Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

Áz ideális NO VÁLASZOL: a költő, a színész, a filmrendező, a ruhagyár igazgatója és a sportoló Esztendőtől búcsúzva a szokásos „leltárkészítésnél1 nemcsak a főkönyvet nézi át az ember: a sugaras, önfeledt pillanatokra is gondol, az ajándékba ka­pott mosolyokra, a gondos­kodó, vagy vigyázó kézmoz­dulatokra a homlokon, a gallér félrecsúszott nyak­kendőjén — milyen is "volt ö, az ideális nő az elmúlt évben. A lmod a és Pigment Úgy mondjuk: az elmúlt évben. Mert minden évnek kornak más és más az ide­álja. Jókai még a Névtelen Nőt „Almodénak” nevezi, ó ebben a típusban látta az ideálist, akit egész életünk­ben keresünk, de sohasem találunk meg, csak álmo­dunk róla. A századforduló lázas, válságokkal teli korá­nak is csinált, hazudott tí­pus volt az ideálja, ahogyan akkoriban mondták: „A pigment nő”. A túlzásokat mindenben hajszoló típus: a strandon (akkor ez még merész dolog volt) vörösre, csokoládéra magát égető (innét a név: pigment) nő. Szép Ernő meg is verselte: „Augusztus, augusztus, A íesült hölgy a gusztus”. Külsőben is más és más volt az ideálja minden kor­nak. A XII. század szőke hajú kislábú nőideálját a XIV. században már túloz­ták is: manapság vérsze­génynek mondanák azt a szűk mellű, sápkóros fajtát, amire azt mondták, hogy ez az ideál. A reneszánsz vér­bő atmoszférájában kigöm- bölyödtek, a XVIII. szá­zadban már apró lábú. fi­nom figurákká rajzolódtak. Es milyenek lettek 1967- ben? Mi most nem aka­runk „törvényt ülni”, meg­fellebbezhetetlen szabályt megállapítani. Nem akar­juk leszögezni: 1967-ben ez és ez volt az ideális nő. Csak arra voltunk kíván­csiak, hogy öt ismert (és gondoljuk: nőket ismerő) férfi mit tartott 1967 -ben ideális hőnek. Aphrodité örök Kezdjük a költővel, De- vecseri Gábor Kossuth-dí- jas költőnk ezt mondja; — Konzervatív vagyok. 1967-ben azt az ideális nőt, akit a görög mitológia an­nak kinevezett, továbbra is meghagynám „tisztségében”. 1967 és minden idők ide­ális nője: Aphrodité. Azon kívül, az ismeretes jó tulaj­donságain kívül, amelyek róla a költészetben olvas­hatók, az a hallatlan elő­nye is megvan, hogy ki-ki mindig azzal helyettesítheti, akit akkor a legideálisabb nőnek érez. A színész, Rátonyi Róbert Olaszországban találkozott az ideális nő egy szép vo­násával, amelyet egy szó­val így fogalmazhatunk meg: az állhatatosság. így meséli; Súlya van az éveknek — Olaszországban, Tri­esztben vendégszerepeltünk, amikor az egyik családnál bemutattak egy friss moz­gású, kedves kis öreg höl­gyet, aki százegy éves volt. Ebéd után a feketénél az­zal büszkélkedett — és ezt nem tréfaként, csattanó­ként mondom — hogy ő még soha nem csalta meg a férjét. Na most már azt gondolhatnánk, hogy Tri­esztben én „a” hűséggel ta­1961 december 2*4. lálkoztam. Nem. Ugyanis a néni kifejtette, hogy nem erényességével akar ő hen­cegni, hanem azzal, hogy ilyen sok év után sem csal­ta meg az urát, holott min­den elszállt év után sokka! nehezebb a hűség. Igaz, ugyan, hogy most harmadik férjével él. aki nálánál negyven évvel fiatalabb, de a lényeg az, hogy minél több évig él valaki együtt, annál nagyobb a