Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

\xrr. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1967. DECEMBER 23, SZOMBAT Az 1968. évi költségvetés elfogadásával befejeződött az országgyűlés Pénteken délelőtt az 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népközársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánaik első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az elnöklő Vas* Istvánná a költégvetés tervezetének pén­teki vitájában elsőként Párái Imrének, az Országos Tervhiva­tal elnökének adta meg a szót. PÁRDI IMRE: Magasabb szinten érvényesül a tervszerűség A pénzügyminiszter elv­társ expozéjában hangsú­lyozta, hogy az 1968. évre kidolgozott állami költség- vetés összhangban van a népgazdaság jövő évi ter­vével. A népgazdaság . 1968. évi terve megfelel a harmadik ötéves terv gazdaságpoliti­kai irányvonalának, szárpol az elmúlt évek fejlődésének tapasztalataival és az 1963. január elsején életbe lépő új irányítási rendszer köve­telményeivel. A terv kiala­kítását sokoldalú munka előzte meg. A harmadik ötéves ter­vünk végrehajtásának ed­digi eredményei megalapoz­zák, jövőbeni feladataink pedig indokolják a gazdasá­gi mechanizmus reformját. Az elmúlt két év égyik fontos jellemzője, hogy az ötéves tervben számítotthoz képest meggyorsult a nem­zeti jövedelem és ezáltal a fogyasztás és a felhalmozás növekedése. Ez kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervben számolt évi 4,4 szá­zalékos átlagos növekedés helyett a nemzeti jövede­lem — két év átlagát te­kintve — évente csaknem 7 százalékkal, a fogyasztás 1— hasonló módon számol­va — 3,3 százalék helyett évente körülbelül 6 száza­lékkal. a felhalmozás pedig 5.5 százalék helyett körül­belül 13—14 százalék­kal emelkedett. A gyor­sabb ütem azonban nem­csak előnyökkel jár. Mint­hogy a növekedés nem min­denben volt arányos, né­hány ponton — mindenek­előtt az alapanyagellátás és a feldolgozó ipar szükségle­tei között, és néhány, a la­kosság ellátásában fontos termék tekintetében — el­lentmondások, feszültségek jelentkeztek. Ez hozzájárult ahhoz, hogy külkereskedel­mi mérlegünk egyenlege a kitűzött követelményt nem érte el Az 1968. évi terv, számol­va ezekkel a tapasztalatok- ' kai, a gazdasági növekedés mértékére az 1966—1967-es ütemhez képest mérsékelt előirányzatokat javasol. Szükséges aláhúzni, hogy a gazdasági fejlődés tervezett üteme megegyezik, sőt né­mileg meghaladja a harma­dik ötéves tervben az 1968- as évre előirányzott ütemet. Ennek megfelelően az 1968. évi terv a nemzeti jövede­lem csaknem 6 százalékos és a fogyasztásnak is ezt megközelítő mértékű növe­kedését irányozza elő. A felhalmozás növekedésének ütemét a terv erőteljeseb­ben mérsékli. Az előirány­zat azonban így is valame­lyes* meghaladja az ötéves, tervben számított mértéket. A gazdasági mechanizmus reformiának bevezetésével, 1968-tól megváltozik a nép- gazdasági tervezés rend'e. A korábbi időszakhoz ké­pest a gazdaság tervszerű, központi irányi .ásának lé­nyegét megtartva, változás történik a gazdaságirányítás módszerében. A tervszerű irányítás a gazdaság vezeté­sének továbbra is alapköve­telménye marad, érvénye­sülése azonban hatékonyab­bá válik és ezáltal elősegí­ti, hogy a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló gazdaságpolitikai feladatain­kat gyorsabban valósíthas­suk meg. A népgazdasági tervek fő tartalma a jövő­ben a fejlesztés fő irányai­nak, a népgazdaság fő ará­nyainak meghatározása lesz. így a tervszerűség a koráb­binál magasabb szinten ér­vényesülhet. Az elmondottaknak meg­felelően a népgazdaság 1968 évi terve, a gazdasági me­chanizmus reformjával össz­hangban. a tervezés új rend­je szerint készült. A jövő évi terv már nem tartalmaz a minisztériumok és a vál­lalatok számára részletes előírásokat. A terv kidolgozásával egy­idejűleg alakították ki azo­kat a gazdasági szabályozó eszközöket, amelyek hiva­tottak a népgazdaság terv­szerű fejlődését, a gazda­ságpolitikai elhatározások, döntések megvalósítását biz­tosítani. A gazdasági sza­bályozók jelentős része a gazdaságpolitika tartósabb — hosszabb távra érvényes — céljait szolgálja, ezért azok meghatározásához a harmadik ötéves terv előt­tünk. álló . időszakának fel­adatai szolgáltak alapul. , Ennek megfelelően alakult ki az új ár-, jövedelemsza­bályozási-, adózási-, hitel-, külkereskedelmi-, beruházá­si-, termékforgalmazási rendszer és az ezekkel kap­csolatos konkrét szabályo­zók. Az új gazdaságirányítási rendszer elveivel összhang­ban a terv közvetlenül ható operatív szabályozó eszközö­ket is előirányoz. Ide tar­toznak a hitelpolitikai irányelvek, az állami dönté­si körben megvalósuló be­ruházásokkal kapcsolatos előírások, egyes termékfor­galmat szabályozó intézke­dések, az állami tartalékok előirányzatai, valamint a közép- és felsőiskolák első évfolyamára felvehető hall­gatók számára vonatkozó előírások. Ezek az intézke­dések az ötéves terv alap­ján kialakított tartós sza­bályozókkal együtt fejtik ki hatásukat és biztosítják a terv megvalósulását.- A népgazdasági és a vál­lalati tervezés kapcsolata mindenekelőtt abban jelent­kezik, hogy a népgazdasági terv céljait és egyensúlyi követelményeit kifejező közporiti szabályok terelik és behatárolják- a vállalatok tevékenységét, ataovetően befolyásolják a vállalatok önálló tervező munkáját. Emellett a népgazdasági terv orientálja is a vállalati tervezést. Az Országos Tervhivatal már ez évben is az 1968. évi népgazdasági tervről szóló kormányhatá­rozat alánján önálló hiva­talos tájékoztató dokumen­tumot készített és ad ki, amely részletes tájékoztatást nyűit a vállalati vezetésnek és általában a gazdasági te- rüle*en dolgozó szerveknek és intézmőnvpknek a nép­gazdaság iövő évi várhaté fejlődéséről és a kormány által elhatározott intézkedé­seikről. (Folytatás a 3. oldalon) Az országgyűlés első padsorában (Bozsán Endre felvétle) Karácsonyi hangulat zsák z. fair. Gyorsabb forgalom a zá hour i vonalon 64 menfesíiő tonal Budapest és Nyíregyháza közöli az ünnepeden Uj vonatpárokat állítanak be, gyorsul a forgalom de­cember 23-tól a záhonyi vonalon. A vasútvillamosítás befejeztével egyidőben elké­szültek az új menetrendek is. A már meglévő vonatok menetideje 15—20 perccel Csökken. A beállított nagy befogadóképességű ingavö- natok menetrendje pedig 30 'perccel rovidebb, mint a'kö- rábbiaké. ennyivel „került közelebb” Záhony a megye székhelyéhez. A szerelvé­nyek többségét szombattól villamos mozdonyok vontat­ják. Javul a kulturáltság is. Az új inga vonatok korszerű vá­rosközi szerelvények. 700 ülő­hellyel. A vonat vezetője a szerelvény mindkét végén helyet foglalhat, így fordu­lók. külön munka nélkül az érkezés után rövidesen in­dulhat vissza a szerelvény. Ezektői azt várják, hogy — hasonlóan a szerencsi vonal­hoz — gyakorlatilag meg­szűnnek az utazási pana­szok. a zsúfoltság. A most életbe lépő menet­rendben módot találtak arra is,,hogy megoldják a mű­szakba járók gondját: a ko­rábban 6,14-kor érkező vo­nat ezentúl 5.38-kor beérke­zik. Ezzel elsősorban a kon­zervgyári dolgozók utazásai­hoz adnak segítséget. Két új vonatpár indul: Nyíregyházára 8.08 és 13,10 perckor érkezik Záhonyból. Uj vonatok indulnak a me­gyeszékhelyről 10,30 és 18,46 órakor. A többi vonat indu­lási és érkezési idejében — éppen a gyorsabb forgalom miatt — kisebb-nagyobb wál- : tbzások Lesznek. Ennek ^ meg­felelően a már említetteken kívül 7,02, 10,20, 15,35.; 18,16 és 22,21 órakor érkeznek Zá­hony felől Nyíregyházára személyvonatok. A Nyír­egyházáról Záhony felé in­duló többi vonat indulási időpontja: 5,20. 8,19, 14.05. 17,22 és 22,50. A gyorsvona­tok és a nemzetközi vona­tok menetrendjében nem les: változás. Ugyancsak most készülten el a karácsonyi és újévi men­tesítő vonatok jegyzékei. De­cember 22-től január 3-ig negyvennyolc személy és R mentesítő gyorsvonat érinti Nyíregyházát. Ezek vala­mennyien nagy befogadóké­pességű Diesel-vontatású sze­relvények. Az indulási és az érkezési állomás egyaránt a Budapest Nyugati pályaud­var. A karácsonyi ünnepek alatt 12 személy és hat gyors, az újévi ünnepeken 10 sze­mély és hat gyorsvpnat in­dul a Nyugati pályaudvarra Nyíregyházáról általában a délutáni órákban indulnak. A mentestő gyorsvonatok ál­talában a menetrend sze­rinti gyorsok előtt 30 perc­cel indulnak. (m.) Több mint 143 millió forint az ér utolsó békebölcsön sorsolásán Az év utolsó államkölcsön sorsolásait, a II., a III. és a IV. Békekölcsön húzását egy hét múlva, december 27-én és 28-án bonyolítja le az Országos Takarékpénztár. A húzásokat Budapesten, az OTP Nádor utcai kultúrter­mében tartják. Az első napon a II. Béke­kölcsön nyereményeit sorsol­ják, 118 400 kötvényre 32 901 300 forintot. A máso­dik napon először a III. Békekölcsönből 484 500 köt­vényre 68 490 800 forintot, majd a IV. Békekölcsön 297 000 kötvényére 4:1 í:2L 800 forintot sorsolnak ki nye­remény és törlesztés formá­jában. A három kölcsönből összesen 899 900 kötvényre több mint 143 millió forin­tot kapnak vissza a kötvény- tulajdonosok. WlLÍC PROLETÁRJAI, egyesüljetekf

Next

/
Thumbnails
Contents