Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

A MEZŐGAZDASÁG bruttó termelése 1967-ben a múlt évi színvonalnak megfelelően alakult, az élelmiszer- ipar termelése 7—8 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 1—2 százalékkal haladta meg az 1966 évi szintet. A legfőbb gazdaságpolitikai, illetve termeléspolitikai célkitűzéseit a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az elsődleges faipar teljesítette, '

Az 1967-es esztendőben kiemelkedő eredmények születtek a kenyérgabona termesztésében, a búzatermésátlag kataszteri holdanként 14,8 mázsa volt. Ez hazánkban rekordnak számít. A kenyérgabona-termés meny- nyisége 21, a rizsé 30, aa árpáé és takarmánybúzáé 16, a zabé 19, a gyümölcsé 5, az egyszer fejtett boré 30, a zöldségtermés mennyisége pedig 2 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az 1966 évinél viszont kisebb volt a takarmánygabona össztermése. A mezőgazdaságot legérzékenyebben az érinti, hogy a kukorica termése 27 százalékkal lett kevesebb az előző esztendeinél. Ugyancsak kisebb volt a termés cukorrépából, rostkenderből, napraforgóból és a szálas takarmányokból.

Ax állatállomány számszerűen valamennyi állatfajnál — a ló kivételével — meghaladta, vagy azonos volt az 1866 évivel. A szarvasmarha-állomány 3, a sertésállomány 6 százalékkal nőtt. A vágóiállat termelése összességében nem érte el az előző év szintjét; mintegy 2 százalékkal maradt alatta. Ezen belül a vágómarha-termelés ugyan mintegy 4, a vágóbaromfi 6 százalékkal volt magasabb viszont a vágósertés 7, a vágójuhterme- lés pedig közel 10 százalékkal volt kevesebb az 1966 évinél. A tej és tojás termelése meghaladta a tavalyit; 6 illetve 8 százalékkal. Ez részben összefügg az állatállomány növekedésével, de mégin- kább azzal, hogy az állattenyésztés főbb termelékenységi mutatói is javultak. Így az 1 tehénre jutó átlagos tejhozam 2450 litert, míg az 1 tojótyúkra jutó tojásho- zam 100 darabot ért eL

az Állam szamára

felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége 4,4 százalékkal haladta meg az 1966 évit. A termelés, és a felvásárlás elért eredményei kifejezésre jutottak az élelmiszeripar egyes ágazatainak termelésében is. Legfőképpen abban, hogy az élelmiszeripar termelése 7—8 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar egészén belül a cukoripart kivéve valameny- nyi iparág termelése felülmúlta az 1966 évit.

Ennek következtében tovább javult a lakosság ellátása élelmiszerekkel, emelkedett a fogyasztás színvonala. Az 1 főre jutó évi fogyasztás húsból (hallal együtt) 53 kg-ot, vajból 1,2, cukorból 32 kg-ot, tejből (vajjal együtt) 136 litert, zöldségből 82, burgonyából 90 kg-ot, borból 34, sörből 50 litert, tojásból 202 darabot ért el.

A IX. PÁRTKONGRESZSZUS agrár- és szövetkezet- politikai intézkedéseit parasztságunk, a mezőgazdaság és élelmiszeripar dolgozói megértették, magukévá tették. Mindezek nyomán tovább növekedett a termelési kedv. a parasztság politikai aktivitása Jó hatással volt a parasztság politikai aktivitására, termelési kedvére a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusa. A kongresszus előkészületei, majd pedig a területi szövetségek megalakítása idején kibontakoztt széleskörű eszmecsere, jól szolgálta az ebben az évben született nagy horderejű intézkedések megértését. Parasztságunk ezeken az eszmecsereken tanúbizonyságot tett politikai érettségéről, arról, hogy helyesli és követi pártunk, kormányunk politikáját. Az eredményekben természetesen benne van az ár- intézkedések kedvező hatása, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar műszakianyagi ellátásának javulása, a dolgozók jövedelmének, életszínvonalának emelkedése. Az 1967-es esztendőben alkalmazott ösztönzők nagy többségükben kellően segítették mind az üzemianyagi érdekeltség, mind pedig a személyes anyagi érdekeltség fokozását. Ezek az intézkedések már összefüggnek a gazdaságirányítás reformjával. Ha még nem is bontakozhattak ki megfelelő mértékben, de már segítették az önállóbb vállalati gazdálkodás kialakulását, elsősorban a termelő- szövetkezetekben. Növelték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pénz bevételeit