próba. Nemcsak hűség van, ha­nem az éveknek súlya is van. ö arra büszke, hogy százegy éves koráig is min­dig állhatatos maradt. Va­gyis én 1967-ben valóban találkoztam egy jellemvo­nás megtestesült matuzsá­lemi korú hordozójával. A filmrendező — Bacsó Péter, A nyár a hegyen rendezője — ezt mondja: Aki nyugtalanít — En a nőnek, illetve az ember párjának azt a tu­lajdonságát találtam az el­múlt évben ideálisnak, amellyel munkára, alkotás­ra, „nyugtalanítja”, hajtja az ember. Ez az ideális nő: a feleségem volt. ö volt az, aki munkámnak, de egész gyarló lényemnek azokat a „rejtett hibáit” is tudta, amiket magamnak sem mertem bevallani. És az ő meglehetősen kellemetlen módján ezeket a szemembe mondta. Akkor dühös vol­tam rá, de ilyenkor, ami­kor az ember számba vesz egy évet, nem tarthatok fontosabbnak mást. csak őt, aki állandóan a dolgaim fe­lülvizsgálatára serkent, aki soha sem hagjr elégedetten nyújtózkodni, aki változás­ra, hajlékonyságra, türel­metlenségre inspirál, egy­szóval: az ifjúságra. Aki át­lát rajtam, és mégis kitart mellettem. Megkerestük azt az em­bert is, aki a nőket „öltöz­teti”. A Május 1. Ruhagyár ugyanis minden második nőnek „szab kabátot”, és az egész világra elküldi termékeit. Kovács József a gyár vezérigazgatója ezeket mondta: Fél számmal csökkent — Hatvanhétben, ha tré­fásan, de mégis komolyan mondanánk: az ideális nő átlag fél számmal csökkent. Egyre kevesebb ötvenes számozású ruhát, kabátot készítünk, az átlagos, ide­ális méret a: 48, 46-os szá­mozás lett Kilóban kifejez­ve, ez pedig hatvan, hat­vanöt kiló. Teltkarcsú .lett az ideál, s ez a magyar nőknél nem a „hozzáhízást” jelenti, hanem az étkezés­ben a kis kontrollt: kicsit soványabbak lettek az el- műit esztendőben a nők, a párizsi ideál irányába toló­dott el a súly és a derék- bőség. S mindez nemcsak a ruhagyár vezérigazgatójá­nak szemellenzős szakvéle­ménye, hanem a férfié is. Ugyanis megválva a nők a felesleges egy-két kilótól: szebbek, egészségesebbek lettek. A versenysportoló, a sok­szoros olimpiai és világbajnok vizipólós, dr. Kárpáti György így vélekedik 1967 ideális nőjéről. — Én találkoztam szeren­csémre 1967-ben az év ide­ális nőjével. Gyönyörű. Ma- neken és fotómodell. Ennek ellenére derékbősége most 110 centi, s tavalyi súlyánál tíz, tizenkét kilóval több. Persze, hogy tudják kiről van szó: a feleségemről. Első gyerekünket várjuk, mégpedig az újeszíendőben, januárban. így hatvanhét ideális nőjének a kismama típust tartom. Bármilyen szép is legyen az a nő — még ha maneken, filmsztár is — ha mama lesz, még szebb lesz. Kőbányai György %ök kenőm euteisebb 20 millió rtnkonstfukáóra A Demecseri Keményítő Gyár rekonstrukciója során 20 millió forintot építenek be. A munkálatokat a terveknek megfelelően végzik. Hammel 3. felv. Nagy munkában a kereskedelem Leltározások közben is zavartalan lesz az ellátó* A január 1-én életbe lépő árintézkedés rendkívüli erő­feszítést igényel a kereske­delem dolgozóitól. A leltá­rozás már december 27 -én megkezdődik, s miután a boltok jelentős része január másodikén a lakosság ren­delkezésére áll,- a második ütem e napon veszi kezde­tét. Tájékoztatás szerint vá­rosrészenként, illetve közsé­genként gondoskodtak arról, hogy ahol két, vagy több üzlet van, az egyik leltáro­zása alatt a másik a lehető - ség szerint tartson nyitva. Ahol csak egy bolt van, lerövidítik a leltározási időt, de az alapvető élelmiszerek­ből az ellátást mozgóárusi rendszerrel oldják meg. A lakosság zavartalan el­látásáért a hús-, kenyér- és tejboltok szilveszter és új­év napján leltároznak, s ja­nuár első munkanapján már kinyitnak. Nyíregyházán de­cember 31-én is nyitva tart a Zrínyi Ilona utcai kávé­tea, a Kossuth téri édesség, < a Zrínyi Ilona utcai trafik, a Dózsa György utcai tej és a Búza téri tej és ke­nyérbolt. A fűszer csemege boltok is felváltva leltároznak, így az ellátásban nem lesz fennakadás. A legnagyobb nyíregyházi egységek — a Csemege, az Északi - és a Déli Alközpont áruházai — szil­veszterkor és újévkor lel­tároznak, újév után már árusítanak. Nehezebb a helyzet az iparcikk szakmában, ahol egy-egy bolt leltározása hosszabb időt vesz igénybe. A járásokban ez időben is nyatva tart egy üzlet, Nyír­egyházán a Nyírségi Aruház a két ünnep között leltároz, s január 2-án kinyit. Az iparcikkboltok egy része ugyancsak a fogyasztók rendelkezésére áll. A boltok mindegyike kifüggeszti a leltározási idejét a tüzelőellátás Nincs hóakadály Hazai tűzifa — korlátlanul Készenlét az ünnepek alatt Az utóbbi hetekben némi nyugtalanságot okozott a lakosság körében, hogy egyes tüzelőanyag-telepeken nem az igényeknek megfe­lelően szolgálták ki a sze­net Érdeklődésünkre a TÜZÉP Vállalat központjá­ban megnyugtató váíaszt kaptunk; a problémák csak átmeneti jellegűek voltak, s a jövő évre vonatkozóan kedvezőbbek a kilátások. A vállalat ugyanis — az új gazdaságirányítási rendszer szellemében — már köz­vetlenül a bányákkal kötöt­te meg a jövő évi szállítási szerződést. Ennek eredmé­nyeképpen sikerült olyan választékot biztosítani, ami­re még nem volt példa. A jövő évre szerződött szénmennyiség 350 000 ton­na. Ez a megye szükséglete, beleértve nem csak a TÜZÉP, hanem az fmsz-te- lepeket is. A szerződésileg biztosított szénfajták meg­oszlása; 180 000 tonna bor­sodi, 100 000 tonna ózdvidé- ki, 50 000 tonna nógrádi, 20 000 tonna dunántúli, do­rogi és tatai brikettből 10 000 tonnára kötöttek szer­ződést. A központi fűtések­hez is lesz elegendő koksz. Iszapszén és lignit szállítá­sára a vállalat jövőre nem kötött szerződést (Csak kü­lön igényre szereznek be.) Bár tűzifából már az idén is minden igényt ki tudtak elégíteni, a szükség­letet jövőre is szerződésileg igyekeztek biztosítani. Jö­vőre a teljes mennyiséget hazai erdőgazdaságokkal kötött szerződéssel biztosít­ják. A 27 000 tonnás szük­séglet 70 százalékát a Nyír­ségi Állami Erdőgazdaság, a többit zempléniek szállítják. Ez módot tó arra, hogy a lakosságnak csak kilenc­ven napos vágásból eredő száraz árut szolgáljanak ki a telepek — megkötöttség, korlátozás nélkül, a kért mennyiségben, külön is. Sárguló „Nyíreidéi?’ la­pok karácsonyi számait for­gatom. December végi pél­dányaiból ilyen címek har­sogják az évi egyszeri sze- retetet: „Kegyes adomá­nyok” — „Az árvák kará­csonya"^. Tekintetesek, nagyságosok, kegyelmesek ne­vét örökítették t hírrovat ólomsorai, s minden név és titulus után valamennyi korona, illetve pengő do­kumentálta a nemes nagy­lelkűséget. Az idő enyészetébe ve­szett „szeretet” hírei mellé két mai történet: A megyei gyermek- és A korábbi híresztelések­kel ellentétben a szén és a tűzifa ára nem emelkedik. Továbbra is segítséget nyújt a vállalat a tsz-eknek ab­ban, hogy vagontételben, kért helyre és időre meg­kapják a szenet Ilyen se­gítségadást tesznek lehetővé a különböző szerveknek, azok dolgozóinak, vagy akár egyéni igénylőknek is. Kö­zölték még, hogy az átme­neti zavarok teljes meg­szüntetésére a jövő év első negyedére kétezer vagonnal több szenet igényeltek, mint az elmúlt év azonos idősza­Uj ságok, folyóiratok, rá­dióállomások hírügynöksé­gek írtak, hallattak erről a kézről. A világ minden tá­ján felfigyeltek a látó, olva­só kézre. A szenzációéhes nyugati lapok a különleges­ség, a misztikum szimatjá­val, az orvostudósok, neves pszichológusok a tudomány csodákat nem ismerő vizs­gálatával kutató szenvedé­lyével, a kétkedők az irónia, a cinizmus kíséretében olvas­ták a híradásokat S hogyan fogadta mind­ezeket Árvái B. Gusztáv, a mátészalkai „híres ember”, az ÉRDÉRT Vállalat dol­gozója? Ö rendelkezik az­zal az egyedülálló képesség­gel, hogy bekötött szemmel is lát, olvas, mint más em­ber nyitott szemmel. Kezét tartja az eléje tett tárgy fölé harminc-negyven centi­méterre... — Egy kicsit elfáradtam. Néhány hónapig betegesked­tem. A szívem... Négy éve ismerte meg a közvélemény Árvái B. Gusz­táv nevét. Azóta — a fele­ségével összeszámolták — ifjúságvédő otthonban Szed- Iák András igazgató aszta­lán terebélyes csomag és egy levélke fekszik. „Ked­ves Igazgató Bácsi! A cso­magot egy olyan kislánynak tessék adni, akit nem igen látogat meg senki." Az alá­írás: Sméger Annamária. Budapest, IX. Thaly Kálmán U. S0. A kívánság teljesült, a csomag tartalmát — szebb­nél szebb ajándékokat — Lakó Erzsébet tízéves árva kislány Icapta. Öt soha sem látogatják. A csomagok már három éve minden karácsonyra A négynapos hóesés nem állította különösebb feladat elé a KPM felkészült hó­ügyeletét. Hét hójelzőállo- más működik a megyében: Nyíregyházán, Kisvárdán, Vásárosnaményban, Köl­esén, Fehérgyarmaton, Má­tészalkán és Nyírbátorban. A nyíregyházi központtal rend. szeres összeköttetésben van­nak. Hóakadály eddig nem volt, bár a szatmári részeken a lehullott hó vastagsága el­éri a 30 centimétert. Az utak rendkívül síkosak. A közúti igazgatóság munkásai folya­matosan sóval szórják a 4. számú főközlekedési és a 41- es, vásárosnaményi utat. A nyírségi részen kisebb a hó, egyes helyeken vannak csak átfúvások, de ezek sem ha­négyszázhetvenegy orvos, tu­dós, tudományos kutató ke­reste fel nagydobősi laká­sán, s munkahelyén a má­tészalkai ÉRDÉRT Vállalat­nál. A világ sok országának tudósa utazott Mátészalká­ra, közte a távoli Indiából is, hogy tanulmányozzák a párját ritkító biológiai je­lenséget. Számos tudós mű­szerekkel érkezett, s a kí­sérlet alatt regisztrálta is a szervezet működését. Külföl­di meghívásokat is kapott Árvái B. Gusztáv. „Hisz ez óriási”, — kiál­tott fel a cseh dr. Hiszi professzor. Huszonnégyszer több elektromosság van a szervezetében, mint más em­bernek. Az indiai professzor is elsősorban a szervezet elektromosságában vélte fel­fedezni a kéz látóképessé­gét, szerinte a kezek anten­naként működnek, a kibo­csátott elektromos sugárzás­nak köszönhető a környezet érzékelése. — Sajnos megviseltek a kísérletek, a kíváncsiskodás. így kerültem kórházba. megérkeznek. Hogy ki ez az Annamária? Egy budapesti kislány... A másik történet színhe­lye is a gyermekvédő ott­hon. A napokban néhány fiatalember cipekedett egy kilenckilós csomaggal. Sza­loncukrot hoztak, ajándék­ba. Kik voltak? Az igazgató sem tudja pontosan. A ne­vüket nem mondták. Csak annyit tudnak róluk, hogy a Nyíregyházi Almatároló valamelyik szocialista bri­gádjának tagjaid Szilágyi Szabolcs ladják meg a 20 centimé­tert A hómentesítésre 39 hó­takarító jármű, ekék, ma­rók stb. állnak készenlét­ben. Az utak salakozását, sózását 17 gépkocsiról vég­zik. Az igazgatóság 300 em­bert tud mozgósítani bár­melyik időpontban, szükség esetén pedig rendkívüli hó­munkásokat is felvehetnek. Az ünnepek alatt ügyele­tet tartanak. 23-án 13 órá­tól részleges készenlét lesz. Minden egység területén egy hótakarító jármű és a fő­útvonalakon egy gépkocsi jár rendszeresen, amelyről a csúszásgátló anyagokat szór. Iák az úttestre. Az alsóbb rendű utak veszélyes helye­in az útőrők kézi szórással csökkentik a síkosságot. Pihenésre, nyugalomra van szüksége az ötvenhét éves embernek. Munkahelyén, ahol mint kultúrfelelős dol­gozik, féltön vigyáznak rá. Az egykori nagyváradi szí­nész, aki ismerte Ady End­rét is, hasznos tanácsokkal látja el a munkás-színját­szókat, kórustagokat. És me­sél a felszabadulás utáni el­ső színházi előadásról, 1944 december 25-éről. — A János vitézt adtuk elő a beteg szovjet katonák­nak. Árvái B. Gusztáv 1944- től 1954-ig volt a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Itt- mutatta be először a nyil­vánosságnak, — sebesült szovjet és román katonák­nak — különleges képessé­gét. Huszonhét évvel ezelőtt egy szembekötősdi játéknál döbbent rá, hogy lát, bár­hogyan is kötötték be a sze­mét. Megijedt, ideggyógyá­szokhoz fordult. Aztán évekig igyekezett elfelejteni mindent, félt, hogy szerve­zete tönkremegy, egy-egy kísérlet nagyon kimerítette. — Aztán az utóbbi évek­ben megpróbáltam, tudom-e még. Ekkor hallottunk elő­ször arról a szibériai lány­ról, aki hasonló képességgel rendelkezik. Gondoltam, hát­ha én is segítek a magam f esetével a tudósoknak. Azóta a tudományos vi­lág egyik szenzációja a „lá­tó” kéz. Egyes tudósok a látóidegek kifejlődését felté­telezik a kézben, mások az erős elektromos telítettség­gel magyarázzák a rendkí­vüli képességet. Ma még megoszlanak a vélemények, de a tudomány eloszlatta a „csodálatos kéz” legendáját, bebizonyította, az ilyen és hasonló jelenségek biológiai, anyagi természetét. A „világhíres” kéz pedig tovább dirigálja az ÉRDÉRT Vállalat kórusát, irodalmi színpadát. S búcsúzik „hi­vatása” szerint: kemény kéz­fogással. „izeidet i&aata“ kában. ti — Kézfogás a világhíres kézzel Pán Gém

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents