Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ÁRA: 1 FORTNT 1967. DECEMBER 24, VASÄRNAP KARÁCSONY -1967. K arácsony van. Egy újabb dolgos, eredményes esztendő végén pihenünk meg. A megszokott ünnep előtti hangulatban, az ajándékvásárlás napjaiban, valami elütő, valami új mégis volt: az ország lakosságának figyelme a Parlamentre szegező- dött Ez foglalkoztatta a közvéleményt, hiszen három napon át a nagy állami háztartással együtt, minden család háztartását érintő kérdésekről folyt a vita. Az új gazdaságirányítási rendszerről tanácskoztak a képviselők. Röviden, az új mechanizmus az a fogalom, ami sűríji az 1968 január elsején életbe lépő gazdálkodási módot. Hároméves előkészület után a mostani országgyűlés határozta meg konkrétan és tárta az ország elé részleteiben is a mechanizmust. Ez az ülésszak indította cselekvő útjára a reformot, itt fogadták el az első esztendő költségvetését és a termelői, fogyasztói árak változását. Az országgyűlés tovább erősítette azt a bizalmat a dolgozó népben, ami eddig is megvolt a reform iránt. Megvolt ez a bizalom a részletek teljes ismerete nélkül is, mert a reformot a párt kezdeményezte. Az a párt, amely az utóbbi évtizedben jainkat ismerjük, magunk tártuk fel és — ahogy eddig — megoldani is magunk fogjuk. Ezek most nem az ínség, a tömeges munkanélküliség, a kilátástalanság gondjai. Néhány elesett családtól eltekintve, ahol iszákos vagy munkakerülő a családfő, csak a természetes igényfejlődés gondjai vannak. Több, szebb lakást szeretnénk, divatosabb ruhában akar járni mindenki, korszerűbben akarunk táplálkozni, több szabad időt, kulturáltabb szórakozást, pihenést kívánunk. Ezek a gondjaink. Ehhez a recept, a cselekvés fonala, az éppen most bevezetésre kerülő új mechanizmus. Az országgyűlés által elfogadott reform azonban magában csak lehetőség, keret, ezt tartalommal megtölteni az egész nép szorgalmás munkájával lehet. A mechanizmus mindenkit érint; ha megvalósul mindenkinek jobb lesz, de azért mindenkinek tenni is kell. A feladatokat a jövő évi költség- vetésben és az ötéves terv harmadik esztendejének célkitűzéseiben világosan vázolta az országgyűlés. A karácsony a béke ünnepe is. Amikor mi az Szorgalmas népünk, hozzáértő szakembergárdánk a Szovjetunióval kötött gazdasági megállapodások alapján, munkaalkalmat, alkotóteret kap és nem utolsó sorban biztonságos megélhetést. Az egész nép karácsonyfája alatt szép ajándék ez a szerződés, aminek nagyszerű lényegét a közel negyedszázados együttműködésünk világítja meg, a jövőt tekintve is. Ilyenkor békés, boldog karácsonyt szoktunk egymásnak kívánni. így volt ez mindig, amióta emlékszünk, de tartalma csak az utóbbi évtizedekben lett. Csak a szocialista társadalmi rend tudja valóságban kifejezni a karácsonyi hagyományokban testet öltött örök emberi vágyakat. A szocialista rend a könyörület, koldusfillérek, a vigasztaló igék hirdetése helyett valóját)'& magához öleli a kcráb«*« elnyomott, porig alázott embert és megszabadítja a testi, lelki rabságtól. Nem csodával, hanem létbiztonsággal teszi boldoggá a karácsonyt E bben a szellemben kívánunk minden kedves olvasónknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket. A LAP TARTALMÁBÓL: Zöld út Záhonyisí (3. oldal) Szabolcs iparosítása (5. oldal) A Nyírség küszöbén (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—12. oldal) A Legfelsőbb Bíróság határozatai (14. oldal) Furcsa sport- történetek (15. oldal) 3C?doej öitxaiáinkjtak kaldőg LuvtejfLtkjet kíuájumk! is olyan nagy dolgokban vezette győzelemre az ország népét, mint a hatalom megszilárdítása, vagy a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Idejében határozta meg a párt a mezőgazdaság átszervezésének szükségességét és lehetőségét. A nagy munka gyümölcsei már érlelődnek: hogy mást ne említsünk csupán a kenyérgabonakérdés megoldását, máris azt mondhatjuk megérte, pedig a nagyüzemi gazdálkodásnak csak az alapjait raktuk le. B ízik dolgozó népünk a reformban, mert ez gazdaságpolitikánkkal egybevág, annak talaján jött létre és valósul meg. Kádár János elvtárs ezt így határozta meg a Központi Bizottság novemberi ülésén: a reform marxista reform, szocialista reform. Ez a reform egybevág .a párt IX. kongresszusán elfogadott programmal, mert szocialista céljai vannak: ez pedig nem más, miht a termelés fejlesztése, a fogyasztás növelése, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése és végül a szocialista társadalom teljes felépítése. A karácsony nálunk nyugodt, ha ugyan vannak gondjaink is, de a jellemző a biztonság, a nyugalom. A gondüzletekben vásároltunk és most, amikor a meleg szobákban a karácsonyfa alatt a család körében töltjük az ünnepet, Vietnamban százak halnak meg. A Szuezi-csa- torna partján ágyútorkok leselkednek egymásra. Dél- Afrika börtöneiben tízezrek sínylődnek, akik ellent mertek modani saját hazájukban a gyarmatosítóknak. A „szabadság” hazájában az Egyesült Államokban négereket lincselnek, csak azért, mert a bőrük fekete. Nyugodt, békés karácsonyról csak a szocializmus légkörében beszélhetünk. A mi békénket, biztonságunkat a saját erőnk latba- vetésével együtt a szocialista tábor ereje, békeakarata adja. A béke és biztonság legfőbb támasza a szocialista országokon belül is a Szovjetunió. Ünnepi eseménye volt a mostani ország- gyűlésnek a szovjet és a magyar nép barátsági dokumentumának törvénybe iktatása. A Szovjetunióval kötött kétoldalú szerződés legnagyobb biztosítéka nemzeti önállóságunknak és függetlenségünknek. Ez a szerződés a legfontosabbak, a béke, a nemzeti függetlenség mellett kimeríthetetlen gazdasági kapcsolatokat is magában foglal. Hazánk nyers-; anyagokban szegény ország. j Az 1968. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1968. évi népgazdasági tervet. A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1967-ben meggyorsult a népgazdaság fejlődése. Az anyagi javak termelése és felhasználósa meghaladja a terv előirányzatait. A nemzeti jövedelem — az előzetes adatok szerint — a tervezett 3,5—4 százalékkal szemben 5—6 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 3—3,5 százalék helyett 6— 6,5 százalékkal emelkedik. Az ipar egészét a számítottnál gyorsabb növekedés jellemzi; de ezenbelül a szénbányászat termelése az igényeknek megfelelően csökkent. A termelés a korábbi évekhez képest jobban alkalmazkodott a szükségletekhez, ami kifejezésre jut abban, hogy az ipar a belkereskedelem számára kb. 8 százalékkal, exportra 7—8 százalékkal, beruházási célokra mintegy 7 százalékkal szállít többet, mint az előző évben. Az iparban magasabb a foglalkoztatottak száma, mint ahogyan ezzel c terv számolt. A szocialista iparban az év végén kb. 40 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A termelékenység kb. 5—6 százalékkal nő. A mezőgazdaság termelése — a tavaszi ár- és belvizek, majd az aszályos nyár ellenére — az előző évi szinten alakult. Igen jó volt a kenyérgabona termése. Kukoricából, cukorrépából, zöldségfélékből, burgonyából és szőlőből a számítottnál kevesebb termett. A szarvasmarha-állomány tovább gyarapodott. A sertésállomány a tavalyi csökkenés után ismét fejlődésnek indult, de a vágósertés-termelés nem érte el a tervezett mennyiséget. A baromfi- és tojástermelés — jórészt a korszerű tartási és takarmányozási módszerek eredményeként — gyorsan fejlődött és részben pótolta a tervezettnél kisebb sertéshús-termelést. Az építőipar a múlt évinél kb. 11 százalékkal, a tervezettnél 6—7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Javult az építőiparban a munkaerőhelyzet és a munka szervezettsége, több gépet alkalmaztak A teljesítmények még nagyobbak is lehettek volna, de a szükségesnél kevesebb építőanyag állt rendelkezésre. Beruházásokra a tervezettet meghaladó összeget fordítottak. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény, mint például — egyebek között — a Pécsi Rostműbőr- gyár, az Alföldi Porcelán- gyár egészségügyi porcelánegysége, a Budapesti II. sz. Házgyár, a Székesfehérvári Hűtőház. a Nyíregyháza— Záhony vasútvonal villamosítása, a Budapest Szálló. A beruházási tevékenység további javításának szükségességére mutat az a tény, hogy továbbra is igen magas az egyidejűleg folyamatban lévő beruházások állománya. A közlekedés megnövekedett teherszállítási feladatait teljesítette; a személyszállítás zsúfoltsága nem csökkent. A lakosság pénzbevételei az idén — a tervezettet meghaladó mértékben — 7—7,5 százalékkal nőttek. Ez a növekedés a magasabb munkateljesítményekkel és a jobb gazdálkodással függ össze. Ezeknek és a központi intézkedéseknek az eredményeként a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 2,5— 3 százalékkal szemben kb; 5 százalékkal, a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása pedig a tervezett 3 százalékkal szemben mintegy 6 szá zalékkal emelkedett. Ugyancsak a tervezettné: jóval nagyobb mértékben, a. előirányzott 3—4 százalék helyett kb. 10 százalékka. nőtt a kiskereskedelmi lor- galom. Javult az áruellátás, amit elősegített a fogyasztási cikkek növekvő importja is. Nem lehetett teljesen kielégíteni az év folyamán tovább növekedett keresletet sertéshúsból, építőanyagokból, egyes korszerű ruházati termékekből. Ezenkívül nem volt az igényeknek megfelelően eléggé bőséges néhány fogyasztási cikk választéka A termelés és a fogyasztás növekedésével összefüggésben meghaladta a tervezettet a külkereskedelmi forgalom. Ez a szocialista országokkal a tervezettnél magasabb szinten alakult, tőkét viszonylatban azonban az export növekedése nem tartott lépést az import emelkedésével. 1967-ben állami erőből 19 800, magánerőből (zömében állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai, 95 középiskolai tanterem. A bölcsődék befogadóképessége 1600, az óvodáké 1500 hely- lyel bővült. A kórházi ágyak száma 2350-el, a szociális intézeti helyek száma 750-ne! gyarapodott. Jelentősen (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK í
