Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Cáfol a húsipar9 avagy miéit nincs választék a nyíregyházi üzletekben ? Az utóbbi időben több­ször is foglalkozott íapunk — az olvasók panaszai, ész­revételei alapján — a nyír­egyházi áruellátás hibáival. Felvetődött többek között, hogy a hentesáru boltokban hern lehet kapni belsőséget, ■ hogy az üzletek szinte mindegyikében igen hiá­nyos a választék. (Ez alól csak az Északi Alközpont­ban nemrég megnyílt ABC áruház a kivétel, amit a vá- iárlók észrevették, s ez ala­posan megnövelte az áruház forgalmát); Tehát: van! Mi az oka ennek a hely­zetnek — érdeklődtünk az illetékesektől, A kereske­delem elismerte, hogy hem kielégítő az ellátás töltelék­árukból és belsőségekből. Ezt a többi között azzal magyarázta, hogy ezekből az árukból nincs elég, ugyanakkor a húsipar nem a boltok rendelése szerint szállítja az árut, s ebből következik az aránytalan­ság. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Húsipari Vállalatnál győződtünk meg arról, mi az igazság. Elöljáróban: he­tenként küldenek mintát áruikból Budapestre, Deb­recenbe, s az illetékes nyír­egyházi tisztiorvosnak, s az eddigi minőségellenőrző vizsgálatok jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy termékeik megfelelnek az országos szabványnak. A választékkal kapcsolatban mutatták ki, hogy heten­ként 32 féle töltelékárut gyártanak, s hiány csak az őszi hónapok elején kelet­kezik, amikor az amúgy is megnőtt keresletet teljes üzemmel sem tudják kielé­gíteni. £gyhangú rendelés Ilyenkor, amikor á me­gyében megindulnak a ma­gánvágások, a felkínált töl­telékáru rendre soknak bi­zonyul, s azt a kereskede­lem nem képes átvenni. Ezért került arra sor, hogy a napokan is fővárosi, Bor­sod megyei és székesfehér­vári megrendeléseknek tesznek eleget. Megrendelővel bizonyítja a húsipar, hogy az egy nap alatt legyártott termékük­ből valamennyit csak a nyíregyházi stadioni ABC és a Csemege Aruház igényli. A többi boltók, s büfék megrendelt tételei között hosszú ideje csak négy-öt féle töltelékáru megrendelése szerepel — szalámi, kolbász, parizer és virsli. A húsipar által gyár­tott készítményre Nyíregy­házán, de az egész megyé­ben sincs igény. Legalábbis ami a kereskedelmét illeti. Mert a fogyasztó szívesen vásárolná szafáládét, krino- lint, főtt csülköt, s más árut, ha a boltókbah találna, il­letve, ha ezt az Igényt a kereskedelem hajlandó len­ne rizikó árán is felébresz­teni a vásárlóban. Ezzel szemben igen ritka — sőt egyedüli példa az említett ABC áruház esete — hogy az üzletek vezetői tárgyaljanak a húsiparral új áruk bevezetéséről is. A húsipar az északi áruház Vezetőjének kérésére a jö­vőben még tovább bővíti termékei listáját sült sza­lonna, főtt császárhús, házi hurka gyártásával. Természetes és jogos a húsipar kérése: a megren­delt áruból a minimum ér­je el az öt ven kilót. S mi­vel egy-egy finomabb ké­szítményt még ott sem igen kérnek, ahol pedig van hű­tőpult, a nyíregyházi élel­miszer kisker. és a vidéki szövetkezeti hálózat több száz boltja sem tud együt­tesen ilyen tételeket össze­hozni, a gyártást ez jelen­tősen akadályozza. Korábban felvetődött, hogy a húsipar az olcsóbb áruk terhére gyártja a drá­gábbakat. A kimutatások arról győztek meg, hogy ezekből az árukból jelentő­sen meghaladta a gyártás a tervezettet. Miért nincs mégis elegen­dő kenőmájas, több fajta hurka, választékos töltelék­áru az üzletekben? Miért nem talál a húsipar kocsija vevőt az üzletvezetőkben Nyíregyházán és a megyé­ben? Arra hivatkoznak, hogy nincs rá a lakosság körében igény. Hogy ez mennyire így van, bizonyít­ja: az északi áruház tölte­lékáruit ä város déli részé­ből is szívesen megveszik! Nem lehet megengedni azt a gyakorlatot sem, hogy a belsőségek árusításától szinte óvakodnak a hentes­boltok egyikében-másiká- ban, azzal, hogy nincs raj­ta elég haszon, s a tőkét sem piszkítják be a májjal, tüdővel, stb. Emiatt a ve­vők egész nyáron hiába ke­resték Nyíregyházán a bel­sőséget, a kereskedelem nem rendelt, holott két va­gon volt belőle a húsipar hűtőjében. Két új üzlet — saját vállalkozásból Felül kell vizsgálni a bol­tokban a választékosságot, s kötelezni kellene, hogy ahol erre mód van, tartson elegendő töltelékáru készle­tet az üzletvezető, igyekez­zen megismertetni, megked- -veltetni az új árukat. A Nyíregyházi Húsipari Válla­lat már döntött: készítmé­nyeivel közvetlenül is a vásárló elé akar lépni. A megyei illetékes szerveken is múlik, hogy mennyire támogatják azt az elképze­lését, hogy a lehető leggyor- sabbart saját erőből, válla­lati hitellel megnyisson két — egy húsipari minta és egy belsőségárusító — üzle­tet. Kopka János fía ntajti kifejlődik az ipar Nyíregyházán... Tömbfutéses rendszer propán-bután gázzal? A nyíregyházi lakások zö­me még nem rendelkezik korszerű központi-, vagy táv­fűtéssel. Mikor, hol és* mivel oldják meg ezeket a nem kis gondokat okozó problémá­kat? A korszerű lakásfűtés gyor­sabb elterjedését nagyban akadályozza a város ipari elmaradottsága. A gyárak, üzemek energiaszükségleté­nek biztosításával egyidő- ben ugyanis csökkennek az előállítás, szállítás nehéz­ségei. A hőenergiaigényes üzemek — sokszor mellék- termékként is — könnyű­szerrel biztosítani tudják a környező ' lakások fűtését. Gyorsabban, könnyebben el­jut a lakókhoz a gáz, meleg víz, vagy a gáz. Hőenergiaforrás szempont­jából Nyíregyházán több le­hetőség is kínálkozik. Töb­bek között a Nyírbogdány- ban melléktermékként ke­letkező fűtőolaj hasznosítása a városi hőerőműben, vagy á Hajdúszoboszló környékén nyert földgáz felhasználása. E két legjobban számítás­ba jövő elképzelés megvaló­sítása jelentős beruházások nélkül nem lehetséges. A vá­rosi hőerőmű kapacitásának ilyen nagyarányú továbbfej­lesztése például csak több száz milliós költséggel oldha­tó meg. Leggazdaságosabb megoldásnak mutatkozik vég­ső soron a Hajdúszoboszló— Nyíregyháza közötti nyolc­van kilométeres gázvezeték megépítése. Ennek a költsé­ge mintegy nyolcvanmillió forint. Ennek a beruházásnak a költségei azonban csak ab­ban az esetben térülnek meg gazdaságosan, ha a megépí­tett vezeték kihasználása biztosított. Vagyis nem csak a lakosság, hanem gyárak, üzemek is használják a föld­gázt. Azonban addig is meg­oldást kell találni. A jelen­leg készülő gázvezetékek a lakásokban már úgy épül­nek, hogy az a hazai ; föld­gáz használatára is alkalmas. Ugyanakkor a városi re­gionális rendezési tervek alapján készült energiagaz- dálkolási tervtanulmány ja­vasolja a propán-bután gáz­zal megoldható tömbfűtéses rendszerek kialakítását. A tömbfűtéses rendszer előnye, hogy egy propán­bután gázközpontból több épület lakásainak gázellátá­sát tudják biztosítani folya­matosan. Ezekbe a gázellátó központokba a gázt nagy­méretű palackokban szállíta­nák mindaddig, amíg a ké­sőbb megépítendő vezeték el­készül. Mindezek a tervek távlati elképzelések. Ezeket a város Iparának fejlesztése, energia- igényes gyárak, üzemek épít- tése kell, hogy megelőzze, Hazánk földgázkincse hosz- szú távon fedezi a szükség­letet. Tóth Árpád Salome, Opál, Éva... Az elmúlt évek során sok nylonharisnyát importál­tunk. Méltán gondolhat­nánk, hogy ennek nem örül­tek a Budapesti Harisnya­gyárban, a hazai nylonha­risnyák készítői. Tévedés. Az üzem vezetői azt mondják, hogy a vásárló- közönség így legalább meg­győződhetett arról, hogy a magyar harisnyák legalább olyan jó minőségűek, mint az importtermékek. A Budapesti Harinyagyár- ban ezer ember foglalkozik a női nylonharisnyák elő­állításával. Az áru méretét és formáját biztosító hőke­zelő gépen százával sora­koznak a „kikészítésre” vá­ró harisnyák, amelyeket aztán ellenőriznek, minősí­tenek, párosítanak „agyusz- tálnak”. Ezután — irány a fo­1968-ban 8 millió pár kerül hazai piacra. Jövőre többen üdülnek mint az idén (Tudósítónktól) A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Üdültetési Főigazgatósága elkészítette a kedvezményes szakszerve­zeti üdültetés tervét. Az el­múlt esztendőben 222 ezer felnőtt és 50 ezer gyermek nyaralt az ország különböző részein. Az 1968-as szezon­ban az ideinél 11 ezer fel­nőttel és 4 ezer gyermekkel többen élvezik majd a ked­vezményes üdülés lehetősé­geit. A Balaton mellett 65 ezer felnőtt kap kéthetes elhe­lyezést. A magaslati helye­ken, elsősorban a Mátra, Bükk, Sopron, Pécs és a Du­nakanyar vidékén 630 ezer dolgozó elhelyezésére van lehetőség. Gyógyhelyeinken a Hévízen, Hajdúszoboszlón, Párádon és Balatonfüreden 50 ezer dolgozóra számíta­nak. Jövő évben bérelt szállók­ban, nevezetesen az egri Párk Szállóban, a soproni Fegyves Szállóban, az esz­tergomi Fürdő Szállóban, a balatonfüredi Arany Csil­lagban, a debreceni Arany­bikában, a jósvafői Tenger­szem Szállóban és a buda- pésti Ifjúság Szállóban 15 ezer üdülővendéget helyez­nek el. tízeken kívül a SZOT-szana- tóriumokban is 10 ezer dol­gozó számára van hely. Gon­dolnak azokra is, akik csa­ládosán akarnak nyaralni: az idén 17 ezer családot tud­nak vendégül látni: ez 32 ezer felnőtt és 21 ezer gyer­mek elhelyezését jelenti. A SZOT 14 napos turnu­sokban 27 ezer gyermek nya­ralását biztosítja. A külföldi üdültetésben 19 ezer felnőtt részesül. A SZOT az üdülők tatarozására és modernizálá­sára 1968-ban 40 millió fo­rintot fordít. A harmadik ötéves terv ideje alatt a budapesti Ró­zsadombon elkészül még az 500 személyes gyógyüdülő, Gyulán a SZOT és a ME- DOSZ beruházásában, a 400 férőhelyes gyógyszálló és Balatonszéplakon az „Ezüst­parton” a 600 személyes csa­ládos üdülő, amely a SZOT és a vasas szakszervezet kö­zös beruházása lesz. Épül majd Sátoraljaújhelyen egy 500 személyes és Fonyódon ugyancsak egy 500 szemé­lyes gyermeküdülő. gyasztó. A különböző típu­sú nylonharisnyákból a jö­vő évben 8 millió pár ke­rül a belkereskedelembe, az üzletek kirakataiba, polcai­ra. Határainkon túl is szá­mos országban viselnek ma­gyar harisnyát, Svédország­tól Panamáig, Szovjetunió­tól Trinidadig. Ebben az évben jelentő­sen emelkedett a gyár ka­pacitása. Huszonegy új gé­pet állítottak be, 3 percen­ként készül el egy-egy pár női, varrás nélküli harisnya. A finom harisnyakötő gép­park még az idén tovább bővül, ami naponta közel 5 ezerrel több nylonharisnyát jelent. Az új géppark elő­nye még, hogy gazdagodik a választék, lehetőség nyí­lik a divatos, mintás ha­risnyák nagyobb mennyiség­ben történő előállítására. Lesz tehát elegendő ha­risnya — Ígérik a gyárban és bíznak abban, hogy az egyik legkeresettebb cik­kükből, a „Salome” márká­Le&z etég Lottó cigaretta Az „erősebb” de a fil­tert is kedvelő, dohányo­sok hosszabb ideje panasz­kodnak. hogy hiánycikk a Lottó cigaretta. A Magyar Dohányipar Ígérete szerint rövidesen ismét lesz a he­tek óta hiába keresett ci­garettából. A „Lottót" ugyanis nem folyamatosan gyártják, hanem egy­szerre készítenek belőle egy negyedévi mennyiséget. így novemberben nem gyártot­tak „Lottót”. De december elején a pécsi dohánygyár megkezdte a „Lottó” gyártá­sát.. jú, szembiztos harisnyák­ból is megfelelő mennyiség kerül az üzletekbe. De to­vábbra is gyártják a már közkedveltté vált „Gyöngy”, „Opál” és „Éva” márkájú, varrás nélküli harisnyákat, és az alkalmi, sarokerősítés nélküli harisnyákat, ame­lyeket elsősorban nyitott, estélyi cipőkben, szandálok­ban ajánlatos hordani. És még egy jó hír: Már 1968. első negyedévében gyártási programjukba ik­tatják a hosszúszárú nylon- | harisnyák készítését. Ezzel a miniszoknyát viselő hölgyek kívánságát teljesítik. F elírható a Medicor is A lengyel gyártmányú Ómig hallásjavító készülé­keken kívül a nemrég for­galomba került nagyobb teljesítményű Medicor gyárt­mányú tranzisztoros készü­lékeket is fel lehet írni a társadalombiztosítás terhé­re. Ilyen készülékeket a be­tegek akkor kaphatnak, ha ez ideig nem volt hallásja- vítójuk, vagy csak nem tranzisztoros készüléket kaptak. Ha valakinek a meglévő készüléke elromlott és szakvélemény szerint már nem lehet megjavíta­ni, vagy pedig nem javít­ható gazdaságosan. Ezenkí­vül minden olyan esetben felírható a készülék, amikor a gondozó véleménye sze­rint a beteg állapota miatt az eddigi készülék már nem használható. VÁSÁROLJON Kézf festésű különleges mintájú tisztaselyem kendő, gazdag szín­választékban 112— Ft Monofii kendő pasztell színekben 44,— Ft Gyapjú és kasmilon kendő 65.— Ft-tól az Állami Áruházakból! Lesz elegendő hosszúszárú harisnya Is. 1 Bereth Ferenc felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents