Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Vezetőktől kérdeztük: A szabad felmondás nem vezethet önkényeskedésre Január elseje után — az új Munka Törvénykönyve érvényesülése idején — va­lósággá válik a szabad munkavállalás, épp úgy, mint a szabad felmondás le­hetősége. Megszűnik tehát az eddigi nehézkes és fe­szélyezett kapcsolat a veze­tők és a dolgozók között a munkaviszony vonatkozásá­ban. Az rendjén van, hogy a dolgozó minden következ­mények nélkül felmondhat — hangoztatják elég sokan,- de a vállalat részéről történő szabad felmondás veszélyt rejt magában: ön­kényeskedéshez vezethet. Három közismert és több száz dolgozót foglalkoztató nyíregyházi üzem igazgató­ját, vezetőjét kérdeztük erről a »kényes*. témáróL Inkább a csábítás«« IndokoR-e a dolgozók egy részének aggodalma? —' kérdeztük Cseppentő Józse­fet, a Nyíregyházi Cipőipa­ri Vállalat igazgatóját — A mi gyárunk esetében legfeljebb a gazdasági veze­tők, személy szerint pedig az én aggodalmamról be­szélhetünk: lesz-e elég mun­kaerőik a növekvő felada­tok ellátására. Nemhogy el­bocsátásra lenne kilátás, in­kább újabb munkaerők fel­vételéről kell gondoskod­nunk. S ez nem kis feladat, hiszen körül vagyunk véve konkurrensekkél, a kisipari szövetkezetekkel, ahol az eddigi kötetlenebb munka­idő miatt a kereseti lehető­ség is nagyobb volt. Szá­molnunk kell emiatt bizo­nyos munkaerő csábítással, méghozzá a jó munkaerők elcsábításával. Kollektív szerződésünk tervezetének készítésekor már ezekre is gondoltunk, amikor a kulcsgépeknél dolgozók esetében hosszabb felmon­dási időt rögzítettünk. Ex­portunk a jövőben tovább fog növekedni, ezért ebben az üzemben a legcélszerűbb munkaidőbeosztást kíván­juk megvalósítani. Ezáltal várhatóan nő majd a dol­gozók átlagkeresete. Jelen­leg hétszáz főt foglalkozta­tunk, eddig évenként öt- vennel nőtt a létszámunk s ez már kevésnek bizonyul.« Úgy vélem, ennél meg­nyugtatóbb választ nehezen találhatnék arra: kell-e tartaniuk dolgozóinknak a felmondás veszélyétől. Más megoldás is van! — Mi lesz akkor, ha köz­pontilag elrendelik a lét­számcsökkentést? — érdek­lődtünk Marinka Jánostól, a Vörös Október Férfiruha­gyár nyíregyházi telepének helyettes vezetőjétől. _— Erre aligha kerül sor, hiszen jelenlegi és jövőbe­ni fejlesztésünk épben en­nek ellenkezőjére vall. A mostani négyszázzal szem­ben 1970-ben már hétszáz fő dolgozik üzemünkben! S a fejlesztés azután is foly­tatódik... Mi nem szeret­nénk élni a vállalati fel­mondás lehetőségével, mert ez már valaminek a követ­kezménye volna... Továbbra sem mondunk le az embe­rek neveléséről s nem igyek­szünk mindjárt a végső megoldáshoz, az elbocsátás­hoz nyúlni. S ez a nehezebb de nekünk minden becsüle­tes emberre szükségünk lesz a jövőben is. Amennyiben mégis szüksége mutatkozna a távoli jövőben a létszám csökkentésének, úgy mesz- szemenően figyelembe ven­nénk a képességet, az eltöl­tött időt, a családi, szociális körülményeket. Megfelelő biztosítékok Milyen biztosítékai van­nak annak, hogy a jövőben a vállalat dolgozóinak egy része nem kapja kézhez a munkakönyvét? — A kér­dést Markovics Gyulának, a VAGEP igazgatójának tet­tük fel. > — Kollektív szerződésünk­ben máris rögzítettük azo­kat a területeket, ahol a vállalat részéről történő szabad felmondás a jövőben sem mehet simán. A hosz- szabb ideje jól dolgozó törzstagok, a fontosabb be­osztásban lévők élveznek majd ilyen előnyt. Másrészt pedig a növekvő feladatok szolgálnak biztosítékkal, hi­szen termelni csak munka­erővel lehet. Mindez nem zárja ki azt, hogy aki több­ször állt már társadalmi bíróság előtt, vagy hal­mozza a fegyelmiket, attól a gyár becsületes kollektí­vája a szakszervezettel egyetértésben ne akarna megválni. Függetlenül attól, hogy nagy változás elé né­zünk, hiszen a konvejor és felvonógyártás különválik, nincs kitöltetlen kapacitá­sunk 1968-ra. Azért pedig, hogy a jó munkásainkat ne tudják elcsalogatni . tőlünk, jmi vezetők tehetjük és tesz- szük is a legtöbbet. Hiszen hiába lenne a legjobb kol­lektív szerződés is, ha a dolgozók nem éreznék min­dennap a megbecsülést, a termelés biztonságát, a hu­mánumot, előbb-utóbb odébb állnának. Úgy véljük, a kölcsönös szabad felmon­dás által csak tovább erő­södik a dolgozók és a veze­tők kapcsolata s ez kedve­zően fog érződni az ered­ményekben is. (A. 8.) Már szépül Sóstó a nyárra Fűtött kocsi kellene télen Tél van, de Sóstón már a forró napokra készülnek. Elkészült a gyógyfürdő me­leg strandja előtt a félkör alakú modern főbejárati épület, melyre csaknem más­fél millió forintot fordítottak. Itt kapnak helyet a pénztá­rak, egyik oldalán kisven­déglő, a másikon presszó nyí­lik majd, s emléktárgyakat árusító üzlet. Újdonságnak számít, hogy a strandolási idény megkezdésével könyv­kölcsönzőt is nyitnak, ame­lyet a városi könyvtár üze­meltet majd. Személyi iga­zolvány ellenében bocsát­ják rendelkezésére a könyv­rajongóknak a legkülönbözőbb irodalmi könyveket, külföldi folyóiratokat. , Ebben az épületben he­lyezik ?1 az orvosi' ügyeletet, az úszómesteri helyiséget és a különböző kölcsönzőket. Megkezdték a termálme­dence nyugati oldalán a ré­gi öltözők bontását. Helyét, mintegy 300—400 négyzet- méternyi területen parkosít­ják. Ezt a Sóstógyógyfürdő Vállalat dolgozói végzik el társadalmi munkában. Egye­lőre csak füvesítik, s a kör­nyezet összhatásától teszik függővé, hogy milyen virág­ágyakat készítsenek. A medencék most is fel vannak töltve meleg vízzel. Ezeket két termálkút vize táplálja részben azért, hogy be ne fagyjanak, részben pe­dig, hogy a medencék alját a talajvíz nyomása ellen védjék. A harmadik termál­kút vizét a Kertészeti Vál­lalat hasznosítja, a téli idő­szakban innen biztosítják a hajtatóház fűtését, ahol vi­rágokat nevelnek. Innen szál­lítják a nyíregyházi virág­üzletekbe a télen nevelt szegfűket. Úgy határozott a fürdő­vállalat., hogy a 37 fokos me­leg, vízbőbmintát küldenek a KÖJÁL-hoz. s ha itt javasol­ják, akkor hamarosan pa- lacokozott ásványvízként is forgalomba kerül a Sóstó- gyógyfürdő kincse. Szabad strandolási lehető­ségről is gondoskodtak. A méleg strandon lévő verseny- uszodát, melynek nyáron 23 —24 fokos volt a vize, most 28—32 fokos vízzel töltötték meg s még egy héttel ez­előtt is üzemelt. Gondoskod­tak jól fűtött öltözőkről is. Csupán a gyér látogatottság miatt határoztak úgy, hogy ennek az üzemelését tava­szig szüneteltetik. Tovább fejlődik a fürdő. Már készül 3 új medence építésének a terve, melye­ket a termálmedencétől dél­nyugati irányban építenek meg. Erre előreláthatólag a nyáron már sor kerül. Elké­szült egy új 800 méter mély­ségű termálkút terve is, melynek a kivitelezési mun­káit a szezonnyitásra szeret­nék befejezni, s így hamaro­san a negyedik termálkút is vizet ad Sóstón. Bontják a csónakázótó és a hideg strand közötti régi A megye mezőgazdasági termelésében a nagyon fon­tos tavaszi munkák nagy­mértékben függenek a min­denkori belvízhelyzettől. A megye szövetkezeti gazdasá­gai az eddigi legnagyobb csatornázási munkákat ter­vezik a következő évben. A valamennyi járásra kiható tsz-csatornarendezések mint­egy félezer kilométert kite­vő árokrendszer tisztítását, részben új árkok ásását je­lentik 577 ezer köbméter töld megmozgatásával. A nagyarányú csatornarendezés költségét, ami 11 és fél mil­lió forintot tesz ki, a közös gazdaságok részben saját erőből, részben állami tá­mogatásból biztosítják. tahidat, helyére vasúidat építenek. Ezt a munkát is megkezdték, s a vízügyi igazgatóság szakemberei, dolgozói jó ütemben dol­goznak. A fedett termálfürdő lá­togatottsága olyan mint az előző években. Naponta 100 —150-en látogatják. Egy do­logban nincs javulás. És ez a közlekedés. Nehéz Sóstóra jutni és vissza. Pedig a fej­lődés megköveteli, hogy a közlekedés is javuljon. Már korábban kérte a fürdővál­lalat a MÁV illetékeseit, hogy legalább egy fűtött ko­csit közlekedtessen Nyíregy­háza és Sóstógyógyfürdő kö­zött a városba járó gyere­kek, munkások, de nem utolsó sorban a fürdőzők egészségvédelme érdekében. Ezt eddig nem biztosították. Jó lenne, ha a Sóstó fejlő­désével lépést tartana a köz­lekedés is. F. K. Legnagyobb csatornarende­zést a vásárosnaményi já­rásban terveznek 104 ezer köbméter föld megmozgatá­sával, majd a fehérgyarmati, csengeti járások, valamint a mátészalkai járás lápi terü­letei következnek. Ott lesz a jelentősebb csatornarende­zés, ahol eddig legtöbb kárt okozott a belvíz. A nagyarányú tsz-csator- narendezés terve — ami szo­rosan az állami vízrendezési programhoz csatlakozik — egy réjsze már elkészült. A jövő évben, amikor az idő­járás és a helyzeti körül­mény lehetővé teszi, azonnal hozzákezdenek a tsz-ek a csatornarendezési munkák­hoz. (a. b.) Nap arányú csatornarendezést végeznek jövőre a tsz-ek Nemcsak háziasszonyok * Ügyes fogadások a szalmán falvakban — Ismeretterjesztés fehér asztal mellett — 4 nötanácsok mindennapjaiból Egy csendes délelőtt a Felsőfokú Mezőgazdasági Techn ikum új kollégiumának tán­salgójában. Czékman látván fel*. Az előadó mosolyogva for­dul a néhány férfi felé, akik megjelentek a vendéglátá­son :1 • — Egyszóval, mindent ösz- szefoglalva, kedves férfihall­gatóim: mi nők nemcsak többségben vagyunk, hanem a munkából sem maradunk ki számarányunkhoz képest sem. Ezen az őszön a járás betakarítási munkáinak nyolcvan százalékát nők vé­gezték el. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy to­vábbra is számíthatnak ránk. Csak egy kis megdöbbent csend után zúg fel a taps, amely üdvözli Tisza Miklós- nénak, a fehérgyarmati já­rási nőtanács elnökének rö­vid, frappáns előadását. A tsz-elnök a főagronómushoz és a főkönyvelőhöz hajol: — így van ez? A két szakember bólint. Az elnök megcsóválja a fe­jét. A kedves vendéglátás — ha más sem történne — már nem volt hiába. És így folyik ez, tíz falun keresztül. Fogadás a pedagógusoknak Az ötlet végtelenül egy -. szerű, ősi. Azt lehetne rá mondani, hogy ősi asszonyi fogás, ha a fogás szót nem éreznénk itt helytelennek. A meghívó, amit Tiszabecsen, Szatmárcsekén, Jánkmajti- son, Tunyogmatolcson és a járás többi nagy falvaiban kikézbesítenek a pedagógu­soknak és a tsz asszonyai­nak, hangsúllyal vendéglá­tásról beszél. Pedig valójá­ban a leghatásosabb isme­retterjesztés, amit ezen a vidéken valaha láttak. Ami­kor már jóbarátságban ösz- szegyűltek a meghívottak és körülülték a terített asztalt, akkor — mielőtt az ínyenc faiatokat felszolgálnák, — feláll egy nő és elmondja, mit változtatott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom a szovjet nők életén, kö­vetkezésképp, mit tett ed­dig a szocializmus hazánk­ban a magyar nőkért és mi­re lehet még számítani, mi­ben kell még segíteni. Asztal mellett elmondják, hogy tíz nagy községben in­dul meg hamarosan a nők akadémiája, — ugyanilyen barátságos légkörben — te­hát a nőtanácsok a kulturá­lis programból egyedül a já­rásban 100 előadást vállal­nak, méghozzá — mint a példa is mutatja — igen ha­tékonyan. És mi vau a férfiakkal Arra a megdöbbentő adat­ra, hogy a betakarítást nyolcvan százalékban nők végezték,, könnyen válaszol nak. — A férfiak vezetők, gép­kezelők, fuvarosok. Nagyon sok ..ingázó”, tehát ipari vi­dékre eljáró férfi helyett is a feleségük és a lányaik vég­zik a tsz-ben a munkát. Al­maválogatás? Női munka! Bizony, mindennek kemé­nyen megfogták a végét idén is, de máskor is. — És a kedvezmények? — Hát bizony, itt tan még sok tennivaló. Ha a nő férje helyett dolgozik a tsz- ben, nem jár neki se sztk, sém gyermeknevelési segély. Ha „felfogna” egy bizonyos egy emberre kiszabott nö­vénytermesztési területet, ak­kor megvolna a 150 munka­egysége is (az sztk jogosult­ság 100 munkaegységnél kez­dődik, a gyermeknevelési segély is.) De ettől a nők hú­zódoznak. Egyrészt azért, mert ez nagy lekötöttséget jelent, aminek a becsületes elvégzése zavarná a háztar­tási munka végzését. De azért is, mert ők — a férjük helyett — sok esetben gya­korlatilag „felfogtak” már egy ilyen területet és kéttő sok lenne. Furcsa, de a en- geteg betakarítási munka közül számos olyan van, ami „alkalmi” munkának számít, ebből sem születnek kedvez­mények. Végül , meg lehet említeni az úgynevezett be­dolgozói rendszert, ami sze­rencsére egyre jobban ter­jed. Csak ennek is az a ba­ja, hogy — bár lehet rajta keresni — külön ezért sem jár valamennyi kedvezmény. Elgondolkozunk a hallot­takon. Végül megpróbáljuk összefoglalni: — Tehát előfordulhat, hogy egy falusi nő kétannyi mun­kát végez, mint egy nyolc­órás műszakban dolgozó fér­fi — végül mégsem része­sül valamennyi olya?! előny­ben. ami már nyolc óra után is járna, ha azt üzem­ben végezné? — így van bólint — de jö­vőre ez már másképp lesz. Amíg beszélgetünk, más is történik. Nótázás közben, egy­mást vállonfogva és kicsit ringatózva a dal hullámain parasztasszonyok és pedagó­gusnők — közülük legtöbb szintén parasztasszony lánya — azon fogadkoznak. miben segíthetnének egymásnak, mint jóbarátnők. És az egész összejövetel­nek — a többinek is — é a célja. <g. n. *.) Miért húzódik a nyíregyházi mozi építése ! A legújabb határidő: február vége Az eredeti kivitelezési tervek szerint december 31 volt az ország egyik leg­korszerűbb filmszínházá­nak, a nyíregyházi hatszáz nézőt befogadó mozinak át­adási határideje. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói korábban vállalták, hogy a Nyíregy­házán nagyon szükséges kulturális létesítményt no­vember 7-re készítik el. A filmszínház mai álla­pota azonban arra' utal. hogy nemcsak a vállalás­ban, hanem az eredeti terv­ben rögzített határidőt sem tudják tartani az építők. Megkérdeztük az illetékese­ket, mi az oka7 hogy a je­lek szerint jelentősen elto­lódik a nyíregyházi mozi megnyitása? A Moziüzemi Vállalat vezetői azt mondták, hogy az elcsúszás nem rajtuk, hanem az építőkön múlott. „Sajnos, a munka nagyon lassan halad, s a mintegy tizennégymilliós beruházás átadására ilyen tempó mel­lett csak hónapok múlva kerülhet sor...” Gecse László, a filmszín­ház építésvezetője: „Az el­csúszást most már főképp az ÉVM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat szállítási késedelme okozza.” Gutyán Gábor, a válla­lat előkészítési osztályának vezetője közölte, hogy a legutóbbi tárgyalások nyo­mán az asztalosipari válla­lat január 20-ra igazolta á szállítást, ezt követően har­minc napra lesz szükség a filmszínház munkálatainak végleges befejezéséhez. A napokban telefonon is be­széltek a vállalat egyik il­letékesével, aki szóban gér­te, hogy megpróbálják ezt a határidőt csökkenteni. Az építőipari vállalatnál azt is közölték: a nyíregy­házi szélesvásznú mozi épí­tése hosszú heteket késett az alvállalkozók miatt is, amelyek nem tudták telje­síteni szerződéses kötele­zettségeiket. A nézőtér vas­szerkezetével is komoly problémák voltak Az al­vállalkozó, a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat anyaghiány miatt átadta a megbízást egy budapesti üzemnek, az tovább a Nyír­bátori Gépjavító Állomás­nak, amely elkészítette ugyan, de a minőségi kifo­gásokat sokáig kellett pó­tolni — a huzavona miatt háromhónapos kiesés kelet­kezett. A mozi nyitása tehát e pillanatban február végé­re. márcus elejére tehető. Az építésvezetőség közölte, hogy az anyagok leszállítása után dolgozóikon nem mú­lik: a lehető leggyorsabb ütemben végzik munkáju­kat. hogy minél hamarább nyissa ki kapuit a nyíregy­háziak rég várt filmszínhá­za. (kJ*

Next

/
Thumbnails
Contents