Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

5© éves az Argentin Kommunista Párt Az első világháború vége felé miként mindenütt, La­tin-Amerika második leg­nagyobb országában, Ar­gentínában is rossza bodott a gazdasági helyzet, csök­kent a nemzetközi piacokon a nyersanyagaik és élelmi­szereik iránti kereslet Az argentin tőkések és a lati­fundiumok birtokosai, a külföldi monopóliumokkal karöltve támadást indítot­tak a dolgozók életszínvo­nala ellen, amelyre azok nagyarányú sztrájkokkal válaszoltak. Ebben az időszakban megerősödött a szocialista pártban a Victorio Codovil- la és Rodolfo Ghioldi ve­zette balszámy, amely kö­vetelte az opportunista ve­zetőkkel való szakítást és forradalmi marxista párt megalakítását. A baloldali szocialisták 1918 január 6- án életrehívták a Nemzet­közi Szocialista Pártot, amely valójában a kommu­nista párt megszületését je­lentette. (A kommunista nevet 1920-ban vették fel). A sztrájkmozgalmakban az új párt jelentős szerepét vállalt Az Argentin Kommunista Párt félévszázados fennállá­sa óta mindig az osztálvel- lenség súlyos üldöztetésének volt kitéve. Tevékenységét egész rövid időszakoktól el­tekintve, illegális körülmé­nyek között végezte. Fejlő­dését állandó, kemény esz­mei harc jellemezte az ult­rabaloldali, szektás és re­formista nézetekkel szem­ben. Az 1963-ban megtartott XII. kongresszus munkájá­nak középpontjában az új pártprogram állt. Ez el­sősorban a tömegek közötti munka javításával, a párt tömegbefolyásának növeke­désével olyan nemzeti de­mokratikus egységfront lét­rehozására irányult, amely képes mélyreható gazdasági, társadalmi reformok végre­hajtására, s megnyitja a A Jordániái katonai szó­vivő bejelentette pénteken, hogy izraeli és jordániai erők között kétórás tűzpár- baj folyt a Jordán folyónál. A lövöldözés szintere az a térség volt, ahol november 21-én a júniusi háború óta az első nagyobb arányú harc lefolyt: Ai-Shurat a Damya hídtól délre. A lö­völdözés később kiterjedt a Jordán folyó hosszában le­vő különböző katonai állá­sokra is. A jordániai szóvivő sze­rint a tűzharc az izraeliek támadása következtében in­dult meg. A Tel-Aviv-i katonai szó­vivő azt jelentette, hogy a kezdetben könnyű fegyve­rekkel indult tűzharcot, amelybe később a tüzérség Ünnepi gyűlés Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Pénteken Moszkvában ün­nepi gyűlést tartottak az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai nepekkel való szolidari­tás hete alkalmából. A szoli­daritási hét január 3-án kez­dődött. Bodozsan Gafurov, az ázsiai és afrikai népekkel való szolidaritás szovjet bi­zottságának elnökhelyettese ünnepi beszédében hangsú­lyozta: a szovjet nép eddig is minden vonalon támogatta és ezután is támogatni fogja azokat a népeket, amelyek nemzeti felszabadulásukért, a demokráciáért és a társadal­mi haladásért küzdenek. Az ülésen Zója Majorova, a szovjet Vöröskereszt veze­tőségi.tagja rámutatott arra, hogy a szovjet Vöröskereszt ázsiai és afrikai kórházaiban az utóbbi tíz év alatt több mint hatmillió beteget ápol­tak. A Vöröskereszt hatékony segítséget nyújt a harcoló vietnami népnek. szocializmus felé vezető utat. 1967 júniusában változás állott be az ország vezeté­sében. Ongania tábornok tiszti csoportja ragadta ma­gához a hatalmat, feloszlat­ta a parlamentet, s betil­totta a demokratikus poli­tikai pártok működését. Az Argentin Kommunis­ta Párt fennállásának 50. évfordulója előestéjén Juan Carlos Ongania — nyilván­valóan washingtoni sugal­latra és a Mac Carran tör­vény mintája alapján — aláírta az úgynevezett „fel­forgató tevékenység ellen­őrzéséről” szóló törvényt. Ez a reakciós törvény köz­vetlenül a kommunisták el­len irányul, valójában azon­ban a demokrácia, a sza­badság és a haladás minden hívét fenyegeti. A terror rendszabály, amelyet Ar­turo Illia, az ország egyko­ri elnöke „inkviziciós tör­vénynek” nevezett, el akar­ja fojtani a nép egyre fo­kozódó elégedetlenségét. A megalakulásának 50. évfordulójára készülő kom­munista párt a diktatúra el­len újra és újra egységre hívja fel az ország naladó erőit. Amint azt az Argen­tin Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nyilatko­zatában megállapította: „A gyalázatos törvénnyel nem­csak a kommunisták száll­nak szembe, hanem min­den demokrata és hazafi is, mindazok a férfiak és nők, akiket a gazdasági, társadalmi és kulturális ha­ladás eszméi, a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméi fűtenek”. Az Argentin Kommunista Párt tevékenységének 50 éve alatt méltán vívta ki az argentin dolgozók, az egyszerű argentin emberek megbecsülését. Félévszáza­dos fennállásának ünnepén a magyar kommunisták és dolgozók szívből üdvözlik az argentin testvérpártot. is beavatkozott, a jordánia- iak kezdték. A nyugalom — a hírügynökségi jelentések szerint — helyi idő szerint 11 órakor helyreállt. A Tel- Aviv-i jelentés szerint há­rom izraeli katona megse­besült. Az izraeli szóvivő beszá­molt egy másik incidens­ről ’is, amely a magalioti szivattyúállomásnál történt. Az állomást állítólag Liba­nonból jött „szabotőrök” felrobbantották. Ez az első eset, hogy izrael Libanont vádolja az incidensben va­ló közvetlen részvétellel. Az izraeli hadsereg Tul- karemben, a Jordán folyó nyugati partján fekvő vá­rosban három házat fel­robbantott, mert állítólag menedéket nyújtottak „arab terroristáknak”. Fantasztikus kisregény — Bántani akarta?! — Ellenkezőleg! Azt hi­szem, a kanadai erdőtűz után tért vissza éppen, én a konyhában voltam, onnan rálátni a tisztásra, ahová mindig leereszkedik, ahol most is áll. Az előzmények­hez tartozik még, hogy van nekem egy öreg nyulam, ott, abban a sufniban lakik, Suberle úrnak neveztem el, ennél lustább, harapósabb teremtményt még nem hor­dott hátán a Föld! Tehát a Bögre kezdett lassan le­ereszkedni, de nem szállt te egészen, mint máskor, vagy fél méter magasságban lebegett. Érdekelt a dofog, kimegyek, leguggolok, hát Suberle úr alszik ott a fii- vön. Rákiáltok, felébred, dühösen elódalog. Erre a Bögre szépen leereszkedik a tisztásra. Érti, Giziké? A Szovjet kültfctísíg utazik az EBK-ba Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Kirill Mazurovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa első elnök- helyettesének vezetésével kormányküldöttség utazik az Egyesült Arab Köztársa­ságba. A delegáció Nasszer elnök és az EAK kormá­nyának , meghívására jartu- ár 9-én részt vesz az asz- szuáni gátépítés 8. évfor­dulójának ünnepségein és a vizi erőmű első részlegé­nek üzembehelyezésén. Wilson Moszkvába látogat Harold Wilson brit mi­niszterelnök január 22-től 24-ig a szovjet kormány vendégeként hivatalos lá­togatást tesz a Szovjetuni­óban. Wilsonnak a viszontlá- togatásra szóló meghívást Alekszej Koszigin’szovjet mi­niszterelnök adta át a ta­valyi februári londoni lá­togatása alkalmával. Efutazott a román küldöttség Jugoszláviából A román párt- és kor­mányküldöttség, amely Jo- szip Broz Tito jugoszláv ál­lamfőnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívására ba­ráti látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodott, csütör­tök késő este hazautazott. Az eszéki pályaudvaron a Nicolae Ceausescu vezette román küldöttséget Tito, Edvard Kardqlj, Mika Spil- jak és más jugoszláv veze­tők búcsúztatták. Ciprusi helyzetkép Fazil Kücük, a ciprusi tö­rök közösség vezetője pénte­ken Makariosz elnököt azzal vádolta meg, hogy „súlyos­bítja a már amúgyis fe­szült helyzetet”. Kücük azt kifogásolja, hogy a ciprusi kormány csak részlegesen hatálytalanította a török kisebbséggel szemben ko­rábban alkalmazott korláto­zásokat, azaz Nicosia török negyedére vonatkozóan a korlátozások érvényét fenn­tartotta. Makariosz elnök ennek az intézkedésnek a bevezetése­kor közölte, hogy azért nem rendelheti el a korlátozások megszüntetését a nicosiai török enklávéra, mert a múlt héten a török negyed­ben Kücük vezetésével he­lyi, különálló kormányzat létesült Zum csillag lakói megtaní­tották ezt a masinát, hogy szükségtelenül még egy ilyen kis állatban se tegyen kárt. Nem tudom hány fényévnyire tőlünk, egy ide­gen bölygó lakóinak erre is volt gondjuk. Mi lesz. ha egyszer ezek engem felelős­ségre vonnak, hogy milyen célok érdekében használtam fel az ő testvéri segítségü­ket, amely a Zi-Hárombsn testesült meg? Begyulladtam és egyszerre rendbe jött minden, megértettem, hogy mit kell tennem. Elmesél­jem a terveme* ? — Nagyon kérem! — A Zi-Hárommal to­vábbra is fogok olyan mun­kát végeztetni mint az el­múlt két nap alatt. sőt. még olyanokra is sor kerülhet, mint a Suberléhez befutott rendelések. De a hangsúly Tűjpárbaj a Jordán folyónál KÜRTI ANDRÁS: í ZI-HÍR0H KÖLBEIÉSE Francia mozaik (2) Nagyvárosok átka? Nem! A civilizáció büntetése az autó. És egyre több száguld belőle. Az ember olykor negyedóráig moccanni sem képes tőlük. Csak áll a jár­dán, vagy valahol a Champs Élysée közepén, és egy tapodtat sem jut előbbre. Végre! Egy úrvezető meg­szán bennünket, fékez, megáll. Kesztyűs kezével int, tessék átsétálni. Oldal­ra pillantok. Udvarias au­tósunk mögött ezet kocsi fékez, stoppol Néhány pil­lanatra befagy ennek a száz méternél is szélesebb, örök áradatnak az egyik fele. Sokan az órájukat le­sik, mennének már tovább. Négy óra felé jár az idő. Ilyenkor kezdődik a máso­dik párizsi forgalmi csúcs. Észrevehetően csökken a tempó, egyre nehezebben jut előre a sohasem fogyó autósor. A mellékutcákban vesztegelt kocsik beletüle­kednek az óriás hömpöly- gésbe. Duzzad az áradat. Szerencsés, akinek csak kis kocsira futotta a pénzéből. Könnyen manőverezhet. Ki­búvik az országúti cirkálók közül, máris hat méter előnyt szerzett. Még náluk Is leleményesebbek azok, akik motorkerékpárral jár­nak. Feltűnően sok „hon- dós” húz el mellettünk. A japánok a bicikli első kere­kére szerelték a kicsi, de erős Honda-motort. Vessünk még egy pillan­tást a közlekedésre! A nagy forgalmú kereszteződések­nél figyeltem meg: a gyalo­gos egy ideig türelmesen elnézte a kocsiáradatot. Aztán az órájára, maid a zöldülni nem szándékozó közlekedés} lámpára pislán- tott. Elfogyott a türelme. Odalépett a lámpához, meg­nyomott rajta egy gombot.. Három másodperc múlva zöld utat kapott. A járó­kelő beavatkozott az elekt­ronikusan vezérelt utcai közlekedés-irányításba. Óhaját (vagy parancsát?) gombnyomással közölte a központban működő elek­tronikus aggyal: Három má­sodperces gondolkodási idő elegendő volt ahhoz, hogy a számítógép kényelmesen és biztonsággal összehan­golja a körnvező utcák for­galmát irányító lámpákat.., * Cinőpasztát, foltti szaftét, mindent ragasztót., nylon- harisnyát — ki, mit akar — árusítanak a párizsi utcán. Egy asztal, az áruk és egv jó torkú férfi a ke’léke az alkalmi boltocskának. A Jó torkú embert kellett volna elsőnek írnom, mivel nél­küle rá sem figyelnének a sietős párizsiak. Benéztem a Primtemps (Tavaszt áruházba. A vá­laszték kialakításában ta- t’ilhatunk a Primtemps tu­lajdonosától. Mivel éppen 13. nem ezen lesz! Meg akarom találni a módját, hogy a Bögre segítségével elejét ve­gyem minden háborúnak, emberirtásnak. éhínségnek, gyilkos járványnak, min­dennek. ami bajt, szenve­dést okoz az emberiségnek. Legelőbbis szervezek valami bizottságot. Nemzetközit, tu­dósok, művészek, jó politi­kusok, rendes dolgozók és vezetők lesznek benne, olya­nok, mint Abonyi kartárs, vagy maga Giziké. Nagy létszám nem kell, nehogy sóhivatallá váljon. És a tag­ság félévenként cserélődik majd, másképp fejükbe száll a dicsőség Ez a tár­sulat dolgozzá ki a Zi-Há­rom teendőit, én meg csak bedugom a kávéfőzőt... Hát ezzel meg mi van?! (Folytatjuk) Párizs — szép Párizs A Chaillot-palota a toronyból. azokban a napokban kezdő­dött az iskolaév, az egész be­rendezés ezt a célt szolgál­ta. Azaz: hadd foggyon mi­nél több iskolacikk, ruha, cipő, tanszer. Szóba ele­gyedtem az egyik eladóval, monsieur Pierre Chamant­tal. ■ Huszonöt éves fiatal­ember. Sötét ruhát visel, fehér inggel, nyakkendője és dfszzSebkendője azonos mintájú selvemböl. Sötét keretes szemüveg. — Mióta dolgozik az áru­házban ? — Hetedik esztendeje. — Milyen iskolát vég­zett? — Tizenkét évig jártam iskolába, természetesen az utolsó esztendőket a keres­kedelmi szakma tanulmá­nyozásával töltöttem. 1— Milyen nyelven beszél a francián kívül? — Az iskolában angolul tanultunk, abból vizsgáz­tam. Az alkalmazottaknak egy világnyelv ismerete kö­telező. Ezenkívül még ola­szul és németül is beszélek, bár nem olyan jól, mint angolul.., Elbúcsúztunk. Inkább a gyermekruhák osztályán néztem szét. Nagyon szé­pek és micsoda változatos kreációk! Hadd lám, meny­nyibe kerülnek? Rugdaiózó csecsemőknek..'. De hisz ennyiért akár délutáni ru­hát vehet magának az édes­anyja! Apró üzletek utcája a Roquette. A Bastille térről nyílik, hangulata a pesti Váci utcát idézi. Üzleteiben viszont nem számolnak Vá­ci utcai árakkal. Reggel nyolctól délig, délután fél háromtól este fél nyolcig vannak nyitva. Következik: Mars mező — Eiffel-torony. Kulcsár lAnló A „maoisták“ kudarca Franciaországban Párizs, (MTI): A Pekingből Irányított szakadár mozgalom Fran­ciaországban bekövetkezett bukásáról ír Georges Mar­chais, az FKP Központi Bi­zottságának titkára, az Humanité pénteki számá­ban. Marchais emlékeztet rá, Mao Ce-tung csoportja elő­ször 1963 októberében szó­lította fel nyiltan híveit ar­ra, hogy fejlesszék ki sza­kadár tevékenységüket a kommunis'a és munkáspár­tokban. Felhívásukat 1965- ben a Renmin Ribaóban megismételték. Francieor. szágban ezt a feladatot a pártból kizártak, renegátok és kalandorok maroknyi csoportja vállalta magára. Legtöbbjük a Francia—Kínai Baráti Társaság marseillei bizottságához tartozott Mao Ce-tung csoportja tekinté­lyes anyagi eszközöket is bocsátott rendelkezésükre Hatalmas összegeket fordí­tottak propagandacélokra és arra, hogy megkíséreljék megvesztegetni a becsületes munkás-aktivistákat. Kína berni, majd párizsi nagykö­vetsége útján állandóan tá. mogatta a maroknyi csopvt tevékenységét. A csoport tagjai sűrűn utazgattak Pe- kingbe, ahol utasításokat kaptak A szakad árok Bouche du Rhone megyében most meg. tartott úgyneveze*t kong­resszusa, amely a rendőrség védelme alatt egy elszige­telt tanyán folyt le, csak megerősítette kudarcukat. Olyannyira nyilvánvaló a kudarcuk, hogy még a pol­gári sajtó is hosszasan fog­lalkozik vele. Míg két esz­tendővel ezelőtt egyik gyű­lésükön csaknem kétszázan vettek részt, ezúttal máz alig harmincán voltak je­len. Ráadásul maguk között is megoszlot*ak. A titkár be­számolóját nem egyhangú­lag, hanem „nagy többség­gel” fogadták el. A lelépő vezetőség nem titkolhat ta, hogy egész Franciaország­ban még. 500 tagjuk sin­csen. Hetilapjuk két évvel ezelőtt még 45 000 példány­ban jelent meg, most már csak 18 000-ben és ennek 93 százaléka eladatlan. Ez nyílt bevallása annak — írja cikkében Marchais — hogy a kétkezi dolgozók és értelmiségiek elutasítják a kalandorokat, akik semmi mást nem javasolnak ne­kik. mint azt, hogy köves- sék Mao Ce-tung. a „nagy nevelő, a nagy vezér, a nagy főparancsnok és a nagy iránymutató” gondolatait. A kétkezi dolgozóknak és ér­telmiségieknek Franciaor­szágban van kommunista pártjuk, amelyben bíznak, mert meggyőződtek. hogy érdekeik legjobb védelmező­je. Ez az alapvető oka a „maoisták” bukásának Fran­ciaországban — állapítja meg a cikkíró.

Next

/
Thumbnails
Contents