Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

Lapzártakor érkezett Partizán tüzérség lövi az amerikaiak támaszpontjait Fegyvezes összecsapás Szöulban Az amerikai hadsereg két katonája visszautasította a Georgia államban lévő Fort Gordon helyőrségben, hogy lelöltse katonai egyenruhá­ját. A hadsereg letartóztatta őket és valószínűleg hadbí­róság elé állítják mindket­tőjüket A hadsereg szóvi­vője kedden közölte, hogy a fiatalok a vietnami háború ellen tiltakoztak. Manilában, a FüIÖp-szige- tek fővárosában kedden ezer ember tüntetett, tiltakozva az ellen, hogy a Fülöp-szige- tek kétezer újabb katonát küld Vietnamba. A felvonu­lók elégették Johnson báb- figuráját, és Amerika-ellenes jelszavakat kiabáltak, Mar­cos fülöp-szigeti elnököt pe­dig „ázsiai mészárosnak” nevezték. Saigon (MTI) A demilitarizált övezettől délre hétfőn és a keddre vir­radó éjszaka folytatódott a sajátos párbaj az amerikai légierő és a partizán tüzér­ség között. A szabadságharcosok ak­navetői cs ágyúi tovább­ra is lövik Khe Sanh körzetében az amerikai támaszpontrendszert, az amerikai légierő viszont bombázással próbálja felszámolni a partizánok tüzére jét. A szabadságharcosok lelőt­ték az amerikaiak egyik Phantom típusú vadászgé­pét és egyik helikopterét. A B—52-es nehézbombázók a keddre virradó éjszaka négy ízben szórtak sok száz tonna bombát a Khe Sanh térsé­gét övező dombokra, ahol a partizánok beásták magukat. Westmoreland tábornok hétfőn 3000 katonát vezé­nyelt a csata körzetébe, to­vábbá egy zászlóaljjal erő­sítette magán a támaszpon­ton az amerikai erőket Sok száz kilométerrel dé­lebbre, Saigontól 10 kilomé­terre kedden reggel a par­tizán tüzérség pusztító sorozatot zúdí­tott az amerikai Shell társaság kőolajtartályai­ra, komoly károkat okozva & legjelentősebb dél-vietnami tároló létesítményekben. Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, a dél­koreai hazafiak egy nagyobb csoportja Szöul központjá­ban január 22-re virradó éj­szaka kemény harcot vívott a rendőrséggel. Különösen erős összecsapás zajlott le Pák Csöng Hi dél-koreai „el­nök” palotájától 500 méter­re. A harc során — mutat rá a közlemény — sok rendőr elesett, köztük egy rendőrállomás pa­rancsnoka is. Gránátokkal négy katonai autót harcképtelenné tettek. Amerikai kémhajót fogtak ei a KNDK felségvizein Sikeres kísérlet az Apollo—5-teI Washington (MTI) Az amerikai hadügymi­nisztérium szóvivőjének be­jelentése szerint a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság parti őrségének naszádjai kedden a Pueb­lo nevű „felderítő, könnyű segédhajót” amelyen 83 fő­nyi személyzet tartózkodott, a keleti öbölben fekvő Vönszan kikötőjébe kísér­ték. A szóvivő azt állította, hogy feltartóztatásának idő­pontjában a Pueblo „nem­zetközi vizeken” tartózko­dott. A Grönlandon fekvő thulei légitámaszpont kö­zelében vasárnap lezuhant amerikai bombázógép le­génységének hét tagja kö­zül hat ejtőernyővel kiug­rott és így maradt életben. A hetedik a szerencsétlen­ség következtében életét vesztette. A Pentagon egy hétfői rövid közleményben hang­súlyozta. hogy a B—52-es gépen szállított hidrogén­bombák töltete nem volt élesítve és így nem fenye­get a nukleáris robbanás veszélye a gép lezuhanásá­nak színhelyén. A közle­mény nem árulta el, hogy a gépen hány hidrogénbom­ba volt Egy hivatalos verzió sze­Az AP amerikai hírügy­nökség kedden délután idéz­te a phenjani rádiónak az incidenssel kapcsolatos közleményét, amely szerint a KNDK haditengerészeté­nek egységei kedden elfog­ták az amerikai imperia­listák egyik fegyveres kém­hajóját, a hajó megsér­tette a KNDK felségvizeit és ellenséges tevékenységet folytatott. Kapcsolatot kívánt létesíteni az amerikai és a dél-koreai katonai erők szárazföldi és tengeri tevé­kenysége között. rint a repülőgépen tűz ütött ki, amelyet a legény­ség tagjainak nem sikerült megfékezniök. Ekkor hatá­rozta el a pilóta, hogy a thulei támaszponton kény­szerleszállást hajt végi-e. Gépe azonban zuhanni kezdett és az egy-két mé­ter vastag jégréteget áttör­ve, Thuletól mintegy tíz kilométernyire elmerült a tengeröbölben. Vannak olyan feltételezések, hogy a bombák nukleáris ’ tölteteit nem lesz nehéz megtalálni, mert ott, ahol a gép elme­rült a viz nem nagyon mély. Ezzel szemben egy DPA kommentár washingtoni forrásra utalva azt írja, hogy a gép és bombaterhe egyszer S mindenkorra el­tűnt. Több órás késedelem után hétfőn, magyar idő szerint 23 óra 48 perckor, felbocsátották a Kennedy- foki támaszpontról az Egyesült Államok pilóta nélküli holdkabinját, az Apollo—5-öt. A több órás késedelem oka, hogy mű­szaki zavarok támadtak a holdkabin hűtőberendezé­sében. A 4500 kilogrammos Apollo—5-öt hatalmas, 18 emelet magas Satum—1 r->'-ő‘a iuttatta el Föld kö­rüli pályájára. A kabin irányító berendezéseit űr­hajósok helyett robotpilóta működteti, amelynek a ter­Amennyiben a nukleáris tölteteket nem találják meg, a bombák külső falának korróziója következtében radioaktív fertőzés érheti a sarkvidéki tengerek vi­zét. Az újabb nukleáris bal­eset, amelynek színhelye a Dániához tartozó Grön­land sziget volt, drámai bevezetés a kedden kezdő­dő dán parlamenti választá­sokhoz. Krag miniszterel­nök NATO-barát politiká­jának bírálói ösztönzést merítenek belőle. Már hét­főn este az Egyesült Álla­mok koppenhágai nagykö­vetségének épülete előtt 150 fős tüntetőcsoport vo­nult fel, követelve az ame­rikaiak távozását Grön- landról. vezők a „műszaki gyerek” becenevet adták. A holdkabint sikeresen leválasztották a Satum—1 rakétáról, amikor azonban a Földről rádióutasítást adtak a leszállást biztosító rakétahajtómű bekapcsolá­sára, a hajtómű 38 másod­perc helyett csak négy másodpercig működött, majd leállt. Később ezt a zavart sikerült kiküszö­bölni. Sikeresen próbálták ki a felszállási manővert is. Arról van szó, hogy a Föld körüli pályán kellett az Apollo—5-nek végrehajta­nia a Hold felszínére törté­nő leszállást és az onnan való felszállás manővereit. Bár a NASA (Amerikai Űrhajózási Hivatal) tisztvi­selői a kísérletet egészében véve sikeresnek minősítet­ték. elismerték, hogy ha űrhajós tartózkodott volna az Apollo—5 űrkabinjában, akkor nyomban leszállási parancsot adtak volna neki. A tervek szerint az Apollo—5 segítségével akar­ják az amerikaiak a Holdra eljuttatni első űrhajósukat 1969 derekán. Az Apollo—5 amerikai holdkabin 7,55 óra után be­fejezte rendeltetésszerű ke­ringését a Föld körül. Az utolsó körben még egyszer — földi utasításra — be­kapcsolták az űrhajó haj­tóműveit. Ez alkalommal a kísérlet sikeres volt, a rakétahajtómű hat percen át működött Az AP szerint a program lezárultával az űrhajót sorsára bízták. a UPI feltételezi, hogy a Föld légkörébe kerülve az Apollo—5 „tűzhalált halt.” Eltűnt a Grönlandon lezuhant amerikai bombázó Radioaktiv fertőzés érheti a sarkvidéket Magyar és román államférfiak táviratváltása NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Román Szo­cialista Köztársaság államtanácsa elnökének, ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Szocia­lista Köztársaság minisztertanácsa elnökének, BUKAREST A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kor­mánya, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvöz­letünket és jókívánságainkat küldjük. Kívánjuk, hogy kapcsolataink további fejlesztése népeink barátságának mélyülését, országaink sokoldalú együttműkö­désének bővülését, a szocialista országok közösségének erő­södését és a béke ügyét szolgálja. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ★ * * KADAR JANOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÄL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. FOCK JENŐ elvtársnak, a magyar forradalmi munkaa- paraszt kormány elnökének, BUDAPEST Kedves elvtársak! A Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköz­társaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése aláírásának 20. évfordulója alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa és minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük és újabb sikereket kívánunk önöknek a szocializmus építésében. A szerződés aláírása óta eltelt évek alatt szüntelen erő­södött és fejlődött népeink és országaink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a tartós barát­ság kapcsolatai pártjaink és államaink között a jövőben is to­vább fejlődnek majd a román nép és a magyar nép alapvető érdekeivel összhangban, a szocialista országok egysége és ösz- szeforrottsága, a szocializmus és a világbéke javára. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkári*, a RonVáh Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, ★ Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere az évforduló alkalmából ugyancsak üdvözlő táviratot váltott. Vasil Bilakot Szlovákia Kommunista Pártjának első titkárává választották Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak keddi ülésén az elnök­ség javaslatára egyhangúlag Vasil Bilakot választották meg az SZLKP KB első titkárává. Mint ismeretes aa SZLKP első titkárának funkcióját eddig Alexander Dubcek töltötte be akit a CSKP KB januári ülésén a CSKP KB első titkárává választottak. 9. Egy kedélyes őrmester jött eléjük. Az arca likacsos lett valami lőporrobbanástól, és a fél szeme alig látszott ki göröngyös, szivacsos, fehér üregéből. Bajuszából csak néhány macskaszerű szálat hagyott meg a robbanás. De ettől eltekintve igazán nyá­jas modorú ember volt. Már messziről integetett a bakák felé, azután éllépett előttük, tetőtől talpig végignézve őket — Nagyon meg vagyok elégedve veletek — mondta őszinte elismeréssel. — Kár volna, ha rendes embereket hoznának ide megdögleni, mert itt valamennyien meg fogtok dögölni... Lelépni! Biztató, derűs mosollyal intett a katonák felé, és el­sietett. Ez volt a fogadtatás, illetve ez volt a Latouret őr­mester. ' Az altiszt kijelölte háló­helyüket egy hosszú, fehérre meszelt szobában, ős a holt­fáradt katonák rögtön hoz­záláttak, hogy szíjaikat és gombjaikat kifényesítsék. Csak Kréta, a hülye dőlt végig vigyorogva az ágyon, és elaludt. Galamb felrázta: — Hé! Hülye úr! Végezze el a paquetage-t, mert meg­büntetik, ha mocskos a gombja. — Nem baj. Volt egy nagy­bátyám Strassbourgban, aki egyszer a katonaságnál, mi­kor pucolni kellett volna a gombjait... — Csak nem akar itt me­sélni? Ha reggel nem ra­gyog a szíja és a gombja, nagyon elbánnak magával. — Nem baj. És visszafeküdt. Galamb megdühödött. Egyszerűen le­rángatta a zubbonyát, elvet­te a holmiját, és megpucolta a sajátjával együtt. A többi már régen pihent, mikor Galamb még mindig mele­gítette a viaszdarabot a gyu­faszál végén, és fényesítette véle Kréta derékszíját. Köz­ben barátságtalan dolgokat mondott a hülyéről, aki nyu­godtan aludt. ...Valamerre hadiállapot lehetett, mert a rendes kikép­zési idő helyett csak négy hétig maradtak Oranban. Hogy micsoda menetelés, futólépés, szurony- és lő­gyakorlaták töltötték ki ezt a négy hetet, az meghaladta a legnagyobb pesszimisták elképzeléseit is. Latouret őrmester a tik­kasztó déli hőségben időn­ként menetirány ellen végig­szaladt a bágyadt soron: — Gyerünk, fiúk, gyerünk, gyerünk!... Mit szóltok majd, ha egyszer komoly menete­lésre kerül a sor?... Díszlé­pés! Még ez hiányzott! A légió hosszú, nyújtott lábú, döngő talpú díszlépé­sében kellett menetelni. — Gyerünk, fiúk, gyerünk, Csapja oda a lábát, csapja oda a mindenségét, nem val- cer ez, hanem menetelés! Egy-kettő... Futólépés!... Al­tiszt! Azt a pasast tegyék kocsira és ha magához tét, díszőrségen áll a kormány­zóság előtt. Galamb önmaga iránt undor­ral eltelve konstatálta, hogy hízik. A kemény katonaélet nem volt szokatlan számára, de a világhírű légionista ki­képzésben mégis illett vol­na kissé közeledni az elmú­lás felé. Ezzel szemben az egyet­len ember volt, akinek a szörnyű őrmester kimenőt engedélyezett a városba a kiképzés ideje alatt. Ez a vigyorgó, kék szemű taknyos úgy vágja ki a díszlépést, hogy szinte beszakad a siva­tag alatta, úgy veti súlyba és vállára a fegyvert, mint valami automata... Hogy a fenébe történt, egyszer csak azt mondta: — Takaródéig elmehet. Ne vigyorogjon, mert kikötte­tem!... Hosszú sétára indult a ka­nyargó, mocskos, szűk utcá­kon, óvatosan átlépve az út­testen heverő, alvó arabo­kon. Bement egy vályog­kunyhóba, ahol kávét mér­tek. A helyiség négy csupasz falból állt, és egyetlen nyí­lása volt: a bejárat. Sem szék, sem bútor sehol, csak egy vén szakállas arab gug­golt a földön, parázzsal telt kanna előtt. Kis edényben csészényi vizet forralt, és mikor a katona belépett, szó hélkül ráborított a vizre egy kanál kávét. Csak ez­után mondta: — Szélem... — Magának is, fiam... A helyiség három lépés volt széltében és ugyanannyi hosszában. Nem nagyobb egy jókora disznóólnál. És nem is jobb szagú. Csak épp hogy lenyelte a kávét, és kisietett. És most valami egészen különös esemény történt. Ahogy kiért az ajtón, ol­dalra lépett, hogy a kuny­hó mellett egy kőre elhe­lyezze a lábát, mert a nad­rágszárán egy gomb megla­zult, és most fel akarta varrni. Tű és cérna a leg­több légionistánál van. Egy leszakadt gombért, egy apró feslésért olyan büntetés jár, hogy csak a legelszántabbak mulasztják el a szükséges elővigyázatot. Feltette tehát lábát egy téglára, befűzte a cérnát, és megerősítette a gombot. Azután a másikat is szorosabbra varrta. Egyszerre az ujjába szúrt. A vályogkunyhó ajtaján egy nő sietett ki. Bizonyos volt benne, hogy mialatt a gombot varrta, nem ment be senki a kávé­mérésbe. A szűk, csupasz fa­lu helyiségben az imént csak az arab tartózkodott. Nyílás, amelyen valaki másfelől be­jöhetett volna, bútor, amely eltakarhat valakit, nem volt a helyiségben. A vén arab sem változhatott át ifjú nő­vé, és mezítelen döngöít agyagföldből sem nőhetett ki e hölgy. Hogy jött ki a helyiségből egy nő, aki bent sem volt? Elhatározta, hogy vissza­megy a kávémérésbe. Az ajtó zárva volt! Vagy a nő zárta be kívülről, vagy, ami valószínűbb, az arab reteszelte be. — Mi ez? Csoda? Kisér­tet? A nő nem látta a katonát, mert azonnal ellenkező irányba fordulva tovább­sietett. Fehér lovaglónadrág­ba, lakkcsizmája most tűnik el a sarkon, amint befordul. Galamb utánasietett. A nő a Fort St. Thérése előtt hú­zódó külvárosból az európai negyed felé tartott, s hosszú Avenue Magenta deszkahá­zai között. Megszokhatta & trópust, mert fehér sisakján nem lengett tarkóvédő fá­tyol. A jobb keze fején furcsa, majdnem szabályos anya­jegy volt. Ezt jól látta a lé­gionista, mert a nőt két lé­pés sem választotta el tőle. Ott ment előtte. És a keze tejen egy sötét háromszög alakú folt! A szép sima bő­rön. Különös! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents