Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

KOT, ÉVFOLYAM 272. SZÁM ára: 50 fillér 1967. NOVEMBER 17, PÉNTEK 0 sertéshús termelésének növelése társadalmi érdek Megyei tanácskozás Nyíregyházán Szerdán délelőtt Nyíregy­házán a megyei tanács kis­termében a járási tanács­elnökök, elnökhelyettesek, párt és tanácsi osztályve­zetők részvételével megyei sertéstenyésztési tanácsko­zást tartottak. Megjelent az értekezleten Kállai Sándor, á rhegyei pártbizottság tit­kára és Gulyás János osz­tályvezető is. Vitaindító előadást Kovács István, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezési osztá­lyának vezetője tartott. Bevezetőjében elmondot­ta, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági termelés övekedésével összhangban klentősen fejlődött az ál- lattenj'észtésünk. Az egyes ágazatok között azonban a fejlődés differenciált volt. Mjg a baromfitenyésztés erősen fejlődött, a sertéste­nyésztés a nagyüzemekben nem tartott lépést az igé­nyekkel. Az utóbbi 1—2 év­ben bizonyos visszaesés ta­pasztalható. A húsellátás folyamatos növeléséhez fű­ződő társadalmi érdek ' megköveteli, hogy javít­sunk a sertéstenyésztés helyzetén. A sertéstenyész­tés fejlesztésének gyorsítá­sával el kell érnünk, hogy a legközelebbi években az exportkötelezettsegck telje­sítése mellett a belföldi sertéshúsellátást 20—30 százalékkal növelhessük. A sertéstenyésztés fejlesz­tésére a Központi Bizottság és a kormány állásfoglalása alapján népgazdasági szin­ten a mezőgazdaság vala­mennyi szektorára kiterjedő intézkedéseket dolgoztak ki. Ennek középpontjában a termelőszövetkezeti közös gazdaságok sertéstenyészté­sének fejlesztése áll. Egy­részt mert az elmúlt évek­ben a csökkenés itt volt a legnagyobb, másrészt a tsz közös gazdaságok állítják elő országosan a sertés 53— 55 százalékát. Az intézke­dések alapjául az az elvi megállapítás szolgált, hogy a sertéstenyésztés fejlesz­tését a kenyérgabona-kér­déshez hasonló súllyal kell kezelni. Megyénk helyzetét vizs­gálva megállapítottuk, hogy a sertéstenyésztés anyagi, műszaki ellátottsága rend­kívül alacsony szintű. A termelőszövetkezet ekben 462 íiaztató van, ebből a korszerű követelményeknek csak kilenc darab felel meg. A 332 darab hizlaldá­ból csupán 16 darab éri el a megfelelő szintet. Nem jobb a helyzet a süldőszál­lásoknál sem. Rossz a ser­téstelepek közművesítése. Az állomány számszerű fejlesztésében különösebb teendőnk nincs, a meglévő sertéslétszám jó kiinduló alap a harmadik ötéves ten' hátralévő időszakára terve­zett fejlesztéshez. Kedve­zőbb takarmányellátottság esetén létszámfejlesztés nél­kül is lehetőség volna több sertéshústermelésre. A takarmányellátás ked­vezőtlen. A termelőszövetke­zetek évről évre abrakhi­ánnyal küzdenek. Alacsony a szántóföldi takarmányga­bona aránya is. 1966-ban megyénkben 20,4 százalék, országosan pedig 36,8 száza­lékon termeltek takarmány- gabonát. A kukoricaátlag­termésünk 3—4 mázsával alatta van az országos át­lagnak. A vetésszerkezeten belül növelni kell a kuko­rica, őszi árpa, takarmány- búza termesztését. Az egy kilogramm hízott sértés súlygyarapodásához jelen­leg 4,9 kilogramm abrakot használnak fel megyénkben. Egy kicsit is gondosabb, szakszerűbb etetéssel ez 4,5 kilóra csökkenthető, ami megyénkben 300 vagon abrakmegtakarítást jelent­het. Ezzel hat és fél ezer sertést lehet meghízlalnl. Nagyobb arányban kell etet­ni a keveréktakarmányokat. A sertések abrakszükségle­tét teljesen keveréktakar­mánnyal javasoljuk kielé­gíteni, A sertéstelepek és férő­helyek legszükségesebb kor­szerűsítési munkáira me­gyénkben 1968-ban 57 mil­lió forintot kell költeni. Ennek 70 százalékát az ál­lam ártámogatásból bizto­sítja. A megyei adottságok­nak megfelelő tartástechno­lógiát dolgozunk ki. A ser­téstenyésztést eddig szinte teljesen kézi munkával vé­geztük. Az etetés, itatás és a takarítás gépesítése mel­lett —, ahol a lehetőségek megengedik — szükséges a sertésépületek nyári, téli szellőztetést és fűtési rend­szerének biztosítása. Az eredményes sertéste­nyésztés nagymértékben függ a szakmai hozzáértés­től, a gondozók lelkiismere­tes- munkájától. Ezért indo­kolt, ; hogy a sertést tartó gazdaságok az arra legal­kalmasabb dolgozókat fog­lalkoztassák ebben az ágazat­ban. A legjobb sertéste­nyésztő gazdaságokban ta­pasztalatcserék keretében be kell mutatni az ott al­kalmazott módszereket. A gondozókat rövid tanfolya­mokra kell küldeni. A te­nyésztési és egészségügyi előírásokat az eddiginél fe­gyelmezettebben, pontosab­ban tartsák be. Befejezésül Kovács Ist­ván elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rend­szerben erősítjük a közgaz­dasági eszközökkel való irányítás elvét A húster­melés növelése, a hazai igé­nyek és az exportkötelezett­ségek teljesítése nemcsak gazdasági, han^m politikai kérdés is. A megoldás köz­ügy és egyetlen járható út az árutermelés növelésének meggyorsítása. A vitában felszólalók — járási párt és tanácsi .ve­zetők — egyetértve a ser­tésprogram megvalósításá­val sok hasznos helyi ta­pasztalattal járultak hozzá a végleges megyei terv ki­dolgozásához. Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában többek között el­mondotta, hogy ez a ta­nácskozás is bizonyította a sertéstenyésztés, végső so­ron a hústermelés politikai gazdasági jelentőségű. A jelenlévők ezt a fontos kér­dést helyesen értelmezték és minden remény megvan arra, hogy a következő idő­ben jelentős lépést te­gyünk előre. Jelenleg nem­csak a belső ellátás, de az export is jóval több sertés­húst venne fel, mint ameny- nyit termelünk. Biztos pia­cunk van a szocialista és a kapitalista országokban. A programot tehát megala­pozott igényekre készítjük. A kitűzött célt csak hosz- szabb távon tudjuk véglege­sen megoldani, de van lehe­tőség és teendő, már a kő­vetkező évben is a sertés­hús termelésének növelésé­re. Itt van például egy közismert napi teendő, a mélyszántás ősszel való el­végzése. Sajnos ennek a munkának még csak a felé­nél tartunk, pedig minden mezőgazdasághoz értő em­ber tudja, hogy az őszi mélyszántásba vetett kuko­rica 2—3 mázsával többet terem a tavaszi szántásba vetettnél. A járási tanács­kozások után differenciál­tan tegyenek javaslatot az egyes termelőszövetkezetek­ben, alapul véve az ottani lehetőségeket. Nagyobb fejlesztést ott érdemes elő­irányozni, ahol az adottsá­gok maris a közepesnél jobbak. Ahol 8—9 kiló ab­rakkal állítanak elő 1 kilo­gramm sertéshúst, nyilván ott nincs értelme a sertés- hizlalásnak, sőt ráfizet a termelőszövetkezet és a nép­gazdaság is. — Egyetértek azzal, amit a vitában többen javasol­tak, hogy a területi szövet­ségek közbenjárásával járá­sonként egy-egy modern közös sertéstenyésztő,' hizla­ló üzemet hozzanak létre az erősebb termelőszövet­kezetek. Ezek az üzemek legalább két-háromezer da­rab hízót állítsanák elő évenként. Ilyen méretben már kifizető a modern tech­nika alkalmazása és a spe­cialista szakemberek alkal­mazása. Javasolta Kállai elvtárs, hogy a város kör­nyéki . termelőszövetkezetek Nyíregyháza üzemi kony­háinak' mellek termékei re egy közös hizlaldát állít­hatnának fel. A termelőszövetkezetek­ben vizsgálják felül az anyagi érdekeltség eddigi rendszerét há szükséges te­gyék még érdekeltebbé a takarmánytermelésben és a sertéstenyésztésben dolgo­zókat. Sok . lehetőség rejlik a háztáji gazdaságokban is. Sajnos erre sem a ter- ihelőszövetkezetek, sem pe­dig a szerződést kötő vál­lalatok nem ■ fordítanak elég gondot. Befejezésül Kállai elvtárs felhívta a jelenlévők fi­gyelmét, hogy a kenyérga­bonakérdés megoldásához hasonlóan a párt és állami szervek adjanak meg min­den politikai és közgazda- sági támogatást a termelő- szövetkezeteknek és a ház­táji gazdaságoknak. Min­den remény megvan arra, hogy a termelőszövetkezeti parasztsággal egyetértve ezt a nagy célkitűzést meg­felelően végrehajtjuk. A tanácskozás Kovács István zárszavával ért’ vé­get. Parii xánoslrom Dak To ellen Lángoló repülőgépek az amerikai 4.' gyalogoshadosztály támaszpontjának repülőterén, amelyeket a dél-vietnami sza­badságharcosok aknavetői november 15-i támadásuk alkal­mával gyújtottak fel. Az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó tudó­sítója szerint a partizánok által ostromolt Dak To amp- -■ rikai támaszpont védői szá­mára a helyzet mindinkább „Dien Bien Phu kísérteiét idézi fel.” Mint azt a hírügynöksé­gek egybehangzóan jelentik, a partizánok — nehéztüzér­ség — az amerikaiak szerint észak-vietnami tüzérség — folytatja a támadást a tá­maszpont ellen. Szerdán • gyakorlatilag' egész nap túz alatt' állott az amerikai tá­maszpont, szám szerint négy- össztüzet . zúdították a 82 •milliméteres ágyúk .a kör­nyező dombokról a völgy­ben fekvő amerikai állá­sokra. Az AFP tudósítója ar­ról számol be, hogy a kato­nák „tégdig gázolnak a ro­mokban és repeszekben.” Az újságíró szerint „nem lehet tudni hol van a partizán­tüzérség. A támadás a bam­busz dzsungelbői jön. A támaszponton órákon át sen­ki sem meri kidugni a fe­jét a föld alatti bunkerek­ből. Úgy tűnik, az amerikai gyalogság lemondott arról, hogy maga űzze el a tüzér­séget. Ez a feladat az ame­rikai tüzérségre és a szünet nélkül támadó légierőre «há­rul” Az amerikai B—52-es ne­hézbombázók szerdán és csütörtökön reggel több száz tonna bombát szórtak a tá­maszpontot körülvevő dzsun» gelekre. Az amerikai vesz­teség eddig két megsemmi­sített és egy megrongált re­pülőgép, több száz tonna megsemmisült lőszer, 20 ha­lott, 22 sebesült. A támasz­ponttal kapcsolatban álló különleges erők táborát, tel­jesen lerombolta a paritzán- tamadás, úgy hogy ki.kel- . Ijítt üríteni. ’ Del-Vlétnám m£s pontja­in is támadtak-a szabadság- harcosok. Szerdán . este a partizánok;' aknavetői tűz alá, vették az amerikai 25. hadosztály egyik gyalogsági táborát Cu Chinél, Saigon­tól 29. kilométerre északnyu. gatra. Szabolcs kulturális helyzetéről ’"'**•*» tárgyalt az országgyűlési képviselők megyei csoportja Csütörtökön délelőtt Nyír­egyházán ülést tartott az or­szággyűlési képviselők Sza- bolcs-Szatmár megyei cso­portja. Az ülés napirendjén szerepelt a megye kulturális elmaradottságának s ■ felszá­molására készített javaslat megvitatása és a mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­si gondjának tárgyalása. A kulturális elmaradott­ság felszámolására vonatko­zó javaslat elemzi Szabolcs sajátos viszonyait, s utal arra, hogy a megye az el­múlt években szinte erejét meghaladó mértékben vál­lalkozott a múltból örökölt kulturális gondok enyhítésé­re. így például az utolsó 10 évben 98 művelődési ott­hon épült, a könyvtárháló­zat 84 kölcsönzővel gyarapo. dott. Az egy lakosra jutó könyvállomány 0,2-ről 1,4-re emelkedett. A megye vala­mennyi községében és a ta­nyák egy részében van mo­zi, két zeneiskola elhelyezé­se oldódott. meg. öt év alatt a középiskolák fejlesztésé­ben 50 százalékos volt az emelkedés. Iskolaépítésre ez idő alatt saját erőből 40 mil­lió forintot használtak fel. Természetesen nagy se­gítséget kapott a megye az országos főhatóságoktól és más szervektől. A tárgyi feltételek javítá­sára való törekvés a művelt­ségi szint emelkedésében is kedvezően érezteti hatását. Az elmúlt tervidőszakban mintegy 60 000 ember vett részt iskolarendszerű okta­tásban. A múzeumokat száz­ezer, a színházakat 120 000, az ismeretterjesztő előadáso­kat 330 000 ember látogatta évenként. Emelkedett a könyvek vásárlására fordí­tott összeg.' A legnagyobb jószándék és erőfeszítés mellett sem sike­rült azonban minden vonat­kozásban felzárkózni az or­szágos színvonalhoz. A mű­velődési intézmények —mű. velődési házak, otthonok] könyvtárak, mozik — szá­ma kevesebb az országos át­lagnál. Berendezésük, fel­szerelésük, állapotuk — ke­vés kivételtől eltekintve — nem megfelelőek. Mindent egybevetve a fel­mérések szerint a legsürgő­sebb kulturális feladatok megoldására a megyének 1970-ig több, mint 100 mil­lió forintra lenne szüksége. Előreláthatólag saját erőből mintegy 15—20 millió fo­rinttal rendelkezik. A tenni, való olyan sok és szerteága­zó, hogy csak széles körű társadalmi összefogással old­ható meg. A képviselők ' felszólalá­saikban sok hasznos javas­latot, észrevételt tettek, s ezekkel kiegészítve a jelen­tést megküldik az Országos Népművelési Tanácsnak, amely korábban már fog­lalkozott ezzel a kérdéssel, valamint az országgyűlés kulturális bizottságának. H. L. I MIN'SZIERTONACS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ' A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen részt vett párt- és kormányküldöttség útjáról szóló tájékoztatót: A pénzügyminiszter elő­terjesztése .alapján a kor­mány határozatot hozott , új forgalmi adórendszer 1968, január 1-vel történő bevezetésére. A külkereskedelmi mi­niszter javaslatára a Mi­nisztertanács rendeletet ho­zott az új kereskedelmi vámtarifáról. ■ ■ A Minisztertanács tanács- . szervek osztályának vezető­je, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az Or­szágos Tervhivatal elnöke javaslatot tett a beruházá- . sokkal összefüggő hatósági engedélyezések rendszeré­nek egyszerűsítésére. A Mi­nisztertanács a javaslatot megtárgyalta és elfogadta. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján kor­mányrendeletet fogadott el a fegyveres erők, a fegy­veres testületek és a rendé­szeti szervek tagjai életé­nek, testi épségének vagy egészségének sérelméből ere­dő károk megtérítéséről. (A Minisztertanács hatá­rozatainak részletes ismer­tetése a 2. oldalon.) rnJe pnoLerTn/Át, tensüLjiTtut

Next

/
Thumbnails
Contents