Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

XXV. ÉVFOLT AM. $ SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1968. JANUAR 24, SZERDA A LAP TARTALMÁBÓL: • Rendelet a veszteséges vállalatokról (5. oldal) Totó-tanácsadó (4. oldal) „Haszon“, amely kárt okoz A frissen kapott önálló­ság, a gazdasági élet új mű­ködési rendje mindenekelőtt a jobb, hatékonyabb munká­ra ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgyis mint termelők, úgyis mint fogyasztók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A csa­ládi, vagy baráti beszélgeté­sekben többnyire mégsem e kedvező jelek taglalása el­sősorban a téma, hanem az a kérdés, hogy a nyeresé­gért folyó verseny hevében nem kerülnek-e „bevetésre” erkölcsi normáinkkal össze­egyeztethetetlen „fegyve­rek.” Más szóval: egyes vál­lalatok olykor visszaélve jo­gaikkal, nem gyarapítják-e nyereségüket tisztességtelen eszközökkel elért haszonnal is. Az emberek leginkább ár­felhajtásra, minőségrontás­ra, kalkulációs bűvészkedé­sekre gondolnak, mint olyan eszközökre, amelyekkel a vál­lalat a fogyasztók, a felhasz­nálók rovására meg nem ér­demelt hasznot vághat zseb­re. Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embernek könnyen támadhat olyan benyomása, mintha itt is valami merőben új, ve­szélyekkel védtelenül áll­nánk szemben. Mindenek­előtt talán nem árt emlé­keztetni arra, hogy — min­den ellenkező feltételezéssel szemben — a korábbi terv­utasításos gazdasági mecha­nizmus sem zárta ki a tisz­tességtelen haszonszerzésre irányuló, gyakran nem is eredménytelen törekvéseket Kell-e emlékeztetni a vá­sárlókat a hirtelenében hi­ánycikké vált, majd némi módosítással drágábban for­galomba hozott árucikkek­re? Netán azokra a fogyasz­tási cikkekre, amelyek a korábbi áron de — finoman szólva — folyamatosan mér­séklődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát, hogy a manipulációs — lé­nyegében törvényellenes — törekvések, a szabályok ki- . Úszása a gazdaságirányítás milyen rendszerében le­hetségesek. Másfelől az sem vitatható, hogy — bár a vállalatok az uj szabályokon alapuló nye­reségnövelési érdekei két­ségkívül táplálhatnak bizo­nyos spekulációs szándéko­kat — ezek korántsem ér­vényesíthetők „szabadon.” .Más szóval: a vállalati ön­állóság korlátlanul nem „ter­jeszkedhet” a társadalmi ér­dek rovására. Bizonyos le­egyszerűsítéssel három cso­portba sorolhatók azok a korlátok, amelyek — ha nem is „légmentesen” — útját áll­hatják a szocialista gazdasá­gi rendszertől idegen szán­dékok megvalósulásának. A társadalmi korlátokat helyénvaló elsőként említeni, amelyről manapság mintha a szükségesnél kevesebb szó esne. Pedig igazán jól ismert tény: vállalataink vezetőit a szocializmus eszméihez, gya­korlatához leghűbb, legön­feláldozóbb emberekből tu­lajdonosi minőségben a szo­cialista állam választja ki, bízza meg és ellenőrzi a tár­sadalmi szervek, mindenek­előtt a párt és szakszerveze­ti szervek segítségével. Nem táplálunk illúziót: lehetnek és valószínű, lesznek is kö­zöttük olyanok, akik .meg­feledkeznek majd arról a körülményről, hogy nem akármiféle, hanem egy szo­cialista vállalat vezetői, akik minden tevékenységükért er­kölcsileg, politikailag és eg­zisztenciálisan is felelnek megbízóiknak, felelnek an­nak a kollektívának, amely­nek az élén állnak. A de­rékhad azonban, ahogyan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra. Aki mégis mél­tatlanná válna, előbb vagy utóbb érezheti majd, hogy a szocialista vállalat nem hit- bizomány, nem lehet tartó­san a társadalom érdekei el­len igazgatni. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvé­lemény előtt. Azokról a köz- gazdasági „játékszabályok­ról” van itt szó, amelyek át­hágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt” is, ha engedve az alkalom csábításának, nyereségük nö­veléséért spekulációs esz­közhöz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése, a ve­vők bizalmának megrendü­lése forgalmuk meredek zu­hanását idézheti elő, s az így keletkező veszteség ösz- szege végül is sokszorosan meghaladja majd a tisztes­ségtelen úton elért nyereség összegét. S a piac szigorú bíró. Nem irgalmaz még a monopolhelyzetben lévő vál­lalatoknak sem. A kereske­delem fokozott importja adott esetben a legkörmön­fontabb spekulációs számítá­sokat is keresztülhúzhatja, és az ügyeskedők hoppon maradnak. A fogyasztókat károsító gazdálkodási módszerek el- ien sokrétű jogi védelmet is nyújt az új gazdaságirányí­tás. Ide sorolható mindenek­előtt az, hogy a hatósági ár- szabályozás körébe tartozó termékek esetében az ár meghatározott kötelező mi­nőségi követelményekhez kapcsolódik, amelyeket szab­ványok, vagy más előírások rögzítenek. (E kategória új termékeit forgalomba hozatal előtt ezután is kötelező mi­nőségvizsgálatra kell külde­niük a vállalatoknak.) Más­részt: az ellenőrzési rend­szer amely bizonyos jogi szankciókkal is párosul, fel­fedi, és a cselekménnyel ará­nyosan bünteti a tisztesség­telen haszonszerzést. A szabad — tehát az el­adó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természetesen bonyolultabb a jogi védelem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tisztességtelen haszon fogal­mába nem sorolható önma­gába véve sem az áremelés — amelyhez meghatározott feltételek között a vállalat­nak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség. Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt. hogy a termelő vállalatok jó mun­kájukkal magasabb nyere­ségre törekedjenek, s hogy — a szabadáras cikkcsopor­tokban — az árbevétel nö­velése is ösztönözze őket a hiányok csökkentésére és megszüntetésére. A büntetőtörvénykönyv jogszabályai is szólnak a tisztességtelen haszonszer­zésről, az olyan ár kikötésé­vel, vágj’ elfogadásával el­követett bűncselekmények­ről, amelyek a méltányos hasznot meghaladják. A jog­szabályi védekezéshez tarto­zik az is, hogy a tisztesség­telen módon szerzett haszon felderítése esetén külön bír­sággal sújtják a vállalatot, s tegyük hozzá: ez az egész vállalatot, minden dolgozó­ját anyagilag érzékenyen érinti. T. A. Uj részleggel bővült a nyírbátori tsz-közi vállalkozás A nyírbátori járási tsz- közi építő vállalkozás ed­dig is bizonyította létjogo­sultságát, valóra váltja lét­rehozása célkitűzéseit. Emellett azonban a társulás hét tsz-e — az encsencsi Virágzó, nyírbogáti Rákóczi, pócspetri Béke Őre, nyírbá­tori Uj Barázda, Kossuth, nyírgyulaji Petőfi és a nyír- lugosi Szabadság — ettől az évtől kezdődően új rész­leggel bővítette a vállalko­zást. Felesleges zöldség- gyümölcsfeleslegeiket és ba­romfit is a vállalkozás ke­retében értékesítik. Máris kapcsolatokat teremtettek ezzel a céllal üzemi kony­hát tartó városi intézmé- nj’ekkel. vállalatokkal. Az ilyen értékesítésekből mint­egy lő millió forint bevé­telre számítanak ebben az év’ben. Az új részleg tevékenysé­géből származó jövedelem felhasználásáról is megtör­tént az egységes döntés: a nyereség felét teljes egészé­ben a vállalkozás tovább; bővítésére, illetve közös alapjának szilárdítására, tartalékolják, a másik fe­lét az áruszállítás arányá­ban osztják fel a társ tsz- ek között. A tartalékalap bővítését arra alapozzák, hogy a gyakorlatok alapján s az áruelhelyezés lehetősé­gét követve, a járás több közös gazdaságától is vesz­nek majd át felesleges ter­mékeket értékesítésre. AZ iDEN MEGKEZDIK a nyíregyházi Köztisztasági fürdő építését A takarékbetét gyűjtéséről, az OTP által lebonyolított lakásépítkezések helyzeté­ről, a tanácsi szervek és az MHSZ városi szervezetének együttműködéséről, továbbá az idei fejlesztési alapról tárgyalt keddi ülésén a Nyír­egyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A városi tanács idei fej­lesztési alapja 103 millió forint. Ez az összeg, amely nem tartalmazza a megyei tanácsi és minisztériumi be­ruházásokat, szolgálja a vá­ros kulturális és kommuná­lis hálózatának fejlesztését, a lakossági igények jobb ki­elégítését. Állami és szövet­kezeti lakások építésére 53 millió forintot költenek. A program szerint 281 lakás építését fejezik be és 112 épí­tését kezdik meg. Az okta­tási és kulturális célokra fordított beruházások közül legjelentősebb a 16 tanter­mes szakközépiskola, a Kert közi nyoletantermes általá­nos iskola, valamint a Kos­suth Lajos szakközépiskola nógy műhelytermének építé­se. A város kommunális el­látásának továbbjavítására 27.5 millió forintot irányoz­tak elő. Á dolgozók régi vá­gya teljesül azzal, hogy gz évben 2,5 millió forintos költséggel megkezdik a köz- tisztasági fürdő építését. Több ezer lakást kapcsolnak rá a -földgázvezetékre. Ebből 960 lakásban nemcsak a ház­tartást, hanem a fűtést is a gáz szolgáltatja. A nagy­arányú fejlesztés lehetővé teszi, hogy folyamatosan a tanj’ai lakosság egy részét is gázzal lássák el, mert a felszabaduló palackokat oda irányítják. Tovább bővítik az út, a járda, a villanyhá­lózatot. Tgy például út és járdaépí­tésre mintegy 3,5 millió fo­rintot fordítanak. A lakos­ság önkéntes hozzájárulásá­nak mértékétől függően 15— 20 kilométerrel bővítik a vil­lanyhálózatot. A belterületi hálózat fejlesztése mellett lehetővé válik újabb tanyai települések villamosítása is. A városi tanács a tervek megvalósításában számít a lakosság támogatására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján 1.2 millió forint ér­tékű társadalmi munkával számol. Ennek értéke min­den bizonnj’a! több lesz, s akkor terven felüli létesít­mények megvalósítására is sor kerülhet. Éj lakáselosztó társadalmi bizottság alakult Nyíregyházán Négy évvel ezelőtt ala­kítottak meg először Nyír­egyházán a lakáselosztó társadalmi bizottságot. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a bi­zottság eredményes és jó munkát végzett. Az állami lakások elosztásánál követ­kezetesen érvényre juttatta a legfontosabb szociális szempontokat. Ennek kö­vetkezménye volt többek között, hogy jelentősen csökkent a jogos panaszok száma. A bizottság tagságának összetételében azonban nem tükröződött eléggé a város társadalmi és állami szer­veinek képviselete. Ezért a végrehajtó bizottság a korábban alakult lakás- elosztó bizottságot feloszlat­ta. Elnökének és tagjainak elismerését és köszönetét fe­jezte ki. Ezzel egyidejűleg új lakáselosztó társadalmi bizottságot hozott létre há­roméves időtartamra, vál­tozatlan tevékenységi kör­rel. Az új bizottságban a városi tanács vb, Hazafias Népfront, KISZ, nőtanács, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a MÁV, a különbö­ző vállalatok képviselői kapnak helyet. Brezsnyev—Wilson eszmecsere Moszkvában Moszkva (TASZSZ) L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fo­gadta Harold Wilsont, Nagy-Britannia miniszter- elnökét és baráti beszélge­tést folytatott vele. közöl­ték kedden délelőtt Moszk­vában. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény el­mondja. bogy Brezsnyev és Wilson között „őszinte esz­mecsere folyt a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémájáról, valamint % Szovjetunió és Nagy- Bri­tannia kapcsolatainak kér­déseiről.” A szovjet kormány ked­den délben ebédet adott Wilson miniszterelnök tisz­teletére. Az ebéden szovjet részről Leonyid. Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Dmitrij . Poljansz- kij, Mihail Szuszlov és más vezető személyiségek vettek részt. Csütörtökre várják Ko97i^int Indiába Moszkvában megerősítet­ték, hogy Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke január végén hivatalos látogatásra Indiába utazik és részt vesz áz Indiai Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. A szovjet kormányfő az Indiai kormány korábban átadott meghívásának tesz eleget. Kalmár Györgynek, az MTI Uj Delhi-i tudósítójá­nak értesülése szerin* a szovjet kormányfőt csütör­tökre várják az indiai fő­városba. Tito aki szintén részt vesz az indiai ünnep­ségeken, hétfőn délután Kambodzsából már Uj Del­hibe érkezett. Tito és Za­kir Husszein indiai elnök kifejtették kormánj’aik ál­láspontját két égető külpo­litikai kérdésben: Vietnam és Közep-Kelet kérdésében. ESTI külpolitikai krónika ■ ; . • I-',. -, V Szovjet—angol tárgyalások Moszkvában Hidrogénbombák a hullámsírban A világsajtó s a hírügy­nökségek vezető helyen is­mertetik a Moszkvában fo­lyó szovjet—angpl diplomá­ciai tárgyalásokat, A Koszi- gin miniszterelnök meghí­vására Moszkvában tartóz­kodó Wilson brit kormány­főt kedden fogadta Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára is. A szovjet politi­kus baráti beszélgetést foly­tatott vendégével. A moszk­vai tanácskozásokról szóló híradások azt hangsúlj’oz- zák, hogy a tárgyalásokon a szovjet—angol kapcsola­tok kérdéskomplexuma mellett áttekintették a vi­lág jelenlegi feszültségi gó­cainak helyzetét is. . Ezek ' között első helj’en áll a vietnami kérdés. Politikai megfigj’elők azonban han­goztatják: az a tény. hogy Anglia gyakorlatilag szinte fenntartás nélkül támogat­ja az Egyesült Államok vi­etnami eszkalációs politiká­ját, nehezen elképzelhetővé teszi, hogy Nagy-Britannia most valamilyen új konkrét javaslattal segíthesse elő a vi­etnami probléma megoldását. A vendéglátó házigazda Ko­szigin szovjet kormányfő egyébként Wilsonnal folyta­tott tárgyalásai befejezése után — mint ezt kedden hivatalosan is megerősítet­ték — Indiába utazik, hogy részt vegj’en a köztársaság nemzeti ünnepén. A szov­jet—indiai megbeszélések atmoszféráját nem kis mér­tékben eleve meghatározza az a tény. hogy a Szovjet­unió nagyvonalú segítséget nyújt Indiánaknemzetgazda- sága fejlesztésében, s a két ország hasonló nézeteket vall számos nemzetközi kérdésben. Változatlanul nagy fi­gyelmet keltenek azok a je­lentések, amelyek a Grön­land fölött elvesztett ame­rikai hidrogénbombákra vonatkoznak. Mint ismere­tes, Grönlandon vasárnap este lezuhant az amerikai stratégiai . légierő egy B*— 52-es típusú óriásgépe. 1958 óta éz volt a tizenhar­madik szerencsétlenség, amely B—52-es óriásbom- bazót ér. A keddi jelenté­sekből kiderül, hogy az óriásbombázó fedélze en — hasonlóan ahhoz a gép­hez, amely tavaly Spanyol-' ország felett zuhant le — négy, egyenként megaton­nás nagyságrendű, hidro­génbomba volt. A jelenté­sek alapján valószínű, hogy e bombák a repülőgéppel együtt egyszer s minden­korra eltűntek a ’öbb mé­ter vastag sarki jégpáncél alatt. Megkeresésük fő akadálya, hogy Grönlandon az évnek ebben az idősza­kában a nappal csak három négy óra hosszat tart. a hőmérséklet állandóan mí­nusz 25 fok alatt van. Nem kétséges, hogy ez az eset jelentősen megerősíti azo­kat a semlegességi tenden­ciákat, amelyek amúgyis rendkívül erősek a NATO észak-európai tagországai­ban. Dániában ma válasz­tások kezdődte!; és Erik Sigsgaard, a baloldali szo­cialista párt egyik vezetője tegnap esti nyilatkozatában kijelentette: az országnak a hasonló balesetek megis­métlődésének elkerülése céljából ki kell lépnie a NATO-ból, a dán külügy­miniszter pedig kijelentette: az Egj’esült Államoknak ugyan joga van a grönlandi támaszpontok használatá­hoz, de nincs joga arra. hogy nukleáris fegyverrel felszerelt gépeket dán fel­ségterületek felett repültes- sen... CENTROPHESS tlLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK •

Next

/
Thumbnails
Contents