Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
(Folytatás az 1. oldalról) A* éves tervlebontási rendszer megszűnése tehát nem jelenti a népgazdasági és a vállalati tervek közötti kapcsolatok megszűnését tartalmi vonatkozásban; a központi célok megvalósításának és a vállalatokhoz való eljuttatásának módszerei változnak meg. Népgazdaságunk 1953. évre előirányzott fejlődésének egyik fontos feltétele a gazdaság, különösen pedig a belső piac kielégítő egyenAz elmúlt két év gazdasági fejlődésének már vázlatosan jelzett tapasztalatai alapján az a következtetés adódik, hogy a népgazcVrság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása a fogyasztás és különösen a felhalmozás növekedési ütemének mérséklését és differenciálását kívánja meg. Ez úton lehet elérni, hogy az összes belföldön jelentkező fizetőképes kereslet valamivel lassúbb ütemben növekedjék, mint a termelőkapacitások kellő kihasználásával elérhető kínálat és ugyanakkor az export növekedése is a szükséges mértékű legyen. E meggondolásoknak fontos szerepe van abban, hogy amíg a lakosság fogyasztási előirányzatai 1968-ban csaknem 6 százalékkal meghaladják az 1967. évi színvonalat, addig a népgazdasági beruházások előirányzott összege azonos az ez évi várhatóval. A népgazdasági beruházások előbbiek szerint — új áron számított 57—53 milliárd forintban való — megállapítását azonban nemcsak az ismertetett egyensúlyi meggondolások indokolják. Ezt kívánják azok a tapasztalatok is, amelvek arra mutatnak, hogy az elmúlt években nem tudtunk kielégítő mértékben érvényt szerezni beruházási politikánk elveinek. Ez a helyzet amellett, hogy zavarja az egyensúlyt, azzal is jár, hogy lassú a beruházások megvalósítása, s ezáltal korlátozott az új elhatározások érvényesítésének lehetősége. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ami a beruházáA már ismertetett meggondolásokból — mint említettem —, 1968-ban csak kevés számú új nagyberuházás megkezdését vettük tervbe. A 16 beruházás többszöri és sokoldalú mérlegelés alapján úgy került kiválasztásra, hogy a létrejövő kapacitások mindenekelőtt az alapanyag, és félkészter- mék-szükségietek jobb kielégítését, az építőanyágbázis bővítését, a lakásépítkezések ütemének gyorsítását szolgálják. A megfelelő arányok biztosításában fontos szerepet töltenek be az úgynevezett állami célcsoportos beruházások, amelyek elsősorban a különböző hálózati rendszerek fejlesztését irányozzák elő. Az e célra előirányzott 14,7 milliárd forint szolgálja többek között a kőolaj- és földgázkitermelés és vezetékrendszer fejlesztését, a villamosenergia-hálózat bővítését, az országos közutak és a mezőgazdasági bekötő utak építését, a vasúti közlekedés fejlesztését, egyes vízgazdálkodási feladatok megvalósítását és nem utolsó sorban a központi lakásépítés, a kórházi hálózatfejlesztés és a középiskolai tantermek létesítésének feladatait. Szólni kell arról is, hogy az új gazdasági mechanizmus elveivel összhangban már 1968-ban jelentősen változik az állami és a vállalati döntési körben megvalósuló beruházások aránya. A vállalati beruházások aránya évi 30 százalékról 1968-ban 40 százalékra, ezenbelül az iparban és az építőiparban 22 százalékról 45 százalékra nő. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a korábbi állami döntések súlyának biztosítása. A források és a szükségletek ősz- szehangolását — az éves tervekben — a két fő piacon a fogyasztási és a beruházási piacon jelentkező fizetőképes kereslet központi tervszerű szabályozása biztosítja. Attól, hogy e szabályozás milyen módon valósul meg, nem kis mértékben függ a számunkra ugyancsak elsőrendű jelentőségű külső piaci, vagyis a külkereskedelmi forgalomban érvényre jutó egyensúly is. sok ágazati összetételét illeti, az megfelel a harmadik ötéves tervben elfogadott fejlesztési arányoknak. Az 1968. évi mintegy 57—58 milliárd forint népgazdasági beruházásból az iparban és az építőiparban 47 százalék, a mező- és erdőgazdaságban, valamint a vízgazdálkodásban 17—18 százalék, a szállítás és hírközlés területén 15—16 százalék, a lakás-, kommunális-, egészségügyi-, szociális- és kulturális ellátás területén pedig 15 százalék valósul meg. A terv azzal számol, hogy a beruházásra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére és folytatására használják fel. Ezt & célt szolgálja az is, hogy a népgazdasági terv csak viszonylag kevés számú — ösz- szesen 16 —, állami döntési körbe tartozó űj nagyberuházás megkezdését irányozza elő. Az 1968. évi terv kidolgozásakor nagy figyelmet fordítottunk a tervcélok és a szabályozók olyan összehangolására, amely az adott körülmények között a legjobban szolgálja a népgazdaság érdekeit. Amint ez ismert, ehhez a következő eszközök állnak rendelkezésre: — az állami és a vállalati döntési körbe tartozó beruházások közötti arány megtervezése, — az egyedi hagy, Célcsoportos és az egyéb állatni beruházások előirányzatainak meghatározása, — a vállalati beruházások befolyásolása, főleg a jövedelemszabályozási rendszer előírásai és a hitelezési feltételeknek a kormány által való meghatározása útján. alapján folyamatban lévő beruházásokat — részben állami támogatással — a vállalatok általában kötelesek tovább folytatni és ez jelentős mértékben igénybe veszi felhasználható forrásaikat. A népgazdasági beruházásoknak szerves részét képezik a különböző hitelformákban megvalósuló beruházások. E célra a terv és költségvetés 7,4—7,8 milliárd forintot irányoz elő. Meggyőződésem, hogy az ismertetett gazdaságpolitikai meggondolások és a tervcélokkal összehangolt szabályozók együttes érvényre juttatásának eredményeként fokozatosan javulni fog az egész beruházási tevékenységünk hatásfoka. A tanácsi tervek Uj gazdaságirányítási rendszerünkben a népgazdasági és a vállalati tervek mellett a tanácsi tervek képeznek külön egységet. A tanácsok számára a kormány egyrészt néhány olyan fontos, országos szempontból is jelentős cél megvalósítását írja elő, amelyeket saját tervük kidolgozásakor figyelembe kell venniük, másrészt országosan, s ezt bontva, megyei szintű tanácsonként meghatározza a fejlesztési alaphoz nyújtandó állami hozzájárulás összegét A tanácsok fejlesztési alapjára 1968-ban mintegy 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a helvi bevételi források körülbelül 1,6 milliárd forintot, a bankhitel felvételi lehetőség 0,2 milliárd forintot, az állami hozzájárulás pedig 5,4 milliárd forintot tesz ki. A 7,2 milliárd forintos fejlesztési alapból a tanácsok 6,8 milliárd forintot beruházásra használhatnak fel; ennek legnagyobb tétele — 3,7 milliárd forint — a lakásalap fejlesztését szolgálja. Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének támogatására 100 millió forint áll rendelkezésre. Ennek mintegy kétharmadát a már megkezdett ipari létesítmények folytatásához kell felhasználni. Ezen túlmenően a kijelölt budapesti ipari üzemek vidékre telepítésének támogatásához 50 millió forintot irányoz elő a terv. 1968-ban a tanácsok a korábbinál jóval nagyobb önállósággal dönthetnek gazdasági céljaik megvalósításáról. Az eddigi tapasztalatok biztosítékot nyújtanak arra, hogy ezzel az önállósággal helyesen fognak élni, szem előtt tartva mind a helyi, mind a népgazdasági érdekeket. Befejezésül még egyszer hangsúlyozni szeretném azt a meggyőződésemet, hogy az 1968. évi terv és az ország- gyűlés elé terjesztett állami költségvetés megfelel gazdaságpolitikánk irányvonaA pénzügyminiszter bevezetőben hangoztatta, hogy a vitában rendkívül sok érdekes, hasznos, az ország életének szinte minden területét érintő észrevétel, kritikai megjegyzés hangzott el. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a képviselők helyesnek, reálisnak tekintik az 1968. évi költségvetés tervezetét, a jövő évi népgazdasági tervet, s helyesnek, reálisnak tartják a kormány gazdaságpolitikájának vonalát is. A vita másik általános konklúziójaként szűrte le a pénzügyminiszter, hogy a képviselők egyöntetűen helyeslik a gazdaságirányítás reformját. Optimizmus, neki- gyürkőzés — így jellemezte Vályi Péter a légkört, amely áthatotta a költségvetési vitát Mint mondotta, ugyanez a hangulat jellemzi az ország dolgozóinak túlnyomó többségét is. Teljes volt az egyetértés abban is, — s ez csaknem valamennyi hozzászólásból kicsendült —, s hogy a gazdaságirányít ás reformja ígéretes, jó dolog, de az ország népe azt várja, hogy a kormány tartsa kezében a gyeplőt egész gazdálkodásunkban pedig „vigyázzunk a pénzmagra”. — Jómagam azok mellé állok, akik nem tartanak a kultúra kommercializálódá- sának veszélyétől, akik úgy vélik, hogy a párt és a kormány elvi alapokon nyugvó művelődéspolitikája a jövőben sem enged teret a se- kélyes, tömegízlést rontó, az ideológiailag káros műveknek. Nagyon fontos, hogy megőrizzük kulturális életünk pezsgését sokszínűségét s gondoskodjunk arról, hogy a jelentkező sokféle igényt színvonalas alkotások elégítsék ki. Meggyőződésem, hogy a költségvetés előirányzatai e törekvéseket alátámasztják. Kitért a pénzügyminiszter arra, hogy a vitában sok szó esett a televízióról, a népművelés egyik legfontosabb eszközéről. Hangoztatta, hogy a tv számára a költségvetés kielégítő mértékben biztosítja a szükséges anyagiakat. — A kormány nevében kijelenthetem, hogy elfogadjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kulturális terület jobb pénzügyi ellátását szolgálják — mondta Vályi Péter, majd az egészségügyi ellátással kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Kijelentette, hogy a maga Iának és biztosítja a feltételeket az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez, elősegíti annak kibontakozását. Meggyőződésem, hogy a vállalatok vezetői és dolgozói minden tőlük telhetőt meg fognak tenni a gazdasági reform sikere, az 1968. évi népgazdasági tervben előirányzott célok teljesítése érdekében. Párdi Imre beszéde után felszólaltak: Kiss Árpád miniszter, dr. Ortutay Gyula, Bács-Kiskun megyei, Szekeres László Szolnok megyei, dr. Babies Antal orvosprofesszor budapesti, dr. Lukács János Zala megyei, Major Tamás színművész, budapesti, Kocsis József Győr megyei, Bőhm József Somogy megyei, Pályi Sándorne Veszprém megyei, Uhliár Mihály Békés megyei. Szőke Antal budapesti, dr. Hargitai Katalin Vas megyei, S. Hegedűs László budapesti képviselő. A felszólalások után szünet következett, majd Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Kállai Gyula bejelentette, hogy az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. A vitát berekesztette, s megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek. részéről elfogadhatónak tartja azokat a javaslatokat, amelyek a szociális és egészségügyi bizottság részéről hangzottak el, s amelyeket a terv- és költségvetési bizottság megerősített. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bőven akad tennivaló egészségügyi vonalon is a munka gazdaságosabbá, céltudatosabbá, szervezettebbé tételében. — Több felszólaló kitért, — általánosságban és konkrét példák kapcsán is — a tanácsok, elsősorban a megyei tanácsok központi alapokkal való ellátására. Egyetértek azokkal, akik sürgetik, hogy a kormány dolgozza ki a tanácsok több évre szóló fejlesztési támogatásának és általában költségvetési támogatásának programját. Az idei év végén ez még azért nem történt, illetve történik meg, mert a kormány külön kíván foglalkozni az 1969— 1970-es évek beruházási előirányzataival, és ezektől az előirányzatoktól nem választhatók el a tanácsok fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Az említett program 1968 közepére elkészül, s a tanácsok akkor megismerik majd a pontosabban meghatározott pénzügyi előirányzatokat, amelyek alapján már körültekintően tervezhetnek az ötéves terv hátralevő időszakára. Válaszának következő részében Pest megye és a főváros helyzetével foglalkozott Vályi Péter. Különleges helyzetben van a többi megyékkel szemben Pest megye: magában foglalja a fővárost is. Igazuk van azoknak, akik úgy vélekednek, hogy Budapest gondjait, terveit a Pest megyeiektől függetlenül kell kezelni. A főváros szépítésére eddig is tekintélyes összegeket juttattunk a költségvetésből, — a következő időszakban Budapest kommunális ellátásának javítása és a lakásépítés gyorsítása szerepel a legfontosabb teendők között. Mind- amellet ezek a feladatok nem szoríthatják háttérbe a Pest megyeiek jogos igényeinek figyelembe vételét — örvendetes tény, hogy egyre több olyan községet említhetünk, amely már messze előrehaladt a várossá válás útján. Amennyiben az érintett megyék, illetve ezek a községek meg tudják teremteni a megfelelő pénzügyi alapot a városi rangra emelkedéshez, nem gördítünk akadályt a „felsőbb osztályba léphet” minősítés elé. Az alapanyagárakkal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalásra reflektálva hangoztatta: a nyereségadóztatás mértékének megállapításakor az alapanyagokat előállító vállalatok külön elbírálásban részesülnek. Például a bérek növelésére fordítható nyereségrészt nagyobb összegben határozzák meg, ezenkíyül az átlagosnál nagyobb amortizációs hányad marad e vállalatoknál a fejlesztési alap kiegészítésére. Az a tény, hogy a mező- gazdaság területén az állat- tenyésztéssel kapcsolatos beruházások a következő időszakban előtérbe kerülnek, távolról sem jelenti azt, hogy az agrárgazdálkodás más ágazataiban — elsősorban a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben — a már kivitelezés alatt álló beruházásokat nem fejeznék be. Ezek mindenképpen meg fognak valósulni, mégpedig a tervezett ütemben. Végül kijelentette, a kormány a terv- és költségvetési bizottság által ajánlott összes módosításokat elfogadja, és azokat az ország- gyűlésnek is elfogadásra javasolja. A módosításokban szereplő összegek a következők: belvízrendezésre 30 millió forint, egészségügyi fejlesztésre 30 millió forint, Dr. Bognár József, a tervés költségvetési bizottság elnöke bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság a vitában elhangzott javaslatok megvitatására ülést tartott. A bizottság a vita után úgy döntött, hogy eredeti módosító javaslatát tartja fenn. A terv. és költségvetési bizottság a jövő év derekán — munkaprogramja alapján — megnézi, hogy a költségvetés helyzete, a gazdálkodás eredményei, az esetleges megtakarítások lehetővé tesznek-e valamilyen változtatást — mondotta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a költségvetés tervezetét a terv. és költségvetési bizottság módosító javaslataival együtt általánosságban és részleteiben fogadja el. Ezután határozat- hozatal következett. Az országgyűlés — az ügyrendnek megfelelően — elő— Tisztelt országgyűlés! ülésszakunk tárgysorozatával, s egyben az 1967. évre tervezett munkánkkal végeztünk. Visszatekintve a márciusban megválasztott országgyűlés alakuló ülése óta eltelt időre, megállapíthatjuk, hogy testületünk számos nagy fontosságú kérdést tárgyalt, és jelentős törvényeket alkotott. Megvitattuk és jóváhagyólag tudomásul vettük a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének beszámolóját, elfogadtuk az új termelőszövetkezeti és földjogi törvényt, az új Munka Törvénykönyvet, mostani ülésünkön pedig törvényerőre emeltük a jövő évi állami költségvetést. Országgyűlésünk érthetően nagy figyelmet szentelt a Magyar Népköztársaság külpolitikájának is. Határozataiban szolidaritásáról és testvéri együttműködéséről biztosította a szabadságáért küzdő hős vietnami népet, s elítélté a haladó arab országok ellen szervezett közel- keleti imperialista agressziót. Törvénybe iktattunk olyan fontos külpolitikai dokumentumokat, mint a Német Demokratikus Köztársasággal és a Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, s ezzel szélesítettük az országaink közötti sokoldalú és gyümöla felsőoktatási intézmények felszereltségének javítására 10 millió forint, a kulturális alap támogatására 10 millió forint, további 600 pedagógus foglalkoztatására hatmillió forint, vagyis összesen 86 millió forinttal módosul a kormány által előterjesztett költségvetési törvényjavaslat. — Több olyan módosító indítvány is elhangzott, amelyek a mostani ötéves terv folyamán nem valósíthatók meg — mondotta. A kormány ezekre is figyelmet fordít, elsősorban a következő évek beruházási programjának kialakításánál. Ilyenek például a Pest megye fejlesztési alapjának növelését célzó kívánság, továbbá a Zala megyei úthálózat fejlesztésére előirányzott összeg ötmillió forinttal való megemelésére vonatkozó javaslatok. Közölte a miniszter: a2t a kérdést hogy a tsz bekötő utak építésére előirányzott összeget harmincmillió forinttal növeljék, a beruházási összegek keretében, a rendelkezésre álló tartalékok terhére fogják teljesíteni. Megnyugtatóan rendeznek más, hasonló igényeket is. Befejezésül a pénzügyminiszter köszönetét mondott az elhangzott észrevételekért, javaslatokért, s kérte az országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett módosításokkal a törvényjavaslatot fogadja el. szőr a módosító indítványokról szavazott. Egyhangúlag elfogadta a terv- és költség- vetési bizottság módosító javaslatait, s ezzel 86 millió forinttal növelte az 1968. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatban foglalt ki* adások összegét. Az egyéb módosító javaslatokkal kapcsolatban az országgyűlés ugyancsak egyhangúlag úgy határozott, hogy azok most nem tel jesíthetők, s a kormányra bízta, hogy későbbi időpontban vizsgálja meg sorsukat. Az országgyűlés végül á Magyar Népköztársaság 1968, évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ülésszaka Kállai Gyula zárszavával ért véget. csözó kapcsolatok további erőteljes fejlődésének lehetőségeit, hozzájárultunk a szocialista országok egységének, együttműködésének erősítéséhez. — Visszatekintve az elmúlt háromnegyed évre, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a képviselők — a néptől kapott megbízásuknak megfelelően — nagy aktivitással és felelősségérzettel dolgoztak a válasz! ókerületekben, az országgyűlés bizottságaiban és ülésein. Ennek köszönhető, hogy az országgyűlés az 196'7-es esztendőben eredményes munkát végzett. — Tisztelt országgyűlés! — Kedves képviselőtárssím! — Most, amikor ez évi munkánkat befejezettnek nyilvánítom, és az ülést bezárom. engedjék meg, hogy tisztelt képviselőtársaimnak s önök révén választópolgárainknak ezúton is kellemes karácsonyi ünnepeket. békés, boldog újesztendőt és a szocializmus teljes felépítésében végzendő nagy munkájukhoz további sok sikert kívánjak! Hat százalékkal no a fogyasztási alap 16 nagyberuházást kezdünk Vályi Péter válasza Dr. Bognár József a móáosí(ásottról Kállai Gyula zárszava
