Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Szabolcs-szaUnáil tájak Nagyvarsány újjászületése Nagyvarsány vőrőshadsereg útja. Soltész Albert rajza Mint minden falunak, Nagyvasarnynak is van valami különös atmoszférája, levegője. Paticsfalu, szalmatetős, földbevájt viskókban született, élt, robotolt, g halt itt a szolganép évtizedekig. Nem jelzi már semmi. Elnyelte a múlt a régi falut, melyet valamikor tizenhárom olyan család alapított, akik földdel rendelkeztek. Földig rombolták a cselédházakat, s az egykori vászongatyát hordó úrbéresek, zsellérek, s fiaik szabad parasztok, a maguk gazdái lettek. Felszabadulásig kétszáz ház volt Többsége szalma és nádtetővel. S bennük a nyomor tanyázott Most több mint félezer nagy ab- lakú, világos, piros cserepes családi ház alkotja az újjászületett Nagyvarsányt. Hírmondónak maradt három ház nádfedéllel. De az elaggott özvegy, Szűcs Istvánná és Kazsuk Lajos is épít Egy marad csupán, akinek a gazdája Amerikában él. (Emlékeztetőül, meg kellene hagyni, s múzeumnak berendezni.) Hegedűs Sándor, a járási pártbizottság első titkára; „Kis-Moszkvának is nevezték egykor Nagyvarsányt a megyében. Az egyik legbefolyásosabb helye volt a kommunistáknak. Emlékszem, az akkori tiszii járásban a 45-ös választáskor itt kapta a párt a legtöbb szavazatott, Él ez a szellem ma is, s táplálója volt és marad a jövőben is az előrehaladásnak. Mándi Gyula, a Szabadság Tsz párttitkára: „Zsellérek emeltek új falut a régi helyére. Uj utcák születtek: Vöröshadsereg, Ady Endre, Bercsényi, Lenin, Dózsa, Hajnal utca. A Vöröshadsereg és az Ady utcákon azok építettek, akik ott a Roklicz-féle birtokon voltak cselédek. Birgány István, Tippan József Halász András, Simon Károly, Kiss Sándor, Kósa Ferenc és a többiek.’' Hogyan élnek az egykori béresek? Simon Károly a tsz tehenésze rádiót hallgat. Hamarosan tv-t vesz. Feketével kínál. A konyhában mosógép. Birgány Pál traktorosnak új a lakása, új a tv-je, s modemek a bútorok. Papp Gábor és Cs. Szűcs Bertalan traktorosok és i Szűcs Bertalan tsz-tag fürdőszobás lakást építettek. Jusztus Ferenc tanácselnök: „Tavaly 28 új ház épült, ez évben újabb 20. A falu 1730 lelkes. Csaknem minden háznál rádió, fí9 helyen tv. Mindenhol mosógép, porszívó, s néhány helyen már a vízvezeték is benn van.” Szűcs József tsz-elnök: ..Igaz, falunkban nincs műszaki bolt. A naményiak szoktak tíz napra így zárszámadás idején kiköltözni. Hoznak tv-t, rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, mosógépe^ mindent. S bizony semmit vagy igen keveset visznek vissza mindig. így volt az idén is. (Jól zárt a tsz. 1967-ben 60 forintot ért egy munkaegység.) Jusztus Ferenc: „Ilyenkor kijön az OTP-fiók vezetője is, s még „neki” is jut valami. Most is csaknem másfél millió forint takarékbetétjük van a nagyvarsányiaknak.” Ott ahol harminc-negyven éve még a vászongatya volt a viselet, s alig ismerték az emberek a mosdószappant, ahol a szellemi nyomor uralkodott, a fel- szabadulás utáni huszonkét esztendő teljesen új életmódot teremtett Vincze Géza, az 1945-től itt tevékenykedő, pártot szervező, s az előrehaladást az első pillanattól segítő nyugdíjas tanácselnök emlékezett arra, milyen nagy harcot vívtak az analfabétizmus felszámolásáért Még az ötvenes évek elején is 180 fmi-ol- vasni nem tudója volt a falunak. Most csak huszonkettő, elaggott ember. Felszámolták a szellemi sötétséget. Mándi Gyula: „Színház- bérletünk nincs, de ha Nd- ményban előadás van 20 1—40 jegyet vásárol a közös.” Mozibérletet vásároltak. Tavaly kulturális célokra 13 ezer forintot áldozott a tsz. Hegedűs elvtárs említette, hogy a nagyvarsányi párt-, tanács és a tsz-vezetés „reklám nélkül, szerényen dolgozik. Olyan emberek, akik nem csapnak lármát eredményeikkel.” íme a bizonyíték rá. Vincze Géza: „Hét éve, amióta a falu tsz lett, minden évben akartak bennünket állami támogatással, dotációval segíteni. Egyszer sem vettük igénybe. Ha nem tudunk e földből a magunk emberségéből megélni, gazdálkodni, akkor semmi sem segít rajtunk.” És ezt vallotta a varsányi tsz-parasztság is. Saját emberségéből, szorgalmából, akaratából küzdötte fel magát a varsányi Szabadság Tsz a járás legjobbjai közé. Erről tanúskodik a kormány dicsérő oklevele is. Országosan negyedik helyezést értek el a termelési versenyben. Erre a tsz-re a lassú, de egyenletes fejlődés a jellemző. A vezetők itt születtek, itt éltek gyerekkorukban. s alakulástól a tsz élén állnak. Gondja volt mindig arra ennek a pártszervezetnek, hogy helybeliekből neveljen vezetőket. Ezt a hagyományt most is folytatják. Mándi Gyula: „Négy egyetemi-főiskolai ösztöndíjasunk van, s 4 fiatalt küldtünk a mezőgazdasági gépészképzőre. Havonta 2500 forintot fizetünk ösztöndíjakra.” Nagyvarsányban ami a falu gondja, az a tsz gondja is. Hiszen a Szabadság Tsz az egyetlen nagyüzem. az élet forrása. Csaknem félezer család keresi itt a kenyerét. 1960 óta 180-an járnak el a faluból iparvidékre dolgozni. De 61-től megkezdődött a visszaszivárgás. Félszázan már újra itthon vannak, s munkát kér a többi is. Jönne haza. Szűcs József: „Probléma a munkaerő foglalkoztatás. Kevés a föld. Eddig még nem utasítottunk el senkit De ha jó megélhetést akarunk biztosítani tagjainknak, új utakat kell keresnünk.” Ez a legfőbb gondja most a vezetőknek. Belterjesebbé kívánják tenni a gazdálkodást öntözéses zöldségkertészetet alakítanak 35 holdon. Építőbrigádot szerveznek. Társultak a tíz beregi tsz zöldség-gyümölcs szárító üzemének a megalakítására is. Gondos, előrelátó a gazdálkodásuk. Zárszámadásig előlegbe 3 millió 800 ezer forintot adtak ki a tagoknak. Évzáráskor ezen felül még 3 millió 300 ezret fizettek ki, s tartalékalapjukon egymillió forint maradt. S közben gazdagodott, erősödött a közös. Építettek szarvasmarha-istállót, most készül a hatvan férőhelyes borjunevelő. Korszerű itatásos borjunevelést honosítanak meg. Korszerűsítik a sertés- fiaztatót és hizlaldát. Tavaly 550 hízott sertést, 550 mázsa szarvasmarhahúst adtak el az államnak, az idén 610 hízott sertést értékesítenek, növelik a koca- és a tehén- állományt a saját szaporulatból. És ezeket az eredményeket az alig 1500 holdon gazdálkodó kis szövetkezet produkálja. Ifjú Simon Károly -Jpag- ronómus: „Gondoskodtunk arról, hogy az állattenyésztésbe hozzáértő fiatal szakmunkások kerüljenek.” (Tudatosan nem fizetik részükre a plusz tíz százalékot, arra hivatkozva, hogy magas a munkaegység értéke. Ez kár, mert megilleti őket. Ezeket a fiatalokat a tsz taníttatta, a tsz-tagok gyermekei.) Szakértelemmel küzdenek a földdel a nagyvarsányiak. Nem félnek az újtól. Bebizonyították, hogy ezen a földön is lehet hevesi dohányt termelni. A huszonöt holdról holdanként 55 mázsát takarítottak be. Tavaly 40 holdon telepítettek almát, s így az idén már 100 holdjuk van. Valamikor csak tizenhárom családnak volt földje Nagyvarsányban. Most fél- ezernek van. Régen petró- lámpa világított a földbe vájt viskókban. Mo§t a cserepes házak ablakai villanyfényt szórnak. Teljesen villamosították Nagyvarsányt. * Hol juthatott régen gyógyító orvoshoz az úrbéres? Orvosi rendelőt, egészségházat építettek. Huszonkét év alatt Nagyvarsány újjászületett. Úrbéresek falujából szabad, tsz-gazdák falujává magasodott. Farkas Kálmán „Ne is mutassátok meg senkinek...“ Egri muzeológus dolgozza fel Gárdonyi Géza hagyatékát Negyedszázadnyi időn át élt és dolgozott egri remeteműhelyében Gárdonyi Géza. Méreteiben is hatalmas irodalmi hagyaték maradt utána: több ezer kötetes könyvtár, kéziratok, feljegyzések, naplótöredékek: írói életének számos ereklyéje. A fia sem emlegette Sejteni lehetett, hogy ez a — szakemberek által ismert hagyaték megcsonkított, nem teljes, de ez a sejtés, csak két éve, a2 író legidősebb fia, Sándor halála után vált bizonyossággá. Gárdonyi Sándor apja hagyatékának nagy részét magánál tartotta mindenkitől elzárta, s titkolta bármiféle anyag létezését is. „Ne is mutassátok meg senkinek, ne is emlegessétek”, tartotta magát az atyai intelemhez élete végéig, s a kéziratok kötegelt, az ellentmondásokat, titkokat megvilágító és magyarázó iratokat. a legparányibb papír- szeletkéket, cédulácskákat, a borítékba rakott jegyzeteket is gonddal megőrizte. A 43 esztendőn át Ismeretlen irodalomtörténeti vonatkozású és jelentőségű Gárdonyi-hagyaték — 23 320 lap kézirat, több mint félezer levél, több száz személyi és családi okmány, nagy mennyiségű, titkosírással készült cédula, naplótöredék — az egri vármúzeum tulajdonába került, ahol dr. Korompai János, a múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének kezelője, két éve végzi a nagy tömegű anyag rendezését, nyilvántartását, az irodalmi hagyaték feldolgozását. Álmok a novellában — Gárdonyi az élet minden helyzetét felhasználta gondolatok, ötletek, témák gyűjtésére — mondja a kutató. — Gyakran leírta álmait, hogy az „éjszaka látott” helyzeteket vagy eseményeket beleszője egy-egy novellába, regénybe. Van a hagyatékban számos cédula kusza írású verssorokkal, a cédula alján a sorok tisz- tázatával, magyarázatával, amelyek mind azt tanúsítják, hogy ezeket a sorokat az író álmából felébredve írta le Minden keze ügyébe eső papírdarab jó volt a hirtelen felötlő szó, fogalom vagy helyzet rögzítésére. Nem törődött azzal, hogy ki és mit írt a papír másik oldalára. Édesanyja levele, az egri érsek ebédre szóló meghívója, a Pesti Hírlap fő- szerkesztőjétől vagy a Singer és Wolfner cégtől érkezett értesítés egyaránt alkalmas volt. hogy a hátsó oldalára az éppen készülő regény vagy színmű egy-egy jelenetének, felvonásának vázlata kerüljön. Javíthatatlan javító Az utókor és a kutatók szempontjából hasznos szokása volt Gárdonyinak: az egyszer leírt szót nem dobta el, nem semmisítette meg, még ha többször meg is változtatta műveinek szövegét. A legkezdetlegesebb vázlat, a legkopottabb papírdarab is megmaradt, ötvenhárom borítékban 1145 cédulát számoltak meg: ezek rész- letse vizsgálata értékes felvilágosításokat ad majd az egyes művek kialakulására, szövegének változásaira, visszhangjára. A borítékban lévő cédulákon nyomon követhető az anyaggyűjtés minden mozzanata; de ösz- szegyűjtötte és megtartotta Gárdonyi a későbbi kiadásokra tervezett módosítások, kiegészítések terveit is. Gárdonyi javíthatatlan javító volt. Kéziratait újra meg újra átjavította. A ceruzás kéziratból csak lényeges módosítások után lett tintával írott, de még ez is tovább finomult éz bővült gépelésben, és a gépiratot is sűrűn javításokkal tűzdelte meg. A nyomdába küldött kéziraton is egymást érték a javítgatások, beszúrások. Hogy ax agyonjavítgatott kéziratlapokat hogyan fogadták a nyomdászok, könnyű kitalálni abból a piros ceruzás kérlelő üzenetből, amelyet a „Jancsi dádé” című novellájának lapszélén olvashatni: „Szedő úr! Kedve« munkatársam! Káromkodni vétek!” Levelek az évkönyvben Á Gárdonyi-hagyaték múzeumi gondozójának naplójában máris több mint 40 téma sorakozik, amelyek tudományos feldolgozásra' várnak (új életrajzi adatok az ifjúkorról, az író tanítóskodása, Gárdonyi az újságíró, Gárdonyi és a színpad, Gárdonyi a nyelvvédő, Gárdonyi világnézete, munkamódszere, mindennapi élete.) Az Irodalmi hagyaték nagy tömegű anyagából előbb a levelezés kerül feldolgozásra: az Egri Vármúzeum 1968. évkönyve közli valamennyi (584) levél tartalmi kivonatát; majd az okmányanyag és a kéziratok feldolgozása következik. Előreláthatóan 5 év kell a roppant hagyaték fő részleteinek publikálásához. Legutoljára marad a titkosírásos anyag megfejtésének technikai lebonyolítása. A nagyobb mennyiségű titkosírásos kéziratanyag, a sok új adat és szempont: Gárdonyi Géza életére és munkásságára vonatkozó kutatás új lehetőségeit tárja fel, s egyszersmind az író új irodalomtörténeti portréjának megrajzolását sürgeti. (P.) Sipkay Barnai SZÁZADVÉG* Az újságok idegesítő címlapokkal jelentek meg, a televízió óránként adott friss híreket róla, legalább akkora szenzáció volt, három napig, mint az ember Holdat érése. „Az elektronikus agyú város!" „Nincs többé tervszerűt- lenség az életben”. „Eltemettük a szubjektivizmust!” Volt lap, amelyik ebből a szempontból látta meg a nagyszerűségét: „Lezárult egy történelem — születik egy történelem.” Valóban, jelentős tudományos siker volt, amelynek közrvetlen szereplőjévé vált három mérnök. Három kitűnő koponya, művelt ember, egészséges és mindenképpen alkalmas arra, hogy a város agycentrumát, a bonyolult számítógépeket, az élet tulajdonképpeni szívverését szolgálja. Ezer kiválóan képzett szakember közül őket választotta ki egy különleges számítógép, tévedés tehát kizárva. A város agya dolgozni kezdett, s a három ember műszakonként váltotta egymást. Egyidőben tehát egyetAi elhunyt fró postho- musz, a Kelet-Magyaror- szágnak átadott írása. len ember sétált a műszerfalak előtt, vagy ült az agy legérzékenyebb pontja előtt, egy félkör alakú asztalnál. S az agy csodálatosan dolgozott. Attól kezdve, hogy kiszámította két utca kereszteződésénél a forgalom követelte helyes irányítást, — mikor és merre váltson pirosra vagy zöldre, — és hogy mennyi kenyé'ret süssön a kombinát azon a napon, tekintetbe véve előző nap megmaradt árut, s hogy húsos vagy inkább tésztás nap lesz-e, vendégek napja, vagy inkább a strandé, nos, ezektől kezdve az agy rendelkezést adott a déli ebédekre vonatkozóan is, hogy a mutatkozó vitaminhiányt pótolja, vagy a felesleges energiát elvonja a lakosságtól. Eleinte voltak a városban, akik tiltakoztak a reggel hat óra öt perces étkezés és előtte a húsz perc tudományosan kidolgozott torna ellen, de később már megszokottá vált az is, hogy egyes fiatalokat a város agya házasságra szólított fel. tekintettel a helytelenül alakuló létszámra. Mindenesetre, hihetetlen sporteredmények is születtek, nem volt ritka később az ötvenéves labdarúgó, és a negyvenötéves futóbajnok. A három mérnök közül kettő, akik éppen nem dolgoztak, szinte naponta ösz- szejártak és igen összebarátkoztak. Szerették munkájukat, és csodálták az agy nagyszerűségét. Ezért köny- nyen találtak közös témát. Váratlan fordulat Mintegy két évtized telt el, s ezalatt a város agya bizonyított. A tudomány fölénye, az emberi elme diadala, a racionális élet egyetlen helyessége meggyőzően sugárzott a kísérlet biztonságos folyamatából. És ekkor olyasmi történt, ami megdöbbentette nemcsak a város lakóit, de az egész világ érdeklődő közvéleményét is. A három mérnök közül egyikük öngyilkosságot követett el, egy másikuk pedig a legbrutálisabb módon meggyilkolta harmadik társát. Termszetesen azonnal megindult a nyomozás mindkét eset homályának felderítésére. Az öngyilkos sem levelet, sem nyomot nem hagyott hátra, amelyből következtetni lehet az okra. A másik mérnök is halott. A harmadik pedig, az egyetlen életben maradott nem hajlandó beszélni
