Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

A LA* TAR I ALMÁBÓL Panel, vagy vályog*/ (3. oldal) Akiknek üzlet a szívátültetés n («. oldal) Az Intervízió sportműsora (4. oldal) VJLte PtOLirlKjÁi, teytsOutrtLKf XXV. évfolyam, 4. szAm ÄRA: 70 FILLÉR i*». jantjAr «, szombat AZ MSZMP SZABQLCS'SZATMÁR MEGYEI BI20TTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Újító fiatalok Napirenden a 44 órás munkahét Csökkentik a fárasztó fizikai munkát a konzervgyárban A heti 44 órás munkáló kidolgozásában is részt vesznek a Nyíregyházi Konzervgyár KISZ-fiatal­jai. A kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú techni­kus mozgalomban egyik té­májuk, hogyan lshetne be­vezetni a nyíregyházi gyár­ban a heti 44 és a heti 42 órás munkaidőt, terveikkel hozzájárulnak a központi kísérletek sikeréhez. A fel­tételek: a dolgozók ■ kerese­te nem csökkenhet, ugyan­akkor az adott béralap ke­retein belül kell megoldani a munkaidőcsökkentést. Elsősorban jobb üzem- és munkaszervezéssel kíván­ják elérni a dolgozók szá­mára is kedvezőbb munka­időbeosztást. Meg kell ter­vezni a műszakváltósok új rendszerét is. A konzervgyárban az el­múlt év májusában alakul­tak meg az első ifjúsági kollektívák, amelyek terve­zési, szervezési feladatok megoldásán dolgoztak. Ek­kor húszán kapcsolódtak be a KISZ által szervezett munkába. A kitűzött fel­adatokat egy év alatt kell megoldani, s több csoport eredményesen tevékenyke­dik. a kidolgozás után al­kalmazzák majd ajánlott módszereiket. Most újabb harminc fi­atal technikus és felsőfokú végzettségű szakember kér témát. Köztük először vesz­nek részt közgazdászok is — elsősorban a munkaidő­csökkentéssel foglalkozó csoportok munkájában. Te­vékenységüket a gyár gaz- dáságvezetői figyelemmel kísérik, támogatják. A megoldásra váró témák között sok olyan van, amely jelenleg nehezen vé gezhető, idegileg is fárasz­tó. Ezek közé tartozik töb­bek között az üvegellenőr­zés munkája. A feladat: mechanikus vagy részben automatikus módszerrel ki­választani a törött vagy hi­bás üvegeket. Részmegol­dásként elképzelhető az is, hogy a gép csak lehetővé teszi az idegen anyag fel­ismerését, jelzi a hibát, de annak elhárítása már kézi erővel történne. Hasonlóan javításra vár- az uborkamosás gépesítése. Jelenleg ezt csak részben végzik géppel. Most azt vizsgálják, hogyan lehethe teljesen gépesíteni, ugyan­akkor a szokásos gépi mo­sásnál fennálló törésveszte­séget csökkenteni. A konzervgyárban a fia­talok cselekvő részesei a technológia javításának, részt vesznek a konzerv­ipar előtt álló még kísér­leti stádiumban lévő fela­datok megoldásában. Ülóst tartott a megyei nőtanács A Sza bölcs-Szatmár me­gyei nőtanács pénteken ki­bővített ülést tartott Nyír­egyházán. Az ülésen a me­gyei nőtanács tagjain kívül megjelentek a járási nőta­nácsok titkárai és elnökei, nagy számban ott voltak a községi nőtanácsok és tsz- nőbizottságok vezetői. A megjelenteket Marko­vid Miklós, a megyei párt­bizottság osztályvezetője tá­jékoztatta a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével kapcsolatos feladatokról. A részletes tájékoztatót élénk vita követte. (in) A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet klsvárdai te­lepén burgonyatermesztési kísérleteket végeznek. Képünkön: Rozgonyi Éva és Sárvári István a mikroszkópnál. Hammel J. ieiv A tsz-ek befejezték a leltározást Megyénkben is megkezdődlek a zárszámadások Január első napjaiban a termelőszövetkezeti közös gazdaságok befejezték a leltározást, és — gondos előkészítés után — minde­nütt hozzáfogtak a zárszám. adások készítéséhez. Orszá­gosan 3200 termelőszövetke­zet, több mint 300 terme­lőszövetkezeti csoport, tár­sulás, illetve szövetkezeti közös vállalkozás, valamint 22 halászati termelőszövet­kezet vonja meg az 1967. évi gazdálkodás mérlegét Átmeneti esztendő volt az 1967-es, s így a zárszám­adások részben még az ed­digi irányítási módszereket tükrözik, de az elkészülő okmányokat — az állami támogatásban részesülő gyengébb üzemek kivételé­vel — már nem kell jóvá­hagyásra beterjeszteniük, ezért az idei zárszámadások egyúttal a közös gazdaságok fokozott önállóságát jelzik. Az előzetes felmérések szerint a múlt esztendei gaz­dálkodás — főleg az időjá­rási szélsőségek miatt — nagy szóródást mutat: sok termelőszövetkezet zárta az évet kimagasló eredmény­nyel, ugyanakkor a közös gazdaságok mintegy 10—14 százaléka pénzügyi nehézsé­gekkel küzd, különösen a zömmel állattenyésztéssel foglalkozó, s ezért a takar­mánytermés hiányosságait jobban sínylő szövetkeze­tekben. A jelzések nyomán a rászoruló közös gazdasá­gokat állami támogatással, a súlyosabb vízkárok meg­térítésével segítik az átme­neti nehézségek áthidalásá­ban. Hasonlóan az országos helyzethez, megyénkben is végeztek a leltározással. Já­rásonként egy-két termelő- szövetkezet már a zárszám­adási okmányokat is össze­állította. Mával megkezdőd­nek a zárszámadási közgyű­lések, így többek között a sóstóhegyi Vörös Csillagban ma délelőtt tárgyalja meg a tagság a múlt évi gazdál­kodást Közlemény a CSKF Központi Bizottság plénumáról Uexunder Dubcekct választották mej2 3 párt első titkárává Quhcek elvtárs életrajza Prága, (CTK): A Csehszlovák Komim: nista Párt Központi Bizott­sága január 3-tól 5-ig plé- numot tartott, s ezen foly­tatta a vitát azokról a kér­désekről, amelyek már a decemberi plénumon felve­tődtek. A 13. pártkongresz- szus következtetéseinek, va­lamint azoknak a tézisek­nek megfelelően, amelyek a csehszlovák szocialista tár­sadalom fejlődésének jelen­legi szakaszában a párt helyzetéről és feladatairól szólnak, és amelyeket az októberi plénum jóváha­gyott A Központi Bizottság megvitatta a párt vezető szerepének elvi kérdéseit, a pártmunka aktivitásának és hatékonyságának emelésével összefüggő problémákat A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a párt jelenlegi politikája alapve­tő tartalmának kell lennie az egész csehszlovák nép összefogása a magasan fej­lett szocialista társadalom további fejlesztésének biz­tosítása céljából. A plénum munkája azzal végződött, hogy a XIII. pártkongresszus következtetéseinek megvaló­sításával kapcsolatos vala­mennyi alapvető kérdést il­letően a nézetek teljes egy­sége alakult ki. A Központi Bizottság de­mokratikus és kritikai szel­lemben, teljes felelősségtu­dattól áthatva fogott hozzá, hogy soraiban valóra váltsa az októberi plénum követ­keztetéseit. Elemezte a pártban jelenleg uralkodó helyzetet és rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek a párt belső veze­tésében a munkamódszere­ket és a munkastílust ille­tően, valamint a demokrati­kus centralizmus és a pár­ton belüli demokrácia el­vének konkrét alkalmazását illetően mutatkoznak. E kérdésekről széles körű vita folyt, amelyben a Köz­ponti Bizottság tagjainak és póttagjainak túlnyomó több­sége részt vett Politikánk áltolános cél­kitűzései alapján, amelyek egy mélyen demokratikus és fejlett szocialista társa­dalom megteremtésére irá­nyulnak, az állami-politikai téren megindult demokra­tizálási folyamattal össz­hangban, a munka megosz­tása, valamint a legmaga­sabb párt- és állami szer­vek közötti új kapcsolatok érdekében, valamint annak kihangsúlyozása céljából, hogy az elnöki tisztség ál­lamunkban a munkás- és szocialista hatalom jelképe, a Központi Bizottság hatá­rozatot hozott a köztársasá­gi elnöki tisztség és a CSKP Központi Bizottsága első titkárának tisztsége kettéválasztásáról. Ennélfogva a CSKP Köz­ponti Bizottságának plénu­ma Novotny köztársasági el­nököt saját kérésére fel­mentette a Csehszlovák Alexander Dubcek 1921. november 27-én született Nyugat-Szlovákiában. 1925— 38 között szüleivel a Szov­jetunióban élt, majd a má­sodik világháború kitörése előtt visszatért Szlovákiába és kitanulta a géplakatos szakmát. ’l939-ben lépett be a Csehszlovák Kommunista Pártba. A Skoda Müveknél dolgozott és ott fejtett ki illegális tevékenységet. 1944. ben részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. A felszabadulás után kü­lönféle pártmegbizatásoknak Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának tisztsége alól. Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottsága első titkáraként hosszú évek óta állt a párt élén. Nevéhez fűződnek azok a nagy eredmények, amelyeket ezekben az években a párt elért mind a belpolitikai életben, mind pedig a kommunista világmozgalom­ban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt az ér­demteljes és önfeláldozó munkát, amelyet ebben a bonyolult és nehéz időszak­ban Novotny a CSKP Köz­ponti Bizottsága élén a párt és a köztársaság javára vég­zett, és köszönetét fejezi ki ezért Novotnynak­A Központi Bizottság ez­után egyhangúlag a Központi Bizottság első titkárává vá­lasztotta Alexander Dubce- ket, a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségi tagját, a Szlovák KP Központi Bi­zottságának első titkárát. Dubcek megválasztásával a Központi Bizottság fenntart­ja a pártirányi tás folyama­tosságát és kamatoztatja Alexander Dubcek sok éves pártmunkás-tapasztalatát Megválasztása után Dub­cek elvtárs rövid beszédet mondott A Központi Bizottság el­határozta, hogy felveszik a Központi Bizottság elnöksé­gének tagjai közé Jan Pil­lér nehézipari miniszterhe­lyettest, Jozef Spaceket a CSKP dél-moraviai területi bizottságának első titkárát Emil Rigót a CSKP kassai kohászati kombinátbeli párt- bizottságának elnökét és Jozef Boruvkát a dolanyi fa­lubeli mezőgazdasági bizott­ság elnökét A Központi Bizottság el­hunyt tagjai helyébe a pót­tagok közül a Központi Bi­zottság tagjaivá választották Oldrych Rakosnik elvtársat a CSKP kladnói acélgyári bizottságának elnökét és Mi­roslav Capkát a CSKP olomouci járási bizottságá­nak első titkárát. A Központi Bizottság tu­domásul vette, hogy a kor­mány és a Szlovák Nemzeti tett eleget: Előbb üzemi párttitkár, majd 1949—1951 között a CSKP trencséni kerületi bizottságának tit­kára volt. 1958-ban, a CíKP XI. kongresszusa után meg­választották a Központi Bi­zottság tagjának. Dubcek 1960-ban a CSKP Központi Bizottságának titkára, 1962- ben a Központi Bizottság elnökségének póttagja, majd 1963-ban az elnökség ren­des tagja és a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára lett. Tanács elnöksége konkrét tervezetet terjesztett a párt Központi Bizottsága elé sa­ját tevékenységének tökéle­tesítését illetően, kiindulva a vezetés új rendszeréből. E tervezet a Központi Bizott­ság decemberi és januári plénumain lefolyt vitákon és javaslatokon alapszik. A Központi Bizottság fen­ti intézkedései pártunk, köz­társaságunk erősítésére irá­nyulnak és egyetlen céljuk: megszilárdítani a párt egy­ségét és vezetőségének egy­ségét, szigorúan betartani a pártmunka lenini szabályait, fokozni a párt aktivitását, ás ily módon teljes mértékben megvalósítani a XIII. párt- kongresszus következteté­seit, megteremteni az elő­feltételeket a XIV. pártkong­resszus kellő elókésziiésenez. A Központi Bizottság el­várja, hogy minden kommu­nista és valamennyi part­szerv következetesen teljes felelősséggel fog hozzá az elfogadott határozatok köz­vetlen és tevékeny megvaló­sításához. A fő figyelmet az iparban, a mezőgazdasagban és a többi népgazdasági ág­ban megoldandó gazdasági feladatok teljesítésére kell fordítani. E feladatokat a Központi Bizottság decembe­ri plénumán hozott határo­zatok és az 1968. évi terv foglalják magukban. Ezt elő kell segíteniök a pártszer­vezetek beszámoló-, tisztújí­tó gyűléseinek és a pártér­tekezleteknek, a nemzetgyű­lés, a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a nemzeti bizottsá­gok megválasztása előkészí­tésének és megválasztásának, valamint a februári esemé- mények 20.. és a köztársaság fennállásának 50. évforduló­ja alkalmából tartandó ün­nepségeknek. A Központi Bizottság plé­numa a CSKP forradalmi hagyományainak és a jelen­legi szakaszban megoldandó feladatok nagyságának meg­felelően a teljes egység és összefogás szellemében fe­jeződött be. A plénum befejezése után a résztvevők elénekelték ai Internaetonálét

Next

/
Thumbnails
Contents