Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

Koreai sajtóértekezlet Moszkvában A koreai néphadsereg megteremtésének 20. évfor­dulója alkalmából lm Szun Ze vezérőrnagy, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság moszkvai nagykövet­ségének katonai attaséja hétfőn sajtóértekezletet tar­tott a szovjet újságírók szá­mára, — Az Egyesült Államok az utóbbi időben számos provokációt hajtott végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen szárazon, a tengeren és a levegőben — jelentette ki a vezérőrnagy. Az amerikai agresszív cse­lekmények egyike volt a Pueblo kémhajó kiküldése a KNDK területi vizeire. Sajtónyilatkozata továb­bi részében a vezérőrnagy kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet és a koreai nép, valamint a két ország hadserege között fennálló barátság továbbra is fejlődni és erősödni fog abban a harcban, amely az imperia­lizmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügyének győzelméért fo­lyik. MOSZKVA Vasárnap SZKP-küldött- ség utazott el Moszkvából Indiába, hogy részt vegyen az Indiai Kommunista Párt VIII. országos kongresszu- s ■'" A k’"'A;:+tíéget Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja vezeti. A kongresszus február 7-én nyílik meg Patnában. KINSHASA Csád Köztársaság, a kins- hasai I^pngó és a Közép-afri­kai Köztársaság elhatározta, hogy létrehozza a „közép-af­rikai egyesült államo­kat” — jelentette be Mobutu kongói elnök vasárnap egy kinshasai gyű­lésen. Az államszövetség kez­detben elsősorban gazdasági kérdésekre korlátozódik, ké­sőbb azonban politikai jelle­get is ölthet. — mondotta Mobutu. Beszédéből kitűnt, hogy le akarják építeni az országok közötti vámhatáro­kat. LUSAKA Kaunda zambiai elnök le­velet intézett De Gaulle tá­bornokhoz, s a levélben ma­gyarázatot kért a Dél-Afri- kába irányuló frania fegy­verszállításokról. Tito—Nasszer Kairó, (MTI): Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke közötti megbeszélések már vasár­nap megkezdődtek, Tito va­Harcok Saigonban. (Telető — MTI Külföldi Képszolgálat) Szófia készül a IX. Világifjnsági Találkozóra (Folytatás az 1. oldalról) Washington: Romney mlc­higani kormányzó, a köztár­sasági párt elnökjelöltségé­nek egyik aspiránsa a U. S. News And World Report legfrissebb számában vietna­mi „béketervet” fejtett ki. A kormányzó szerint Viet­nam egészét, valamint Kam­bodzsát és Laoszt a nagyha­talmak, köztük Kína garan­ciájával semlegesíteni kelle­ne. Párizs: 428 francia és ja­pán egyetemi tanár, köztük a Nobel-díjas Alfred Kast- ler és három Nobel-díjas ja­pán tudós, vasárnap felhí­vást intézett az amerikai tudósokhoz, ne vegyenek részt a Vietnamban felhasz­nálandó vegyi és baktérium­fegyverek előállítására irá­nyuló kutató munkában. (AFP, Reuter, AP). Hanoi: Mint a VNA je­lenti, a DNFF Központi Bi­zottsága felhívta Dél-Viet- nam forradalmi fegyveres erőit és népét, hogy érjenek el újabb győzelmeket, zúzzák szét az amerikai agresszoro- kat és Thieu—Ky áruló klikkjét. Az utóbbi öt nap politi­kai és katonai győzelmeit méltatva, a DNFF Központi Bizottsága felhívásában üd­vözölte a haza megmenté­séért küzdő nemzeti, demok­ratikus. békeszerető és egyéb forradalmi erők egyesülését. A Központi Bizottság felhívja az ideiglenesen ellenséges ellenőrzés alatt álló tartományok és járások lakosságát, hogy a függetlenség és a sza­badság kivívása érdeké­ben működjön együtt a megbeszélés sárnap érkezett meg Asszu­ánba, ahol együtt vacsorá­zott Nasszer elnökkel és nyomban tájékoztatta öt ázsiai és afrikai kőrútjának eredményeiről. forradalmi fegyveres erők alakulataival, A NDFF Központi Bizott­sága felszólította a bábhad­sereg katonáit és tisztjeit, a saigoni közigazgatási tisztvi­selőket, hogy működjenek együtt a néppel és a forra­dalmi fegyveres erőkkel. Keljenek fel az amerikai imperialisták és a Tieu—Ky féle klikk ellen. Felhívja az amerikai és a csatlós csapa­tok katonáit és tisztjeit, hogy tagadják meg a parancsot, ne vigyék vásárra az életü­ket, ne szegüljenek szembe a vietnami nép hazafias har­cával és követeljék az ag­resszív szennyes háború be­szüntetését. A DNFF Központi Bizott­sága felhívásában üdvözölte 17 millió észak-vietnami honfitársát, akik a haza megmentéséért szent hábo­rút vívnak az amerikai im­perialisták agressziója ellen. A Nhan Dán hétfői száma kommentárban foglalkozik Johnson elnök február 1-i nyilatkozatával, amelyben az amerikai elnök „jobb jele­ket” sürgetett ahhoz, hogy az amerikaiak megszüntessék a VDK bombázását. Ez a banditastílus — mutat rá a lap. — A Nhan Dán hang­súlyozza, hogy az amerika-' expediciós csapatok lábbal tiporják az ország déli ré­Bonn (MTI): A hét végén a Frankfurt melletti Offenbachban Nyu- gat-Németország 36 baloldali csoportja akcióegységre lé­pett és szocialista centrum néven szervezetet alakított. Az offenbachi konferencián mintegy 1200 delegátus és 800 vendég jelent meg, köztük a német békeunió és a kommunista párt újraen- gedélyezéséért küzdő akció­bizottság képviselői is. A kongresszus fő szónoka, Abendroth marburgi egye­temi tanár hangoztatta, leg­szét, ugyanakkor az ameri­kai repülőgépek és a hajók naponta támadják Észak- Vietnamot, mégis a felhá­borító agresszió megszünteté­séért az amerikai támadók arrogánsán feltételeket szab­nak a vietnami népnek. Ez a Johnson által is ismétel­getett San Antonio-i formula lényege — mutat rá a Nanh Dán. Az észak-vietnami újság emlékeztet arra, hogy a világközvélemény, sőt még az amerikaiak szö­vetségesei is azt követe­lik, hogy az Egyesült Ál­lamok mindenekelőtt feltétel nélkül szüntesse meg a VDK elleni bom­batámadásokat és egyéb harci cselekményeket, hogy így előkészítse az utat a vietnami kérdés rendezé­sére. A Nhan Dán befejezésü1 megállapítja, hogy ameny- nyiben az amerikaiak to­vábbra is folytatják az ag­ressziót, a vietnami nép a végső győzelemig fogja foly­tatni a küzdelmet. A VNA jelentése szerint Hanoiban vasárnap este nagygyűlésen emlékeztek meg a dél-vietnami szabad­ságharcosok győzelmi soro­zatáról. főbb Ideje, hogy a nyugat­németországi reakciós erők­nek megálljt kiáltsanak és megvédjék az alkotmányi a kormánnyal szemben. Számos hozzászólás után a konferencia akcióprogra­mot fogadott el, amely a munkavállalók életkörülmé­nyeinek megjavítását, a munkásoknak az üzemek ve­zetésébe való beleszólási jo­gát, az oktatás megreformá­lását és a nemzetközi fe­szültség igazi enyhítéséhez vezető utak megkeresését követeli. A bolgár főváros lázasan készül 1968 legnagyobb kul­turális és sporteseményére: a IX. Ifjúsági és Diáktalál­kozóra, amelyet a nemzet­közi előkészítő bizottság ha­tározata szerint 1968. jú­lius 28-tól augusztus 9-ig Szófiában tartanak. A találkozón előrelátha­tólag 110 ország miniegv 15 ezer küldötte és mintegy 3500 bolgár fia­tal vesz részt. Ezenkívül vendégként mintegy 7000 személyt várnak külföldről. Jelentőségét csak növeli, hogy a találkozó a nemzet­közi idegenforgalmi idény derekán zajlik le. Sok kül­földi turista, aki a bolgár tengeri és hegyi üdülőkben akar nyaralni kifejezte már kívánságát, hogy megtekint­se a fesztivál játékait. Nagy turistacsoportokat várnak gépkocsival, vonattal és au­tóbusszal Jugoszláviából, Görögországból, Törökor- országból, Ausztriából, Svájcból, az NDK-ból az NSZK-ból, Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból, Ma­gyarországról és más or­szágokból. Folynak az előkészületek a vendégek jó ellátásának biztosítására. A megfelelő elhelyezés érdekében 1200, minden kényelemmel felsze­relt lakásból álló, különle­ges épületkomplexum épí­tése közeledik befejezéséhez, felkészülnek a meglévő diákszállók, és két nagy, új szállodát építenek külön a sportolók számára. öt reprezentatív új étte­rem létesül mintegy hat­ezer férőhellyel. Épül a korszerű, új egyetemi sport- csarnok is. A könnyűatléti­kai versenyeken a csarnok 2700 nézőt fogad be, a ko­sárlabda, röplabda és más találkozókon több mint öt­ezer személyt. A szomszéd­ságban nyitott atlétikai pá­lyák, fedett és nyitott úszó­medencék létesülnek. A ta­lálkozó vendégeinek gyors és kényelmes szállítását 400 autóbusz és sok személy- gépkocsi biztosítja. Moszkva, (TASSZ): Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta Szipka József moszkvai magyar nagykövetet. Mint hivatalo­san közölték, a szovjet kor­mányfő és a magyar nagj’- kővet meleg, baráti megbe­A szakemberek számítá­sai szerint naponta 60—70 000 személy érkezik majd a fesztiválra. Ezért Szófiában teijesen átszervezték a forgalmat. Uj parkolóhelyeket létesíte­nek 7000 személygépkocsi számára. A találkozó nap­jaiban 15 ideiglenes szerviz­állomás teljesít szolgálatot. A sajtóiroda éjjel-nappal dolgozik majd, a „Fesztivál” című tájékoztató újság öt nyelven jelenik meg. A találkozó programja rendkívül gazdag és sokrétű lesz. Naponta rendeznek vi­tákat és szemináriumokat közérdekű politikai, gazda­sági és kulturális kérdések­ről. Az üzemekben és tudo­mányos Intézetekben szak­találkozókat rendeznek. A résztvevők és vendégek különleges érdeklődésére számíthatnak a kulturális rendezvények. A program napi S0—35 hangversenyt irányoz elő. Nemzetközi hangversenyek, népi együttesek fellépései váltogatják egymást. Nem­zetközi pályázatot írnak ki zongoristák, hegedűsök, énekművészek, népi zené­szek, népi táncosok, fotó­művészek, esztrádegyütte- sek protest song együttesek számára. Megrendezik az ifjúsági filmek nagy feszti­válját is. A bolgár kulturá­lis intézmények — az ope­raház, az operettszínház, a filharmonikus zenekar, aa ének- és zenekarok — elő­adásokat tartanak a ven­dégek számára. Esténként Szófia park­jaiban bálokat és karneváli mulatságokat rendeznek. Már nyomtatják az illuszt­rált kiadványokat, amelyek megismertetik majd a fes». tivál résztvevőit a nemzet­közi ifjúsági mozgalom é■ a bolgár ifjúság eredmé­ny eiveL Chrysto Chrystow szélést folytatott egymással. Koszigin ugyancsak hét­főn fogadta a Kremlben Nguyen Tho Tien-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagy­követét. A hivatalos közlés szerint megbeszélésük szí­vélyes baráti légkörbe« folyt ie. Megalakult a szocialista centrum az NSZK-Ssan Nagykövetek látogatása Kosziginné! 20. Tíz óra... A moszkitóháló nélküli ab­lakon betűz a hold, és las­san kúszik előre, keskeny fénykörével a padlón. Egy, kettő, három... Rop­panás, fordulás... Egy, kettő, három... ... Unalmas ezzel a fel és alá járással, az bizonyos. Legalább rágyújthatna az ember. Vagy egyáltalán sej­tené, hogy körülötte milyen a világ Messziről tompa kondulá­sok hallatszanak. A néma csendben recseg alatta a padló. Nem valami kelle­mes őrség ideges embernek. Még szerencséje, hogy ilyes­miről a Harrincourt család­ban nem tudnak. Épp olyan egykedvű, mintha a kantin­ban volna. Néha azon veszi észre magát, hogy hangtala­nul fütyörészik... Most valami reccsent a sarokban. Éspedig duplán. Azután csend. Persze régi a padló, és ahogy éjszaka las­san lehűl a levegő, a nap­pali hőségben kitágult desz­ka ismét összehúzódik. Ettől a reccsenés. Ha valaki nem tanult fi­zikát, az most frászt kap. Messziről elnyújtott vonat­fütty hallatszik. Az ablakon át az elhagyott mezőn egy kóbor kutya fut keresztül, és minden csendes, csak va­lahonnan vízcsap szivárog... Most újra reccsenés. Hm.. Miért mindig ugyanazon az egy helyen recsegteti a pad­lót a lehűlés?... A holdfény előre siklik a padlón, és most egy hanyatt fekvő emberi fejet világit meg Krétafehér, halott arc, kék szájjal, nyitott szemmel. Csúf vagy, öregem, ez nem kétséges. De ne félj semmit, Galamb nem bánt, csak őr­ködik. És holnap szépen elte­metnek mind a nyolcatokat, akkor azután átadhatjátok magatokat nyugodtan az enyészetnek. Egy nap ide vagy oda az örökkévalóság­ban már nem diferál... Sze­gény jó Latouret őrmester. Isten nyugosztalja, ha a sors kifürkészhetetlen jóakaratá­ból úgy adódna, hogy szél­ütés érje; ő most mérgelőd­ne, mert azt hitte, hogy ilyesmitől egy átlagembert az epilepszia kerülgeti... S ahogy tovább siklik a hold, egy barna folt is látszik, egy tépett, véres zubbony, ame­lyet hevenyészve ráborítot­tak a tetemre. Egy, kettő, három... Rop­panás, fordul.is... Egy, kettő, három... ... Azért ez túlzás, kérem, ezzel a folytonos recsegéssel, hosszabb, rövidebb időkö­zökben. Nem azért... De hát valaki itt tartózkodik és ez tilos. Miféle marhaság ilyen helyen elbújni? Ámbár az is lehet, hogy valami rágcsáló van a padló alatt A hold most egy hófehér, ökölbe szorult kezet világít meg, ahogy a fénykör lassan átsiklik a fejen... Távolról újabb negyedet harangoz­nak, és valami madár si­kolt fel egy pillanatra az éjszakában. A hold most a dermedt pálma koronájából is odarajzol néhány hosszú levelet a padlóra... Megint reccsen kissé... Az­után duplán és élesen... Mindenségit a hazajáró öregapádnak! Csináljuk szabályosan. Egy mozdulat és a fegyver súlyban van, egy kattanás a závárzaton, és hangosan kiált: — Állj! Ki vagy? Csend... Előveszi a zseblámpáját. Villanyt nem akar gyújtani. Ha csakugyan egy rágcsáló mocorog a rothadt deszka alatt, akkor nagy baj lehet a parancsellenes kivilágításból. És még azt hinné az a szál­kás bajszú, hogy fél. Pedig erre igazán nincs oka. Mi a fenét félne, szuronnyal a ke­zében? A zseblámpa fénye végig­táncolt a helyiségben apad­ión, a falon, még a mennye­zeten is. Sehol semmi. Az ajtó mellett a robbanástól szétrepedt egy hordó mi- niumfesték, amivel a bádog­tetőket szokták bemázolni. A rozsdás színű, nyúlós ragacs mint valami őskori csúszó­mászó terült végig egyik fal­tól a másikig. A sarokban, amerről a recsegések hang­zottak, egy pasas fekszik arcra borulva, nagy vértó­csában, feje búbjáig leta­karva egy köpennyel. Ez sze­gény már nem recseg... Ez itt balra, felhúzott térdek­kel, aránylag épségben meg­úszta... De hol a feje?.... A vakolat telefröccsölve kis repeszdarabokkal és vérrel, mindenfelé tépett, foszlányos rongyok és mozdulatlan, szinte természetes helyzet­ben odavetett testek a pad­lón... Nyolc­Nem is... Kilenc... Nem nyolcat mondtak? Hm... Az bizonyos, hogy itt kilenc van... Nézd csak. De fura! Az ördög tudja. Akárhogy nézi: ez kilenc ember és egy láb... Lehúzta a zseblámpa gombját. Visszatette puská­ját a vállára s tovább sé­tált. Majd leltárt csinál itt a halottakról! ... Nyolc volt vagy kilenc, nem mindegy? Több nem lett azóta, és ke­vesebb sem lehet, mert nem valószínű, hogy valaki erre­felé lopja a halottakat.. A csoda van ezzel a pad­lóval !... Két gyors reccsenés, egy nesz... és csend... ... A hold most jó darabon bevilágította a helyiséget, és odatűzött az arcra borult ka­tonára a sarkon... Ott re­cseg a padló, az bizonyos, és... Mindenesetre erős idegzet kell, ide... Mert például es­küdni mert volna, hogy a katona, ahogy arcra borulva feküdt az előbb, még mind­két karját kinyújtotta. Most pedig az egyik... Na min­degy... Mit fog itt részletkérdé­sekkel törődni? Minden ha­lott úgy fekszik, ahogy akar! Éppen tizenkettőt kondul... A padlón holdfénnyel vilá­gított, mozdulatlan testek... Félhomály, néha egy csepp hullása hangzik fel, és kint látszik az elhagyott éjszakai mező-­Egy, kettő, három... Rop­panás, fordulás... Egy, kettő, három... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents