Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

LEVELEK, 68 £ levelek, szóbeli panaszok keltezésének éve 1968, s a címzett mind a 34 esetben a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. Munkások, alkalma­zottak írják le, mondják el egyszerű szavakkal bajukat, gondjukat s várják a segít­séget. Változatlanul nagy a bizalom az SZMT iránt, — ezt bizonyítja a levelek szá­ma. Néhány új vonás mégis kitapintható az ügyintézés nyomán. Itt van például B. András- né esete, akit szerződéssel al­kalmazott az egyik élelmi­szeripari üzem. A megálla­podás szerinti idő lejárt, s ő megkapta a munkaköny­vét. „Már nem sok hiányzik a nyugdíjhoz, segítsenek, hogy meghosszabbítsák a szerződésemet” Az SZMT az idős asszony pártjára állt, mert a körülmények — gyen­ge egészségi állapota — is indokolták a támogatás meg­adását Persze, ellenkező elő­jelű panaszok is jócskán akadnak a levelekben. T. Ist­ván nyírbogáti lakos például úgy jelezte: táppénzes állo­mányban volt, amikor vál­lalata kiküldte a munka­könyvét Aztán fény derült a „törvénysértésre”: belépés­kor a panaszos eltitkolta, hogy kőművesként nem dol­gozhat, mert az orvos ezt nem javasolja. Akkor mél­tányosságból éjjeliőri poszt­ra tették. Betegség, táppénz, majd újra munkaképes lett tavaly június 8-án. Többszöri felszólítás után sem volt haj­landó megjelenni munkahe­lyén s két hónap múlva az Építő Szerelő Vállalat ilyen körülmények között tette postára munkakönyvét... Ha­sonlóan nem indokolt M. Ist­ván kisvárdai lakos felhábo­rodása sem, akinek gyerme­két a háziipari szövetkezet Budakeszin taníttatta a ko­sárfonásra, s ez idő alatt ha­vonként 200 forinttal segítet­te, azért, hogy szakmunkás- vizsgája után javára váljék a szövetkezetnek. M. István fia végzés után. nem jött ha­za az őt .felkaroló szövetke­zetbe s ezért 4800 forint visz- s/.afizetésére kötelezték.,, A vállalati érdek az eddi­ginél jobban előtétbe került, indokolt tehát, hogy a kol­lektíva ne károsodjék sem anyagilag, sem erkölcsileg. Ezért kellett igazat adni a húsipari vállalatnak L. Já­nos ügyében. Az említett dol­gozó verekedés miatt fe­gyelmi büntetést kapott ta­valy s ezért a többinél lé­nyegesen kevesebb termelé­kenységi prémiumban' része­sült. „Akik sokkal később jöttek a vállalathoz, azok is lehagytak.” — panaszolta. Szó szerint így igaz, bizony­ságaként annak, hogy válla­latánál máris érvényt sze­reznek az új Munka Törvény- könyvének s a kollektív szer­ződésnek. Igaz az is, hogy néhány gazdasági vezető még min­dig nem eléggé körültekintő. V. András balesete bizonyít­ja ezt az Autóközlekedési Vállalat mátészalkai telepén. Az okok tüzetes vizsgálata nélkül kinyilvánították, hogy saját hibájából keletkezett a baleset s ezért írásban is fi­gyelmeztették. Az SZMT vizsgálata kiderítette ennek az ellenkezőjét és segít V. And­rásnak az igazság érvénye­sítésében. Ugyanígy kellett az egyik állami gazdaság dol­gozójának szabadságolási ügyében felhívni a figyelmet egy igen lényeges rendeletre. Korábbi önkéntes kilépésé­hez fűződő hátrányát még az idén is éreztetni akarták ve­le. holott az elévüléshez szük­séges 3 év már eltelt. Akad már példa arra is, hogy a vállalatok élnek a szabad felmondás lehetősé­gével, amennyiben a kollek­tív érdek azt parancsolja. Alkalmatlanság címén mond­tak fel például a Patyolat volt tmk-vezetőjének, mert hiányos szakmai tudásával, s az ezt ellensúlyozni akaró durvaságával „eljátszotta” te­kintélyét a beosztottak előtt Ráadásul a munka új szer­vezése feleslegessé tette ezt a státuszt (Nélküle is jól elboldogulnak, nem vettek fel nelyette senkit, megtakarít­ják a bérét melyből a való­ban jól dolgozók részesed­hetnek). Az idei levelek s a nyomuk­ban végzett vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gazdasági vezetők többsé­ge a döntését igyekszik kel­lően megalapozni, 1 vagy ha tévedett, siet azt korrigálni. Jó dolog ez, bíztató a holna­pokra nézve. A. S. Vásárló — eladó etika í : Harminc boltban a vásárlók véleményét is kikérik Újabb tapasztalatok a PULT másik oldalán — Nem ellenfelek, egyen­rangú partnerek akarunk lenni. A fehér köpeny mes­terségünk címere, nem a vásárlók idegesítésére szol­gál. — jegyezte meg az egyik bolti eladó. A téma időszerű, a vásárló és az eladó kapcsolatában új vo­nások vannak kifejlődőben. A kölcsönös bizalom és a tisztelet jegyében. Korábban az iparcikk - kereskedelmi boltok előadó­ival, vezetőivel beszélget­tünk arról, mi változott a 68-as évben, milyen a „lá­tószög” a pult másik olda­láról. Ezúttal csemege, élel­miszer, háztartási és vegyi­áru boltok dolgozói fogal­mazták meg tapasztalatai­kat, érintették a vásárló és eladó etika néhány prob­lémáját is. Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 154 bolt­jában mintegy hatszáz fe­hér köpenyes dolgozó áll a vásárlóközönség rendelke­zésére. Hárommillió forint­tal nagyobb árukészlettel kezdték a 68-as évet, s ja­nuárban 2 millió forinttal többet árultak, mint az elmúlt év első hónapjában. Az áruforgalom 14 száza­lékkal magasabb, a vegyi, háztartási cikkeknél pedig meghaladja a 33 százalékot is. Ezekből a cikkekből sok­nak lement az ára, ezért nagyobb a vásárlási kedv. Voltak-e félreértések, vi­ták az árváltozás körül? — Kevés ilyen vitáról tu­dunk, — tájékoztat Kordo­ván János, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese. Az ár­jegyzéket mindenütt jól lát­hatóan elhelyezték, a régi dobozok, zacskók árjelzését átírták, ezek egy részét már a Nagyker. az új árak­kal megjelölve szállítja. Szepesi' Béláné a Makaren- kó utcái bolt helyettes ve­zetője a tejipar újdonsá­gát, á mazsolatúrót kapta rosszul árazva, de a kiiga­zítást elvégezték. Nem mindig elfogadható A FALUSI HÁZAK MÚZEUMA A PADLÁS Agronómusjelöltek — néprajzosok Készfii a szatmári táj gazdálkodástörténete Huszonkét helytörténeti, néprajzi és történelmi ta­nulmány készül ezekben a hónapokban a mátészalkai fiatal agronómusjelöltek kezenyomán. Kissé szokatlan párosítása ez a jövendő hi­vatásnak és a hobbynál már többet produkáló szenve­délynek. A Mátészalkai „Ba- ros László” Mezőgazdasági Technikum és a járási mű­velődési ház honismereti szakkörében a jövő mező- gazdasági szakemberei az iskolában szerzett szakisme­reteket egészítik ki néprajzi és történelmi ismeretekkel: jobbára a gazdálkodás tör­ténetét kutatják a szatmári ' tájt». Ezüst érem Patakról A 25 szakköri tag az ala­kulás óta eltelt négy évben számos sikert ért eL Hogy csak a legutóbbit említsük: a múlt tanévben ezüst ér­met nyertek dolgozataikkal a sárospataki diáknapokon. A szakkör három csoport­jának egyike a helytörténet kutatását vállalta. Tanulmá­nyozzák a megye és a járás tájainak népi kultúráját. Levéltári anyagok alapján dolgoznak, gyűjtik a fotókó­piákat, ismerkednek a ré­gészeti leletekkel. Farkas József tanár, szakkörvezető ennek hasznáról mondta: „Olyan régészeti, néprajzi ismereteket szereznek a ta­nulók, amelyeket agronómu- si munkájukban majd ugyan­csak hasznosíthatnak: az­zal is tisztában lesznek, hogy mi az, amit néhanap­ján a múlt századokból vet ki magából a föld”. Ugyanez a csoport vizs­gálja a tsz-ek alakulásának, fejlődésének történetét, s készít értékes tanulmányo­kat egy-egy közös gazdaság­ról. Néprajzi gyűjtő és kutató­munkát végez a szakkör má­sik csoportja. A szabolcsi és szatmári táj népi gazdálko­dásának történetét kutatják. Különösen alapos kutatáso­kat végeznek az Ecsedi- lép környékén lévő fal­vakban. Az elvet így fogalmazzák meg: „az agro- nómus ismerje meg a terme­lés hagyományait is.” Az ecsedi káposzta és a tyukodi vetés A most készülő tanulmá­nyok közül több foglalkozik a hagyományos növényter­mesztési kultúrák történeté­vel. Érdekes dolgozat van születőben például a nagy- ecsedi káposztáról'; hogyan változtatta a falvak népe a vad lápi tájat kultúrtájjá; miként lett a ridegmarhából félrideg, majd istállózott... Miért vetnek a tyukodiak lóhátról... A szakkör harmadik cso­portja történelmi tárgyú dolgozatok anyagát gyűjti. A volt internacionalisták visszaemlékezéseit, tanács­köztársasági vöröskatonák szavait regisztrálják olyan formában, ahogy az idős emberek azt elmondják. Sti­lizálás nélkül, a legerede­tibb, s így a legértékesebb formában. A diákok célja e kutatási területen is érde­kes: azt akarják kimutatni, hogy ez a táj ahol jobbára parasztemberek élnek, s munkásosztályról annak ide­jén nem beszélhettünk, mi­lyen nagy számban adott katonát a proletárforradal­maknak.,. Értékes gyűjtő és kutató­munkájuk fő területe — mindhárom csoport tagjai­nak — a falusi házak mú­zeuma, a padlás. Kutatói kapcsolatok A szálkái gazdászjelöltek tevékenysége hasznos, az önművelésen túlmenően is. Ilyen jellegű szakköri tevé­kenység az országban csu­pán két mezőgazdasági pro­filú oktatási intézményben folyik. Itt, Mátészalkán és a Győri Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskolában. A szalkaiak tevékenységére már korábban felfigyeltek a fővárosban is. Az Országos Mezőgazdasági Múzeum ké­résére például rendszeresen gyűjtik a paraszti életrajzo­kat és a termelési techni­káról szóló feljegyzéseket A néprajzi múzeum adattárá­nak munkatársa, dr. Morvay Péter kérésére legutóbb „Szatmári kistájak” címen az Erdőhátról, Tiszahátról, Szamoshátról, Rétoldalról gyűjtöttek anyagot. Dűlő neveket és egyéb földrajzi neveket gyűjt a szakkör a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Inté­zetének. Szilágyi Szabolcs azonban a csomagolás, s ez nem csupán árusítási kérdés: — Egyes cukorka, kávé, és más cikkek a helytelen csomagolás, ragasztás miatt csomagként összepréselőd­nek, kiszolgáláskor elsza­kadnak. A vásárló érthető­en, nem szívesen visz ha­za sérült dobozban, zacskó­ban ilyen édességet, élel­miszert, ez rontja a keres­kedelem iránti bizalmat is, hisz nem lehet tudni, nem hiányzik-e a csomagból. (Madai Géza a Csemege­áruház vezetője). Természetesen az ilyen csomagolásnál nehezen de­ríthető ki az ár, magya­rázkodásra van szükség, hogy a vevő megnyugodjon. Általában megái’apítható, hogy javult az élelmisze­rek, édességek, háztartási és vegyiáruk választéka, de nem kapható egyelőre jó néhány olyan cikk, mely­nek olcsóbb lett az ára, mint a tv-linzer, pilóta- keksz, stb., illetve a kis­kereskedelem ezek egy ré­szét nagy tételben kapja, s nincs idejük a „kiszerelés­re”, különösen az önkiszol­gáló boltoknál. A vevők keresik ezeket a népszerű készítményeket, de az ipar eddig nem tudott kellő mennyiségben szállítani. A rugalmasabb kereske­dői szemléletre jellemző, hogy a boltok kutatják a vásárlók igényeit, mit kér­nek, mit nem kapnak, mi­lyennek találják a kiszol­gálást. Az Élelmiszer Kis­ker. harminc boltjában rendszeresen kikérik a vá - sárlók véleményét. A „köz­pont” az információk alap­ján változtat az áruellátái problémákon, többek között a 20. sz. boltban bevezették a friss süteményárusítást, a Rákóczi utcai élelmiszer • boltban a tésztafélék mi­nőségét javították, élnek a IV-es árkategória lehetősé­geivel, az ármozgással, így a vállalat 4 forinttal leszá­ll tóttá a mák árát, tsz-ék­től beszerzett olcsóbb vá­gott libát hoztak forgalom­ba, különböző tsz-ek se­gédüzemeiből 40 mázsa csiga, leveles és más tész­tafélét vásároltak. Jó dolog az, hogy ma már kutatják a vásárlók igé­nyeit, nem röstell a bolt­vezető, eladó „átszaladni” a raktárba, vagy a Nagyker- lerakathoz a keresett cik­kért, mozgékonyabb lett a kapcsolat közvetlenül a kiskereskedelmet ellátó vál­lalatokkal, tsz-ekkel, stb. A vásárlók és az eladók kap­csolatában is sok az új vo­nás, az udvariassági sablo­nok helyett a tartalmas in­formálás, az árucikk-isme­ret bővítése dominál. így egyenrangú partnerként tár­gyal vevő és eladó, közösen értenek szót. (PG) Tudósítón U tói Tiszalőki eredmények Az 1967-ben végzett, mun­kát tárgyal'a február 15-i ez évi első ülésén a Tisza- löki Járási Tanács. . A járás üzemei és terme­lőszövetkezetei az elmúlt évben eredményes munkát végeztek, s az eredmények­ben nagy szerepe van a ta­nácsoknak és a szakigazga­tási szerveknek is. Az üze­mekben növekedett a ter­melés és a termelékenység, csökkent az önköltség. A termelékenység növeke­désével egyidejűleg nőtt a dolgozók reáljövedelme és a munkáslétszám is, s ma már 1450 dolgozót foglalkoztat­nak az ipari üzemek az 1966. évi 1237 dolgozóval szemben. Az ipari üzemek tervüket közel 10 százalékkal telje­sítették túl, s 250 millió fo­rint értékű árut adtak a nép­gazdaságnak. Különösen ki­emelkedő sikereket ért el az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely egymaga több, mint 90 millió forint értékű árut termelt, s export értékesí­tési tervük teljesítése 843 ezer dollár devizát hozott az országnak. Jó munkát végeztek akis­ipari termelőszövetkezetek is, termelési értékük több, mint 25 millió forint volt, s munkáslétszámuk is 50 fő­vel növekedtt. A terirelőszövetkezetek megművelhető szántóterüle­tének 15,3 százaléka, több mint 4600 hold esett ki a termelésből a tavaszi belvíz­károk miatt. Ennek ellenére emelkedett a mezőgazdasági termelés is, jelentős többlet- bevétel mutatkozott kenyér- gabonából, cukorrépából, do­hányból, zöldségből és gyü­mölcsből. így a termelőszö­vetkezetek többletbevétele meghaladta a 15 millió fo­rintot. A terméseredmények­kel együtt nőtt a termelő­szövetkezeti tagok jövedel­me is, ennek következtében megnőtt az új belépők száma is. Az elmúlt évben 356 új tag kérte felvételét a ter­melőszövetkezetekbe, közü­lük 253 fő a fiatal korosz­tályba tartozik. A felvásárlási terv telje­sítése 106 százalékos volt, amelyből különösen kiemel­kedő a zöldség- és gyümölcs­értékesítés 180 százalékos teljesítése, valamint a 637 vagonos kenyérgabona-felvá­sárlás. A lakosság jövedelemnö­vekedésével együtt nőtt a kiskereskedelmi áruforga­lom is, mintegy 10 százalék­kal, ami azt jelenti, hogy a lakosság 138 millió forintér­tékű árut vásárolt. Az oktatási és kulturális feladatok terén elért ered­mények mellett sikerként könyvelhető el, hogy tovább növekedett a családi- és tár­sadalmi ünnepségek száma. A születések 21,7 százaléká­ban szerveztek névadóün­nepséget, a házasságkötései: 59,2 százaléka történt az új forma szerint, s a temetések 7,6 százaléka volt polgári te­metés. A törpe vízművek folya­matos építésével tovább ja­vult a lakosság ivóvízellátá­sa, ezzel egyidejűleg meg­építettek közel 7 kilométer hosszúságú szilárd burkolatú járdát, 4 kilométer új vil­lanyhálózatot, 7 kilométer villanyhálózatot pedig fel­újítottak. Egy év alatt 159 darab lakás épült, amelyből 140 darab magánerőből ké­szült A tanácsok messzemenően figyelembe vették a lakos­ság javaslatait, s azokat az anyagi lehetőségekhez mér­ten megvalósították. Doszlop Miklós A Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat felajánlja megvételre 3 DB IKERDOBOS ASZFALTKEVERŐ GÉPÉT (DIESEL-MOTOR MEGHAJTÁSSAL). Megtekinthető: Nyíregyháza Tokaji u. 3. szám alatt. Telefon: 16—63. (108) Ki óvja? .léhány éves múltra te- ' kint csupán a szabol­csi szervezett idegenforga­lom. Hogy milyen nagy szükség volt rá, azt a ta­valyi statisztikai adatok is bizonyítják: a különböző idegenforgalmi nevezetessé­get rekord számú látogató kereste fel. Van persze le­hetőség a jövőre nézve is. Szabolcs-Szatmár igen gaz­dag műemlékekben, müeni- lég jellegű és város, faluképi jelentőségű épüle'ekben, te­rületekben — amelyek a kí­váncsi turisták újabb ezreit hozhatják megyénkbe. Hol, mit nézhetnek meg az idegenek, s a megyebeli iskolák, országjárók, megye­járók? — ehhez is nagy segítséget ad a több évi munka nyomán most elké­szült. egységes rendszerije foglalt műemléki ka'alógus, amelyet az Országos Műem­léki Felügyelőség adott ki a napokban. A műemlékjegy­zék Szabolcs-Szatmár két­száznégy értékes épületét, ritka művészeti, népi, s ter­mészeti értékét foglalja ösz- sze Járásonként. Megtudjuk ebből, hogy a megyénkben hetvenkét műemlék van, Kö­zöttük Szatmár és Bereg sok református temploma, Nyír­bátor két temploma,. népi készítésű fa haranglábait. Műemlék a vajai kastély, a komlódtótfalui barokk ta­nácsháza, Móricz Zsigmond tiszacsécsei szülőháza, a vá- mosoroszi szárazmalom, a turistvándi vízimalom, a kisvárdai későgótikus vár­rom, a prehistorikus sza­bolcsi földvár. A berkeszi Vay kastélyban lévő gyer­mekotthon, a tuzséri Lónyay kastély, a nagykállói volt vármegyeháza, a nyírbátori vár és a múzeum, a tisza- vasvári volt Dessewffy kas­tély, a tiszaberceli Bessenyei szülőház, s a vásárosnamé- nyi volt Tomcsányi kastély építészeti megoldásai mind­mind vonzza a látogatót és emellett hasznos helyi kul­turális, egészségügyi igénye­ket is kielégít. A füzet most tisztázta a használók kötelességeit, a műemlékek védelmét is. Il­letékes helyen elmondták, hogy nagy szükség volt erre, hiszen ilyen épületeink — bár az elmúlt években me­gyénkben nyolcmilliót köl­töttek a helyreállításra — közül még sok van használ­hatatlan, vagy tönkremene­tel előtti. Felújításra vár a többi között a jánkmajtisi és a kótaji kastély. Ezeket és a többieket a jövőben a népgazdaság teherbírásától függően állítja helyre az ál­lam, illetve a község, vagy az épület jelenlegi haszná­lója. Rendelkezés, hogy idén, s 1969-ben minden ilyen szerv, vagy közület saját költségvetésében tervezze meg a karbantartás, meg­óvás költségeit. Közölték még a megyei tanács vb. illetékes szakosz­tályán, hogy a műemlék jelle­gű, vagy faluképi jelentősé­gű kis falusi épületek építő­díszítőművészetét is meg akarják őrizni a jövő számá­ra. Mintegy húsz ilyen táj­jellegű épületet helyeznek el és jövőre létrehozandó Nyíregyházán, a Sóstón idén úgynevezett műemlék-skan- zenban. A skanzen megépí­téséhez a terület kijelölése már korábban megkezdő­dött — a tanácsi üdülő és a kisvasút közötti részen — s az előkészítő munkálatok­ra is sor került. A műemlékjegyzék mű­emléki jelentőségű terület­ként tartja nyilván a csa- rodai Báb-tavát, a baktai ősi erdőmaradványt, a beregda- róci dédai erdőt, a tárnái idős tölgyest, a cégénydá- nyádi kastélyparkot, a kát* lósemjéni Mohostót, s a nagyari Petőfi-tölgyet. (Kopka) s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents