Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

kegyel ipari aktíva Nyíregyházán A tanácskozáson előadást tartott Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára SZERZŐDÉSEK, ahogy a tsz-ek látják Hevesebb a megkötötiség, de még van javítani való Ipari és kereskedelmi vállalataink, kisipari terme­lőszövetkezeteink vezetőit, Szabolcs gazdasági életének irányítóit hívta meg közös tanácskozásra csütörtökön a megyei pártbizottság, hogy kicseréljék véleményüket, tapasztalatukat az új gaz­daságirányításra történt felkészülésről, s a megyei pártbizottság feladatterve szellemében rögzítsék az új viszonyokból eredő legfon­tosabb feladatokat. Részt vett a tanácskozáson Orosz Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára, és dr. Feleszi István, a megyei ta­nács vb. elnöke is. Kállai Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára üdvözlő sza­vait követően Orosz Fe­renc tartott vitaindító elő­adást Bevezetőül elmondta: pár­tunk Központi Bizottsága egyrészt gyorsabb gazdasági fejlődésünkért másrészt azért határozta el a gazda­ságirányítás új rendjének bevezetését mert megértek annak feltételei. Tovább erősödött hazánkban a bi­zalom a párt politikája iránt, s gazdasági vezető­ink, a dolgozók megértették, a szocializmus teljes felépí­tése valamennyiünktől ha­tékonyabb munkát követel. Ehhez teremti meg a lehe­tőségeket a január elsején bevezetésre került gazdasá­gi reform s erre készültek megyénk ipari, kereskedel­mi vállalatai már az elmúlt évben Is. Általában sikeresnek mondható ez a felkészülés megyénkben. Túl azon, hogy ipari vállalataink zömmel teljesítették a népgazdasági terv rájuk háruló részét, már olyan kezdeményezé­sekkel is találkozhattunk, melyek az új mechanizmus magasabb követelményeihez igazodnak. Kevesebb terv­mutatóra kellett figyelniük a vállalatoknak, több he­lyen már érvényesült a ko­rábbinál jobb beruházási politikánk, de a nagyobb önállóság módot adott az anyagi érdekeltség fokozá­sára is. A figyelmesebb munkaszervezés, az új lehe­tőségek kiaknázása által nőtt a termelés volumene, sok helyütt javult a gazdasá­gosság. Több olyan vállala­tunk van, mint a Nyíregy­házi Konzervgyár, a Tisza- vasvári Alkaloida, ahol 18— 24 százalékkal többet ter­meltek a megelőző eszten­deinél. Hasonló eredmények mutatkoznak helyiiparunk­ban is. Ugyanakkor figyel­meztető. hogy a termelési érték gyarapodása nem a kívánt mértékben származik a termelékenység növeke­déséből. Jóllehet, az új vál­lalatok alapítása, az újabb profilok meghonosítása in­dokolja a létszámemelést, de a belső tartalékok jobb feltárása, kiaknázása alap­vető feltétele ezután is a hatékonyabb, nyereségesebb termelésnek. Majd megyénk exportter­melésének további javulásá­ról szólt. Megemlítette a konzervgyár példáját, amely az idén már az értékesítő vállalattal közös kockázati tervet dolgozott ki, s a koc­káztatás arányában osztoz­nak a nyereségen, a kölcsö­nösség alapján kártalanítják egymást veszteség esetén. Az ehhez hasonló új voná­sok között méltatta a ta­nácsi vállalatok és az orszá­gos ipari nagyvállalatok szélesedő, kooperációs kap­csolatát, mely egyik alapja megyénkben a foglalkozta­tási gondok megoldásának. Ehhez kapcsolódik a kis­ipari szövetkezetek bővülő tevékenysége is megyénk­ben, hiszen az idén újabb másfélezer embernek kíván­nak munkaalkalmat terem­teni. Miután vázolta az építő­ipar múlt évi dicséretes munkáját, s elemezte a meglévő szállítási nehézsé­geket. azok megoldásának útját, arról beszélt, hogy a vállalatok idei, önállóan el­készített tervei további fej­lődést irányoznak elő. Ta­lálkozni indokolatlan óva­tossággal is egyes vállala­tainknál, melyek pedig rendkívül piacképes termé­keket állítanak elő. Néhány megyebeli gyáregység még mindig nem kapta meg idei tervét a központjától, s ez is arra int, tovább kell ja­vítani a közöttük lévő kap­csolatot. örvendetes vi­szont, hogy a megyei épí­tőipari vállalat már több, mint hatszáz milliós tervet készített. Ez a látszólag fe­szített, de mégis teljesíthető előirányzat nagy segítségére lesz tervezett megyei léte­sítményeink megépítésének, átadásának. Orosz Ferenc elvtárs az­zal folytatta: az idei munka fokmérője az lesz, hogy vállalataink miként tudnak élni a nagyobb önállósággal s hogyan reagálnak a piaci mechanizmus érvényesülésé­re. Sok múlik most a gaz­dasági vezetőkön, akiknek legfontosabb feladatúit, hogy megfontolt döntéseik­kel egyszerre szolgálják a népgazdaság és a kollektíva érdekét. Ehhez nélkülözhe­tetlen a szoros együttműkö­dés a termelőhelyi párt* szervezettel, s az okos, cél­szerű javaslatok felhaszná­lása. az üzemi demokrácia erősítése. Várhatóan feszült­ségek keletkezhetnek a kez­deti időben az érdekek kö­zött: ezekkel nyíltan szembe kell nézni, s keresni a fel­oldás úfját. Elengedhetetlen, hogy gazdasági vezetőink alaposan megismerjék és felhasználják munkájuk közben azokat az új jogsza­bályokat, amelyek behatá­rolják a vállalat és a nép­gazdaság kapcsolatát. Jog­gal igénylik viszont veze­tőink a központi segítséget, útmutatást az önállóság ki­alakításában. A jövőben is jelentős szerepe lesz válla­lataink éledében az állami irányításnak, mely valójában az önálló gazdálkodás javá­ra válik. Az önállóság nem jelenthet magárahagyatott- ságot, másrészt egyetlen üzem érdeke sem keresztez­heti az egész népgazdaság érdekét. Néhány negatív ta­pasztalat máris figyelmez­tet, hogy nem mindenütt értelmezik helyesen az ön­állóságot. s döntéseik így része nem a termelés, a minden javak forrása ja­vítására szolgál. A megyei pártbizottság 1968. évi intézkedési terve az eddigi tapasztalatok alap­Guszti reggeltől estig fut, szalad. Mindig van elfoglalt­sága. Ö nyitja és zárja a tanácsházát, a kultúrházat. Reggel ötkor már talpon van mindennap. Télidőben kisa- lakol, takarít, hét kályhába begyújt, hogy jó meleg le­gyen, letörülget, kiseper, kézbesít, hirdetéseket ren­dez. Ha rossz a hangszóró — és ez nem ritka — a dobot a nyakába akasztja, kerék­párra ül, s a közérdekű tud­nivalókról tájékoztatja Ber- keszt. Húsz helyen áll meg s legalább öt-hat kilométert karikázik. Ha tanácsülésre, a falu „parlament”-jére ke­rül a sor, legalább hatvan helyen kopogtat. Viszi a meghívót a napirendre ke­ján, a szükségletnek meg­felelően rögzíti a főbb fel­adatokat. Erről szólva az előadó hangsúlyozta: az 1968-as terv része távlati tervünknek, ezért minde­nekelőtt annak teljesítésére kell összpontosítani erőn­ket. Állandó figyelmet ér­demel a termelékenység ja­vítása. a kapacitás teljes kihasználása. a tervszerű műszaki fejlesztés, az ex­portkötelezettségek mara­déktalan teljesítése. Jól hasznosítható lehetőség a termelés hatékonyságának fokozására az anyagi ösz­tönzés. az elvtelen „egyen- lősdi” feladása. Hasonló fontos feladatként tartal­mazza a megyei pártbizott­ság intézkedési terve a ve­zetők politikai és szakmai továbbképzését; az újítók felkarolását; a kutatóinté­zetek legfrissebb eredmé­nyeinek hasznosítását. Több más irányú feladat között említette az előadó a keres­kedelmi munka színvonalá­nak emelését, a választék bővítését és a minőség ja­vítását; azt, hogy a keres­kedelemben is a jobb mun­ka és nem a tisztességtelen haszon lesz a nyereség for­rása. Végezetül a vezetők kezdeményező készségének fontosságáról beszélt, mely döntően befolyásolhatja üzemeink egész tevékenysé­gét az önálló gazdálkodás viszonyai között. Orosz Ferenc vitaindítója után Kanda Pál az SZMT vezető titkára a dolgozók érdekvédelméről, a szocia­lista munkaverseny további erősítéséről, az üzemi de­mokrácia érvényesüléséről ismertette a szakszerveze­tek eddigi tapasztalatait Etet követően a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken vitatták saját területük idő­szerű kérdéseit (AS) rülő ügydarabokat. De ha szükséges, kiállítja a járlat- leveleket is. Aláírásra oda készíti az elnöknek. Nem lenne a feladata, de szíve­sen segít az embereken. Büszkék Gusztira a ber- kesziek. Nagy Gusztávnak itt minden ember barátja. Ha megy az utcán megállítják: „Gusztikám, írja már be a füzetbe, hogy elromlott a villany, jöjjön a szerelő”. Guszti bejegyzi. „Gusztikám állítsa már ki ezt az adó­csekket, s fizesse is be a postán.” Guszti elintézi. „Guszti legyen szíves, Íras­son egy igazolást a tanács­házán.”. Nagy Gusztáv 1950 óta hivatalsegéd a tanácsnál. De Guszti a mozis is Ber­keszen. 1957 óta a mozi Sok vita, jogos sérelem volt eddig a tsz-ek részéről a velük kapcsolatot tar-tó termeltető vállalatokkal szemben. Az új gazdasági mechanizmus ezt az állapo­tot sem hagyhatja figyelmen kívül. Feltétlen igényli ezen a téren is az egyenrangúsá­got, az ellentétek kiegyenlí­tését. Az ez évre szóló szállítási és értékesítési szerződések kötése általában befejezés előtt van. Ezzel kapcsolatos kőrútunkon valóban jelen­tős előrehaladást tapasztal­tunk. Az üdvözölhető ered­mények mellett azonban ta­lálhatók még jelzések, ame­lyek közös egyetértésben to­vábbi rendezést kívánnak. Adják írásba Jó vélemény alakult ki a megye közös gazdaságaiban az eddig leginkább vitatott pontok nyitvahagyásáról a szerződési nyomtatványokon. Szinte valamennyi helyen a kölcsönös bizalom és meg­egyezés alapján történik ezeknek a részeknek hely­színi, utólagos kitöltése. Több helyen kifogásolják azonban, hogy míg korábban kölcsönös becslés, illetve a tényleges termésnek megfe­lelően vette át a Vetőmag­termeltető Vállalat a minő­ségi vetőburgonyát, most ezt előre rögzített szöveggel köti ki. A szerződés szerint hol­danként csak 35 mázsa vető­burgonyát vesz át. Joggal kérdezik a termelő tsz-ek. mi lesz a többi, ugyancsak minőségi terméssel? Ha sza­badon értékesítik, kevesebb pénzt kapnak. A várakozási idő Azt a szóbeli ígéretet, ha az előre lekötött mennyiség­nél több terem, s azt majd a bejelentések alapján igyekszik átvenni a vállalat, a tsz-ek nem tartják meg­nyugtatóan rendezettnek, írásban szeretnék ezt látni. üzemvezetője. Vasárnap a filmvetítés a munkája. Sok­szor reggeltől estig ott áll és figyel a vetítőgép mögött. És ez az ember a berkeszi munkásőr szakasznak is tag­ja. Kéthetenként szolgálatot teljesít Kisvárdán, kikép­zésre jár. Guszti kommunis­ta, a pártszervezet egyik bizalmija, s most „Kiváló munkásőr” kitüntetést ka­pott Nem indokolja, hogy miért Talán nem is kell. Csak ennyit mond: — Rám szavazott a ber­keszi munkásőrszakasz. A barát, a mozis, az elv­társ, a munkásőr, a hivatal- segéd. aki tizennyolc eszten­deje van ezen a poszton csupán egy kicsinyke kapocs a tanács és az emberek kö­zött Berkeszen. De olyan, amely bizalmat táplál a nap minden percé­ben: a hivatal és a lakosság között. r. k. Kifogás éri a dohányter­melési és szállítási szerző­dést, amely szinte az egye­düli abban, hogy csupán a fuvar kérdése képez közös megállapodást. Mester Fe­renc, a nyírségi rsz-ek Te­rületi Szövetsége elnöke sze­rint helyes voina, ha a szál­lításoknál lerövidítenék az időt. Helyi minősítést es át­vételt is alkalmazna a oe- váltó. Major József, az ópályi Alkotmány Tsz elnö­ke: „Ez a szerződés majd­nem teljesen olyan maradt, mint volt. Pedig lehetne ta­lán módot találni arra, hogy az átvétel gyorsabban tör­ténjen.” Minden jelentős dohány- termelő tsz-nél hasonlóan nyilatkoznak. Vaján el­mondják például, hogy a zöld dohányt Nyíregynázára kell szállítani, mintegy 40 kilométerre. Ez elhúzódik két hónapig is, mivel a von­tatott átvétel miatt legtöbb­ször naponta csupán egy fuvart tehetnek. Hosszú órák telnek el tétlen várakozás­sal Lassú az elszámolás A megye valamennyi kö­zös gazdasága foglalkozik állattenyésztéssel. Érthető, hogy nagy várakozással te­kintettek az idei értékesíté­si feltételek elé. Érdeklődé­sükben nem is csalódtak: mind az új árak, mind az ér­tékesítésre vonatkozó szerző­dés tekintetében. Egy azon­ban itt is maradt, aminek Nyírtass egyik fő kenyér­adója az állami gazdaság. A gazdaság szakszervezete tartja fenn a község egyet­len művelődési intézményét is, a MEDOSZ művelődési házat. Tud-e pezsgést hozni a falu művelődési, szórakozá­si programjában a régi kas­télyban lévő művelődési ház? Igennel vagy nemmel aligha lehet válaszolni, hisz az évi 35 ezer forintos szak- szervezeti támogatással, ösz- szesen 76 ezer forintos éves költségvetéssel munkálkodó művelődési ház — a nyári hónapokat kivéve — sok­szor népes. Pedig nem könnyű mást produkálni, mint a televízió. — Úgy találtuk, mégis van olyan forma, rendez­vény, amely más élményt hoz, mint a tv-nézés, rádió­hallgatás. Mégpedig ez a : különféle tevékenység, a személyes közreműködés él­ménye. így szedtük elő az össze-vissza heverő hang­szereket, melyekre egytáj- ban úgy tűnt, már nincs szükség. Zenekart alakítot­tunk. Szilágyi György, az álla­mi gazdaság gépalkatrész­ellátó részlegének vezetője mondja ezeket, most már művelődési otthon igazgatói minőségben. Néhány hónap­ja a községi pártvezetőség úgy határozott, hogy meg kell erősíteni a művelődési otthon irányító munkáját. Ezzel Szilágyi Györgyöt bíz­ták meg, aki másodállásban igazgató. — Versmondó, irodalmi szakkörünk is van — foly­tatja a művelődési otthon vezetője. — Nem akarunk mi a hivatásos művészek­kel versenyezni, sem az ön­tevékeny együttesek sablon­jait utánozni. De nem mondhattunk le arról, hogy megpróbáljuk — a helyi tehetségek felkutatásával — a mai irodalmat, művésze­tet kisebb-nagyobb körben megismertetni. Falusi vi­konkrétabb rendezését vár­ták: a szállítások utáni el­számolás gyorsabbá tételét. Szinte kivétel nélkül elis­merően szóltak a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatok kialakulására tsz-ek és vál­lalatok között. Különösen vonatkozik ez a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­latra. a Tejipari Vállalatra. A MÉK-ről az egyik tsz el­nöke szó szerint ezt mond­ja: „A MÉK sokat frissült.^ Kerül viszont még válla­lat, mint a baromfifelvásárló, ahonnan még csak érdeklőd­tek. így történt ez Vaján is, ahol a Béke Tsz jelentős hús- baromfitartással is foglal­kozik. Még január 20-ig sem történt a tsz-szel szállítási szerződéskötés. Van olyan igény, hogy szeretnék a juhtenyésztéssel foglalkozó szövetkezeti gaz­daságok szerződésben bizto­sítva látni gyapjúértékesítésü­ket. A tsz ilyen téren tudná magát mihez tartani árban, szállításban egyaránt és már most a tervezésnél fi­gyelembe vehetné azt. * Szándékosan maradtunk a negatív észrevételek köz­lése mellett. Azonban, mint a tények bizonyítják. ezek is olyanok, melyeket Kielé­gítően lehetne rendezni. szonylatban még kevesen csinálják a fényképezést. A szép meglátása, az ízlés formálása pedig fontos do­log. Szereztünk egy nagyí­tót és fényképezőgépet s. Fotószakkört tervezünk. Nem akarnak a modern és a faluban is népszerű tömegszórakoztató, népmű­velő eszközökkel versenyez­ni Nyírtasson sem. De gye- keznek megtalálni a nép­művelés ma még fehér foltjait, a kiscsoportos for­mákat, a tevékenység által művelő szakköröket. kis klubokat. Az asztalitenisz kedvelőinek például klubot hoznak létre, ahol a test­edzésen kívül a szellemi tornára is gondolnak. A könyveket 2062 nyirtassi olvassa rendszeresen. a könyvtár is itt van Ez az egész falu művelődési ott­hona. így volt ez, amikor az 52 méteres betonjárdát megépítették társadalmi munkában a művelődési ház elé, vagy amikor szóba került az átalakítás. — Sajnos nem tudjuk a jelenlegi formájában kihasz­nálni az épületet. Itt is egy kis szoba, ott is, de nem célszerűen, nincs nagv szín­házi helyiségünk I-éték, hogy a MEDOSZ-központ biztosít pénzt az átalakítás­hoz, de az utolsó percben lemondták. Egészen kevés anyagi fedezet is elég lenne az induláshoz, s a többit elvégezné a falu társadalmi munkában. A nyáron, mivel szabad­téri színpad is van a kas­tély udvarán, négy község együtt — Ajak, Pátroha, Berkesz és Nyírtass — kö­zös színházi programot ké­szít. Már szereztek négy­száz széket Ujf eh ért ó-ól. a megszűnt MEDOSZ mű­velődési házból, hogy a nyári estéken is legyen kulturális esemény. A nyírtass) művelődési ház nem gazdátlan, a ME­DOSZ működteti, a falu ja­vára. <PG) Havonta 2000 ajtó készül a Nyíregyházi Faipari Válla­latnál. Képünkön: Vécsi Jó :sef korongcsiszolóval a mun­kadarab megmunkálását végzi Hammel J. felv. ARCOK, EMBEREK GUSZTI Asztalos Bálint Munkás művelődési otthon p - Előkerüllek a hangszerek tamil Kasiéyból művelődési húz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents