Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Tudomány % Technika $ Tudomány BARATKOZÓ zsiráf kíváncsi kutva * Elfte f-c az ember idegen szívvel ? Szovjet tudósok véleménye Január 2-án Christian Barnard fokvárosi sebészprofesszor, aki beteg emberi szívet próbált egészségessel helyettesíteni, megvalósította a második operációját. Sem előző páciensének halála, sem a remény meghiúsulása nem tartotta vissza elhatározásától. Mit várhatunk? Kedvező eredményt, vagy Louis Washkansky sorsát? Eddig még nincs egységes vélemény az első páciens halálának okairól. Véletlenül volt-e, sikertelen operáció, a végzetes tüdőgyulladás hatása, mint ahogy eíőször a Groote Schuur-i kórház orvosai megállapították, vagy törvényszerűen várható volt? A Novoszty sajtó- ügynökség tudósítója, Eleonóra Gorbunova négy szovjet orvostudóshoz fordult, akik a sebészeti átültetés és immunológia különböző problémáival foglalkoznak, s felkérte őket, mondják el ezzel kapcsolatos véleményüket, Joszip Csertkov, az orvostudományok doktora, a hematológiai és vérátöm- lesztési intézet radiobioló- giai laboratóriumának vezetője. — Nehéz véleményt mondanom az utóbbi operációról, mivel rövid információkon kívül más tájékoztatást eddig nem kaptunk, de az egy hónappal ezelőtt végrehajtott szíván ültetés — óriási sikert jelent. Az átültetett szív 18 napig normálisan működött, — ez kétségtelenül komoly eredmény. Nem rendelkezem elegendő tudományos közleménnyel, ezért nehéz megállapítani a beteg halálának okát.. Valószínű, hogy kapcsolatban van az immunitást túlzottan csökkentő terápiával. Christian Barnard technikailag kifogástalan első operációja bizonyította, hogy az idegen szív ugyaiv olyan pontosan működik, mintha az illető sajátja lenVESZEDELMES SZARVAK Rem Petrov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Biofizikai Intézet immunológiai laboratóriumának vezetője: — Élő szerv átültetése egyik élőlényből a másikba nem lehetséges, — jelentette ki elkeseredve a század eleji nagy hírű sebész, Alexis Correll. Száz és száz, reményt keltő kísérlet elvégzése után vonta le ezt a következtetést. A „lehetetlenség” oka a sebészeti mesterség határain túl van. Hogy hol? Az immunitás törvényeiben, mely minden élőlény azon képessége, hogy megvédje magát az idegen fehérjeanyagoktól — legyen az akár mikroba vagy átültetett szerv. — A sebészek jelentős sikereket értek el, lényegesen túlszárnyalva azokat a tudósokat, akik az immunitás titkait kutatják. Akármilyen szervet képesek átültetni, oly módon, hogy az megőrzi eredeti funkcióját. De csak arra a rövid időre, amíg a szervezet védelmi erői meg nem kezdik ellenük működésüket. Az egyik helyről a másikra átülfe- tett bőrt — plasztikai műtét esetén — befogadja a szervezet: a műtét kiválóan sikerül. Előfordult, hogy a sebészek visszate*ték a katasztrófa által elveszített kezet, s az továbbra is úgy működött, mint a sérülés előtt. Ez esetben az immunitás nem játszik sze- , repet. De már a legkisebb | idegen bőrdarab is kiválik a szervezetből. — Akkor miért vannak olyan emberek, akik hosz- szabb ideig élhetnek átültetett vesével? — Leggyakrabban egypetéjű ikrekről van szó, akik abszolút hasonlóságokkal rendelkeznek minden tekintetben, beleértve az immunológiai azonosságot is. Más esetekben az orvosok mesterségesen elfojtják az immunitást, de speciális preparátumok — citosztatumok — alkalmazása nélkül egyetlen beteg sem élhetne néhány hétnél tovább. A veseátültetés sikerének nagyobb lehetősége van, mint a szívátültetésnek. Miért? Elvileg, immunológiai szempontból, a szív és a vesék között nincs nagyobb különbség. Sőt, a szív kevésbé támadható a szervezetet védő erők számára. Van azonban egy sajátosság. Az átültetett szerv kicsapódásának reakciója együtt jár a fehérjetesteknek az idegen szövetekbe való behatolásával, a kisebb véredények vérkeringésének megsérülésével és fertőzés felmerülésével, amely a szív halálát eredményezi. Christian Barnard nagy kockázatot vállalt. Az orvostudomány több olyan tudós esetét ismeri ugyan, akik elhatározásaikkal az „ismeretlenség” falait ostromolták. Bár kísérleteik nem mindig végződtek eredménnyel, sokszor halálos kimenetelűek voltak, de ez fizetség volt az igazság, s a törvényszerűségek megismeréséért, amelyeket lehetetlenség megismeri kockázat nélkül. Christian Barnard azonban nem igazolható kockázatot vállalt, hiszen vannak állatok, melyek modellként teljesen elegendőek a szervátültetés tanulmányozására. Jevgenyij Zotyikov, az orvostudományok doktora, a hematológiai és vérát- ömlesztési intézet immunohematológiai laboratóriumának vezetője: — Bamard professzor és kollegáinak bátorsága, saját erejükbe vetett hite nagy lelkesedést váltott ki. Emlékezzenek 1953-ra. Francia tudósok először a világon ültettek át csontvelőt halálos sugárb“teg- ségben szenvedő jugoszláv fizikusokba. Sokan akkor még nem tudhatták, hogy ezzel kezdetét vette a csontyelőátültetés lehetőségének intenzív tanulmányozása. — Christian Barnard felkeltette a világ figyelmét, lökést adott a szervátültetés korábbi tanulmányozásának. A fokvárosi klinika eseményeire felfigyelt az egész földkerekség, hitet és reménységet nyújtanak, hogy az orvostudomány legyőzi korunk első számú csapását — a szívbetegséget. Jurij Lopuhin professzor, az orvostudományi intézet rektora, a szervátültetés laboratóriumának vezetője: — Mint sebész, technikailag készen állunk a szívátültetésre, de... Ez a „de” még visszatartja a világ orvosait. Meg kell állapítanunk: az emberi szívátültetés ideje még nem érkezett éL. — Rövid idő alatt minden problémát megoldani — még senkinek sem sikerült. A tudomány más területein nem annyira fontos, hány év telik el kísérletezéssel. A bioogusok számára azonban az idő szigorú bíró, mert naponta ezrek sorsát pecseteli meg a halál. Úgy vélem, minden nehézség és befejezetlen kísérlet ellenére mégis már most tudunk beteg szervet egészségessel helyettesíteni. Négy feltétellel — ha az operáció tecngiká- - ja kidolgozott, ha van preparátum, amely elnyomja az immunitást, ha van megfelelő donor és végül, ha vannak berendezések, felszerelések, automaták, amelyek segítenek sikertelenség esetén is. Jelenleg még csak az elsőnél tartunk, amely egészében véve a sebészektől függ. A másik kettő is megvan, bár korántsem tökéletesek. Ha veseátültetésről van szó, akkor a legutolsó feltétel is rendelkezésre áll: a készülék — a művese. Ennek segítségével az operáció előtt a beteget lényegében egészségessé tesszük, természetesen csak rövid időre és ez azt jelenti, hogy jobban viseli el a műtéti beavatkozást. S ha az átültetett szerv abbahagyja működését? Itt ismét segítségére siet az apparátus. Megtisztítja a vért a salaktól, helyettesíti egy ideig a nem működő szervet, „pihenőt” ad neki. — Néha az átültetett vese 2—3 hétig nem működik. Hogy segítenénk ilyenkor a speciális apparátus nélkül. Lehetőség van arra is, hogy sikertelenség esetén — ha az átültetett vesét kiveti a szervezet. — az újabb operációig a készülék vegye át a szerv funkcióját. — Sajnos, szívátültetés esetében ilyen helyettesítő készülék nincs. „Műszív- és tüdő” csupán rövid ideig működhet, csak az operáció alatt. Veseátültetéseket már folytatunk, s eredményeink kielégítőek. Nem szabad elfelejteni, hogy reménytelen betegekről van szó, akiknek operációjukig meg voltak számlálva napjaik. Különleges eseekben 4—5, sőt 8 évig is életben maradnak és teljesen életképesek. Ha még csak a veseátültetés eredményeit érhetnénk el a szívoperációknál, mondhatom, meg lennénk elégedve. De a szívműtéteknél még nem várhatunk ilyen eredményeket, mindenek előtt azért, mert nincs olyan készülék, amely biztosítaná a sebész munkáját. Próbálkozunk a létrehozásán, s állatokon alkalmazzuk kísérleteinknél. Az általam vezetett laboratóriumban például sikeresen próbálkozunk az elektrostimulátor és a kont- ropulzátor kombinációjával. Ezeknek a berendezésclalek összekapcsolásával tehermentesítjük a szívet, és lassúbb ütemű munkára kényszer! thetjük. Századunk technikai gondolkodása túlszárnyal minden elképzelést. Nem kételkedem, az orvosok végül megkapják a mechanikai segítséget is. Úgy vélem, csak akkor lesz igazolható az orvosok kockázatvállalása szívátültetések esetében. (APN) KERESZTREJTVÉNY 1924. Január 14-én halt meg Zichy Géza zeneszerző és zongoraművész. Mint zongoraművésznek Európa-szerte nagy sikere volt rendkívüli előadásmód: ával. Beküldendő sorrendben: vízsz. 1. függ. 28, 13 és vízsz. SO. VÍZSZINTES: 13. Sziporkázó. 14. Az összegyűjtött évek száma. 15. Balatoni üdülőhely. 16. Társas uzsonna. 19. Kocsma része, tárgyesetben. 20 Kevert menetrendi rövidítés. 21. Sportszán. 23. ...-lóg. 25. Az állóvíz. 26. Fedd. 27. Jugoszláv városból való. 29. Ékezettel, dátumrag. 31. Telep, település. 33. Csabi a selypítő gyerek kiejtése szerint. 36. ML 11 38. Karcsú. 39. Obligóban van! 41. Rokon ..., ellen... 42. Heveny. 43. Irogat. 45. Vége, németül. 46. Magas fűtőértékű tüzelőanyag, helytelenül leírva. 47. Elnadrágolni. 49 Papírra vetsz (I—Y). 53. Rossz zsargonban. 54. SÉA. 55. Fizikai fogalom. 56. Kilenc- százötven római számmal. 58. Alattomos (pl. támadás). 60. Dísze. 61. Asztatin vegyjele. 62. Káposztafajta. 64. Szörny. 66. Jó késnek van. 67. Művészi alkotás. FÜGGŐLEGES: 2. Kevert kilós! 3. Folyó a Szovjetunióban. 4. Közterület. 5. Régi római pénz. 6. Indíték. 7. Egykori hajós. 8. Mássalhangzó kiejtve. 9. A vaj közepe! 10. Török név. 11. Sztár. 12. Ritka női név. 17. Idős. 18. Tehetős jómódú polgár. 21. Hím állat. 22. Az egyik oldal. 24. Szövetségi terület Indiában. 30. Az alumínium fő érce. névelővel. 32. A lecsapó villám <nn=n). 34. Hálófülke. 35. Ov. 36. Kezemben van'!!! 37 Férfinév 39. Gyógyító. 40. Zaj. 43. Becézett női név. 44. LNU. 47 E közterületre. 48. Szabványméretű papírokat. 51. Fordított érzékszerv. 52. Véredénye. 57. Trikó. 59. Gondol. 60. Létezett. 61. Az építőanyag. 63. Folyadék. 65. E napon. 66. Eo. 67. Rangjelző. A megfejtéseket legkésőbb Január 22-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. December 31-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: „Nevem Szilveszter, nincs apám, s anyám. Nem la volt, úgy találtak engem. Es hazamennem többé nem szabad.” Nyertesek: Bartos Valéria, Budai Ferencné, Periinger Imréné és dr. Regős Sándor nyíregyházi, Tóth Anna buji, Szántó Nóra csengerújfalui, Bóka Miklósné mándoki. Nyíri Erzsébet nagy- ecsedi. Kovács Istvánná nagy- kállói és Kelemen Imréné deme- cseri kedves rejtvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Bolondos állatképek