AZ IDEI ESZTENDŐ sem

volt azonban problémamentes sem a mezőgazdaságban, sem pedig az élelmiszeriparban. Igaz a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége megszilárdult, eredményesen zárja az évet. A termelőszövetkezetek egyharmada, az állami gazdaságok egyötöde azonban továbbra is alacsony színvonalon gazdálkodik. Ezekben a gazdaságokban magasak a költségek, alacsony a gazdálkodás hatásfoka. A sertéshús-termelés növelésében csak kezdetleges eredmények vannak, Alacsony a takarmányok, főképp az abraktakarmányok hasznosulása.

A rét- és legelőgazdálkodásban is szerény az előrehaladás. A mezőgazdasági nagyüzemek és az értékesítő, feldolgozó, felvásárló vállalatok kapcsolatában van ugyan fejlődés, de ez sem kielégítő. A termelőszövetkezetek tevékenységi köre szűk. A különféle vállalatok kooperációjában, együttműködésében sok még a tennivaló.

E problémák megoldása a következő időszak legfőbb feladatai közé sorolható és i kapcsolatosak a gazdaságirányítás új rendszerének célkitűzéseivel is. Eddig számos intézkedés történt a kedvezőtlen tendenciák fokozatos felszámolására. Az új termelőszövetkezeti törvény, a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvény, a mező- gazdasági nagyüzemek állami támogatásának új rendszere, a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlási árának 8 százalékos emelése, a fogyasztói árváltozások, a földadó új rendszere mind azt szolgálják, hogy a kedvezőtlen jelenségek fokozatosan megszűnjenek és így a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar lehetőségei jobban hasznosuljanak. Javuljon a gazdálkodás hatásfoka, hatékonysága, csökkenjenek a költségek.

AZ EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK kedvező hatásával már a legközelebbi időben számolunk is. Ezeket veszi figyelembe a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1968 évi terve, célkitűzése. Arra számítunk, hogy 1968-ban 1967- hez hasonlítva, a mezőgazdaság termelése 3—4 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk volumene 4 százalékkal, az élelmiszer- ipar termelése 5—6 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 4—5 százalékkal nő. Célkitűzéseink feltételei

reálisan adottak, illetve megteremthetők. Adott a gyakorlatban is kipróbált helyes agrárpolitkánk, az új mechanizmus teremtette lehetőségek, a termelési kedv és a jó politikai hangulat. Adott az is, hogy az idei év őszén a kenyérgabona vetéstervi előirányzata teljesült. Az őszi mélyszántást a gazdaságok nagy többsége teljes egészében elvégezte. Adott az is, hogy széles közvéleményünk elfogadta és megértette a gazdaságirányítás reformjának szükségességét. A mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari vállalatok (szövetkezetek) kellően felkészültek az új mechanizmussal kapcsolatos intézkedésekre, teendőkre. Egyszóval a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kellően felkészült arra, hogy eleget tegyen az 1968-as esztendőben is a legfőbb gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai követelményeknek. Annak, hogy magasabb szinten tudja biztosítani a lakosság szükségleteit élelmiszerekben, s a legfőbb termékek tekintetében megfeleljen a külkereskedelem által támasztott igényeknek.

A MEZŐGAZDASÁG, Illetve élelmiszeripar termelése műszaki-anyagi megalapozását továbbra is központi feladatnak tekintjük. Ezzel számol a terv is. A beruházások egyötöde ezekben az ágazatokban valósul meg több. mint 10 milliárd forint értékben. Javul mind a mezőgazdasági mind pedig az élelmiszeripari üzérnek gépellátottsága. gépesítésük színvonala. A korábbi éveknél nagyobb lehetőségek kínálkoznak a műtrágya illetve a növényvédőszer ellátás területén is.

A feladatok nagyok, ehhez szükséges feltételek biztosítottak. Ezeket, ha jól hasznosítjuk, jól sáfárkodunk meglévő lehetőségeinkkel a célkitűzések túlszárnyalhatok és a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar 1968- ban is megfelelhet a várakozásoknak, eleget tehet a vele szemben támasztott követelményeknek.

ZÖLD ÚT Záhonyig l

— Halló, itt a százötven- hatos mérőkocsi! Alállomás jelentkezzék! Vétel.

— Halló, mérőkocsi! Itt a villamos alállomás. Vétel.

— A próbamenet indul Záhonyba. Nincs semmi probléma? Vétel.

— Nincs. Jó utat az első záhonyi villamosvonatnak!

LL_

A tisztelgő dudára felfigyeltek az utasok, akik vonatukra vártak a nyíregyházi állomáson. Sokan tudták, ez a duda azt jelenti, hogy a méltóságosan kék színű V—43-as villamosmozdony — először a vasút történetében — Záhony felé indul.

A V—43-ast — szaknyelven szilícium egyenirányí- tós villanymozdony — Szilinek becézik a vasutasok. Azért becézik, mert szeretik. A radiátor remek meleget áraszt a vezetőfülkébe, nem munka a vezetés, hanem kényelmes utazás.

A fülkét hangszigetelt fal választja el a motortól. Kisebb benn a zaj, mint a nyíregyházi villamosban.

I 2

A mozdonyvezető bordófekete csíkos, kárpitozott fotelszékben ül. Fiatal ember. A KPM-ből jött, mert a próbamenetnél ez a szabály. Magas, barna férfi Csárádi János, s fekete keretes szemüveget visel. Elegáns, ruháján egyetlen gyűrődés sincs, az inge hófehér.

Mellette áll a „hivatalos" mozdonyvezető. Egyenruhában. mert ez számára kötelező.

A jövő mozdonyveze*ője mégis a fehér inges elegáns ember. Itt már így is lehet dolgozni,

I 3

Robog, robog a vonat.

A V—43-as — ezt mérték — négyszáz méteren felgyorsult 110 kilométeres sebességre.

Keddre — 12 nappal határidő előtt — sikerült feszültség alá helyezni a vo- lalat Persze, ilyenkor idódnak kisebb hibák. Gödényben például a pályaépí- ésnél elszakították a védö- löldeléseket. Kijavították. Nmikor már feszültség fuAz első villanytmazaonnyal a határidő előtt s/készült pályás

tott volna a vezetékben, rájöttek, hogy valahol zárlatos. Mikor a hibát kiderítették, mindenki ezen nevetett: Demecserben hagyott valaki a vezetéken egy földelő rudat, amellyel a rakodóvágányokat szok*ák mentesíteni a feszültségtől, nehogy baj érjen valakit.

De az ilyen apró hibák gyorsan ki ugranak. A szakember azt mondja; kidobja magából a berendezés. Igaza volt.

LJ_

Robog, robog a vonat Záhony felé.

S végig, az egész vonalon megálltak egy pillanatra az emberek és nézték a hatalmas kék mozdonyt. Ilyent kedden láttak először errefelé. Kemecsén egy csapat, kisfiú állt az állomás előtt. Először nyitva felejtették a szájukat, aztán — zavarukban — tisztelegni kezdtek, együtt a vasutasokkal.

Komoróban, a gyönyörű új állomás térségében egy csoport olajos ruhás álldogált, s lerítt róluk, hogy gőzmozdonyon dolgoznak, vezetők és fűtők. Gépjeik a jegenyesor másik oldalán várták gazdáikat. A gazdák pedig arról tárgyaltak, lesz-e fél év múlva még gőzös ezen a tájon?

I 5

A pályán még látszik a sok munka. Van. ahol rakodót építenek a bulldózerek, másutt az állomás épületén dolgoznak. És ahol még nincs készen a második pálya, ott a helye fut sinűnk mellett. A régi faoszlopokról eltűnt a drót, árván me- redeznek az ég felé, egyikmásik meg is dőlt, mintha meghajolna a vörös viHanv- oszlopok előtt.

Demecsemél pályaépitők - kel találkozunk Az idő enyhült, bár így is hideg van. s ők dolgoznak. Mikor elsuhan mellettük a Szili, egy pillanatra mindannyian kihúzzák magukat.

L£_

ök, meg ezerötszáz társuk egyéves munkája van abban, hogy a kék Szili roFogalom, ami már ismeretlen

Régi karácsonyok inségmunkásai

Karácsonyi inségakció, inségmunka, inségsegély. E, ma már holt szavakról vallanak a mai húszéveseknek az egykoriak.

Bizonyítvány az ingyen mun káról

Dani Miklós. Ősz haj, nyílt, derűs arc. A harmincas évek derekán a vajai községi elöljáróságon állítottak ki részére egy megsárgult községi bizonyít - ványt. Aláírta a főjegyző, megerősítete Kubinyi főszolgabíró.

Próbálom megérteni, miért volt szüksége erre, hogy a három és fél esztendei ingyenmunkáról bizonyítványa legyen.

— Mert nem volt munka- alkalom. El akartam helyezkedni.

Abban a reményben, hogy egyszer majd fizetnek is a munkájáért.

— Egyszer lett volna egy kisegítői munkaerő állás Zalában. Megpályáztam. Nem kellettem.

Húszéves koráig nem tudta mi az, hogy zsebpénz.

öröm. Három és fél év után „kisegítő munkaerő” Egy évben már három-négy hónapban pénzt kap. Tíz- húsz-harminc pengőt.

— Egyszer, 1942-ben adott a főjegyző karácsonyi inségsegélyt. Talán tíz pengőt, ha jól emlékszem.

Dani Miklós, a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat igazgatója hamarosan doktor lesz. Már csak az államvizsgái vannak hátra a jogtudományi karon.

Jövőre a Csepel Autógyár részére kezdik meg a te- herpótkocsik és az utánfutók nullszériájának gyártását. Utána sorozatgyártás lesz belőle. 1970-ig ezerötszáz munkáslétszámmal dolgozik ez az üzem.

Munkások százait, technikusokat, mérnököket irányít

Ilyen is volt

Mikó János. A kislétai és a máriapócsi tsz-ek elnöke. Országgyűlési képviselő. Tekintete szigorú, emlékezni nem szeret.

ö is egykori karácsonyi inségmunkás.

— Gencsy Károly földbirtokossal együtt a községi elöljáróság adta. Kedvezni akartak, meg az elégedetlenséget levezetni. Jelentkezett a fél falu. Válogatták a legszegényebbeket, de rá volt-ott szorulva mindenki. Ezért csak 3—4 napra adbog. roboghat Záhony felé. Azaz Fényeslitkén megállunk. Óvatosságból szakaszonként kapcsolják a feszültséget. s utolértük. Ha baj van valahol, „a berendezés kidobja”, és akkor nem a mozdonyt éri. Várakozunk, azután zöldre vált a jelző.

Komorón. Tuzséron ugyanígy állunk. Szinte hihetetlen, hogy most már sehol ne legyen egy apró. dící hiba sem Hihetetlen, de a jelző itt is, ott is zöldet matat Azután Záhonyig, végig. mindenütt zöldet.

Záhony hosszú, kusza állomás. Mennyi baj lehetett itt a villamosítással! Vágányzár. de kevés a vágány, mennének a vonatok, de a vezetéket is állítani kellene, mindent rohanva, mert minden sürgős... Aztán mert nem megy, kiabálás, veszekedés...

Ezt képzelné az ember.

De csak képzelné, mert nem így volt. Ellenkezőleg, Miskolctól idáig itt értették meg egymást legjobban a vezeték építői, meg a forgalom dolgozói. Most csak annyit mondanak, ha ők is veszekedtek volna, sosem hálózza be a záhonyi állomást a villanyvezeték.

Szerény emberek.

I 7

Tóth Géza állomásfőnők megvárta, míg befut az első villanymozdony Záhonyba, aztán vonatra ült. hogy még ott lehessen az országgyűlés megnyitásán.

— A villamosítás igazi hatását májustól érezzük maid, amikor készen lesz mindenütt a második vágány is. Tavaly óriási volt az áruforgalom. Akkor azt hi kük. mindennek van határa. • ez már a határ Nem bírjuk tovább. Nos. az idén a Szovjetunió terven félti’ egymillió tonna árut adott — mostanáig! Ez éppen ezer vonat!

Aztán arról beszél’, hogy a villamosítással gyorsul a forgalom, nagyobb lesz az állomás áteresztő képessége, rövidül a menetidő. ..közelebb” kerülnek az országhoz...

— Hát ezért drukkoltunk mi az építőknek.

K L

tak munkát, hogy jusson másoknak is.

— Körül kellett árkolni a földbirtokos határának egy részét, meg a főjegyző földjét. Ezért kaptunk naponta tíz órai munka után 3 kiló kenyérlisztet, mellé karácsonyi inségcsomagot Egy-két szem füge, szentjánoskenyér, egy citrom,

8—10 szem szaloncukor. A vadászatokat is karácsony előtt rendezték a földesurak. Két napig tartott Kislétáról kétszázan is jelentkeztek. Egy napi Hajtásért 60—80 fillért adtak.

Kislétán negyvenöt előtt ötven cserepes ház volt, azóta 230 épült. Cseréppel, padlóval, parkettával. Három rádió volt, most 300. És 65 tv, kilenc autó.

Tavaly az egy tagra jutó jövedelem a háztájin kívül 22 600 forint volt. Most több lesz.

Említem, a mai fiatalok nem tudják mi is vólt az a karácsonyi inségmunka.

— Ne is ismerjék meg. Csak higgyék, hogy ilyen is volt.

„Nincs helye.«** |Dr. Fónyi Endre jogi főelőadó önéletrajzából: .

„...Születtem Sopronban Í912-ben. Apám latin-görög '

szakos gimnáziumi lanár volt, 1914-ben meghalt. A gimnáziumot Kisvárdán. az egyetemet Budapesten végeztem. Elhelyezkedni ten» tudtam, fizetés nélkül: Köz- igazgatási gyakor latot folytattam Vizsoly és Abaúj- szántó községekben. Beiratkoztam az Állástalan Diplomások Szövetségébe...”

— Soha nem felejtem el 1936 karácsonyát. Alig vártuk, hogy essen a hó. legyen munkánk. Havat lapátoltunk Budapesten a Gellért-szálló előtt napi 20 fillérért. Utána mentünk enni a konyhára bablevest. Kitüntetéssel doktoráltam. És amikor — végig ipszi- Ionnal tessék írni — Krasz- nokvajday Szenti mrey

Szentimrey Pálhoz. Abaúj- Torna vármeggye akkori alispánjához beadtam a kérvényemet. hogv vegve- ek fel a vármegyéhez a fogalmazói karba, kiüzent a titkárával: „Nem nemes ember, nincs helye a megyéről'”

Három évig körmölt asztal mellett díjtalan >öz- igazgatási gyakornok”-'-“nf a vizsolyi elöljáróságnál.

Dr Fónyi Endre ma a Nyírbátori Járási Tanács titkárságának csoportvezetője.

Olyan messzi van. homályba tűnt az á világ.

Farkas Ráírná»

Számadás és program

irta: dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter