Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

üzemi pőrheszéd •• Ot Síét után ... PANASZOS LEVELEK NYOMÁN Elsietett határozat Megjegyzés egy tsz-íagsági viszony megszüntetése kapcsán — Vártak Január elsejét és tartottunk töle_ — Miért? — Egyrészt: vajon milyen lesz a helyünk az ÉRDÉRT huszonegy telepe között Jut-e vajon annyi az Igaz­gatói alapból a munkások­nak, mint tavaly? Milyen lesz a bér és a többi. — £s most? — Jóval kevesebb a ké­tely. ügy néz ki, senkinek sem megy rosszabbul a so­ra, mint eddig. Sőt Kollek­tív szerződésünkben elértük, hogy az Igazgatói alapból jutalmazhatjuk a szocialista brigádokat is. Ez pedig ná­lunk, ahol olyan terebélyes a mozgalom, kétszeresen ia öröm. MUNKAKEDV — Ke bíztató, 0» gondo­lom, nem megy mind*» ilyen simán. — A bérre gondol? ügy néz ki, Itt sincs okunk az ijedelemre. A műszakiak helyzete például egészen kedvező. — De a vmnkások vannak többen. — TTyolcszárirnszonhár­man. S bizony itt naponta gond a bérezés. Története­sen, hogy nekik miért csak négy százalékkal emelkedhet az átlagbérük? Ez is csak akkor, ha jó nyereséget érünk eL Mi tehát a köte­lességünk? Hogy elérjük a megkívánt szintet és a ma­ximumot fizethessük. — Sikerül? — Tavaly stkerŰTt, most hatvanmillió a nyereségünk. Idén is sikerülni kell. Az elmúlt öt hét ezt mutatja. Jobb a munkakedv, a morál, — Például? — Először is, a Jobb munkáért több bért elve ser­kent. Differenciálunk, s aki nehezebb munkát, vagy na­gyobb szakképzettséget igénylő feladatot végez, akár- kétszerannyit kereshet, mint a többiek. — A hangulat ét a zseb i sszhangja fbizony fontos tényező. — Az. S, hogy az emberek látják, hogy termékeiket nem raktározzuk, hanem rögtön szállítjuk a megren­delőnek — ezzel kevesebb a munka, kisebb a költség, több jut nekik —megnövel­te a kedvet A B terület manipulációs részlege a múlt hónapban ezer köbmé­terrel termelt többet, mint tavaly ilyenkor. Az sem közömbös, hogy január 1-ig mi kereskedelmi kategóriá­ban voltunk és csak jutal­mat kaphattunk, ha jutott Idén már nyereségrészese­dést is. Számol a dolgozó: ha jól megy a munka, ti- zeiiöt százalékát kaphatja évi keresetének. — Ahhoz, hogy jól mein jen, feltételek kellenek. Megfelel-e az általános Is­kolai nevelés és oktatás a korszerű követelmények­nek? Vajon az iskolai testi- lelki „ártalmak”, konfliktu­sok okozói-e annak, hogy elég sok az ideggyógyászati kezelésre szoruló, hátrányos helyzetben élő gyermek, s a közülük is kikerülő fia­talkorú bűnöző? Gyakran halljuk az elhamarkodott ítéletet: „Ez mind a peda­gógusok hibája”! De hogyan látja a pedagógus? A vá- aszt egy falusi tanító csa- ’.diátogatási naplójának fel- i gyzéseiből idézzük.­Anyu ^ 'Unkát hozott K. község iskolájában 370 tanuló közül 120-an élnek hátrányos helyzetben, ve­szélyeztetett családi körül­— Ez pedig a műszakiak feladata. S mivel az ő érde­keltségük is megnőtt, úgy igyekeznek szervezni a mun­kát, hogy ne legyen fenn­akadás, ne fizessünk ki in­dokolatlanul pénzt. Egy do­log: sokba került eddig a szállítás. Január egytől nincs üres, vagy félig üres vago­nunk. Még kerékpáron is kimennek a vasútra meg­nézni; kihasználjuk-e a ko­csikat? Ezenkívül félmillió­val növeljük a nyereséget, hogy a fahulladékot mi áru­sítjuk a telepen — belső át­szervezéssel, újabb munka­erő nélkül, s nem a TÜZÉP. — Ha így van, könnyebb a pártmunka is? — Részben igen, másrészt nehezebb. Mert most már nem elég elviekben foglal­kozni valamivel. Le kell menni egészen az apró rész­letekig Keresni a rejtett tartalékokat, amelyekhez bizony nem könnyű hozzá­férkőzni — akár gazdasági, akár politikai területről is van szó. Vagyis közgazdasá­gi szemlélettel kell irányí­tani — Vagyis a mai pártmun­ka gazdasági tevékenység? — Az... is. De ettől lénye­gesebb, hogy. az emberek fi­gyeljenek arra, amit mon­dunk Mi pedig hallgassuk meg őket A kölcsönös bi­zalmat akarjuk megteremt»* ni, amikor nem a levegőbe, hanem egymásnak beszé­lünk. SIKEREK — Ez hogyan sikerül? — Megbeszéléseinken — s ebből elég sok volt és van az utóbbi időben — már nem volt unatkozó, ásítozó munkás. Annál több, aki szót kért, javasolt Minden ilyet papírra vetettünk, s ami nem került bele a kol­lektív szerződésekbe, a párt évi feladattervébe, arra is válaszoltunk. Látják, hogy érdemes beszélni. — Milyen ügyek foglal­koztatják most önöket? — Sokféle ügy. Olyan is, hogy a dolgozók munkaide­jét kihasználhassák, hogy megkeressék a forintot. Jó jel: fél öt után még nem készülődnek, hanem kémek munkát. De olyan is, amikor népszerűtlen feladatot kell vállalnunk. Embereket küld­tünk szakmunkástanfolyam­ra azzal, ha visszajönnek, pótdíjat kapnak, s megfelelő beosztást. Sajnos, le kellett váltanunk szakképzetlen bri­gádvezetőket, hogy a he­lyükre képzettek kerülhes­senek. Egy ilyen leváltott volt egy régi és jó pártta­gunk is, s megsértődött Meg kellett magyaráznunk tag­gyűlésen és vezetőségi, meg pártcsoportértekezleten, mi­mények között. Tanulmányi eredményük a legrosszabb, magatartásuk a leginkább kifogásolható... H. Károly többször kapott szigorú iskolai büntetést. Már lopott is. A termelőszö­vetkezet borát lopták a szomszéd bácsival, s az apa falazott nekik. Kék-lila fol­tokkal jön iskolába nap mint nap. Miért? — Anyu pálinkát hozott haza, ivott, nekem is adott, meg a hat kisebb testvérem­nek — mondja. — Megittuk, mire apám hazajött csak egy kicsi maradt az üveg alján. Megvert, mert neki keveset hagytunk, pedig már ő is ivott valahol. Az üveget anyámhoz vágta, engem ásó. val fejbevert. Azóta a fiú már középis­kolában tanul, kollégista. Dicsérik, szorgalmas, tisz­ért volt erre szükség. A fejlődés, a jobb munka kí­vánta meg. EMBERSÉG — A tevékenység emberi oldala talán még bonyolul­tabb, mint a gazdasági? — Feltétlenül. Egy té­mánk most a káderhelyzet, ügy látjuk, hogy bár alap­vető, de nem minden a szaktudás. Felülvizsgáljuk a műszaki vezetést: az iskola párosul-e náluk vezetési készségekkel, politikai tisz­tánlátással, emberséggel? Megnézzük a tanulást, saj­nos. sok az olyan, akinek nincs meg a nyolc általá­nosa, s ez ma már kevés. Ezenkívül céltudatosan erő­sítjük a pártszervezetet. Hetvenhetén vagyunk, köz­tünk sok idős. A munkában kitünteket hívjuk sorainkba — amennyiben a pártcso­portok javasolják. Mert vé­leményükre ezután még job­ban támaszkodunk, végtére ők ismerik az embereket tetőtől talpig. A másik, ami fontos, hogy ne akarjon mindent a párttitkár egye­dül csinálni, mint eddig sok­szor. Már látjuk, hogy árny­oldala volt ez is a munká­nak. ÖSSZHANG — összhang, együttműkö­dés a gazdasági vezetéssel és a tömegszervezetekkel. Ez sok helyen gond. Hogy csinálják Mátészalkán? — Szerencsére ezzel ed­dig sem volt baj. Az üzemi négyszög megolajozott „együttes". Vitatkozunk per­sze, s nem is ritkán, de a határozatokat meghozzuk, s végrehajtjuk. Nem udvari- askodunk. erre semmi szük­ség. Amikor pedig az igaz­gatót, az szb-titkárt és a KlSZ-titkárt megbízzuk egy pártfeladattal, rendszeresen számonkérjük a végrehaj­tást. Most az a cél, hogy e módszerrel éljenek a leg­kisebb sejtek is: a részle­gek, a bizalmiak, műhely­bizottságok, pártcsoportok. Nélkülük semmilyen őket érintő dologban nem dön­tünk. És így tovább. Sorolták még a tapasztalatokat a háromszázmilliós termelési értékű szálkái nagyüzem­ben: Szászi István párttit­kár, Szabad Sándor szb-tit- kár és Zubály Jánosné rész­legvezető, a pártszervezet tagjai. Azzal búcsúztak, hogy ilyen körülmények kö­zött csak jobb lehet. Ha sikerül ráébreszteni minden­kit, hogy nem csak azért van, hogy felvegye a fize­tését, hanem azért, hogy kötelességét legjobb tudása szerint lássa el. Kopka János telettudó gyerek. Elkerült otthonról, de testvérei még itt vannak a családban. Az apának javasolták az elvo­nókúrát. „Tudok és magamnak pa­rancsolni”, — mondta. s maradt. Azóta is iszik. A családi jelenetek napnyi szü­net nélkül ismétlődnek. A szomszédok mentették meg P. Sarolta magyarból fe­lel, verset mond: „Este van, este van, ki­ki nyugalomba...” Tovább nem mondja, el­akad a hangja, sír. Saját csa. ládjuk estéire gondol. Édesapja kedden is része­gen ment haza. Káromko­dott. fenyegetőzött. — Megöllek benneteket, Szerkesztőségünkbe egyre több olyan panaszos levél érkezik, amelynek tartalma azt kifogásolja, hogy a ter­melőszövetkezet vezetősége tagsági viszonyt szüntetett meg. Ilyen levelet írt. Kosa Sándorné is Olcsváról, az olcsvai Uj Élet Termelőszö­vetkezet tagja. A tagsági viszony meg­szüntetését kimondó végzés minden esetben az új ter­melőszövetkezeti törvényre hivatkozik. A termelőszö­vetkezeti törvény valóban lehetőséget ad, sőt szüksé­gesnek is tartja az olyan tagsági viszony megszünte­tését. amikor a termelőszö­vetkezeti tag nem teljesíti kötelességét, vagyis huza­mosabb időn át elmulasztja a termelőszövetkezeti tagra megállapított 150, illetve nők részére a 100 tízórás mun­kanap teljesítését:. A köteles­ség ilyen meghatározása az új termelőszövetkezeti tör­vény alkalmazásával lép életbe. Ugyanakkor a ter­melőszövetkezeti törvény azt is kimondja, a közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessé* ge. Sőt egy másik paragra­fus szerint a közös munka „Most már igazán itt a farsang” — kiáltott fel szombat délben Csiripán Jánosné a nyíregyházi jel­mezkölcsönzőben, amikor elvitték az utolsó jelmezét is. Valóban: két hete ja­nuár utolsó vasárnapjára még csak nyolcat kölcsönöz­tek. Február első szombat­jára kivittek kilencvenet Most pedig mind elfogyott Ha így folytatódik, a jövő hét végén utánpótlásért kell tefonálni a pesti központ­nak. Hová vitték a jelmezeket? Vagyis: hol volt szombaton jelmezes bál? A nyíregyhá­zi IV. számú iskolában, Ke- mecsén, Bújon és Manda bo­korban. Mik a legnépsze­rűbbek? Sorrendben: a cow- boyruba, az indiánöltözet és változatlanul a huszár. Nőknek: a rokokóruhák. Vannak táncruhák is, leg­utóbb a baktalórántházi kiirtom a családot — ordítot­ta, és baltával verte az aj­tót. A kis család rémülten bújt össze. — Ne ölj meg apukám, ne bánts minket! — sikoltott a kislány, s apja elé térdelt. A szomszédok akadályoz­ták meg a tragédiát. Sarolta közepes tanuló, de sokkal jobb is lehetne. Akar is, de ahhoz nyugalom és sok-sok szeretet kellene. Majd lesz belőle valami B. József harmadszor jár­ja a hetediket. Osztályfőnö­ke részegen találta az utcán egy vasárnap. Apjával együtt feküdt a hóban. Az apa in­gázó, kéthetenként jön ha­za: fiával együtt berúgni. — Mi szeretnél lenni? — kérdem a fiútól. Megrántja a vállát, cinikusan elhúzza a szája szegletét: — A kőolajosokhoz megyek. Ott jól fizetnek. Többet ke­resek. mint két tanító együtt. H. Laci anyja azt mond­ja: „Azért van a tanító, hogy nevelje, tanítsa a gye­rekeket, azért fizetik!’’ végzésével kapcsolatos jo­gokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag külön írásbeli megállapo­dásba foglalhatja (munka­megállapodás). Kosa Sándorné és még sok más termelőszövetkezeti tag esetében a tagsági viszony megszüntetése azért volt el­hamarkodott, mert a terme­lőszövetkezeteknek az új tsz- törvény alapján gazdasá­gukra vonatkozóan alapsza­bályt kell készíteni, az alapszabályban kell megha­tározni a tsz viszonyaira vo­natkozó jogokat és köteles­ségeket, majd az alapsza­bály szerint a tagokkal munkamegállapodásokat kell kötni. Az olcsvai Uj Élet Tsz még nem készítette el alap­szabályát. Sőt a tagsági vi­szony törlésénél azt sem vette figyelembe, hogy Ko­sa Sándorné hajlandó az új követelményeknek megfele­lően munkát végezni. így nyilvánvaló az intézkedés elhamarkodott, és csak ab­ban az esetben kellett vol­na a legvégső esethez, a tagsági viszony törléséhez folyamodni, ha ténylegesen Kosa Sándorné vállalja a kö­telezettségeket, de azoknak teljesítését elmulasztja. tánccsoport vitt el egy kol­lekciót, kalocsai népvisele­tet. És hol vannak még táncmulatságok? A Szóra­koztató Központ megyei kirendeltségén közölték, hogy minden tánczenekart kiközvetítettek. Hová? A lista hosszú: a nyírbátori iparitanuló-iskola szalag­avatójára, a nyírteleki föld­művesszövetkezet farsangi báljára, a búji úttörőcsapat Kossuth telepi mulatságára, a tiszateleki és tiszadobi sportbálokra. És Nyíregyházán? Eh-i hez megnéztük a városi tanács csekkfüzetét is: feb­ruár tizedikén talpalávalót húztak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, az ipa­ri szakmunkástanuló-isko­lában — szalagavató ez is — a felsősimái művelődés- házban. A legérdekesebb nyíregyházi mulatság ezen Ez való igaz, A pedagógus hivatása, a tanítás, nevelés. De hivatásának magaslatán csak úgy állhat, ha a szü­lőkkel együtt velük szink­ronban nevelhet. taníthat. Ha az egyensúly felborul az iskola és a szülői ház kö­zött, a pedagógusnak a le­hetetlent is sokszor meg kell próbálnia a hátrányos helyzetből induló gyereke­kért. Egyetlen osztály, s meny­nyi csirázó tragédia. Rom­lásnak induló emberi sorso­kat mentenek nap mint nap a falvak tanítói. Emberi szóval, a pedagógia tudo­mányos erejével ragadják ki olykor a bögrét a pálin- kázó tízéves kezéből, gon­doskodással, családlátogk- tással derítik fel a gyermek­nek lejtőt állító körülmé­nyeket. Harc ez: falusi és tanyai gyerekekért, akiknek az általános iskola tanítói, tanárai hivatottak egyenlő esélyeket nyújtani a korsze­rű, tartalmas élethez, meg­alapozni az egészséges fe' nőtt kort. Totnasovszki István Kósa Sándorné esete és számos tapasztalat bizonyít­ja, hogy egyes termelőszövet­kezetekben a törvényben előírtakat bürokratikusán alkalmazzák és kívánják al­kalmazni. Azzal sem szá­molnak, hogy ez későbbiek­ben visszahat a tsz-gazda- ság egészére. A megyében szinte nincs olyan termelő- szövetkezet, ahol ne lenne szükség munkaképes terme­lőszövetkezeti tagokra Van­nak időszakok, amikor a termelőszövetkezetek — Olcsván is — munkacsúcsok­nál bérmunkásokat, iskolá­sokat, katonákat kénytelenek foglalkoztatni. Ha egy tsz nagymértékben töröl embe­reket tagjai sorából, akkor ez a probléma hatványozot­tan jelentkezik majd. Ott járnak el helyesen, ahol a tagsági viszony meg­erősítéséről vagy megszün­tetéséről körültekintően döntenek ahol figyelembe veszik a tag körülményeit és nem utolsó sorban azzal is számolnak, hogy a döntés a gazdálkodás egészét, a munkaerő-ellátottságot mi­ként befolyásolja. Seres Linó 3 szombaton alighanem az „öregek bálja”, amit a KIOSZ rendezett a József Attila Művelődési Házban. Ez eddig tizenkettő. Le­galább öttel kell beszoroz­nunk, ha a falusi zárszá­madás utáni bálokat, tehát a tíz járásban engedélye­zett hétvégi mulatságokat és a hétvégi klubok állan­dó hétvégi rendezvényeit is hozzászámít juk. Ezen a hétvégen itt is csúcsforga­lom van. Pédául a népsze­rű nyíregyházi BM-klub- ban százötven pár táncolt. Mit táncolnak és mire a legszívesebben? Ezt már a BM-klub népszerű zenekar- vezetőjétől, Kovács Győző­től kérdeztük. — Itt valóban mindent — mondja — mert nálunk fiatalok és egy nemzedék­kel idősebbek békés egy­más mellett élésben szóra­koznak. A modern számok­ra, — bármi is az — ugyanazt a kissé szelídített „vadat” járják. De nem szabad azt képzelni, hogy a fiatalok mindig beat-zenét kérnek. Épp most jelentke­zett egy húszéves pár csár­dást kért. (És senki sem ül le a fiatalok közül, ha csárdás, keringő, vagy fox- trott van). Dalban most a „Kövek a vízparton” a leg­nagyobb kedvenc, esténként négyszer-ötször is el kell ját­szani. És mellette az el- nyúzhatatlan „Mindennap”. Általában a mi fiataljaink Dobos Attila számait kérik legtöbbször. Néha úgy, hogy egész sorozatot játsszunk a népszerű fogorvos-zeneszer­ző dalaiból. Mindenki jól mulatott? A hajnali járókelőkből ítélve igen! Ehhez hasonló jókat kívánunk végig az egész farsangon. Gesztelyí Nagy Zoltán A pedagógus a hibás ? Gyerekek, tragikus helyzetben Egy falusi családlátogatási naplóból „Kövek a vízparton4' a sláger „Öregek bálja“ volt szombat este Nyíregyházán Kedvenc jelmez a cotcboyruha — Legnépszerűbb táncdalszerző Dobos Attila — Farsangi beszámoló ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents