Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

. — Persze hogy nő, mikor hozzáértem, pofon vágott. — Ö a legjobb elárusítónk. I Mészáros a feleségével! ' Nytratkozás. BLÖVIGYAZAT08SAG Tudomány X Technika X Tudomány Lehet-e élet a Marson? Harc a percekért — Hipofermia, hűtősisak ■' 1 1 — ...............* 1 .-—■■-■■■» Li '--íj-»" ■ Sikeres kísérletek a szívsebészetben Az űrkutatással kapcsolat­ban egyre többször merül fel az a kérdés, hogy távoli égitesteken lehet-e élet? Az űrhajók jelzőberendezései egyelőre nem tudnak felel­ni erre a kérdésre, de érté­kes adatokat szolgáltatnak már arra vonatkozóan, hogy milyenek a hőmérsékleti vi­szonyok, milyen az égitest esetleges légköre, van-e vize stb. A jövő űrhajói és űr­hajósai fognak csak pontos választ adni arra a kérdés­re, vajon van-e élet például a Marson. De ha ma azt kérdezzük a biológusoktól, lehet-e élet a Marson, semmi esetre sem lesz a válaszuk egyértelmű tagadás, sőt. Nem is egy olyan lesz, aki határozott igennel felel a kérdésre. Sanford Siegel amerikai bi­ológus pedig bizonyítékkal is szolgál. Igen érdekes vizs­gálatokat végzett, amelyek-- nek eredménye az volt, hogy az élő anyag sokkalta rugal­masabban tud alkalmaz­kodni a külső körülmények megváltozásához, mint ko­rábban feltételezték. San­ford Siegel három kísérlet­sort hajtott végre, ámelyek az élő anyag alkalmazko­dási készségét bizonyították. Az első kísérletsornál élő szervezeteket helyezett át merőben más körülmények közé, mint amilyenek közt a Földön éltek, illetve élnek, így például sivatagi növé­nyeket víz alatt tartott és a növények hosszú ideig élet­ben maradtak. A második kísérletsor alkalmával földi élőlényeket az űr határán lévő életkörülmények közé helyezett. A Földön általá­ban 6000 méternél magasab­ban nem él tartósan semmi­féle élőlény. Siegel olyan feltételeket idézett elő labo­ratóriumban, amilyenek a Vörösmarty Mihály 180C decem­ber l-én született. Nemcsak köl­tőkortársal, de az utókor köl­tőinek is egyöntetű megállapí­tása róla: ... Beküldendő sorrendben: Függ. 1„ 17., 1» és Vlzsz. 7. Vízszintes: 1. Politikai gazdaságtan. 12. Nyugat-Európai ország főváro­sa. 13. Szigetlakó nép. 14. Ének­lő szócska. IS. Nemzetközi tár­gyalások városa Európában. 16. Mezőgazdasági eszköz. 19. SGA. S0. Nátrium vegyjele. 21. Bál­ványoz. 23. Szorító eszköz. S3. YJ. 26. NRD. 28. A ló vágtatása, névelővel. 30. Kis ház. 31. Határt szab. 33. Szovjet motorkerék­pártípus. 34. Vízi tündér. 36. Bihar megyei község. 38. LLLII! 39. Azonos magánhangzók. 40. Bő. 41. Bizonyos számú moszat, (Két szó). 45. Meglevő. 46. Cgy, érdek is van Ilyen. 49. Vissza: esti étkezés. 52. ... de Boulog­ne. 53. Krémben van! 54. Amor .áldozata”. 55. Tiltószó. 56. Visz- sza: friss. 58. Egykori orosz uralkodó. 59. Értékes szőrme. 61. Glda része! 62. Sír. 64. Ti­zenkét óra-e? 65. Nálunk csak az állatkertben van. 67. Ez évi fi­zetés, bér (két szó). 69, Taga­dószó. Függőleges: 2. Nemzeti színű szalagcsokor. 3. Egy. angolul. 4. Ismeretlen névjele. 5 személyes névmás. 6. A tisztviselők munkája. 7. Meggondolt, precíz. 8. Időpont. 9 GG. 10. Igen, angolul. 11. Mitológiai alak-e? 22. Fa része. 24. Egymást előző betűk. 27. NDK — németül. 29. Kevert láz. 30. Hosszú kétjegyű mássalhang­zó. 32. Igevégződés. 35. Egynél Is kevesebb! 37. Hasmenés or­vosi nyelven. 38. Birtokomban. 42. Daraboló. 43. Határozott né­velő. 44. Forgatja-e a földet? 46. Kutya. 47. Övezeti. 50. ma- bálj. 51. A Clornak fémmel al­kotott sója. 57. Tartalmatlan. 58. Könnyű vérű, feslett nő. 60. CFZ. « GMK. *3. Gárdonyi regényt tenger szintje feletti 12 ezer illetve 17 ezer méter magas­ságban vannak. Egy taran­tellát — pókféle — helyezett a 12 ezer méteres magas­ságnak megfelelő légritka térbe és a pók nemcsak, hogy nem pusztult el, ha­nem élénkebb is volt, mint a tenger szintjével azonos életkörülmények között. A 17 ezer méteres magasság­nak megfelelő térbe teknő­söket helyezett s ezek tizen­négy hétig életben marad­tak. A harmadik kísérlet­sorozathoz a földi légkörtől teljességgel eltérő „mars­beli” légkört állított elő: nitrogént, némi széndioxidot és egész csekély mennyisé­gű oxigént és argont kevert össze és ennek a „légkör­nek” a nyomását a földi tengerszinti nyomás egy századáig csökkentette. Eb­ben a földitől teljesen el­térő légkörben egyes növé­nyek egy évig is életben maradtak. Lisztkukacok tíz hétig bírták ki ugyanilyen életkörülmények között. Egy táptalajon élő egysejtű túltett mindezen. Metán, ammónia és oxigén keveré­kébe helyezte — ilyen le­hetett valaha a Föld lég­köre is — s az egysejtű nö­vekedni kezdett. Siegel véleménye szerint elképzelhető, hogy a Mar­son ilyesféle a légkör. És nézete szerint, az élet akár­hol is indul meg, a környe­zet — még ha olyan szokat­lan is — erőinek hatására fejlődik és változik. Kísér­letei — ha végleges választ nem is adnak arra a kérdés­re, hogy lehetséges-e élet a Marson, minden esetre igen jelentősek az élő anyag hal­latlan alkalmazkodóképes­ségének bizonyítására. K. I. írt róla. (+’)• 64. Dáb ikerszava. 66. Aö. 68. Mássalhangzó kiejt­ve. A megfejtéseket legkésőbb de cember ll-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. November 19-ei rejtvénypá lyázatunk megfejtése: „Tömör­kény! Van írásban némi vad tömör __ kény. A Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériumának Kli­nikai és Kísérleti Sebészeti Tudományos Kutató Intéze­tében olyan kísérleteket folytattak, amelyek új lehe­tőségeket nyitnak meg a szívsebészetben. A mesterséges vérkeringés-gép Szergej Brjuhonyenkó szovjet tudós találmánya, a mesterséges vérkeringés-gép annak idején forradalmasí­totta a sebészetet. Alkalma­zása lehetővé tett addig el­képzelhetetlen műtéteket is: az orvosok szükség esetén ki tudták kapcsolni a beteg ember szívét, a mesterséges vérkeringés-géppel helyet­tesítve annak munkáját. E gép segítségével életek ezreit mentették meg. De a tudósok és a klinikai sebé­szek még hatásosabb mód­szereket keresnek a szívmű­tétekhez. A Moszkvai Klini­kai és Kísérleti Sebészeti Tudományos Kutató Intézet­ben dolgozó Viktor Bukov professzor véleménye szerint a mesterséges vérkeringés­gép idővel nem lesz az egyetlen sebészeti segédesz­köz a szívműtéteknél. Hipotermia A szív kikapcsolása során a gép a mesterséges vérke­ringés funkcióját tölti be, ellátva a szerveket és a szö­veteket a nélkülözhetetlen oxigénnel. De a test oxigén- szükségletét mesterségesen csökkenteni lehet a test hő­mérsékletének csökkentésé- veL A lehűtés, a hipotermia alkalmazása annyira meg­hosszabbítja a szervek és a szövetek élettartamát, hogy az esetek többségében ele­gendő egy szívműtétre. De vajon túléli-e maga a szív az ilyen hosszadalmas oxigénéhséget? Ismeretes, hogy a szív izomszövetei még +30 fokos hőmérsék­s ügy zeng szava, mint az — ágyú Melyet töm Örkény.” Nyertesek: Biri Simonne, Bog­lár Mihályné, Kecskeméti Ka­talin, dr. Kubassy Tamásné, Szabó Istvánné és Téglási Mária nyíregyházi, Keszthelyi Vendel mátészalkai, Jusztus Ferencné r.agyvarsányi, Kovács Endréné nyírbátori és Bozó Koméi nyír- bélteki kedves rejtvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. létén sem tudják tíz percnél tovább nélkülözni az oxi­gént. Viktor Bukov profesz- szor és munkatársai kísérle­tei azt bizonyítják, hogy a szívizomzatot oxigénigény- telenebbé is lehet változtat­ni. 1963-ban Alekszandr Kud­rin professzor, szovjet tu­dós a vetrazin preparátumot javasolta az oxigénéhség időtartamának meghosszabí- tására. Vetrazint adva a szívizomzatnak, Bukov ég munkatársai elérték, hogy az az időtartam, ameddig a szív „ki tudja várni” az oxigént, elérte a 15 percet is. A laikusnak úgy tűnik, mintha az időnyereség je­lentéktelen lenne. Egyálta­lán érdemes-e öt percért felülvizsgálni az operáció megszokott módszerét? Viktor Bukov szerint az öt perc nagyon sokat jelent a sebésznek egy szívműtét­nél, továbbá: a 15 perc nem a végső határ. Annál is in­kább, mivel a szivet másod­szor is ki lehet kapcsolni, ugyanazon műtét során. S mi lesz az aggyal? Iga* ugyanis, hogy az ember bel­ső szervei viszonylag hosszú ideig nélkülözhetik az oxi­gént, az agy idegsejtjei azonban 4—5 perc alatt el­pusztulnak, ha a vérrel nem jutnak oxigénhez. De a se­bész segítségére jön a hideg. Hűtőszekrény az agynak Ugyanebben a sebészeti kutatóintézetben kidolgoztak többféle hűtősísakot, ame­lyek hűtik az agyat. Érde­kes, hogy az agysejtek, amelyek a legfinomabbak­nak és a legérzékenyebbnek tűntek, szokatlanul nagy el­lenállást tanúsítanak a hi­deggel szemben. Megfigyel­ték, Hogy sikeresen újra kezdik tevékenységüket, mi­után a testet plusz 15 C- fokra, vagy az alá hűtötték. A szív sokkal kevésbé szí­vós: +28 C-fok alatt már nem működik. A hűtősisak hatásosságát, tanulmányozva, alkotói megállapították, hogy ha az agyat +30 fokig hűtik, élet­tartama 10 perccel tolódik ki, +25 foknál 15 perccel, +20 foknál pedig 20 perc­cel. Éppen ezért a hipoter- miában rejlő lehetőségek csak most valósulnak meg. E módszer fejlesztése és tö­kéletesítése fokozatosan fe­leslegessé teheti a mester­séges vérkeringés-gépet a szívműtéteknél. De addig is — közölte Bukov professzor ^ az új módszer szerint műtik a betegek több mint húsz százalékát. Technika a fürdőkádban Egy német cég szabadal­maztatta a fürdőkádba he­lyezhető, a masszázst helyet­tesítő berendezést. Egy ven­tillátor levegőt fuvat a für­dőkád alján elhelyezett sű­rűn lyukacsos gumipárnába. A lyukakon kiáramló levegő a fölötte fürdőző testét kel­lemesen végigdörzsöli, rész­ben vízsugarakkal, részben levegőbuborékokkal. Frissíti és élénkíti a vérkeringés^ jótékony hatású az idegekre Hálózati árammal működik; s fogyasztása viszonylag kJ- csL KERESZTREJTVÉNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents