Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Lehet-e olcsóbban több lakást építeni Szabolcsban? CSALÁDI HÁZ ­tízezerrel kevesebbért Beszélgetés Csepelyi Tamással llagykailó terveiről, gondjairól A JÁRÁSI ELSŐ TITKÁR Munkatársunk felkereste Csepelyi Tamás elvtársat, a Nagy káliói Járási Pártbi­zottság első titkárát, hogy nyilatkozatot kérjen: miben látja a megyei pártbizottság ez évi munkaterve alapján, néhány kérdésben a járási feladatokat Három kérdést intéztünk Csepelyi elvtárs­ihoz, az alábbiakban kö­zöljük válaszait V (anyán élők Helyzete — Milyen fejlődés várható i tanyai lakosság életköriU- nényeiben? — Pártbizottságunk a nőit év őszén megvitatta, jgy mit tehetünk a tanyai ikosság helyzetének ja vitá­iban. Megállapította, hogy i megyei pártbizottság 1964 Ctóber 21-i határozata óta, Írásunk 121 tanyáján élő bb, mint 11 ezer lakos íetkörülményeiben lényeges avulás történt úgy politi­kai. mint gazdasági éskul- urális szempontból. Úgy véljük azonban, hogy az ed­digi intézkedések kezdeti lépéseknek tekinthetők, hi­szen a tanyai emberek élet- körülményei igen elmarad­nak a megyénk községeiben élő dolgozókétól. Ezért párt- bizottságunk úgy látja, hogy az országos, a megyei és a helyi szervek további segít­ségére van szükség. Viszont azt is hangsúlyozom, hogy a tervek megvalósításához a tanyai lakosságtól is na­gyobb hozzájárulást remé­lünk. Gyorsan megjegyzem, hogy természetesen nem az egész tanyavilág konzervá­lására gondolunk, amikor a segítést hangsúlyozzuk, ha­nem azt, hogy azok a ré­szek. amelyek még törté­nelmi szempontból igen hosszú ideig tanyavilág ma­radnak, azokat gyorsabban segítsük. — A tanácsi költségvetés­ben 1968-ban szerepel 3 nagyobb tanyai település villamosítása. Ezenkívül az állami gazdaság és az érin­tett tsz-ek segítségével to­vábbi két tanyát szeretnénk villamosítani. így a tanyai lakosság csaknem feléhez el­jutna a villanyfény. Nagy gond a tanyai la­kosságot jó ivóvízzel ellát­ni. Eddig mindössze 1 fú- rott kút létesült és 1968- ban is mindössze két he­lyen tervezik. Úgy gondol­juk, ezt gyorsabban kellene hegoldani, ehhez viszont rszágos és megyei segítség is szükséges lenne. — Az egészségügyi hely­zet további javítása végett három helyen — főleg ta­nyai településeken — új körzeti orvosi és védőnői körzet létesül. Indokolt len­ne az is, hogy a már létesí­tett 6 tanyai rendelőben rendszeres — legalább he­tenkénti — rendelés lenne. Ehhez viszont feltétlenül szükséges lenne egy terep­járó gépkocsi, mert anélkül az év jelentős részében nem lehet megközelíteni ezeket a rendelőket. — Jelentős segítséget nyújt a megyei tanács költ­ségvetésében biztosított kö­vesét megépítése, amely Balkányt Hajdúsámsonnal köti össze és érint nagyobb hat tanyai települést. — Igen komoly probléma a tanyai iskolások bevonása a szákrendszerű oktatásba. Itt lehetőségeink teljesen ki­merültek. Saját erőből csu­pán ezt a kérdést megoldani nem lehet. Az eddig szer­vezett szakrendszerű okta­tás sem éri el a kívánt szin­tet, mivel a gyerekeknek 4— 5 kilométert kell gyalog megtenni, hogy eljussanak az iskolába. Ezenkívül a szakos nevelői ellátás is hiányos. Ezért szerepel tervünkben Balkányban (később Nagy- kállóban) tanyai kollégium létesítése. Természetes, hogy est a helyi erőforrások mel­lett elsősorban országos és megyei segítséggel tudjuk megoldani. Ezért a közeljö­vőben Balkányban ankétot tartunk, ahol a tanyai kol­légium megépítésének prob­lémáit vitatjuk meg. Az az elgondolásunk, hogy a helyi községfejlesztési hozzájáru­láson kívül a lakosság, a gazdasági és társadalmi szervek segítségével meg le­hetne valósítani ezt a je­lentős létesítményt. Öröm­mel vennénk, ha a megyé­ben valamelyik tervező kol­lektíva társadalmi munká­ban elkészítené a kollégium tervéi A fiatalság életkörülménye — Hogyan alakul a fiata­lok helyzete a járásban? — Nem titkolom legna­gyobb szívügyünk, hogy fiatalságunk számára bizto­sítsunk folyamatos munkál megfelelő keresetet, a lehető legkedvezőbb életfeltétele­ket. De erre kötelez ben­nünket a megyei pártbizott­ság, a párt megyei végre­hajtó bizottság határozata is. A mi végrehajtó bizottsá­gunk a minap értékelte, hogy milyen eredményeket értünk el a fiatalok helyze­tének javításában és mik a tennivalók. — Most már elmondhatjuk, hogy a járás­ban élő fiatalok többségük­ben jól érzik magúkat meg­találják számításukat. A mezőgazdasági üzemek­ben az utóbbi években kp- moly fejlődés következett be. Az itt dolgozó fiatalok keresete nem kevesebb az iparban dolgozókénál. A tsz- ekben például 1966-ban is havi elosztásban 17 ezer forint volt az egy tagra eső, csak a közösből való jöve­delem, a múlt évi is eléri ezt a szintet. Érthető tehál hogy egyre több fiatal iön haza az iparból és kéri fel­vételét a tsz-be. Az ez évi zárszámadó közgyűlésen pél­dául Császárszálláson 45, a biri tsz-ben 34 fiatalt vettek fel tsz-tagnak. *— Sok fiatal helyezkedett el ipari üzemeinknél is A járásban dolgozó fiatalok jó munkát végeznek a terme­lésben is. 40 ifjúsági kollek­tíva dolgozik, 11 a szocia­lista címért küzd és öt már elnyerte ezt a címet. — A fiataloknak ez a lelkes munkája a párt, ál­lami és gazdasági vezetés szemléletét is kedvező irány­ban befolyásolta. Nagyobb megértésben, erkölcsi és anyagi támogatásban része­sülnek, A nagykállói ..Vi­rágzó Föld” Tsz például 10 ezer forintot biztosított a KISZ-szervezetnek, amelyet a fiatalok kulturális célra használtak fel. A gazdasági vezetők kezdik felismerni, hogy a korszerű termelés szerves része a dolgozók, a fiatalok képzése, a művelő­désükhöz, szórakozásukhoz szükséges feltételek biztosí­tása. Ez a felismerés annál is inkább jelentős, mert — a falusi kultúrházak tevé­kenysége mellett — egyre nagyobb jelentősége van az adott Üzem helyi kulturális tevékenységén ek. — Az elmúlt két évben 11 tanya kapott tv-t, 7 tanyán rendszeres filmvetítés van A járási könyvtár most ka­pott új terepjáró művelődési autót, amely további 11 ta­nyára juttatja el a filmet és a könyveket. 3 tanyán van új klubház mely a fiatalok otthonává vált. Idén elké­szül a geszterédi új kultúr- ház és megkezdődik a bö- könyi építése. — Falusi ifjúságunk szo­cialista szellemben való ne­velése és az ehhez szükséges feltételek biztosítása legfőbb feladatunk. A fiatalok egy­re nagyobb helyet foglalnak el állami, gazdasági szervek vezetői posztjain és ugyan­úgy, mint a termelésben itt is megállják helyüket El­mondhatjuk azt, hogy a já­rásban az ifjúság szocialis­ta nevelése egyre inkább társadalmi üggyé válik, A foglalkoztatottság — Végül szóljon Csepelyi elvtárs arról is, hogyan látja a foglalkoztatottságot a já­rásban? — Járási pártbizottságunk 1968-as feladattervében meg­határoztuk a tennivalóinkat. Megemlítem, hogy 1967-ben jelentős fejlődést értünk el ebben. Több, mint 500 fő lépett munkaviszonyba ipa­ri üzemeinkben. Egyedül a Nagykállói Cipő Ktsz 146 új munkaerőt, vett fel. A Budapesti Bőrdíszmű Ktsz új üzemrészt létesített, amelyben 50 fő dolgozik, fő­leg érettségizett fiatalok. 1968 január 1-én megalakult a Nagykállói Vegyesipari Vállalat, amelynek létszáma az elkövetkező években több száz fővel növekszik. Elő­zetes felméréseink alapján csak az idén további 300 fővel emelkedik az iparban foglalkoztatottak létszáma. — Meg kell jegyezni, hogy a nagykállói járásban nem elsősorban az ipari foglal­koztatós nagyarányú növe­lése a cél. A járás elsősor­ban mezőgazdasági jellegű. A munkaerőigény zömében az elkövetkező években is itt jelentkezik. Ezért ennek megoldására kell a nagyobb erőt fordítanunk. A mező- gazdasági munka is egyre inkább ipari jellegűvé vá­lik. Ezért az ipari és me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés tervszerű megoldása vá­lik szükségessé. Indokolt lenne például, ha a Nagy- kállóból Nyíregyházára be­járó több, mint 200 ipari tanuló képzését Nagykálló- ban oldanák meg. Ennek tárgyi és személyi feltételei helyben is biztosítva van­nak. Indokolt ez annál is inkább, mivel ez a létszám az elkövetkezendő években több mint duplájára növek­szik. Úgy látom, hogy a járás ipari és mezőgazdasági fog­lalkoztatottsága jó irányban halad, az ez irányban tett erőfeszítések a járás lakos­ságának egyetértésével és támogatásával találkozik. Állami, gazdasági és társa­dalmi szerveink a járási párt-vb. kezdeményezéseit jól fogadják és eredménye­sen dolgoznak végrehajtá­sukért. — Döntöttem. Meg fogom mondani Csorvás Lajosnak, hogy korrupt fráter. Ez kö­telességem. Hét és fél éve dolgozom a keze alatt, s hét éve tudom, hogy kor­rupt. Hat éve tudom, hogy panamista, öt éve tudom, hogy a néphatalom ellensé­ge. Holnap eléje állok, s azt fogom mondani: mélyen tisztelt Csorvás kartárs, a lelkiismeretemnek tartozom azzal, hogy a szemébe mondjam: ön egy korrupt fráter. Meg tud-e vajon szó­lalni? S ha igen, mit fog mondani? — De miért éppen én? Mi vagyok én? Az emberi­ség élő lelkiismerete? Vagy Isten ostora? A vállalatnál mindenki ismeri Csorvást. Senkinek sincs jobb vélemé­nye róla, mint nekem. Sőt. Bauer szerint közönséges gonosztevő. Igaz, hogy ő nyolc éve dolgozik a keze alatt jobban ismeri. De ak­kor miért nem szól Bauer? — Hogy miért? Mert nem mindenki egyformán bátor. Vannak bátor emberek. és vannak kevésbé bátrak. Ah­hoz, hogy az Igazságot ki­mondja valaki, elég egyetlen bátor ember is. Hogy mi a neve, mindegy. A fontos, a társadalom szempontjából lényeges csak az, hogy az ítélet elhangozzék. Az itéle­Tégla, cement, cserép, nyílászáró... Felsorolni is ne­héz valamennyi anyagot, ami egy lakás építéséhez szükséges — hát még előte­remteni! Mindenekelőtt pénz kell hozzá, azután idő. türe­lem, amig minden együtt van s kezdődhet az alapozás. Sokan vallják: a házépítés­nek ez az egyik legnehezebb fázisa. Ezért most a megyei TÜZÉP Vállalatnál Kiss Er­nő igazgatótól és Naményi Sándor áruforgalmi osztály- vezetőtől várjuk a választ arra van-e mód az építtetők gondjának enyhítésére, el- képzelhető-e az eddiginél olcsóbb kivitelezés. ÜJSÁGIRÓ: Mi az oka, hogy nem tudják kielégíteni az építőanyag iránti igényt? KISS: Annak ellenére jo­gos a kérdés, hogy tavaly 329 millió értékű építőanya­got értékesítettünk s ez ke­rek százmillióval haladta meg az előző évit. Elég sok bosszúságot okozott az épít­tetőknek a tégla, a cserép, a cement hiánya. Mondhatjuk: évről évre ugrásszerűen nő az igény, az építési kedv s az anyagellátás országos gond. Szabolcsban pedig sa­játos nehézség adódott a belvizek miatt, több mint ezer lakás helyreállítása, újjáépítése vált szükségessé. A megyei párt és tanács­szervek határozata alapján ml ezeket a munkákat elő­térbe helyeztük, s ezt meg­érezte a többi vásárlónk. NAMÉNYI: Decemberben pedig, amikor híre jött a kö­zelgő árváltozásoknak, rend­kívüli nyomás nehezedett ránk. Félve az esetleges nagy áremeléstől, még azok is építőanyaghoz akartak jut­ni, akik csak később, egy­két év múlva tervezték új családi házuk elkészítését. A végrehajtott árrendezésnél az az elv érvényesül, hogy az emelkedések és a csökke­nések kiegyenlítik egymást, tehát egy lakás megépítése nem kerül többe, mint ed­dig. Szabolcsban pedig azért is érhette kellemes csalódás az embereket, mert általá­ban azoknak az anyagoknak az ára csökkent jelentősen, melyekből az errefelé tipi­kus családi házak zöme ké- szüL KISS: Ma még Szabolcs­ban a lakások túlnyomó Tabi László: tét ki kell mondani. Hogy ki az, aki kimondja, teljesen mindegy. — Persze, nem egészen mindegy. Mert ha Bauer mondja ki az ítéletet, őt rúg­ják ki, nem engem. Ez két­ségtelen. De ez az éremnek csak az egyik oldala. Mert ha az ítéletet Bauer mondja ki, nem én leszek a hős, ha­nem ő. Kirúgva lenni nem jó dolog. De hősnek lenni annál jobb. Egyszer az élet­ben mindenkinek illik hős­nek lennie. Mi van hátra még nekem? Tizenöt év? Húsz? Jövőre úgyis nyug­díjba megyek. — Jövőre nyugdíjba me­gyek. Ha arra gondolok, hogy ez a nyavalyás Csor­vás fog búcsúztatni nagyké­pűen, álszent mosollyal az arcán, s a kezemet fogja szorongatni azzal a kezével, amelyhez annyi tisztátalan ügy tapad, végigfut a há­tamon a hideg. Milyen bol­dog lesz, hogy megszaba­dult attól az embertől, at­tól az egyetlentől, aki a többsége földszintes, kertes házként épül, s főleg faluhe­lyen kő. vagy betonalapon, vályogból. Olcsóbb lett a cement, a mész, a cserép, a nyílászáró, míg drágult a tégla és más falazó anyag, a betonelem. Kevesebbért le­het megvenni most már a parkettát, a hajópadlót. A mi számításaink szerint az emelkedések és csökkenések egyenlege azt mutatja, hogy megyénkben több mint 20 millió forinttal olcsóbban juthatnak a családi ház épí­tői a legszükségesebb anya­gokhoz, mint korábban. Ha egy kétszobás házra 90—100 ezer forintot számolunk, a megtakarításból közel 200 további lakás építhető. újságíró : Mintha túl szép volna mindez... KISS: Ezért hadd egészít­sem ki azzal, hogy ha vala­ki tisztán téglából építtet házat, annyiba kerül, mint tavaly. Viszont aki a fala­záshoz vályogot használ s beton helyett fagerendákkal oldja meg a födémet, akár tízezer forinttal is tudja csökkenteni az eddigi épí­tési költségeket. S mint már említettük: sokan építenek ma még megyénkben szi­lárd alapra vályogházakat, divik a kalákaépítés, amikor összefog a család, a rokon­ság. Igaz viszont, hogy mind keresettebb a tégla, amiből nincs elég. Megyénk szegény téglagyárakban, s nem a legszerencsésebb azok tele­pítése sem. hiszen a tégla és a cserép elszállítása a fő építési területekre óriási költséget emészd. ÚJSÁGÍRÓ: Mit tesznek önök azért, hogy az anyag­igényeket a lehető legjob­ban és valamivel kevesebb pénzért tudják kielégíteni? NAMÉNYI: Amikor az idei tervünket készítettük, már számoltunk az eddigi kereslet fokozódásával is. Januárban például már ezer tonnával több cemen­tet vásároltak tőlünk az építtetők, mint 1966 első hó­napjában. Mennyiségileg a tavalyinál tíz százalékkal több építőanyag értékesíté­sét irányoztuk elő. S hogy mennyire igaz az árváltozás kedvező hatása Szabolcsra, mutatja: ez a nagyobb szemébe vághatta volna az igazságot. Mert Bauertől ugyan nem kell tartania. Cccc! Bauer! — Bauernak igaza van. Sajnos, jó néhány korrupt fráter szennyezi a társada­lom tiszta vizét. Mire me­gyünk azzal. ha közülük egynek a szemébe vágjuk az Igazságot? Semmire. Egy csepp a tengerben. S miért éppen Csorvás legyen az az egy? De mondjuk, hogy jó. Csorvás legyen, valakinek lennie kell. De miért éppen én vágjam a szemébe? — Ha gondolkozom még egy kicsit, nem azért teszem, mert félek. Nem vagyok gyáva. Ha gyáva volnék, ha csakugyan gyáva volnék, eszembe se jutott volna, hogy szemébe vágjam az Igazsá­got Csorvásnak. Mint ahogy — esküszöm — Bauerban ez az elhatározás fel sem me­rülhetett volna. De a for­mán még gondolkoznom kell. „Mélyen tisztelt Csor­vás kartárs, ön egy korrupt fráter — ez már bizonyos, mennyiség értékben 8—10 millióval alatta marad a múlt évi értékesítésünknek. BLISS: Megtartjuk, széle­sítjük például az „anyagbiz­tosítási szerződés” rendsze­rünket, ami azt jelenti, hogy sok utánajárást, bosz- szankodást veszünk le az építtető válláról. Gyakorib­bá tesszük az úgynevezett tranzitálást, ami a szük­séges anyagnak a gyártól egyenesen az építkezés szín­helyére történő vasúti szál­lítását jelenti. Az idén a vagonnyi mennyiséget el nem érő kisebb tételek to­vábbítására hasonlóan meg­szervezzük a gyártól a ház­helyig, teherautón való szál­lítást. A kimaradó mozga­tás költségcsökkentést ered­ményez. NAMÉNYI: Szorgalmaz­zuk, hogy egy faluban töb­ben társuljanak ilyen vas úti szállításra, így a keve­sebb költség még tovább osztódik. Megemlíthetjük még. hogy miután olcsóbb lett a cement, kő helyett so kan betonnal alapozzák majd a lakásukat. Ezért új szol­gáltatásként bevezetjük te­lepeinken a beton előreke- verését, amit a jelzett idő­ben az építkezésre szállí­tunk. Kisebb munkaeszközö két is kölcsönözni fogunk a magánépítkezőknek. így például betonkeverőt, ki­sebb darut, állványzatot. Folyamatban van a tetőszer- kezet előregyártásának megszervezése és fokozzuk a betonelemek — mint pél­dául a lábazati blokkok, ke­rítésoszlopok, betoncserép — készítését telepeinken. Gatterüzemünket felkészít­jük arra, hogy a nyílászá­róknál és más faanyagoknál a tipikustól eltérő, speciális megrendeléseknek is elegei tudjunk tenni. KISS: A hozzánk fordu­lóknak felvázoljuk, melyik megoldás az előnyösebb, mi­ként lehet a rendelkezésre álló pénzből a legjobb la­kást megépíteni. Úgy vél­jük, a kedvező árváltozás. ű: szolgáltatásaink, ha nem is oldják meg teljesen a köz­ismert gondokat. de leg­alább megkönnyítik az épít­tetők helyzetét s ez tovább fokozza a vállalkozási ked­vet. Angyal Sándor hogy ezt fogom mondani. A kérdés csak az. hogy utána mit csinálok? Megvárom-e amig felel valamit, vagy — ami talán mégis helyesebb — szó nélkül sarkon fordu­lok, és kimegyek a szobából. Emelt fővel egyenes derék­kal. — De mit csinálok, ha beperel? Mert amilyen becs­telen alak, erre is képes. Az Igazságot nem könnyű per- redszerűen bizonyítani. Ügy­védet fogadhatok. Nem ol­csó mulatság. S mialatt év a bíróságon rostokolok, Ba­uer, ez a gerinctelen, hitvány fráter, a strandra megy az­zal a magas, vörös növel, akivel a múltkor is láttam És este tizenegykor, amikor a nő elment tőle, felhív te­lefonon, és megkérdezi, hogy megnyertem-e a peremét' Csorvás ellen? — Vannak helyzetek az életben, amikor nem hall­gathat az ember. Mitől, ja­vuljon meg a világ, ha senki sem lát hozzá, hogy megja­vítsa? Mitől térjen észhez az esztelen, ha senki sem szól, ha senki sem meri ki­mondani az ítéletet, akár önérdekének ártalmára is* — Most azonnal! Név várni, nem gondolkozni Igen. Odaállok, és a szemé be vágom: Bauer, maga egf* hitvány opportunistát A gerinces ember

Next

/
Thumbnails
Contents