Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
METRO Látogatás egy épülő állomáson (Tudósítónktól): Kísérőnk, Szinva János építésvezető mentegetőzéssel kezdi: — A lift, sajnos, csjak két óráig működik. így gyalog vágunk neki a negyven méteres mélybe vivő útnak. Nincs semmi baja a felvonónak, de hát a Blaha Luj- ta téri metróállomás építői átálltak az egyműszakos munkára; ami azt is jelenti, hogy jól előrehaladtak az építésben. Létrához hasonló meredek lépcsőfokok visznek lefelé a széles betonaknába. Amint leérünk, az állványoktól csak összegörnyedve folytathatjuk az utunkat. Ez egy szellőzőakna, innen nyílik az átjáró, az egyik vonalalagútba. A vastübin- gekkel bélelt alagút mindkét irányban messzire nyúlik. — Itt lesz a peron — mutatja az építésvezető. Mosi még veszélyes »«• Mielőtt körülnézünk, előkerülnek azok a fényképek, amelyek kedvéért idejöttünk, Most készült el ugyanis az UVATERV-ben a Metró mélyállomásainak terve, s a makett modern állomáscsarnokát szeretnénk összehasonlítani a jelenlegi helyzettel. Könnyen megtaláljuk a fotón a peront. Persze, kísérőnk is segít, elmondja, hogy a kör keresztmetszetű alagutat feltöltik, s a baloldali részre kerül az a járda, ahonnan majd be lehet szállni a kocsikba. Bukdácsolva jutunk át a tulajdonképpeni állomás-alagútba. Ez egy nyolcvan méter hosszú szakasz, a vonalalag- útnál lényegesen nagyobb átmérővel; innen lehet átA Blaha Lujza téri mélyállomás terve. A berajzolt szerelvény Buda irányába halad. Az Astoria alatti metróállomás mozgó lépcsőjének makettje. járni a másik irányba közlekedő vonatok alagútjához is. Fények a távolban Továbbhaladva végre kiegyenesedhetünk. s megpillantjuk a mozgó lépcső lejt- aknáját. A harminc fokos meredekségű akna gyakorlatilag elkészült, a szigetelési munkák után beszerelik majd a három mozgó lépcsőt. Fel és le is lehet járni rajta már most is, de ezt nem ajánlják: meglehetősen fárasztó és veszélyes vállalkozás ez utcai ruhában... A baloldali alagútban elindulunk a Keleti pályaudvar felé. A távolban fények látszanak: ott a Divatcsarnok alatti munkahely. Lefektetett pallókon járunk, Itt-ott víz csöpög, a teljes szige'elés még nem készült el. Négyzetméterenként harminc tonnás nyomás nehezedik a vastübin- gekre. Az állomástól ötvenhatvan méterre már vízszintesre töltötték az alagutat, onnan akár gépkocsin is lehet közlekedni, egészen a végállomásig. — Van itt azért még munka bőven — mondja az építésvezető. — Mi viszont azt nyugtázzuk, hogy milyen szépen előrehaladtak az állomásépítők. Ismét u fényképre nézve, a csillogó márványborítású falakat, a kőkockákkal fedett padozatot csodálva, azért megállapíthatjuk, valóban akad még tennivaló az 1970-es átadásig. Munkában a fúrópajzsok Képzeletben mozgólépcsőn megyünk már felfelé a felszálló aknában, s csak fejbólintással vesszük tudomásul. hogy a Szabadság tér alatt még fúrópajzsok törik az utat a tömör földben az alagutak számára. Az építésvezető Is előreszá- guld egy kicsit gondolataival, mert arra kér: adjunk neki egy fényképet az állomás modelljéről.. Ki szeretné a lakásában akasztani, hadd mutathassa meg. ha látogatók jönnek hozzá, milyen is lesz az a metró, amelyet két keze munkájával ő Is segített építeni. 0 víz* fogyasztókon is músik Kellemetlen, bosszantó eset, ha valaki elmegy a kútra és üres vederrel kell visszamenni, vagy — ha nem restell! — felkeresni egy távolabbi utcában még működő vízvezetéki ejekto- ros kutat. Nyíregyházán az elmúlt hetekben gyakoriak voltak az ilyen panaszok, hiszen január elejétől a város mintegy száz kútjának kétharmada szorult javításra. S az esetek kilencven százaléka a szakszerűtlen vízkinyerés következtében keletkezett elfagyás. A városi egységes vízhálózatra bekötött ejektoros kutak önkiürítésüek, vagyis a víz folyásának megszűnése után a víz szintje automatikusan a fagymentes mélységig Süllyed. Természetesen csak, akkor, ha egyfolytában megfelelő mennyiségű vizet — minimum nyolé litert — engednek ki a kútból. Ha tenát valaki kisebb edénnyel megy vízért, utána inkább engedje ki a lefolyóba az öi.- ürítéshez szükséges meny- nyiséget. Különben a víz benne marad a csőben, s ha hamarosan nem használják újra a ku’at — megfagy Ha az előírt meny- nyiségű víz kifolyt a kútból, zárás után a berendezés szörcsögő hangot ad. Gyakori meghibásodást okoznak még azok a felelőtlen emberek is, akik a kar kitámasztására pénzérmét, vagy apróbb vasíár- gyakat használnak. Ezek a tárgyak előbb-utóbb beleesnek a kútba, s üzemzavart idéznek elő. javítás közben gyakran találnak ilyen tárgyakat a kutakban a szakemberek. A vízellátási zavarok gyors megszünte*ése érdekében a Nyíregyházi- Víz és Csatornamű Vállalat éjjelnappali ügyeletet tart fenn. Telefonszáma 34—56, de személyesen is be lehet jelenteni a meghibásodást. Célszerű ezt minél előbb a vállalat ügyeletének tudomására hozni, mert a gyors beavatkozás elejét Veheti a nagyobb károsodásnak. Végső soron tehát rajtunk, fogyasztókon is múlik, hogy több. vagy kevesebb lesz e az üzemzavar az ivóvízellátásban. tá KERESZTNÉV, keresxlelés Miért mondja a magyar nyelv például a Józsefei vagy Klárát „keresztnév" - nek és miért nevezik ugyanezt németül, olaszul, angolul és sok más nyelven „előnév”-nek (Vorname, prenome, firstname)? Abból származna csak a különbség, hogy ezeken a nyelv- területeken a keresztnév a vezetéknév előtt áll? Ha ez volna az eltérés eredeti oka, akkor a József, Klara stb. közös elnevezése magyarul „útónéi/’ volna, miután a vezetéknév után következik. A meghatározások különbözősége nem formai, nem is nyelvtani, hanem történelmi eredetű. Ugyanis Magyarországon a XIX. század végéig nem volt állami anyakönyvezés. Az újszülöttek lajstromozását az egyházközségek végezték, a különböző vallási szertartásoknak megfelelő keresztelési, illetve névadási aktust követően. Ennek folyományaként forrt egybe általános szóhasználatként a Jce- resztelés az egyéni névadással. A régészeti ásatások leletei arról tanúskodnak, hogy az egyiptomiak az időszámítás kezdete előtt három évezreddel „kereszteltek", illetve fényes ceremóniák között meghintették az újszülöttet a „megtisztulás vizével’. A perzsák, — az egykori irániak, — a templomba vitték a néhány na- pqs újszülöttet, ahol a pap a „szent tűz" előtt mártotta meg a csecsemőt az „istenek vízébeiC’. Az ősi azték népek napkeltekor, kelet felé fordulva, varázsszavak kíséretében adták a gyermeknek valamelyik istenség nevét, s nyakába akasztották az istenséget jelképező védtár- gyat. A Yukaton félszigeten, Peruban és másutt, még ma is megtalálhatók ennek az ősi szertartásnak a nyomai. A régi Görögországban és az antik Rómában a gyermek születését követő 7—8 napon a bába a papokhoz vitte az újszülöttet, aki azt a főistenek pártfogásába ajánlotta, majd a házioltáron ételeket, italokat áldoztak az isteneknek. A kereszténység első évszázadaiban újszülötteket nem kereszteltek. Azokat a felnőtteket, akik a keresztény vallást választották, a hittérítők a folyókhoz vitték, ahol elsősorban az egyistenhitre tettek fogadalmat. A legrégebbről fennmaradt baptistérium (keresztelőhelyiség) a III. századból való, felnőtt ember vízbe merítésére szolgál. A magyarcsanádi XI. századbeli régészeti lelet arra utal, hogy a gyermekkeresz- telés szertartása még ennél későbbi időkben sz ntesítő- dött. Az 1247-ben ossz hívott második lyoni zsinat döntése a csecsemők kereszteléséről a közpapság éles ellenzésével találkozott, mert az eredeti krisztusi tanoktól való elrugaszkodásnak tekintették. Később Kálvin és Luther a megreformált vallásokba átvették a gyermekkeresz- telést. Fából készült leletek A régészet kevés fából készült lelettel rendelkezik, amelyből a történelem előtti korok kutúrájára lehet következtetni. A fából készült szobrok, használati tárgyak ugyanis csak tő- zeglápos környezetben konzerválódnak és nyújtanak értékes támpontokat az utókor emberének. A Szovjetunió északi területén, a Vi- csegda folyó partján időszámításunk előtti évezredekben folyamatosan lakott az ember. Nemrégiben a szovjet régészeknek mély tőzegrétegből igen jól kon- zerváltan sikerült számos fából készült leletet a felszínre hozni. Megállapították, hogy a leletek i. e. a hetedik évezredből, illetve a hatodik évezred elejéről származnak. A fenyőfából készült íjak, sítalpak és a kanadai indiánok tobogánjához hasonló szántalpak némelyike érdekes díszítésű. A szovjet régészeti kutatások eddigi eredményei szerint a Vicsegda partján egykor élt emberek vadászatból tartották fönn magukat. A mostani ásatások során azonban számos olyan eszköz is a felszínre került, amely azt bizonyítja, hogy ezek az emberek a vadászat mellett halászattal is foglalkoztak. Erről tanúskodnak a hálómaradványok, fából készült úszók és szigonyok, csónak és épségben maradt evezőmaradványok, amelyeknek nagy részét időszámítás előtt hatodik évezredre datálták. Űj autószerviz egy hónapon beiül Az idén 60 millió értéket akar termeim a Nyíregyházi Vas pari Kts* A tavalyi év jól sikerült: 17 millió forinttal termeltek többet, mint 1966-ban a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói. És az 1968-as év? — Az új lehetőségek, az új körülmények éve lesz — mondja Pótor Elemér, a ktsz elnöke. Verseny következik. Legnagyobb vetélytársunknak a 13- as számú Autójavító ígérkezik. Körülbelül egy hónapon belül teljes kapacitással készen állunk a javításra szoruló gépkocsik fogadására. Sőt, nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy később garanciális javításokat, ellenőrzéseket végezzünk. Persze a ktsz-nél a „hagyományos” profilt sem hanyagolják el. S ezek a transzformátorállomások, kapcsolószekrények építése, melyeket főleg külföldre készítenek. Már ebben az évben is megtették ajánlatukat Dél-Amerikának. Görögországnak és Iraknak. Ha a megegyezések létrejönnek, akkor a ktsz nagyon jó üzletet köthet. Közel ötvenmillió forintot írhatnak a bevétel rovatba. — 1967-ben évi tervünket 59 és fél millió forintra teljesítettük — mondja a ktsz elnöke. — Az idén szeretnénk túllépni a bűvös hatvanmillió forintot. — Hogy sikerül-e? Igen, Ha jól dolgozunk. 1968-ban az nyer. aki jobb munkát végez, okosabban gazdálkodik. Nálunk ezzel azt hiszem, nem lesz baj. Sütőüzem és tanműhely Tiszadobon Néhány évvel ezelőtt leállították a tiszadobi gyermekvárosban lévő kemencét, mert már nem volt eléggé korszerű a kenyérsütésre. Azóta a község ellátásában gyakran van bk panaszra (mindig a legkésőbb kapják a kenyeret, s nem is ritkán a már kiválo- gatottat), ezért határozták el. hogy felújítják ezt a pékséget. Ehhez járult az is, hogy a sütőiparban nem megoldott a szakemberutánpótlás, és Tiszadobon lehetőség lenne szakmunkások képzésére. A megyei szervek és a gyermekváros vezetése megegyezett a Sátoraljaújhelyi II. Rákóczi Ferenc Élelmezésipari Tanulóiskolával, hogy Tiszadobon kihelyezett osztályt létesítenek. A sütőüzem felújítása nak tervei hamarosan elkészülnek, s megindulhat a munka. (Megkezdik a gyermekváros másik két beruházásának, a központi fűtésnek és a 300 személyes konyhának és étteremnek az építését is.) Június Végére egy minden tekintetben korszerű üzem áll a szakmunkásképzés rendelke zésére. A tervek szerint az épü 'Tetet a gyermekváros kőművestanulói építik át, a kemence korszerűsítését a sütőipar végzi majd el, — hogy a rendelkezésre álló kevés pénzből a lehető legjobb megoldást hozhassák ki. Szeptembertől kézdve kezdődik a sütőüzemben az oktatás. Az idén harminc tanulót vesznek föl a gyermekváros lakói közül, később pedig kétévenként lesz beiskolázás. Az oktatás mellett termelnek is, innen látják el a községet. Tengeri szirén — szárazon Megkövesedett tengeri szirén csontjai kerültek napvilágra a zebegényi kőfejtőben. A 15 millió évesre becsült szirén — prózaibb nevén tengeri tehén — mészkőbe ágyazott bordáit a muzeológusok gondosan megtisztogatják; az értékes lelet a szobi Börzsöny Múzeumot gazdagítja. Bűd György felvétele Férfiak *— kisebbségbent Igen, legalábbis ezt tanúsítja az a terjedelmei tabella, amely öt világrész országait rangsorolja a népesség nemenkénti megoszlása szerint. Nálunk ugyanis ezer férfira 1073 nő jut, ennek alapján a száznál jóval több tagot számláló mezőnyben az előkelő hete«; dik helyet foglaljuk el. Az éllovas a Szovjetunió, ahol a férfiak—nők közötti arány 1000:1220. A további sorrend: NDK (1000:1195), Ausztria (1000:1146), NSZK (1000:1118), Portugália (1000:1089) és Finnország (1000:1075). Érdekessége a világranglistának, hogy Törökország — ahol valaha állítólag az erősebb nembelieknek aranyéletük volt — az utolsó helyek egyikével kénytelen beérni, mert 1000 férfival szemben mindössze 855 nőt tud felvonultatni. Az országok jó részének népességét egyébként női túlsúly jellemzi, jóllehet világszerte több fiú születik, mint lány. Nálunk például a kimutatások szerint 10Q leánycsecsemőre átlagosan 106—107 fiúcsecsemő jut. A születést követő esztendő“ ben azonban megindul a nemek közti kiegyenlítődés lassú folyamata A fizikai ellenállóképességet tekintve ugyanis a gyengébb nem nem gyengébb, s mortalitása is kisebb, mint a férfiaké. Ennek következtében a 19—20 évesek korosztályánál csaknem pontosan fele-fele a fiúk-lányok aránya, a második X-en túl pedig a férfitábor fokozatosan kisebbségbe szorul. Jellemző erre, hogy ezer 20—29 év közötti férfiúra még csak 1027 hasonló korosztálybeli nő jut; a 30—39 éveseknél már 1000:1049, a 40—49 éveseknél pedig 1000:1119 az arány a nők javára. Férfi szemszögből még kedvezőbb a helyzet ötvenen felül, nyolcvanon felül szinte paradicsomi állapotok uralkodnak., mert 1000 bácsika 1569 néniké között válogathat.
