Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

Áldás lesz-e a szabolcsi alma ? A télialma-termesztés és értékesítés problémáiról ja­nuár 31-én országos szintű tanácskozást tartottak Nyír­egyházán. E tanácskozásnak mottója lehet, amit Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bi­zottságának első titkára mondott megnyitó szavai­ban: „Most kell eldönteni, áldás lesz-e Szabolcsban az alma, vagy átok?” A feltett kérdés jogossá­gát sok minden Indokolja. Az elmúlt években nagyará­nyú gyümölcstelepítés folyt, a megyében, s jelenleg Sza- bolcs-Szatmárban közel 61 ezer hold gyümölcsös van. Ebből az alma termő terület 46 155 hold. Az első bőséges termés 1967-ben jelentkezett először. Valamennyi szektort számítva 24 ezer 675 hol­don termett alma, 25 ezer vagonnyi mennyiségben. A bőséges terméssel a gondok is nagy arányokban jelent­keztek. Adódtak a munka­erőellátottságból, a gépesí­tésből, tárolásból, szállítás­ból, nem utolsó sorban az értékesítés bők A tavalyi termés úgy to­nik rekord volt de nem le­het annak venni, hiszen évről évre azzal kell szá­molni, hogy a termés meny- nyisége növekszik. Évről év­re új területek fordulnak termőre, s « közeljövőben mintegy 40—45 ezer vagon almát szüretelnek majd a gazdaságokban. A tavalyi termés betakarításánál ta­pasztalt hibák és problémák tehát fokozottabban jelent­kezhetnek, ha nem történik időben intézkedés. A ta­nácskozás legfőbb célkitűzé­se volt a problémák megol­dásához, a lehetőségek fel­mérése, annak edöntése, hogyan oldható meg, hogy a megtermelt áru jó minő­ségben kerüljön értékesítés­re. Az elmúlt esztendőben az almatermés, amíg fán volt 80—90 százalékban export- minőségnek felelt meg. A szedés elhúzódása miatt a tárolás elégtelensége követ­keztében, majd az elszállí­tás akadályozása folytán a minőség romlott, az expor­tálható mennyiség 50—60 százalékra csökkent. A ter­melők így 200 millió forint­tal kevesebbet kaptak árui­kért De ez nem csupán a termelők kára. Végső soron • népgazdaságnak is kiesést jelentett, hogy a termés egy része eladatlan maradt, illetve csökkent minőségben került eladásra, felhaszná­lásra. A tanácskozás résztvevői sokoldalúan vitatták a prob­lémát. E sokoldalúságban egyhangú álláspont volt, áldás lehet a szabolcsi alma és kell is hogy az legyen, viszont meg kell teremteni a nagyüzemi almatermesztés minden feltételét. Úgy kell megteremteni, hogy a ter­melői kedv ne csökkenjen, növekedjék. Ennek jegyében a legfőbb és' legsürgősebb tennivaló a termelés gépesí­tése, hűtőtárolók, átmeneti- tárolók és manipuláló he­lyek építése. A télialma-termelésnek Szabolcs-Szatmár megyében hagyományai vannak. Gyü­mölcskertészeink jól kép­zettek, értik munkájukat. A termelés eszközei azonban már nem ennyire megfele­lőek. A nagyüzemi terme­léshez a meglévőnél több, s a célnak jobban megfelelő erő- és munkagépre van szükség. Különösen a szüret eszközellátottságán kell ja­vítani. De nem csupán arról van szó, hogy megfelelő mennyiségben legyen szedő­állvány és helyi szállítóesz­köz, de arról is, hogy ele­gendő ládával, tárolóhellyel rendelkezzenek a gazdasá­gok. Az eszközellátottsággal kapcsolatos észrevételek és kijelentések a tanácskozáson bíztató ígéreteket és elkép­zeléseket tartalmaztak. En­nek alapján ki lehet jelen­teni, a tavalyi ládahiány nem ismétlődik meg, nem is­métlődhet meg. Az átmeneti tárolók, hfl- tőtárolók építése az ezzel kapcsolatos lehetőségek több­oldalúan kerültek vitatásra. Tény, a nagyüzemi gyü­mölcstermesztésnek ezek a legfontosabb járulékai, be­ruházásai. Készült egy fel­mérés, amely szerint 1973-ig 65 termelőszövetkezetben kellene hűtőtárolót, és ma- nipulálót építeni, 100—-110 gazdaságban átmeneti táro­lót és manipulálót. Ezzel a beruházással megoldható lenne, hogy a termelőszövet­kezetek ne a betakarítással egyidőben végezzék az al­ma válogatását, csomagolá­sát, elszállítását. A hűtőtá­rolók, átmeneti tárolók és manipulál ók megépítése le­hetővé teszi, a munkacsúcs széthúzását, megoldja a be­takarítás munkaerőigényét, a rendelkezésre álló munka­erő jobb foglalkoztatását. A hűtőtárolók építése az érté­kesítésben is nagy szerepet játszik. A gazdaságok nem lesznek arra kényszerítve, hogy a szedést követően ér­tékesítsék almáikat. Az áru egy részét tavasszal értéke­síthetik, s ez nem csupán a gazdaságokra nézve előnyös, de a szállítás tekintetében is. Az őszi szállítás kocsi­igénye egyre kevésbé elé­gíthető ki. Elviekben tisztázódott, hogy a gazdaságoknak terü­letüktől függően milyen tá­rolók építése a legcélsze­rűbb, leggazdaságosabb. Cél­szerű az 50—100 vagonos üzemi tárolók építése. De ez nem zárja ki annak szük­ségességét, hogy a jelvásárló és kereskedelmi szervek ne építsenek hűtőtárolókat na­gyobb kapacitásokkal. Az elmúlt évben három terme­lőszövetkezet építtetett hű­tőtárolót. Idén jóval több épít majd, s ehhez megfele­lő segítséget is kapnak. A bank befejezetlen beruhá­zásnak tekinti az almater­mesztést és ilyen elbírálás­sal folyósítja a hitelt. Per­sze szükséges, hogy a gazda­ságok, termelőszöve*kezetek a probléma megoldását ne csupán a központi szervek­től várják. A megoldás ér­dekében törekedjenek anya? gi erőforrások teljes értékű felhasználására. Az eszközellátás, manipu­lálok, átmeneti tárolók ás hűtőtárolók építése több éves programban valósul meg. A jobb értékesítés feltételeinek megteremtése, az exportarány bővítése már most feladat. A télialma-termesztés és értékesítés problémáinak vi­tatása első ízben kerül így napirendre. A tanácskozás haszna nem csupán azzal mérhető, hogy felmérte a termesztésnek és értékesí­tésnek várható alakulását, meghatározta az ezzel kap­csolatos feladatokat. A leg­főbb értéke a megbeszélés­nek az volt, hogy a vitában résztvevők bármilyen szin­ten is szóltak, a szavak nyo­mán érződött a szabolcsi télialma-termesztés szemé­lyes ügyük, tenni akarnak és tesznek is a probléma megoldásáért Seres Ernő Egy hónappal a w"gy rajt után Jól kezdtek a nyíregyház; üzemel Minden kezdet nehéz, tart­ja a közmondás, de hozzá­tehetjük; a jó felkészülés megkönnyítheti, zökkenő- mentessé teszi az új felada­tokra vállalkozók dolgát. A város négy üzemében érdek­lődtünk; hogyan sikerült a nagy start első hónapja? Annak ellenére, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár már az elmúlt évet is nagy sikerrel zárta, ez év első hónapjára is kimagasló tel­jesítménnyel rukkolt ki. A negyedévre előirányzott 55,5 milliós termelési értékből már januárban 21 milliót teljesítettek. A termelési ér­téket — többek között — a Szovjetunió megrendelésé­re készített 227 vagon za- kuszka, az angoloknak gyár­tott 45 vagon püddingalma, s a nyugati államokba szál­lítandó 10 vagon sűrített al­maié képviseli. Belföldre három vagon vegyesíz ké­szült el. Folyamatos a kiszállítás is. Zakuszkából januárban összesen 148-cal indítottak útnak, de a napi adag már eléri a 11 vagont. Ugyan­csak exportra szállítottak el 2,5 vagon málnabefőttet és 4,5 vagon puddingalmát. A különféle konzervekből belföldi fogyasztásra 29 va­gonnyi áru került ki a gyárból. Februárban a ki­szállítás még fokozódik, s előreláthatóan naponta 20— 25 vagon áru hagyja el az üzemet A beütemezés szerint dol­goztak januárban a Magyar Dohányipar Nyíregyházi Be­váltó és Fermentáló Gyárá­nak üzemeiben. Hiánytala­nul teljesítették a belföldi szivarkagyárak igényeit. Ezenkívül a kapott diszpozí­ciók alapján harminc va­gon dohányt indítottak út­ba a Szovjetunióba. A ti­zenöt — közöttük hét sza­bolcsi — üzemben továbbra is program szerint folyik a munka; a beváltás, vá­logatás és fermentá­lás. A beváltás előre­láthatóan még ebben a hó­napban befejeződik. Gyári szinten a termelési szerző­déskötések a tervezetthez viszonyítva már meghalad­ták a 90 százalékot, a sza­bolcsi eredmények valami­vel jobbak. Az ajtók, ablakok készí­tésénél jelen*ős többletmun­kát vállaltak az elmúlt év­ben a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál. Ennek ellenére — mint az ered­mények is bizonyítják — jól készültek az ez évi fel­adatok megvalósítására is. A januárra programozott több, mint egymilliós ter­melési értéket túlteljesítet­ték, s az 1600 ajtón és 600 ablakon felül jóval többet készítettek. A gépházban már két hete a februárban elkészítendő nyílászárók anyagának darabolása, sza­bása folyik. Kisebb anyagellátási za­varok ellenére is eredmé­nyes munkát végeztek a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz-ben. Az. egész évre vállalt 1200 Erzsébet háló­szoba-garnitúra időarányos részét — százat — elkészí­tették. Bizonyos elmaradás csak a festésnél mutatko­zik. Befejezték a Nyíregy­házán nemrégiben átadott új fodrászszalon berende­zéseinek munkáit, s meg­kezdték a Textilruházati Vállalat Zrínyi Ilona utcá­ban később megnyíló ruha­szalonja berendezéseinek ké­szítését — tá — Jámbor Mihály, a községi tanács vb elnöke elkesere­detten böngészte a lapokat. Itt is, ott is jubiláltak, mert a város, vagy a község hat­száz, meg hétszáz esztendős múltra tekintett vissza és éppen most került elő vala­mi beporosodott levéltári fi­ókból egy kutyabőrös irat, amely megcáfolhatatlanul bizonyította az érdekelt köz­ség fennállását a hajdan volt századokban. Az ilyes­mi pedig azzal jár, hogy fel­figyelnek a községre, újság­írók lepik el, írnak róla minden szépet, ami a múl­tat illeti, és még szebbeket, ami a község mai életét il­leti, kiemelve benne a köz­ség vezetőinek hervadhatat­lan érdemeit. Lehet szép ün népi tanácsülést rendezni elhívni a rádiót, televíziót, a megyei elvtársakat. Aztán ilyenkor egy-egy kitüntetés is akad a község vezetőinek A megyében — sorra — legalább tizenöt helyen ’u- biláltak. csak Jámbor Mi­hály falujában nem került elő semmi ócska kutyabőr. Befejezéshez közeledik a mintegy 2 kilométer hosszúságú nyíregyházi Iparvasút épft6> se. A munkát Nyíri Sándor szocialista brigádja végzi. Hammel József felr. KEIÍ0KD ÉV ­1139 újszülött! Nap'rriHÍfn a gyermekeit egészségügyi ellátása a megyeszékhelyen’ Nagy a gyerekkocsi-for­galom a Benczúr tér környé­kén, különösen most, nap­sütéses időben. Nem ok nél­kül, hiszen ismét magas — szerencsére — a nyíregyház: születések száma. Ez a szám 1952-től kezdve évente csők kent, s 1962-ben volt a mi­nimum; 883 gyermek szüle­tett Nyíregyházán. 1965-ben kezdett újra emelkedni és tavaly a megszületett 1139 ifjú honpolgárral túlhalad­tuk a 15 év előtti legtöbbet is. DECENTRALIZÁLT GCNDOZÁST! Ennek nemcsak a város növekedése és a gyerekgon­dozási segélyről szóló ren­delkezés életbe léptetése volt az oka (bár ezek is nagy szerepet játszottak), hanem az egyre javuló lakáskörül­mények, a mind több dolgo­zó nő... És ami ennek az eredménye: a családi jöve­delmek növekedése is na­gyon fontos tényező. S te­kintve azt, hogy ezek a té­nyezők a következő években egyre jobban hatnak, várha­tó az is, hogy a hároméves fellendülés nem áll meg a mostani szinten, hanem a jelenleginél is több gyermek születik majd. A terhes- és csecsemőgon­dozás egyetlen, immár 45 éves épületben zajlik az egész városban. a Benczúr téren. 1929-ben 220 kismama jelent meg ebben a gondozó­ban, tavaly a forgalom — mivel minden kismama és legalább egy ötszáz esztendős múltat bizonyítandó Már-már úgy látszott, hogy jubileum nélkül telik a köz­ség élete, de szerencsére van­nak fáradhatatlan emberek Mint például. Zsupsz A. Ti­vadar, a község univerzális kultúrembere: tanító, nép­művelési vezető, művelődé­si otthon igazgató, helytörté­nész, TIT-tag, és sajtófelelős egyszemélyben. Miután a vb-elnök vele is megosztotta gondját a jubileumra való okkal kapcsolatban, felsze­relte magát hamuban sül» pogácsával, megbízólevelek­kel és utielőleggel. Elindult, mert nem ismert lehetet­lent. Hét nap és hét éjjel volt távol Zsupsz A. Tivadar. A nyolcadik nap hajnalán be zörgetett az elnökhöz. Meg lesz a jubileum! — leiken dezett. Kiderült ugyanis hogy a község éppen most, lesz nyolcszáz esztendős, ■ minden csecsemő átlagosan hatszor járt itt, — 14 ezerre nőtt. A feltételek azonban nem változtak, s ennek tu­lajdonítható, hogy az el­avult, salétromos és nyirkom épület ma már nem méltó erre a célra. A nagyfokú központosítás sem egészséges. A város minden pontjáról, a legtávo- labbiról is ide kell jönni, s ezért decentralizálásra van szükség. Ennek az első lé­pése a gyermekszakrendelő átalakításával megtörténik. (Az átalakítás most folyik. 300 ezer forintba kerül.) Ott rendeznek be egy tanács­adót, de szükséges lenne, hogy a két alközpontban is létesüljön egy-egy. Ez azon­ban a következő évek fel­adata­it ORASZÜl ÉS, ABORTUSZ Az egészséges gyermekek bölcsődébe, óvodába, majd iskolába kerülnek. Itt az egészségügyi ellátás min­den szinten megoldott, csu­pán egyetlen gond van: a negyedik iskolaorvosi állást csak helyettesítéssel tudják megoldani. A csecsemőhalandóság a tíz évvel, ezelőtti állapotról (65 ezrelék) egyre javult. 1965-ben már csak 27 ezre­lék volt. Tavaly azonban — az előzetes adatok szerint — 38 ezrelékre emelkedett, de általános megállapítás, hogy ez nem egészségügyi, hanem társadalmi kérdés. A 44 kisded kórházban halt meg. már útban van az erre vo­natkozó okirat is. Ugyanis szót váltott egy volt kollé­giumi társával, a szomszéd megye egyik tanítójával, ahol szintén jubilálnak Ott is nyolcszázéves a község csak éppen a dokumentum még nincs kézben, mert haj­dan teljesen elpusztították az átvonuló török hadak Ha pedig arra dokumentum van, hogy egy falut elpusz­títottak, akkor annak előbb már léteznie kellett. Hát így­Nagy lelkesedéssel meg is kezdték hát a jubileum elő készítését. A sajtó, rádió, teiev'z ó részére tájékoztató ankétot tartottak, s új dobot vettek a kisbíró hivatalsegédnek is. Annyira belefeledkeztek az ■"■nneplésbe. hogy egésze ermészetes: minden egyéb ami fontos, kiment az eszük bői. Benedek Miklós tehát orvosi ellátásban ré­szesült. Közülük harminc koraszüléssel jött világra. Ebben pedig — más ténye­zők mellett — jelentős sze­repük van a művi abortu­szoknak. Tavaly épp annyi abortusz volt, mint amennyi szülés! A beteg gyermekeket 1963-ig a megyei rendelőin­tézet gyermekszakrendelé­sén látták el. Akkor orszá­gosan megszervezték a kör­zeti gyermekorvosi hálóza­tot, s Nyíregyházán is létre­jött. Ez a felnőttekéhez képest fejlettebb egészségügyi szer­vezés, mert már alapszinten szakorvosok látják a gyer­meket, s csak akkor kerülnek rendelőintézetbe, ha kiegé­szítő vizsgálatra van szük­ség. TERV A NYOLCADIK KÖRZETRE 1963-ban hat körzettel in­dult a hálózat, azóta ez hét­re növekedett. A bét körzet nagyjából biztosítani tudja az ellátást, de szükséges len­ne egy nyolcadik, s akkor a helyzetet egyértelműen jó­nak lehetne nevezni. Erre a technikai és személyi felté­telek biztosítottnak látsza­nak. A beteg gyermek, hattól 14 éves koráig, két körzeti orvoshoz is tartozhat: ha fekszik, akkor a rendes, ha járóképes, a gyermek körzeti orvoshoz. Ez országosan ren­dezetlen, itt nálunk a szemé­lyi feltételeknek megfelelően oldották meg. A nyolcadik körzet létrehozása meg­szüntetné a felemás rende­zést, ezért ez a terv legké­sőbb jövőre megvalósul. * Számos elképzelés van arra. hogy tovább javítsák a gyermekek egészségügyi el­látását Nyíregyházán, javít­sák a technikai feltételeket, megszüntessék a központo- sítottságot. s hogy fokozato­san az országos átlagra csökkentsék a körzeti gyer­mekorvosok terheltségét. Ezekre nagy szükség Is van, hiszen Nyíregyháza egyike azon kevés magyar városok­nak. ahol nem lehetett meg­érezni a ..demográfiai hul­lámot”. mert több gyerek születik mint az ötvenes évek elején. Kun István 1968. február 4. JUBILEUM A

Next

/
Thumbnails
Contents