisége egy athéni rabkórházban, ször­nyű helyzetben, a megőrülér határán van. A katonai jun­ta tervet dolgozott ki a 64 éves politikus megsemmisí­tésére. Beikosz hangsúlyozta, a nemzetközi közvéleménynek fel kell emelnie szavát Iliász Iliu, Manolisz Glezosz, Jan- nisz Ritszosz a költő és va­lamennyi bebörtönzött sza­badon bocsátásáért. A bebör- tönzöttek szabadságáért ví­vott küzdelem egyben har­cot jelent a fasizmus ellen is. — Az ki van zárva. — Micsoda hang ez?! — rivallt rá a tiszt. — Te ta­lálkoztál vele előzőleg? — Igen. Galamb kért rá, hogy néhány verset olvassak neki, szereti a verseimet, mert én, ha még nem emlí­tettem volna: költő vagyok, és... — Fogd be a szád! Volt ennél az embernél puska, mikor találkoztatok? Troppauer diadalmasan ki­áltott: — Egy szál sem! Ott ült egy domb alján a Szahara közepén és nem volt nála más fegyver, csak a száj- harmonikája... A hadnagy visszament Ki­mérte, hogy a homokdomb­tól, ahol Galamb ült hány lépés a táborig és vissza. Fél óra idő kellett ehhez fu­tólépésben. Tehát Galamb tisztázva volt. — Gyanakszol valakire? — kérdezte a hadnagy Troppauert — Valamelyik irigyem le­hetett. Egy művésznek sok irigye van. A tettes nem került elő. Galamb gondolkozott, hogy jelentsen-e valamit a kísér- tetről. Ez mégiscsak furcsa, hogy egy kísértet jár a nyo­mában, azután az ő puská­jával megsebesítenek vala­kit... Mi a csudát akarnak tőle?... Lehetséges, hogy az a szép, szomorú rejtély volt a merénylő?... De mit vé­tett az ügyben Troppauer? Ott maradt Troppauer mellett, s a költő verseit ol­vasta fel, amit a beteg be­hunyt szemmel hallgatott — Bocsánat Galamb... A gróf úr jelent meg. Dal­lamos, finom hangja csupa tapintat és előzékenység volt. — Kedves Troppauer — mondta a betegnek. — Na­gyon szűk a cipőd. Állan­dóan sántítok. Kérlek, cse­réljük vissza... A költő cipőt cserélt a gróf úrral. Galamb kíván­csian tudakolta a furcsa eset okát. — Még Oranban, mielőtt elindultunk — magyarázta Troppauer —, este megkért a gróf, hogy cseréljünk ba­kancsot, mert én úgyis be­megyek a városba, tehát ki kell tisztítanom, ő meg sze­retne lefeküdni, de tele van vörös latyakkal a cipője, és bíbelődni kéné veié. Tudód, milyen a költő? Elcserél­A BRIT BIRODALOM egyik nagyratörö miniszter- elnöke, Joseph Chamberlain mondotta a századforduló táján: „Anglia birtokain so­hasem megy le a nap és sohasem szárad fel a vér...” Ez volt az az időszak, ami­kor a térképen a híres és hirhedt brit királyi rózsa­szín és még négy-öt gj’ar- matosító hatalom színei bo­rították a területek többsé­gét. Mint csepp a tengert, tükrözte a helyzetet a világ eddigi legrövidebb háború­ja is. Brit ultimátumot ad­tak át a zanzibári uralko­dónak, s elegendő volt egyetlen angol cirkálónak tüzet nyitnia a szultán pa­lotájára, hogy harminckét perc múlva kitűzzék a meg­adást jelentő fehér zászlót. Századunk második felé­ben azonban alapvetően megváltozott a világtérkép. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való át­menet kora, de ennek ke­retében a nemzeti felszaba­dulási mozgalom nagy si­kereinek időszaka is. A szocialista világrendszer lét­rejötte mellett jogosan tart­ják az elmúlt két évtized legfontosabb eseménysoro­zatának a harmadik világ kialakulását, összeomlott a gyarmati rendszer és he­lyét fiatal, független orszá­gok foglalták el. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni néhány számadatot. 1914- ben a Föld lakott területé­nek több mint hetven szá­zaléka, lakosságának 62 szá­zaléka a gyarmatokra ju­tott. Ma a Föld népességé­nek csupán egy százaléka él gyarmatokon. A folya­matra jellemző, hogy 1945 és 1960 között huszonnégy volt gyarmat szabadult fel. 1960 és 1963 között szinte földcsuszamlásszerűen 32 ország lett független, közü­lük csupán Afrikában 23. A legutóbbi fél évtizedben pe­dig ismét tucatnyi ország nyerte el önállóságát. A „legfiatalabbak” a Dél-je­meni Népi Köztársaság, va­lamint az idei márciusban függetlenné váló Mauritius sziget. A GYARMATI REND­SZER felbomlása azért tör- ténhetatt ilyen viszonyla­gos gyorsasággal, mert ked­vező belső és külső körül­mények alakulták ki. Ami a belső tényezőket illeti: általános antiimperialista forradalmi tömegmozgalom bontakozott ki. A nagy tö­megeket érintő megmozdu­lás élén a kommunista pár­tok. illetve olyan háiadó nacionalista szervezetek áll­tak. amelyekre közvetett módon ugyancsak nagy hatást gyakoroltak a szocialista eszmék. A külső körülmé­nyek pedig különösen ked­vezően alakultak, hiszen létrejött és megizmosodott a szocialista világrendszer. tem vele a cipőt, és reggel már meneteltünk... Ügy lát­szik, szűk neki a cipőm... Azt olvasd, amelyikben a szerelmet egy nyíló almá­hoz hasonlítom, amikor le­hullik... Galamb azt olvasta, és a kiütő lehunyt szemmel él­vezte... Legközelebbi útszakasz: a Murzuk oázisig tíz pihenő­vel és négy táborozással. Latouret őrmester felderíti az utat. Mindenki jól tudja, hogy ez a felesleges járőr- szolgálat büntetés. Nem minden káröröm nélkül néz­ték a katonák, amint sorako­zó előtt fél órával nekivág a sivatagnak. De hiába vár­ták, hogy a vén katona fá­radt lesz vagy komor. Seb­helyes arcán semmiféle ér­zelem nem látszott. Lepör­költ, fehér hiuzbajusza épp olyan harciasán és zordan meredt a légionáriusokra, és éppúgy felfedezett minden kis hanyagságot, szabályta­lanságot, mint azelőtt. Még az éjszaka sötétjében indult el a nyolc ember, kö­zöttük Galamb, Latouret őr­mester mögött. Iljics került melléje. Iljics, vagy ahogy a légióban hívták: Kölyök, megváltoztak az erőviszo­nyok. A szocialista orszá­gok, a lenini elveknek meg­felelően, síkra szállnak minden ország jogos füg­getlensége mellett. Ez nem­csak elvont támogatás, ha­nem politikai, diplomáciai gazdasági, sőt katonai se­gítségben is realizálódik. A harmadik világ — kissé egyszerűsített kifejezése is utal rá, — tulajdonképpen azért jöhetett létre, mert az imperialista világ mellett kialakult a „második világ”, a szocialista világrendszer. Természetesen a kapcsola­tok kölcsönösen hasznosak, a szocialista országok támo­gatják a fiatal független államokat, ám azoknak erő­södése jótékonyan hat visz- sza az egész antiimperialis­ta front helyzetére. AZ ALAPVETŐEN ÚJ HELYZET, a nagy eredmé­nyek új problémákat is fel­vetnek. A nemzeti felszaba­dításért folyó küzdelem nem érhetett véget a gyarma­ti rendszer összeomlásával, folytatódik tovább, sokszor változott formában, új je­lenségek figyelembe vételé­vel. Valóban vázlatszer ően felvetítve, elég az alábbi három fő kérdésre irányíta­ni a figyelmet: 1. Bizonyos területeken, elsősorban Afrika déli fe­lén, még keménv utóvéd­harcokat vív maga a klssz- szikus gyarmatosítás is. El­sősorban a portugál koloni- alizmusról van szó. illetőleg olyan hivatalosan független országokról, amelyekben egy fajüldöző kisebbség elnyom­ja az afrikai többséget (Rhodesia, Dél-Afrika). Az imperialista nagyhatalmak lényegében támogatják őket. Portugália közismerten tag­ja a NATO-nak, az atlanti szövetségesektől kapott fegyverekkel folytat gyar­mati háborút Angliában, Mocambiqueban és Portu- gál-GVineébart. Rhodésiá és Dél-Afrika ellen ugyan ér­vényes ENSZ bojkotthatáro­zatok vannak, de a nyugati hatalmak ezt nem veszik fi­gyelembe. 2. A már függetlenné vált országokban kulcskérdés a gazdasági önállóság megszer­zése. A nagy nyugati mo­nopóliumok befolyása azon­ban egyenlőre változatlanul erőteljes Afrika, Ázsia és Latin - Amerika számos pontján, sőt a neokolonia- lista (újgyarmatosító) pró­bálkozások egyes államok­ban további térnyereségre vezettek. 3. Miután előkészítették á talajt, az imperialisták mind kevésbé vetik el a nyílt beavatkozás eszközeit Ez megnyilvánulhat jobbol­dali katonai puccsok forrná­kissé szaporán lélegzett, ami az első komoly jele a kime­rülésnek. Ilyenkor már a tü­dő erei tágulnak... — Atkozott egy út.. — mondta sípoló hangon. — Csak tudnám, meddig még, hiszen a Szahara errefelé már ismeretlen. — Fenét — nyugtatta meg Galamb. — Murzuk oázis még nagy gócpont a marok­kói és az algériai karaván- utak találkozásánál... Kölyök bánatosan csó­válta a fejét. — Én többet tudok egy át­lagos katonánál. Murzuk oázis az utolsó pontja a ci­vilizációnak. Innen az Egyenlítőig csak egy-két tu­dós jutott el még eddig. Fon­tos lett volna mindig ez a rész, mert ha Murzukon át a Niger vidékéig eljutunk, ak­kor Angol Guineáig építené­nek vasutat. Ezért az útért járt erre Hornemann, Bart és legelőször Suetonius Pau­linus, de óttvesztek. A Niger vidékén még egy hatalmas, ismeretlen földdarab Van, amely vitathatatlanul azé lesz, aki hamarább eléri. — Mondd, Kölyök, hol ta­nulsz te ennyi feleslegeset ilyen utazókról, akik min­denbe beleütik az orrukat.. jában (például Ghana Vagy Indonézia), amikor imperi-; alistabarát garnitúrát segí­tenek az ország élére. A módszerek közé tartozik a helyi háború is, méghozzá két fő változatban. Egy­részt felhasználják helyi szövetségeseiket, hogy ha­ladó szomszédaikra nyo­mást gyakoroljanak. Ebbe a keretbe illik az izraeli ag­resszió a progresszív arab államok ellen, vagy Szaud- Arábia beavatkozása a Je­meni Köztársaság ügyeibe. De mind több példája van annak, hogy az imperializ­mus, mindenekelőtt a világ csendőrének szerepére törő Egyesült Államok maga vi­sel háborút. A NEMZETI FELSZA­BADULÁSÉRT KÜZDŐ ERŐKNEK számot kell vet- niök tehát azzal a ténnyel, hogy az imperializmus — sokat emlegetett globális stratégiájának keretében — biztosítani kívánja közvetett vagy közvetlen uralmát a harmadik világban. Ez az ellentámadás hallatlanul bo­nyolulttá tette Afrika, Ázsia és Latin-Amcrika politikai viszonyait. Volt. ahol át­meneti sikert hoztak a jobboldali rohamok, n ásutt viszont éppen az ahtiimpe­rialista ellenállást kristá­lyosították ki. Megint szól­nunk kell a haladó harma­dik világbeli országok és a szocialista erők hatékony harci szövetségéről, amely­nek, többek között, új je­lensége például az SZKP, az MSZMP és más kom­munista pártok kapcsolata haladó nemzeti mozgal­makkal, így a Guineái De­mokrata Párttal, az EAK Arab Szocialista Uniójával, a Szíriái Baathszal, az nigé­riai FLN-nel. Az elmondottakból kö­vetkezően a nemzetközi muhkáshiozgalom feladatai közé tartozik a harmadik világban kialakult helyzet alapos elemzése, a moz­gásfolyamatok feltárása, ä lehetőségek számba vétele. Egy kommunista vi'ágta- nácskozás az antiimperiaHs- ta harc időszerű kérdései­ről folytatott tanácskozásai során nyilvánvalóan érinti majd a harmadik világ esemé­nyeit. Szükség van a pozitív é* a negatív jelenségek értéke­lésére. hogy azok alapját! alakulhasson ki a helyes magatartás, amely egyaránt fontos a kommunista moz­galom, a nemzeti felszaba­dulási mozgalom és a világ békéiének ügyét illetően, így lehet az imperializmus globális stratégiájával szem­ben a leghatékonvabb és eredményes globális, anti­imperialista egységet szem­be állítani. Réti Ervin Tisztára képtelenség a té korodban ennyi hiábavaló­sággal bíbelődni... Majd Murzukban megállunk es kész... — Tévedsz. MUrzükban szpáhi és szenegáli helyőrség van. — De jól tudod! — Hézett rá Galamb némi gyanakvás­sal. Utóbbi időben nem sze­rette a különös ismeretekkel rendelkező katonákét. Ör­dög vigye a sok rejtélfiieU Kölyök zavarba jött, — Igen... Véletlenül, egy hölgy révén ismeretségekre tettem szert... Sokat tudok, és különös módon elmond­tak néhány érdekes adatot a szaharai politikáról... — Kérlek, hogy ezeket as adatokat másnak sorold fel. Én, fiam, őszintén megmon­dom neked, hogy jobban ér­dekel az utolsó szeretőd, fel­téve, ha őnagysága valami szellemeset mondott, és van egy kedvenc dala, amit éh később közvetítenék neked szájharmonikán. Kölyök kutatóan nézett rá. — Azt hiszem, te alakos- kodsz. Pedig talán ha őszin­tén beszélnénk... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents