Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

Zárszámadásra készülnek Űj kemencét ámítottak be a termelésbe a kisvárdai I-es kenyérfizembcn. Hammel J. fetv. Jelentős hozzájárulás a szabolcsi iparosításhoz Besíélgetés Nemes Imrével, a megyei tanács vb ZÄRSZÄMADÄSRA ké­szülnek a termelőszövetke­zetek. A mérlegkészítést ne­hezíti, de az elért eredmé­nyeket erősíti, hogy ez a gazdasági év sem volt köny- nyebb, mint az elmúlt évi vagy az azt megelőző. A problémák, gondok talán még nagyobb arányokban jelentkeztek. Tavasszal víz, nyáron aszály. A fejlődés kétséget kizáró tényezője azonban, hogy míg 1966-ban megyei átlagban az egy fő­re eső jövedelemszint 12 600 forint volt, ezt idén is el­érjük. A közös gazdaságok idei zárszámadásának, — mert 1968 január elsejével a mechanizmus a mezőgazda­ságban is érvényesül, —> alapvetően új vonásai van­nak. Elsősorban az, hogy jól és közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek már zárszámadásuk készítésében élhetnek önállóságukkal. Pontosabban eddig a járási és megyei tanács, a bank az elkészített zárszámadá­sokat felülvizsgálta, s a mérleg az említett szervek kiegészítésével, korrekció kérésével kérőit jóváha­gyásra. A felelősség így megoszlott. Felülvizsgálás az idei mérlegkészítésnél nem lesz. Kivételt csupán a gyengén gazdálkodó, mos­toha adottságú tsz-ek ké­peznek, s erre azért van szükség, hogy a dotáció mértékének meghatározása a hű képet tükrözze. ÖNÁLLÓSÁG a zárszám­adás készítésében minden kétséget kizárólag a tsz- gazdálkodás demokratizáló­dását erősíti, viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az önállóság na­gyobb felelősséggel, még­hozzá egyszemélyi felelős­séggel jár. A termelőszövet­kezetek elnökei, főkönyve­lői, vezetői egyszemélvben felelősek lesznek azért, hogy a gazdaság és a gazdálko­dás mérlege a pontos ada­tokat tartalmazza. E fele­lősség nem csupán elv! meghatározás, következmé­nyekkel Is járhat. Büntető­jogi felelősségről van szó. A pontatalan. megtévesztő adatokat tartalmazó mérleg- készítőket pénzbírsággal sújtják, de ez csupán az egyszemély károsodása, mert a pontatlan mérleg, a téves számok a további gazdálkodást is befolyásolja, ezt viszont az egész közös­ség megérzL A zárszámadás készítését minden termelőszövetkezet­ben megelőzi a készletek pontos felmérése és érté­kelése. Ez a munka január 5-ig tart. A zárszámadást valamennyi közös gazda­ságnak január 31-ig kell be­fejezni. A leltározást, a készletek felmérését már végzik a tsz-ek. S hogy mi­ként, lényeges; mert a Jó öt gyerek megszökött, öt nyíregyházi kisfiú, a leg­idősebb 13, a legfiatalabb 12 éves. Barátok ők, talál­koznak mindennap, s ezen a délutánon elhatározták, hogy elmennek a „hegyeken keresztül Pestre”. Hol gyalog, hol szekéren vándoroltak, és estére Ti- szalökig jutottak. Valahol aludni szerettek volna, be­tértek udvarokba, azután az önkiszolgálóéba is. Ládákat találtak, s mivel éhesek is voltak, felfeszegették. Csak likőrt leltek benne, de el­vitték azt is. A határban kiszemeltek egy szalmakazlat, belebúj­tak, iszogattak a likőrből, azután aludtak. Reggel fel­fedezték őket, hazahozták és átadták a szülőknek. Eddig a történet. A töb­bit már a szülők tudják. * A. édesapja három gye­rekével másodszor is meg­nősült. Elvett egy nőt, aki­nek volt egy lánya. A gye­zárszámadás ott kezdődik, hogy milyen a felmérés. Ahol pontatlan, ott eleve hamis és téves lesz a mér­leg. És itt kell szólni a tár­sadalmi szervek szerepéről, elsősorban az ellenőrző bi­zottságok munkájáról. A ta­pasztalatok eddig azt mu­tatták, hogy termelőszövet­kezetekben az ellenőrző bi­zottságok tevékenységüket formálisan végezték. E for­malitással végképp szakíta­ni kell és lehet is. mert az ellenőrző bizottságok tagjai képesek arra, hogy a lel­tárba vett készletek, szá­mok pontosságát a tényle­ges állomány összehasonlí­tásával ellenőrizzék majd. Képesek arra is, hogv egvéb adatokhoz a gazdálkodást helybenhagyó, véleményü­ket, esetleg bírálatukat rög­zítsék. Annál Inkább tehe­tik ezt, hiszen egész évben látták, és tapasztalták mi­ként dolgozik a vezetőség, a tagság, mennyiben volt helyes vagy helytelen egy- egy intézkedés. Az ellenőr­ző bizottság munkája, véle­ménye tehát elősegítheti a pontos mérlegkészítést. Ugyanezt teheti a pártszer­vezet. tehetik a közös gaz­dálkodás területén működő egyéb társadalmi szervek is. AZ IDEI ÉV zárszámadá­sa pontosan az önállóságból fakadóan megköveteli a szakmai felkészülést, a jó hozzáértést. Elvekben és nagyvonalakban a közös gazdaságok mérlegkészítői­nek tartottak ugyan tájé­koztatókat megyeszerte és valamennyi termelőszövet­kezetben kéznél vannak a vonatkozó rendeletek, de azt kell mondani ez önmagá­ban még nem biztosítéka a pontos mérlegkészítésnek. Akad majd termelőszövet­kezet, ahol a feladattal ne­hezen birkóznak meg. Ép­pen ezért jó lehetőség, hogy a tsz-ek zárszámadásuk ké­szítéséhez szakértőt kérhet­nek fel Nincs meghatároz­Már az elmúlt hónap ré­gén befejeződött a viziszál- lítás a Tisza Szabolcs-Szat- már megyei szakaszán. A hajópark, két vontatógőzös és három uszály, műszaki felülvizsgálatra és téli pi­henésre a vásárosnaményi kikötőbe került. A szakem­berek majd itt végzik el a szokásos téli karbantartási munkákat. Közben már befejeződtek a folyamszabálvozási mun­kák is. Csupán még egy körgát építése folyik a ven- csellöi szakaszon. Több víz­ügyi berendezést ki próbál ­rekek alighanem megértet­ték egymást, mert először A. mostohahugával szökött meg. Akkor Tokajból hoz­ták visszá őket. A mostoha mama jött be. — A gyerekből akkor sem, most sem lehetett egyetlen szót sem kihúzni. Elmondják neki, mit mondott a rendőrségen a gyerek: Édesapja eseten­ként be szokott rúgni, ilyenkor az anyával rend­szerint csúnyán veszeked­nek. Letagadja. Mondja, hogy a férje hazaadja fizetését, rendesen dolgozik, a vasút­nál rakodómunkás... Köz­ben jobbra néz, balra néz, az asztalra mindenhová, — csak fölfelé nem. A cipész Z. nevelőapja. Vigyázzba vágja magát. — Tisztelt főhadnagy elv­társ! — dadogja katonásan. — Nagyon szeretem a gye­rekeket. va, hogy ki lehet a szakértő. A tsz ezt maga választja meg, felkérheti a munka elvégzéséhez akár a szom­széd község tsz-ének jó ké­pességű. gyakorlott könyve­lőjét, főkönyvelőjét is. Min­denesetre célszerű, ha a termelőszövetkezetek ilyen vonatkozásban kikérik a ta­nácsok, területi szövetségek véleményét, igénylik a se­gítséget. A szakértőnek ter­mészetesen szakértői díjat kell fizetni, de ez még min­dig kevesebb annál, ami adódhat abból a kárból, ha egy tsz rossz mérleget ké­szít. NEM ÉRDEMTELEN is­mételten kijelenteni, hogy a pontos zárszámadás az 1968 évi gazdálkodás. sőt több év gazdálkodásának az alapja. Nem csupán azért, mert e szerint bírál­ják el a folyósítandó hitele­ket. dotációkat, de azért is, mert a pontosság, kendő- zetlenség bizalom kérdése. Korábban volt rá példa, hogy tsz-vezetők népszerű­ség hajnászásból, spekulá­cióból fiktiv adatokat al­kalmaztak. Ez még mindig megbosszulta magát, a jö­vőben méginkább így lesz. Fiktív forgóalapra nem kap hitelt a tsz. Ez viszont a gazdálkodásban okoz majd zavart. A döcögő gazdálko­dás viszont a tagság ked­vét befolyásolja és a nép­szerűségből könnyen nép­szerűtlenség válik. MINT EMLÍTETTÜK, az idei gazdálkodási év nehéz volt. A pénzügyi rendeletek és minden rendelet ezt fi­gyelembe veszi. Csak egy dolog, rendelet van arra, hogy az elemi károk miatt ha egy tsz a tervezett jö­vedelmének 80 százalékát nem érte el, úgy a jövedel­met differenciáltan állami támogatással 80 százalékra kiegészítik. Károsodás tehát a tsz tagságát nem éri. Túr-ágat nak illetve átadnak decem­ber végéig. A tiszaberceli szivattyútelep üzempróbáját december 21-én tartják. A régi, mintegy 70 éves gőz­gépeket modern elektromos gépekkel cserélték ki. December 28-án nyitják meg a nagyari Túr-ágat. A 6 millió forintos beruhá­zással felépült zsilip és osz­tómű jelentősen bővíti majd a Túr belvízfőcsator­na lefolyási lehetőségét. A holt Túr torkolatánál fel­épített zsilipet, Petőfi fájá­ról, Petőfi’ zsilipnek nevezik eL Zsebéből kikandikál a pálinkásüveg. * T. szülei elváltak, de most is együtt élnek, egy lakásban. A szobában az asszony a két gyerekkel, a konyhában — uralom alatt tartva a fürdőszobát is — a volt férj. Ebből van a sok baj. A férj nem enged vizet venni, a szomszédból kell kunyerálni. Rendőrség, bíróság, minisztérium, ta­nács... Meg verekedés. — Négy osztályig jó ta­nuló volt T. — mondja az asszony — Négy év óta, hogy mi cirkuszolunk, az első kiabálásra kékül-zöl- dül» és bemtnekül a WC-be. Nem könnyű az asszony élete. Három műszak a konzervgyárban, a gyere­kekkel is el szeretne tölte­ni valami ic.őt, ugyanakkor alig múlt harminc, még egészen fiatal... És együtt Szerdán közölték a lapok az Országos Tervhivatal el­nökének és a pénzügymi­niszternek az illetékes mi­niszterek egyetértésével ho­zott rendeletét, amely az ipar arányos területi fej­lesztéséről, s a fővárosból való kitelepülést segítő in­tézkedésekről szól. Ez s rendelet nagy jelentőségű hozzájárulás az elmaradott iparú megyék fejlődéséhez, s különösen hasznos hozzá­járulás ahhoz, hogy Sza- bolcs-Szatmár segítsen mun­kaerőfoglalkoztatottsági gondjai gyorsabb felszámo­lásán, ami alapja más irá­nyú elmaradottsága meg­szüntetésének is. Nemes Imre elvtársat, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettesét kerestük fel. — Mit Jelent me­gyénknek ez a rendelet? —- Szabolcs-Szatmár me­gye iparilag igen elmaradott terület, s foglalkoztatottsági problémáink az elmúlt évek nagyarányú és egész­séges fejlesztő munkája el­lenére is közismerten na­gyok. Megyénk vezetése, párt és tanácsi szervet, a képviselők megyei csoportja sokszor foglalkozott a hely­zet javításával. A gondok megoldásáról intézkedett a Politikai Bizottság Szabolcs- Szatmár jövőjével kapcso­latos határozata, a kormány már korábban Is. Ennek nyomán erőteljes iparfej­lesztési folyamat indult meg megyénkben, amelynek pél­dáit a gumiipar, a tisza- vasvárl vegvipar, a fehér- gyarmati építőanyag! par, a vásárosnaményi faipar és még sok más terület egész­séges fejlesztése mutatják. Most, hogy országos ésegy­a lakásban a részeges em­berrel. — Sokszor megvert. Per­sze, én sem voltam szent. Mégis igyekszem a gyere­keknek mindent megadni, de egyet én sem tudok: a nyugalmat. Őszinte, nem mentegető­zik. — Első férjem szülei tir­pákok voltak, nem tetszett nekik, hogy én dauerral meg rúzzsal járok. Meg akartam mutatni, hogy másnak is kellek. Tudtam második férjemről, hogy iszik, de nem bántam, csak többet beszéljen mint az első, mert az nagyon unal­mas volt. Nem szerettem, mégis hozzámentem. S ki* vei toltam ki? Magammal. Meg a két gyerekkel, akik megszülettek. — A fiú azt mondta a kihallgatáson, hogy 5 nem szeret otthon lenni, mert neki nincs is otthona. — Valóban ezt mondta? séges intézkedés is született a területi arányos fejlesz­tésre, ez újabb kedvező le­hetőségeket teremt Szabolcs ipartelepítése meggyorsítá­sához. — Vannak-e már elképzelések arra, ho­gyan él majd a megye a megnövekedett támo­gatással? — Eddig is jelentős ered­ményeket értünk el az or­szágos szervek segítségével. Most, hogy a Gazdasági Bi­zottság felhatalmazta az OT-t, hogy például 1968- ban százmillió forintot for­dítson az elmaradott terü­letek ipartámogatásárá. a segítőkészség újabb szép példájával találkozunk. Az országos támogatás egyötö­dét, 23 milliót megyénk kapja. Ebből a pénzből a tanács támogatja a már megkezdett beruházásokat — mint az üvegtechnika, a nyíregyházi cipőgyár kettes üteme és a Nyírbátori Vas­tömegcikk Vállalat beruhá­zásainak befejezését. A bu­dapesti hajtómű és felvonó­gyárral is megállanodtunk, hogy a VAOÉP egy részét átadjuk, amit ők 90—100 millióval fejlesztenek kon- vejor és felvonók gyárává. Ez összegnek 20—25 száza­lékához országos támogatást (vissza nem térítendő hi­tel*) kap a gyár. s mi is se­gítjük a hatszáz fős fei’esz- tést iparfeilesztési keretünk­ből. A jövő évi elképzelések szerint Mátészalkára tanszer profilt telepítünk le Buda- pes*ről. s Kisvárdán is új terméket vezetünk be helyi­ipart vállalatunknál e pénzből. Segítjük ugyanak­kor a ruhagyár bővítés! munkálatait is 1970-ig éven­te másfél milliós összeggel. •— kételkedik, s csodálkozik az asszony. Mikor megerősítik neki, sírni kezd. * öt gyerek — 6t ésaiád. Nem véletlen, hogy a há­rom bemutatott esetében elvált szülők gyermekeiről van szó. Mind az öt család ilyen, legtöbbször mindkét szülő elvált, két esetben csak az egyik. Innen szöktek meg, ebből a környezetből akartak ki - szakadni ezek a gyerekek. Szökés közben elkövettek egy kisebb bűnt is. Je ezért őket nem lehet megbüntet­ni, mert még annyira fia­talok. * A sötét folyosón némán állanak a szülők, várják hogy újra behívják őket Csend van. Ezt a csöndet töri meg T. anyja s elgon­dolkodva. halkan megszólal — Mi vagyunk itt a vád­lottak, nem a gyerekek. Km István elnök helyettesével — A rendelet sze­rint Nyíregyházán kívül Mátészalka, Kisvurda és Nyírbátor ipartelepí­tése számíthat kedvez» méuyes hitelre és álla­mi dotációra. Mit jelent ez a négy településnek? — E helyek a távlati re­gionális elképzelések szermt központi szerepet töltenek be. Ide összpontosítjuk első­sorban az ipart, a kulturális intézményeket, a kereske­delmet, s ez urbanizációs szempontból is nagy jelen­tőségű. Nem véletlenül esett e helyekre a válasz'**: megvan a városias mae * z ipar magja is. A rendelke­zés intézkedik arról, hogy e helyeken kell elsősorban növelni a foelalkoztctottsá- got. Az itteni beruházásokhoz államunk nagy támogatást nyújt az illető vállala'rik. — A határozat utal rá, hogy a kitelepítésre ítélt pesti vállalatok a Fővárosi Tanácstól is kaphatnak támogatást. — Ezzel is növelik a ki­település meggyorsítására irányuló kedvet. A főváros ezt évi százmillióval segíti. Úgy gondoljuk, hogy már a közeljövőben kapcsolatot keresünk Nagv-Rudanest tanácsával, hogy ezen a pénzen is segítsük a szabol­csi gondok enyhítését. Ugyanakkor tárgyalni aka­runk a vidékre kerülő pesti gyárakkal is: jöjjenek Sza­bolcsba. — E négy települé­sen kívül nem tervez­nek ipari létesítményt? K. I. — De igen A rendelet utal arra. hogy bár az em­lített helyeken a legcélsze­rűbb a telepítés, s ehhez iár állami dotáció, a tanács másutt is fejleszthet ipart, hite’kedvezmény ez ese’ben is jár. Ilyen terveink van­nak pl. Nagykállóban és Fehérgyarmaton, de másutt is. És természetes, hogv ezek után is kapunk kormárvza- tilag elhatározott egyedi be­ruházásokat, mint például a közeliövőben telepítendő nyíregyházi hullámpapír- gyár, vagy a mátészalkai al­matároló kombinát A fent elmondottakon kívül a me­gyének természetesen ren­delkezésre áll saját feilesz- iési alapja is. amivel ez­után hatványozottan aka­runk élni. Esősorban úgy, hogy az összegeket nem ap­rózzuk el. azt az eddiginél koncentráltabban. hatéko­nyabban áJlíthik az iparosí­tás szolgálatába. E törek­véseink. s a rendeletek nyo­mán megnyilvánuló állami támogatás eredményezheti, hogy a jövőben — 1970-ig — újabb ezrek állhatnak munkába Szabolcs-Szatmáf megye fejlődő iparában. K. 1 Seres Ernő Megnyitják a nagyari öt gyerek megszökött

Next

/
Thumbnails
Contents