Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-19 / 15. szám
«Johnson felemelte CE béke árát" UPl-kommeníár az amerikai elnök kongresszusi beszédéről Washington (MTI): A UPI amerikai hírügynökség Johnson elnöknek szerdán a kongresszusban elmondott beszédét kommentálva megállapítja, hogy az elnök felemelte a béke árát, azaz további, feltételekhez köti Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését. Johnson kijelentette, hogy a tavaly szeptemberi San Antonio-i formula továbbra is az amerikai, légitámadások esetleges beszüntetésének alapját képezi. Ezt a formulát azonban részben átszövegezte úgy, hogy az még kifejezettebben juttatja érvényre az Egyesült Államok azt az elhatározását, hogy a bombázások beszüntetését „a kommunista fél katonai tevékenységének csökkentésétől” teszi függővé. A San Antonio-i beszédhez hasonlóan Johnson most is elmondta, hogy az amerikai bombázást beszüntetik, ha „hamarosan tárgyalások kezdődnek és ezek feljogosítanak arra a reményre, hogy végül is sikerrel járnak.” A szerdai kongresszusi üzenet azonban már egész világosan leszögezi, „nem szabad megengedni, hogy a kommunista fél a múthoz hasonlóan előnyre tegyen szert”. Johnson itt az amerikai és szövetséges katonák „biztonságára” hivatkozott. Mindez lényegében változtatja meg a San Antonio-i formulát: Johnson nemcsak „reményét” fejezte ki, hanem „biztosítékokat” kíván a másik fél katonai téren adott válaszát illetően. A UPI szerint a kongresz- szusi beszéd gyakorlatilag visszatérést jelent ahhoz az egy évvel korábban kidolgozott Johnson—Rusk formulához, amelyet U Thant ENSZ-főtitkámak a bombázások beszüntetésére és az azonnali béketárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatára adtak válaszul. Megfigyelők és sajtóhangok egyaránt rámutatnak, hogy az elnök a kongresz- szusi üzenetet a választási kampány programadó előfutárának szánta. Jacob Javíts szenátor véleménye szerint a kongresszusi beszéd „kiábrándító volt. már csak azért is, mert a hagyományos kongresszusi üzenetet nem lett volna szabad kortesbeszédként elmondani”. Johnson tudja — írja a UPI —■, hogy a kongresz- szus tanulmányozni fogja előterjesztett javaslatait és kérdéseit. A kongresszusban azonban ugyanazok ülnek, akik 1967-ben erőteljesen megnyirbálták elképzeléseit. Nem sok remény van rá. hogy 1968-ban a helyzet radikálisan megvál tozna. Szovjet kormánynyilatkozat a délke@et"ázsiai helyzetről Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió kormánya washingtoni nagykövetségén keresztül a napokban nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Államok külügyminisztériumához. A nyilatkozatot csütörtökön hozták nyilvánosságra. A szovjet kormány mély aggodalmát fejezi ki a délkelet-ázsiai helyzet éleződése miatt. „A növekvő feszültség forrása e térségben az Egyesült Államok vietnami háborúja, s az amerikai kormánynak a háború intenzivebbé tételére és méreteinek kiterjesztésére irányuló politikája” — állapítja meg a nyilatkozat. A szovjet kormány felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államokban ellenséges kampányt indítottak a semleges Kambodzsa és Laosz ellen. „Koholt állításokat terjesztenek arról — írja a jegyzék —, hogy ezen államok területét állítólag felhasználják a vietnami hazafias erők. A kampány rendeltetése az, hogy ilyen koholmányokkal igazolják a háborús cselekmények készülő kiterjesztését Kambodzsa és Laosz területére. Különösen nyugtalanító ezzel kapcsolatosan amerikai, s közöttük katonai személyiségek felhívásai olyan cselekményekre, amelyek Kambodzsa és Laosz szu- verénitásának és területi épségének megsértését jelentenék, egészen a szárazföldi csapatok közvetlen behatolásáig a semleges Kambodzsába”. — A Szovjetunió — hangoztatja a nyilatkozat — „mindig kiállt és kiáll azért, hogy Kambodzsa a genfi egyezményeknek megfelelően független és semleges állam maradjon. Ebben más államoknak is érdekelteknek kell lenniük. Ezért a Szovjetunió erélyesen elítél minden olyan kísérletet, amely bármilyen ürüggyel Kambodzsa területi épségének megsértésére irányulna és nem marad részvétlen az eseménye^, ilyen alakulása esetén”." A szovjet kormány reméli, högy az Egyesült Államok kormánya valóban mérsékletet tanúsít, tiszteletben tartja Kambodzsa szuverénitását, függetlenségét és területi épségét, valamint ennek az államnak a semleges státusát — fejeződik be a nyilatkozat. Dubcek távirata Brezsityevltez Prága (MTI): Alexander Dubcek, CSKP KB első titkára táviratban mondott köszönetét Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának, első titkárrá történt megválasztása alkalmából küldött üdvözletéért. Dubcek távirata hangsú lyozza: „a CSKP KB egész pártunk és egész népünk a CSKP és az SZKP Szi lárd marxista—leninista egységét, valamint Cseh Szlovákia és a Szovjetunió megbonthatatlan barátságé nak. további erősítését úgy tekinti, hogy'' az köztársa ságunk biztonságának és önállóságának, további szó' cialista fejlődésének alap vető biztosítéka”. A. Dubcek köszönetét fejezte ki a többi testvérpárt vezetőinek is megválasztása alkalmából küldött üdvözleteikért. Növeltednek az amerikaiak vietnami veszteségei Saigon (MTI): Dél-Vietnamban gyors ütemben növekednek az Egyesült Államok emberveszteségei. Saigonban csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint a múlt héten 278 amerikai katona vesztette életét a dél-vietnami csatatereken. Az utóbbi hat hónapban az amerikaiak a múlt héten szenvedték el legsúlyosabb vereségeiket. Hat hónappal ezelőtt, a július 8-án bezá ruló héten 282 amerikai ka tona vesztette életét. Súlyos veszteségeket szén vednek a saigoni kormánycsapatok is. A kiadott hivatalos közlemény szerint a múlt héten a kormánycsapatok oldalán harcoló 257 délvietnami katona esett el. U Thant Vietnamról New York, (MTI): U Thant, ENSZ-főtitkór csütörtökön megtartotta idei első sajtóértekezletét. A világszervezet főtitkára túlnyomórészt a délkeletázsiai, ezenbelül elsősorban a vietnami helyzettel foglalkozott. Ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg a VDK bombázását A VDK elleni amerikai légitámadások megszüntetése lehetne az első lépés az abszolút feltétel a béketárgyalások felé vezető úton —, hangsúlyozta a főtitkár. Óva intett attól, hogy az Egyesült Államok „kölcsönösségre” számítson a VDK részéről, válaszul a bombatámadások Ma lép hivatalba az új osztrák kormány Bécs (MTI): Az Osztrák Néppárt vezetősége csütörtök délutáni ülésén jóváhagyta Klaus kancellár kormányának átalakítását. Az új kabinet pénteken teszi le a hivatali esküt, és kedden mutatkozik be a parlamentben. A Klaus által több mint egy éve tervezett és a pártján belüli éles harcok jegyében lefolyt kormány- átalakítás öt új embert juttatott a kabinet kulcspozícióiba. A legfontosabb változás Herman Withalmnak, az Osztrák Néppárt főtitkárának alkancellári kinevezése. A kereskedelmi tárcát, Otto Mitterer, egy bécsi óranagykereskedő vette át, akinek kinevezése sok bírálatot váltott ki. Úgy tűnik, hogy fontosabb szerepet kap Stefano Koren, az új pénzügyminiszter. Ugyancsak távozott Lujo Toncic külügyminiszter. Utóda hivatásos diplomata, Kurt Waldheim, aki eddig Ausztria ENSZ-beli nagykövete volt. A belügyminiszteri tárcát Franz Hetzenauertól Franz Soronics korábbi népjóléti államtitkár vette át. Az államtitkári kineve zéseknél figyelemre méltó egy új poszt létrehozása, a kancellári hivatalban: a tá jékoztatásügyi államtitkáré. Ez az új államtitkár Kari Pisa, aki legutóbb a tv politikai főosztályvezetője, ko rábban az Osztrák Néppárt propagandafőnöke volt. Az Osztrák Néppárt a gazdasági helyzetre hivat kozva, erőinek célszerű összpontosításával indokolja a kormányátalakítást. beszüntetésére. Mint mondotta, bármiféle „kölcsönös akció Hanoit katonailag előnytelen helyzetbe hozná, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei Dél- Vietnamban hatalmas ex- pedíciós hadtesttel rendelkeznek. A VDK — mutatott rá a világszervezet főtitkára — márcsak azért sem fogadhat el tűzszünetet Dél-Vietnamban a tárgyalások megindulása esetén, mert ezzel elismerné, hogy részt vesz a délen folyó háborúban. (Mint ismeretes, a VDK kormánya az évek folyamán több ízben is megcáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint „reguláris észak-vietnami alakulatok harcolnak délen”.) A vietnami helyzettel kapcsolatban mindenféle tárgyalásnak egy új értekezlet összehívására kell összpontosulnia — hangsúlyozta a főtitkár —, annak érdekében, hogy biztosítsák az Indokínára vonatkozó 1954- es genfi megállapodások végrehajtását. Ezen a főtitkár az egész indokínai félsziget semlegesítését értette. Sajtóértekezletén U Thant végül felszólította az indokínai helyzetben érdekelt összes államokat, hogy tartsák tiszteletben Kambodzsa semlegességét. Mint hangsúlyozta, a kambodzsai semlegesség fenntartása nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ egyetemes érdeke is. A Francia KP a konzultatív tanácskozásról A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma szerdán meghallgatta és jóváhagyta Raymond Guyot-nak a párt Politikai Bizottsága tagjának beszámolóját a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészületeiről. A plénum e kérdéssel kapcsolatos határozata hangsúlyozza, hogy a Francia KP részt vesz a budapesti konzultatív tanácskozáson. Az FKP a konzultatív tanácskozást úgy tekinti mint az összes párt lehetőségét arra, hogy az egyenlőség és testvériség feltételei között kicserélje véleményét mindazon kérdésekről, amelyek a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésével függenek össze. Továbbá a napirend, a munka módszerei és formái kollektív kidolgozásáról. A Francia KP meg van győződve atról — hangoztatja a határozat —, hogy a nemzetközi tanácskozás „fontos szakasszá válhat a kommunisa- és munkáspártok egységének megerősítésében. A valamennyi párt szabad és független választásán és a marxista—leninista elveken alapuló együttes akciók megvalósításában, az összes forradalmi és haladó erők imperialistaellenes harca széles körű egységfrontjának kialakításában”. A Kemszomolszkaja Pravda az elítélt Ginzburg-csoportró! Moszkva (TASZSZ): A Komszomolszkaja Pravda csütörtöki számában jellemzi Alexandr Ginzburgot, Jurij Galanszkovot, Alek- szej Dobrovolszkijt és Vera Laskovát, akiket a közelmúltban ítéltek el egy moszkvai bíróságon, mivel „bűnös kapcsolatokat tartottak fenn egy fehéremigráns szervezettel”. E szervezet feladatának tekinti a Szovjetunióban fennáló rend megdöntését és a burzsoá rendszer visszaállítását. Az elítéltek a szervezettől szov- jetellenes irodalmat kaptak, ezt az országban terjesztették és rágalmazó anyagokat küldtek nyugatra, világos tehát, hogy távolról sem „irodalmi” ügyről van szó. Ginzburg, aki főiskolai levelező hallgató, 30 éves korára sem volt képes megfelelő szakmát elsajátítani. 5. Harrincourtnak mindössze öt hónapja volt még hátra az életéből. Ez alatt meg kell halnia, ha nem akarja, hogy dobra kerüljön az ősi ház és hozzátartozói végképp elmerüljenek Párizs szegényei között. Ezen gondolkodott szomorúan, a szegények ebéd utáni konfektjét rágva: néhány napraforgót egy pádon a régi kikötőben. Egyszer csak megpillantotta szemközt a Fort St. Jeant, a légionista : újoncok erődjét, fenn a hegyen, szembe a Notre Dame de la Garde templomával. A légió! Voltaképpen hivatás. Az ember szerződést köt a francia állammal, és fizetést kap érte. Ott aztán nem gond meghalni. De miért kell meghalni? Hoppla! Be a városba. A Can- nebiéren megtalálja a biztosító társaság hatalmas palotáját. Elegánciája a kültelkeken fényűzőnek tetszett (különösen egyik cipője, amelynek gombos szürke betétje jóformán teljesen ép volt), itt azonban nem engedték be az igazgatóhoz. Néhány életveszélyes fenyegetés, feltűnően durva becsületsértés és az altiszt személyes szabadságának, nyakánál fogva elkövetett korlátozása, mégiscsak egy cégvezető elé juttatta. Harrincourt lelkesen előadta tervét. — Elsőrangú ajánlatom van. Játszunk nyílt kártyákkal. Ha én most olyan hivatást választok, amely elpusztít, tízezer dollárt fizetnek. Adjanak ötezer dollárt, és életben maradok. — Azt hiszem, jobb lesz, ha meghal — ajánlotta rövid megfontolás után jóindulatúan a cégvezető. — Szabályosabb az ügylet. — De uram! Egy ember halála önöknek nem jelent semmit? — Dehogynem. Egy kötvény likvidálását jelenti. — Önök keresnek az ajánlatomon — magyarázta meggyőzően. — Ha nem egyeznek ki, akkor olyan hivatást választok, hogy a legrövidebb idő alatt meghalok, és ki kell fizetniük a teljes tízezer dollárt. — Nem egészen így áll a dolog. Bizonyos levonásokat eszközölnünk kell hivatalból, és azonfelül hetvennégy centet felszámít kezelési illetékért a bankunk. — Ezt álmodozva mondta, ceruzájával egy papírlapon firkálva. — Ettől függetlenül, ma nincs olyan hivatás, amelyet megfelelő óvintézkedésekre ne kényszerítene a hatóság. — És ha beállók a légióba? A cégvezető meglepetten ütötte fel a fejét. — Az nem hivatás... Várjon! — Felvette a kagylót és lenyomott egy gombot. — Jogügyi osztály... Kérem avocat Lagardeot. Jó reggelt! Egy úr hivatásból eredő balesettel kapcsolatos életbiztosítást kötött, és beáll a légióba... Hogyan?... Köszönöm... — Letette a kagylót. — önnek igaza volt. Ha meghal az idegenlégióban, akkor kirúgjuk azt, aki a biztosítását csinálta. Mert oda kellett volna írnia, hogy milyen hivatás ellen biztosítja. Ugyanis van hivatásos katonáskodás is. — Hajlandó tehát kifizetni a biztosítás felét, ötezret? A légióban ugyanis gondoskodni fogok róla, hogy rövidesen meghaljak. — Nézze uram, ne változtassunk. Szolidabb az üzlet. Kerüljön inkább többe valamivel. Lekötelező mosollyal fel- emelkedett, és az ajtóig kísérte a fiatalembert. Galamb nagyon dühös volt. — Jusson majd eszébe álmatlan éjszakáin az az ember, akivel itt ma beszélt! — mondta dühösen Galamb. — Furdalja a lelkiismeretét, hánykolódjék sírva a párnáin... — Ha csak egy mód van rá — felelte lekötelező udvariassággal a cégvezető —, meg fogom önnek tenni ezt, uram. Parancsol még valamit? — Semmit, ön azt hiszi, hogy gyáva vagyok. Ebben téved. Bizonyos lehet benne, hogy meg fogok halni! Ajánlom magam! A cégvezető udvariasan meghajolt: — Nyugodjék békében... Galamb dühösen lerohant a lépcsőn. Nem is gondolkozott, nyomban jelentkezett az erődben és felvétette magát a légióba. (Folytatjuk) 1960-ban csalásért és okirathamisításért felelősségre vonták és két évet börtönben töltött. 1964-ben ismét bűnvádi eljárás indult ellene. Dobrovolszkij két ízben állt már bíróság előtt, mivel nyilvános illemhelyeken huligán szellemű röplapokat ragasztott ki. Galanszkov- nak is több ízben volt dolga a rendőrséggel a közrend megsértése miatt. Ginzburg, Galanszkov és a társaságukba bevont Dobrovolszkij az úgynevezett „Dolgozó Nép Szövetsége” (NTSZ) nevű szervezet fizetett ügynökei lettek. Ez a szervezet annak idején Hitler szolgálatában állt, jelenleg pedig a CIA tartja ki. Dobrovolszkij a tárgyaláson bevallotta, hogy a „Dolgozó Nép Szövetségének” az anyagát Galanszkovtól kapta, aki 1962 óta tart fenn kapcsolatot a külfölddel és ezt a kapcsolatát Ginzburg révén építette ki. A hármuknál tartott házkutatás során külföldről küldött szovjetellenes kiadványok tucatjait kobozták el. A tárgyaláson bebizonyosodott az is. hogy az elítéltek külföldről nagy pénzösszegeket, dollárt és rubelt kaptak. A 22 éves Vera Laskova ezeket a szovjetellenes anyagokat legépelte, olvasta és terjesztette. Bűnének súlyosságát nem kisebbítve, el kell ismerni, hogy részvétele ebben a bűnös játékban bizonyos fokig véletlen volt. A lap a bírósági eljárás külföldi visszhangjával foglalkozva hangoztatja: letartóztatásukkor ismét lehetővé vált, hogy nyugtalan nagy zajt csapjanak „az önkény áldozataivá vált írók” védelmében. Ha ennek a megtévesztésnek olyan neves személyiségek is áldozatául estek, mint Francois Mauri ac, Nobel-díjas író, Jean Lauis Barrault, neves színművész és Francoise Sagan, mit lehet mondani azokról az egyszerű emberekről, akik korántsem jártasak hasonló dolgokban?
