Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Vita az almaládákról Miért kelt kőlesőntll/at fizetni ? Egy leltározás okaI Egekig ér Gyula bácsaí -panasza a kis falusi italboltban. Egyszerűen nem lehet nem odafigyelni rá. Az almaládáiról beszél. — Négyszáz láda almám van még, jó helyen tartom, vigyázok rá, hiszen csali így remélhetem, hogy ami ősszel 1,10-et sem ért, azt tavasszal 2,20-ért eladhatom. Nem én tehetek róla, hogy megverte a jég» Éhei tő az, csak csúnya a héja. És most mi történt? Valaki ..odafent” kitalálta, hogy az összes ládákat össze kell hordani az fmsz udvarára. Úgyis hozzám keit, hogy kerüljön termésre. Miért nem hagyják most nálam, úgy mint oddig? Ha nem viszem be. 2,50 kölcsönzési díjat kell fizetnem ládájáért Az ezer forint Inkább kiőntöm! Az aztán nem lesz kár? Sok hasonló panaszra figyeltünk fel az almatermő községekben. Megtudtuk az Imsz-ektől, hogy az intézkedést a MÉSZÖV kérte, hivatkozva a MÉK-kel kötendő szerződésre. Felkerestük az említett szerveket és utánajártunk az igazságnak. Megtudtuk és a következőkben lépésről lépésre bebizonyítjuk, hogy Gyula bácsinak és társainak nincs igazuk. Egyetlen bajuk a tájékozatlanság. Ezen próbálunk most segíteni. Mindjárt bevezetőben hadd mutassunk rá a „Gyula bácsik” okoskodásának alapvető hibájára. Ha Gyula bácsinak valóban négyszáz ládája van. akkor abban száz mázsa alma is van. A téli tárolással kilónként egy forintot keres. Az tízezer forint tiszta haszon neki. Ezt a hasznot a más ládáival érje el? Ezek az almaládák a göngyölegellátó vállalat tulajdonát képezik. Az adja bérbe a MÉK-en keresztül a MESZÖV-nek. Utóbbi juttatta el az fmsz- eknek és eddig azok is kint hagyták a termelőnél, a kiskert tulajdonosoknál, egy elismervény ellenében. A MÉSZÖV évi tízmilliót fizetett a ládák használatáért Tette ezt úgy is, mint irányító szerv, úgy is, mint a termelők érdekvédelmi képviselője. Igen sok törött, alkalmatlan láda lehet kint, amiről nem tud senki, amíg alaposan végig nem nézték valamennyit Ezért állapodott meg a MÉSZÖV a MÉK-kel, hogy központi helyekre viszik és ott jegyzőkönyvbe veszik a rossz ládákat és a jókat egyaránt, hogy lássák, mi a konkrét helyzet, mennyi göngyölegre van szükség az idén várható szintén nagynak ígérkező almaterméshez. Az a tény ugyanis, hogy a láda örökösen körben járt, az elismervények halmazában kiismerhetetiénné tette a valódi helyzetet G. N. Z. Építőipari piackutatás, szaktanácsadás Hatékonyabb beruházási tevékenység — \ köi úlcjiítéstői a lsz-létesítmenyekig — Vállalattá alakult a beruházási iroda Évente egymilliard forint értékű építőipari beruházást végeznek megyénkben. Ennek több mint negyed részét — 260 millió forint értékben — az újonnan szervezett megyei beruházási vállalat valósítja meg, több tervező, kivitelező vállalattal együttműködve. A megyeszékhelyen tovább bővítik az Északi- és a Déli Alközpontot, tervezik a távfűtő hőközpont bővítését. Napirenden van többek között a városi közfürdő építése, a kórház további bővítése, új 16 tantermes gimnázium építése. Művelődési házak, iskolák A megye más részein több művelődési házat építenek. Köztük a legjelentősebb ••az újfehértói és a vajai. Az iskolák között új 12 tantermes lesz Mátészalkán, 8 tantermes Ke- mecsén. Nyírteleken, Záhonyban, Dombrádon. Mindezek mellett jelentősen bővíti a vállalat a termelőszövetkezeti munkák körét is. Sertésfiaz- tatók és hizlalók, magtárak és egyéb létesítmények építésének lebonyolítását segíti, szervezi megyeszer- te. A kivitelezők között a megyei építőipari vállalat az építő és szerelő vállalat, tsz-építő vállalkozások, ktsz-ek szerepelnek. A bővülő munkát csak a korábbinál jobb szervezéssel lehet megvalósítani. Ézt szolgálja az eddigi beruházási iroda vállalattá szer vezése is, — mint arról Mádi Gyula a beruházási vállalat igazgatója tájékoztatott. Az eddig kötött költségvetési rendszerben történő gazdálkodás mellett az iroda működésének nem volt feltétele a nyereséges mérleg. Ezentúl úgy kell szervezni a munkát, hogy tevékenységük feltétlenül gazdaságos legyen. Gazd aságo? abba u Eddigi munkájuk — a beruházások előkészítése és lebonyolítása — mellett egy tervezőcsoportot hoztak létre. Ez elsősorban a sürgős és a kisebb munkákat — köztük is főleg a termelőszövetkezeti létesítmények tervezését, a típustervek helyszínre történő alkalmazását végzi. Az új utak keresése közijén jelentős a piackutatás. Ez újszerű a vállalat tevékenységében. Tervszerűen foglalkoznak a termelőszövetkezeti majorok távlati fejlesztésével. Szükségesek-e és ha igen, milyen tervtanulmányok kellenek. Megvizsgálják, hogyan lehet gazdaságosabban, l kedvezőbben végezni az OTP társasházak, öröklakások beruházáselőkésszítési és lebonyolítási munkáját. Ugyancsak a lakásépítkezéseket segítik azzal, hogy a családi és társasházak építkezésekhez szükséges telkeket előkészítik. megtervezik a kisajátítást és az ezzel összefüggő geodéziai felméréseket. A vállalat beruházási javaslatokat, szaktanácsokat ad az építtetni szándékozó közületek nek, vállalatoknak (M) 1970-re megépül a dal vízmű. Az első kút a ár vizei ad. ÜZek Ahol az új burgonyák születnek MIT TUD AZ 1181 -ES? — KÜLFÖLD IS ÉRDEKLŐDIK A burgonyatermelés az utóbbi évek nagyarányú gyümölcstermelésével szemben is. tartja magát A burgonya e táj legtöbb gazdaságának termelési és bevételi sorrendjében a megtisztelő első helyet foglalja el. Nagy jelentősége van az ország ellátásában. Eddig elért eredményében, kifejlődésében fontos szerepe van a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetnek. Erről beszélgettünk az intézet kisvárdai fajtafenntartó és nemesítési telepén dr. Borús József tudományos munkatárssal. Harc a vírus ellen — Tíz évvel ezelőtt az volt a legfontosabb teendő, hogy a mind nagyobb mértékben jelentkező járványos levélsodró vírusos fertőzést leküzdjük. E kór nagyban • veszélyeztette _a termelés eredményét. 1960-ra az elő- hajtásosan ültetett, és a ké-- sőbbi szártalanítási eljárással sikerült a kísérleti telep területén, és a jelentősebb burgonyatermeléssel foglalkozó állami gazdaságokban a levélsodró- vírusmentes vetőgumót kitenyészteni. — Ezt követően, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével jelentkezett új feladat. Elsősorban arra kellett erőfeszítést tennünk, hogy a tsz-ek megfelelően növeljék területükön a tőszámot. De ezzel egyidejűleg tovább kellett folytatni a harcot az előbb említett vírusfertőzöttség ellen. A szövetkezeti gazdaságok-* kai szerződést kötöttünk előírásos feltételek szerint vetőburgonya termelésre. S alapjában ez a módszer adja továbbra is a burgonyatermesztés fejlesztését Szabolcsban. —- Az intézet újabban a legkorszerűbb módszerrel, még a termelés évében rügydugvány vizsgálattal ellenőrzi a területén és a szerződésileg hozzátartozó helyeken a következő évi vetőburgonyát. Az ellenőrzés a termésből vett egyenletes minták alapján történik. Anyagi garancia — Ha már-az intézet tevékenységében újnak számító dolgokról van szó, meg kell említenem egy jelentős módosulást. Eddig kimondottan anyagi felelősség nemcsak erkölcsi felelősség dominált az általunk juttatott vetőburgonyáért. Ezután viszont, a rügydugvány- vizsgálattal ellenőrzött juttatásokért az intézet anyagi felelősséget is fog vállalni az általa szállított, egészséges vetőburgonyáért. — Igen. Az intézet által eddig nemesített fajták: gül- baba, kisvárdai ' rózsa, aranyalma, Margit és mindenes. Most a Margit és a- mindenes, hogy úgy mondjam, kilép a sorból. Helyükbe egy új fajta, jobb tulajdonságokkal rendelkező lép, amelynek különös erénye: a betegségekkel szembeni ha - tékonyabb ellenállás. Ennek az új fajtának neve még, nincs, csak száma: 1181-es. AZ idén már szaporításba kerül. Holdanként megt ,:r- mi — kellő talajban és agrotechnikával — a 120 mázsát. Étkezésre jó. színe világossárga. — Eddig csak az ország ismerte a nyíri táj jó burgonyatermelését és számított, sőt ezután is számít rá. Megvan azonban a lehetőség arra, hogy ez a kör tovább táguljon. Nemrég Hollandia, Ausztria, Görögország és Libanon üzletemberei kértek intézetünktől általunk nemesíte- vetőburgonya mintákat. Amennyiben ezekben az országokban megtetszik valamelyik fajtánk, valószínű komoly export üzletkötésre számíthatunk, Ováns giilbaha A kiválónak ismert gül- oaba burgonyánkat jelentős mértékben exportáljuk is. De csak mint korait Mint rendes érésű már nem igen megy. Hosszúkás alakja miatt nehezen osztályozható, s a gépesített üzemi konyhákban rosszul hámozható. Megoldásra vár tehát ovális alakú gülburgonya kitenyésztése, jelenlegi jó tulajdonságainak megtartásával. — Aztán még, a gül mellett jó lenne, ha egyébb, ovális alakú, másfajta burgonyát is szállíthatnánk megyénkből korai exportra. Itt is van jócskán tennivalója intézetünknek. Asztalos Bálint Napirenden a pályaválasztás 12 ezer végző nyolcadikos — Előtérben a mezőgazdasági képzés — Több szakközépiskolai és szakosított osztály A pályaválasztás évről évre visszatérő öröme, gondja a népes diákseregnek, de a szülőknek is. Ez évben ismét 12 ezer szabolcsi nyolcadikos hagyja el az általános iskola padjait. Számukra rövidesen itt a döntés ideje: dolgozni mennek, vagy tovább tanulnak. Pályaválasztási kérdésekről szólva az alapvető megállapítás: meg kell találni annak lehetőségét, hogy a népgazdasági igények és az egyéni elképzelések megközelítően találkozzanak. Azért is fontos ez, mert az esetek többségében a döntés hosz- szú évekre, gyakran egy egész életre meghatározza az ember munkáját, tevékenységét. A legjobb az lenne, ha a fiatalok a legrövidebb úton jutnának el arra a munkaterületre, ahol rátér ■ mettségüket, felkészültségüket a legeredményesebben hasznosíthatják. A fiatalok megfelelő életpályára való irányítására megvannak a lehetőségek. Természetesen nem lehet cél az, hogy valamennyi általános iskolából kikerülő tanuló tovább tanuljon. Pályaválasztási tevékenységünk eredményessége többek között attól függ, hogy őszintén tárjuk fel azokat a meglévő lehetőségeket, amelyek között megyénk fiatalsága választhat. El kell oszlatni azokat az il- ' úziókat, amelyek akadá - työzzák a realitásokon nyugvó pályaválasztást. És ezt a munkát nemcsak a fiatalok, hanem a szülők körében is nagy felelősséggel kell elvégezni. Munkában a tyukodi Kossuth Tsz két idős kerékgyár Íj!*: Osváth Gáspá és Gy ügyei Lajos. Hammel József íelv. Az ifjúság továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségeit alapvetően a megye társadalmi. gazdasági helyzete határozza meg. Számolni kell azzal, hogy a szakképzett és szakképzetlen munkaerő- igény elsősorban a mezőgazdaságban jelentkezik. Ezzel kapcsolatban tó kell hívni a figyelmet: mezőgazdaságunk jövedelmezősége erőteljesen javul, kormányintézkedések sora biztosítja, hogy a mezőgazdasági dolgozók a bérezésben és a szociális ellátottságban egyre közelebb kerüljenek az ifjú dolgozók szintjéhez. A továbbtanulási lehetőségek a következően alakulnak 1968-ban Szabolcsban: 4 ezer fiatal tanulhat tovább a középiskolákban, mintegy 5 ezer nyolcadik osztályt végzett fiatalt pedig a szakmunkásképző intézetek várnak. A mezőgazdasági tanulóképzés ideje általában 3 év. Az oktatás szempontjából minden tanév két részre tagozódik: elméleti oktatás a mezőgazdasági szakmunkástanuló képző iskolában (öt hónap), gyakorlati oktatás az iskolában, illetve gyakorló gazdaságokban (6 hónap) Az elméleti oktatás idején a tanulók 100—300 forint ösztöndíjat kaphatnak tanulmányi előmenetelüktől függően. A gyakorlati oktatás ideje alatt 250—860 forint tanulóbért. Ezek mellett ebéd téri test és munkaruha térítést kapnak. A 3 év eredményes elvégzése után a tanulók szakmunkásvizsgát tesznek, és a mező- gazdasági üzemekben szakmájuknak megfelelő munkaterületeken dolgozhatnak. Azok a tanulók, akik a szakmunkásvizsga után tovább akarnak tanulni, esti, vagy levelező formában két év alatt érettségi vizsgát tehetnek A leggyakoribb mezőgazdaság: szakmák megyénkben : növényter .. esztő gépész, szarvasmarha-, sertés- ét> baromfitenyésztő, zöldség- és gyümölcstermesztő. Az iparban és az építőiparban több tucat szakma között választhatnak a fiatalok. Mintegy 30 nagy vállalatnál és a KlOSZ-r.ál vesznek fel tanulókat. Néhány' szakmában — mint például a cipőfelsőrész készítő. nő* fodrász, kozmeíí- : kus, fényképész — csak Iá- j ny ok jelentkezését fogadják el. A vendéglátóipar felszolgáló. szakács és cukrásztanulókat iskoláz be. Az élelmiszeripar és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál kereskedő tanulókat vesznek fel. A megye gimnáziumai, szakközépiskolái és technikumai a korábbi éveknek megfelelő létszámú fiatalt várnak, elsősorban a jobb tanulmányi eredményt elért tanulókat. Középiskolák, ban általában felvételi vizsga nincs, azonban ahol új jelentkezés van. az igazgatók elbeszélgetésre hívhatják be a tanulókat. Szabolcsban a gimnáziumok többségében egy, vagy több szakközépiskolai osztály Indul. Több helyen tagozatos osztályokba vesznek fel tanulókat. A korszerű általános képzés mellett szakirányú ismereteket is szerezhetnek itt a hallgatók. (Szakközépiskolai osztályok 14 helyen indulnak.) A középiskolai továbbtanulásban fokozatosan emelkedik a szakképesítést is adó intézmények arányszáma: egyre nagyobb létszámot képviselnek a szakküzépis kólák. Ezzel a közéfokú oktatás belső arányai is jobban megfelelnek, mind a népgazdasági. mind ax egyéni igényeknek. M. S. Oxigéogyár Nyíregyházán Jó hír a megye vasipari üzemeinek; az UNIVERSIÉ Szilikátipari Vállalat még ez évben megkezdi az oxigéngyártást. A sokszor hiányzó palackos oxigént jelenleg Miskolcról szállítják. A berendezéseket már szerelik s év végéig mintegy 8—9 millió forint értékű ipari oxigént állítanak elő. 1966. Január 14 te ■#
