Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
9Jüstustatisztika Első a Kossuth, de erősödik a mezőny Az utóbbi években a magyar dohánygyárak a b’end típusú, korszerű méretű cigaretták gyártására tértek át. Elsősorban a filteres cigarettafajták száma növekedett. Ma már évente több mint 3 milliárd darab Fecske készül, ezenkívül egymil- liárd egyéb füstszűrös cigaretta kerül ki a gyárakból. Mégis a népszerűségi listán a vezető helyet változatlanul az erős Kossuth tartja. A Szabolcs megyei adatok mégis azt bizonyítják, hogy ha lassan is, de egyre növekvő számban a cigaretta népszerűségét egyre inkább a korszerűség követkelmé- nyei döntik el. Emelkedett például Nyíregyházán és környékén a Fecske fogyasztása. Tavaly ebből 53 millió darabot adtak el. Savariá- ból viszont, főleg az akadozó ellátás miatt, csupán 4 millió 900 ezer darabot vásároltak. A Kossuth-cigaret- ta népszerűsége a megyében. bár országos átlagot tekintve változatlanul tarifa az első helyet, stagnál. Evek óta 800—900 millió darabot adnak el belőle egy esztendő alatt (hsj) Röntgenvizsgálat a határállomáson ä A külföldről hazánkba érkező vetőmagvakat a határállomásokon alapos vizsgálatnak vélik alá, hogy megakadályozzák a növényi kártevők és betegségek beszivárgását. A fontos munkát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának kirendeltségei látják el. Képünkön: a gyekényesi határállomáson ipari röntgenvizsgálathoz készítik elő a vetőmagot. Bajkor József felvétele „Uram. lefoglalom a gyűjtemé.. Bélyeghamisítók tündöklése és bukása — Uram, lefoglalom ezt a rendkívül értékes albumot, amit ki akart csempészni, s megindítjuk ön ellen az eljárást! — Kérem, ezek nem valódi bélyegek, valamennyit én csináltam! Színjáték a határon A különös párbeszéd a francia—svájci határon játszódott le, az egyik utas, Jean de Sperati és a finánc között. A vita folytatásaként szakértők vizsgálták ireg a bélyegeket és kijelentették: valamennyi valódi, értékes ritkaság. — Akkor bebizonyítom, hogy az én gyártmányaim. Tessék, mondják meg, melyiket készítsem el — válaszolta fölényesen Sperati, majd bevonult „laboratóriumába”, ahonnan a szakértők legnagyobb elképedésére néhány óra múlva diadalmasan hozta elő a tökéletes hamisítványt — Én nem akarok becsapni senkit — nyugtatta meg a szakértőket a „bélyeghamisítók királya”, ahogy később elnevezték. — mert a bélyegek hátlapján feltüntetem, hogy az én munkám. Csak azt akarom, hogy a szegény gyűjtők albumában ne legyenek üres kockák amiatt, hogy drága bélyegeket nem tudnak megszerezni. — Amikor megöregedett, visszavonult a különös mesterségtől. Előbb azonban teljes felszerelését mintegy 600 hamisítványt 10 millió frankért eladta az angol filatéliai társaságnak — tananyagul. Kivételes ügyességgel dolgozott Sperati hírhedt elődje volt Francois Fournier genfi nyomdatulajdonos; nevét borzongva ejtik ki a gyűjtők, mert „bélyeggyárának” termékei ma is közkézen forognak. A múlt század végén tevékenykedett és alig van ország amelynek értékes klasszikus kiadványait ne hamisította volna. Végül leleplezték és nyomdai kliséit a nemzetközi bélyeg- gyűjtő szöve*ség szerezte meg, szintén filatéliai tananyagnak, hogy a gyűjtők tanuljanak belőle. Ugyanilyen különös tanulmányi anyag vásárlásának híre járta be tavaly a világsajtót A belga származású. mexikói állampolgárságú Charles de Thuin „műhelyét” vette meg az amerikai bélyeggyűjtők szövetsége potom 6000 dollárért. Thuin 50 ezer saját gyártmányú bélyeggel árasztotta el a nemzetközi piacot, károsította meg a gyűjtőket. Elsősorban a közép- és délamerikai államok kiadványaira, főképpen felülnyomások készítésére specializálta magát, de egyes ázsiai és európai államokat se kímélt meg. Kivételes ügyességgel dolgozott, s mindig sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól. amit megkönnyíteti, hogy a mexikói törvények csak a forgalomban lévő bélyegek hamisítását büntetik. Védekezés vízjeles papírral A bélyeghamisftás története majdnem olyan régi, mint a bélyeggyűjtésé. Az államok a múlt század óta igyekeznek védekezni a hamisítók ellen. Úgy látszik, a világ első bélyegénél: az 1840-ben Angliában megjelent ún. fekete ponnysnél is' számítottak ilyesmire, mert a nyomdai lemezekre minden bélyeg két alsó sarkába megkülönböztető betűket véstek. Mexikóban a múlt század közepén a bélyegek hátoldalára nyomtak ellenőrző számokat. Sok államban a bélyegpapírba különböző színű selyemszálakat préseltek. Olaszországban, Néme‘orszásban a bélveg- papírba finom hálózatú alaprajzot nyomtak. Svájc 1862-től 1900-ig a sváici keresztet préselte a bélyegbe, amely fény hatására a hátoldalon látszódik. Újabban a vízjeles papír bizonyult a legjobb védekezési módszernek. Bár ezt is megpróbálták szappannal, olaijal u^noznl, de a benzinfürdő leleplezi a machinációt. Ma a nyomdatechnika olyan fejlett, hogy gvárt- mányait semmtfóle nam'.sf- tó sem tudia utánozni úgy hogy az államok (Magyar- ország 1st sorra áttérnek a vízjel nélküli b^lvegpanir használatára, amelven az ábra szebben érvényesül. Szinte minden állam törvénye szigorúan bünteti a bélyeghamisítást, sőt rosszhiszeműség esetén a hamisítványok eladását is. Néhány éve például nagy feltűnést keltett, amikor Faruk volt egyiptomi királyt Rómában 1700 dollár pénz- büntetéssel sújtották, mert egy svájci gyűjtőnek hamis bélyegeket adott el. A hamisítók ma Is változatlanul garázdálkodnak. A bélyeg- gyűjtők nemzetközi szövetségében külön osztály működik a gyártmányok leleplezésére. Elkészült az új szálloda kiviteli terve A nyomda és a Szabolcs-szálló sarokpontja vonalában építik az új létes tményt A szakértők véleménye Értékes bélyeg vétele előtt ajánlatos a hazai gyűjtőknek is a budapesti bélyegmú • zeum szakértőihez vagy a bélyeggyűjtő szövetség vizsgáló állomásához fordulni. Mindkettő modern eszközökkel felszerelve működik. A bélyegmúzeumnak egyébként tízezer darabból álló gyűjteménye van, amelyben a világ minden tájáról származó hamisítvány megtalálható; a gyűjtők is sokat tanulhatnak belőle... (H) Hosszas vajúdás után egyre beláthatóbb közelségbe kerül az égetően szükséges új nyíregyházi szálloda építése. Mint a városi tanács szakigazgatási szervénél elmondták: a beruházó másfél hónappal ezelőtt kérte a megépítéshez szükséges terület felhasználási engedélyét. Ismert, hogy az új szállodát a Dózsa György utca elejére, a jelenlegi megyei művelődési ház és a nyomda épülete közötti részre, az itt lévő földszintes épületek helyére tervezték megépíteni. Ide jelölte meg az új létesítmény elhelyezését a városközpont korábban elkészített részletes rendezési terve is, melyhez a kiviteli terv készítői is igazodtak. Az említett részletes rendezés szerint egy több emeletes, toronyházszerű épület készült volna, mely kedvezően illeszkedik a központi környezetbe. így lehetőség kínálkozott arra, hogy az új szállodát a jelenlegi járdától bentebb képezzék ki, „egyenesítve” a Dózsa György utcát s a szálló előtt sétányt, tágas autóparkolót alakítsanak ki. Ez a megoldás viszont olyan, még sokáig funkcionáló épületek szanálását vonta volna maga után, mint az éppen most, jelentős összeggel korszerűsített nyomda. A sürgős igény és a rendelkezésre álló összeg miatt egyszerűbb megoldást kellett választani s a városi tanács említett szerve a beépítés módosítását határozta meg. Enn. . nyomán egyeztető tárgyalásra került sor decemberben, ahol megállapodás született arra. hogy az új létesítményt a nyomda és a meglévő Szabolcs szálló sarokpontja vonalában építik meg. így a földszintből, félemeletből és fölötte 4 emeletből álló létesítmény előtt nem lesz sétány és autóparkolóhely. Ez utóbbi céljára az épület udvarán és a Lenin téren biztosítanak elegendő helyet. • A leendő új szálloda — mely egy részében magába foglalja az idegenforgalmi hivatalt is — nem tölti ki teljesen a nyomda és a jelenlegi Szabolcs-szálló közötti teret. A nyomda szomszédságában egy kb. 7 mé- méter széles sáv marad, mely újabb intézmény elhe- zésére kínál jó lehetőséget. Már elkészült a kiviteli terv, melynek részletes ismertetésére február 8-án került sor a beruházási vállalatnál. Terv szerint még az idén hozzálátnak az új szálloda építéséhez. <•> | RENDELET Hogyan adhatják < felesleges vagyontárgyaikat magánszemélyeknek az állami vállalatok? A pénzügyminiszter — egy korábbi kormányrendelet alapján — Intézkedett a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről. A rendelkezés a többi között lehetővé teszi. hogy az állami vállalatok, a gazdálkodó és költségvetési szervek, társadalmi szervek és azok vállalatai magánszemélyeknek is eladhassanak felesleges vagyon tárgyaikból. Ennek előfeltétele, hogy az ilyen vagyontárgyat előzőleg az illetékes értékesítő szervnek felajánlják. £ia kedvezőtlen árajánlat érkezik, ha az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy a felhívásra 30 napon belül nem válaszol, úgy a terméket magánszemélyek, nek is közvetlenül el lehet adni. Az ilyen értékesítés előtt azonban az igazgató köteles az eladási irányár. a mennyiség és az értékesítés időpontjának megjelölésével a helyi, vagy országos lapban meghirdetni és sajat dolgozóinak is tudomására hozni az eladási szándékot. Ha gazdálkodó szerv is jelentkezik a hirdetésre és a magánvásárlóval legalább azonos feltételekkel hajlandó megvenni az árut, úgy őt előnyben kell részesíteni. A rendelet nem vonatkozik a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre és ezek közös vállalkozásaira. továbbá a nem építmény jellegű ingatlanok, például telkek hasznosítására. Magánszemélyeknek nem lehet eladni hírközlési eszközöket és forgalmi rendszámmal rendelkező járműveket sem. Az ország első falusi Patyolat-szalonja Fehérgyarmaton Jön a „kemény galléi" csere Kettős az öröm a kis járási székhelyen: egy újabb munkahely létesül és egy új gyors szolgátatá&t Kap három járás lakossága. Még ez év első felében megnyílik a korszerű fehérgyarmati Patyolat-szalon — és vele együtt a helyi Patyolat- V üzem. A javaslatot ősszel tette a Nyíregyházi Patyolat Vállalat. Mint Valkovics István igazgató elmondja, dicséretes gyorsasággal reagáltak rá a járás vezetői. A helyi fmsz is előzékeny volt, lemondott műszaki boltja és bútorüzlete helyiségeiről az új szalon számára. A fehérgyarmati, mátészalkai és csengeri járásokban eddig is volt a Patyolatnak nyolc felvevőhelye, ahol több tízezer tétel ruhaneműt hoztak be két-háromszázezer forintos forgalmat bonyolítva le az üzemnek. De a szolgáltatás igen lassú volt és éppen ezért nem is fejlődhetett. Mosást, tisztítást csak tizenkét napos határidőre vállaltak, szezonban 21 napra, mivel bele kellett számítani az időbe a Nyíregyházára történő beszállítás és a visszaszállítás idejét is. Most egycsapásra megBerr utató filmszínház öt községben Új helyárak egyes mozikban Több szabolcs-szatmári moziban belső helyárren- dezést végzett a moziüzemi vái lalat. A látogatóiénak még kissé szokatlan, hogy a régi kategóriák — páholy, zsőlye, támlásszék stb — szerint nyomtatott jegyek nem fedik a korábbi helyeket, illetve árakat. A vállalat igazgatósága tájékoztatójában elmondta, hogy korábban árbeli különbségek voltak a normál és szélesvásznú filmek esetében, s most egységesítették a helyárakat, tekintet nélkül a filmek kategóriájára. A helyárak rendezésénél általában azt az elvet követték, hogy az eddig* legdrágább és legolcsóbb jegyárak értékét megtartották. A nyíregyházi Béke moziban például a legdrágább jegy most is 8 forint, a legolcsóbb pedig 3. Ugyanígy módosultak az ifjúsági jegyek árai; korábban a normál filmek vetítésekor 1,50, a szélesvásznúaknái 2,50 volt egy jegy ára, most pedig egységesen 2 forintot állapított meg a vállalat. A drágább helyek száma megnövekedett, s a vállalat ebből természetesen többlet- bevételre tesz szert — közölték. — Ebből a bevétel- többletből a mozik korszerűsítését végzik el. Egyre több mozit alakítanak át szélesvásznú filmek vetítésére. A korábban indított széles- vásznúsítási program az idén még nagyobb ütemben folytatódik: eddig már 24, úgynevezett keskeny-széles községi mozit adtak át rendeltetésének. s az idén újabb 50 ilyen filmszínház nyílik. Áprilistól minden héten egy cinemascop keskeny-széles mozit nyit a vállalat a megye egy-egy községében. A megye öt községében — Kisvárdán, Ujfehértón. Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Csengerben — egy forinttal megemelték a helyárakat. s ezeket a mozikat a bemutató filmszínházak kategóriájába sorolták. E községek mozilátogatói így a korábbi 3—4 hónapos késés helyett a fővárosi filmbemutatók után egy-két nappal már láthatják a legújabb hazai és külföldi alkotásokat. A mozik jegyeit a nyomdák fél évre előre kinyomtatják. Ez az oka annak, hogy az elmúlt hetekben történt belső árrendezések után még egy fél évig a régi kategória jelölésekkel készült jegyeket árusítják. Az új nyomású, új kategóriákkal jelölt jegyek előreláthatólag július elején kerülnek a pénztárakba. , (sz. sz.) gyorsul a dolog. Nemcsak háromnapos gyorsmosást vállalhat majd a gyarmatt új szalon, hanem a helyszínen is megvárható a ruhatisztítás. Az ügyfél addig kap egy köpenyt és újságot olvas a várószobában. A fehérgyarmati lesz az első „falusi” Patyolat-szalon az országban, a hat városi után a hetedik. A német gyártmányú korszerű automata gépsor, — amely 600 000 forintba került, — már megérkezett. A helyiségek átépítésére a járási tanács vb határozatot hozott. A megyei tanács 300 000 forintot adott az építési költségekre. A munkát a Fehérgyarmati Tsz- közi Építőipari Vállalat végzi. Reméljük gyorsan, hogy a szép új üzem még tavasszal megnyílhasson, új munkahelyet nyújtva tucatnyi gyarmati asszonynak és örömet szerezve több ezer háziasszonynak. S ha már Patyolat-dolgoknál tartunk, hadd áruljuk el. hogy a nyíregyházi vállalat új szolgáltatás bevezetésére készül: saját szakmai kutatóintézetétől most veszi át a keményített gallérú nyloningck cseréjének technológiáját, a fehérneműgyártól megrendelte az összes Magyarországon készült műanyagingek maradékát. Néhány napon belül elvállalja a férfiak régi kívánságának teljesítését: a sok házi mosásban megKo- pott nyloningek kemény gallérjának és kézelőjének cseréjét. A kalkuláció most készül, de ígérik, nem kerül majd sokba. (CMí
