Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
Élíettárs és harcostárs volt • Egy munkásasszony szavait hallgatom Ramocsahá- zán. Egy munkásasszony emlékeit idézi évtizedek távlatából: négy évtized, történelem, s ő ennek a történelemnek részese, harcosa volt. 1930-ban Antwerpenből indult a harcba férjével, Me- aő Imrével. Egy nemzetközi kiállításon ismerkedtek meg, ■ két év múlva összeházasodtak. Házasságuk olyan volt, mint az illegálisoké általában. Két és fél évtizednek csak a felét töltötték egymás mellett A másik felét mindketten a mozgalomnak adták. Mező Imréné szinte a beszéddel és a járással egy időben tanulta az eszmét. Szülei, a baloldali szocde- mek munkásotthonok gyűléseire, előadásaira vitték. 1930-ban lett párttag. Első megbízatása Hollandiában egy nőcsoport szervezése volt Negyedszázadot élt és harcolt együtt azzal a férfival, akinek nevét ma már márványtáblák, iskolák, úttörőcsapatok és munkásőr egységek zászlal őrzik, akinek a kis szabolcsi községből indult életét a fővárosi Köztársaság téren 1956-ban oltotta ki egy ellenforradalmár gyilkos golyója. Egymás mellett és egymástól távol, de párhuzamosan futó forradalmár életük nagy állomásai ma már történelemkönyvek fejezetcímei. Az illegális munkásmozgalom • mindkettőjüknek Mező Imréné elvtársnő Ignéczl Péter ramocsaházi veteránnal, férje gyermekkori ismerősével és Pintér Árpáddal, a Baktalórántházi Járási Pártbizottság osztályvezetőjével beszélget. fontos feladatokat adott. Majd a Spanyolországban harcoló „ezernyelvű, egy szívű brigádéban teljesítették önként vállalt proletár internacionalista szolgálatukat. — Imre a betegágyból kelt fel, s indult el a spanyol elvtársakhoz. Én egy ottani katonakórházban voltam ápolónő. A két spanyolországi harcos esztendőből idéz fel egy epizódot az egykori „Maruha” nővér: — Megkérdezte tőlem egy spanyol kolléganőm: teMa•• Illést tartott a mezőgazdasági műszakfejlesztési bizottság ülést tartott a mezőgazda- sági műszaki fejlesztési bizottság. Többek között meghatározták az 1968. évi feladatokat, célkitűzéseket. A bizottság kiemelten három témakörben kíván segítséget nyújtani a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításában. Foglalkoznak majd a talajjavítással a műtrágya szakszerű felhasználásával, közreműködnek a kukoricatermesztés és »sertéstenyésztés gazdaságosabbá tételében. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a megye 15 termelőszövetkezetének segítését vállalta úgy, hogy állandó szaktanácsot ad talajjavítást illetően. A bizottság határozott abban is, hogy összesítik a megyében folyó több tucat kutatás eredményeit és szorgalmazzák azoknak a gyakorlati bevezetését ruha, hogy tudsz te mindig énekelni, hiszen olyan nehéz időket élünk? Megnyugtattam: a férjem is, elvtársaim, s barátaim is a fronton vannak, de mivel lesz jobb nekik, ha én itt bánkódom? A felszabadulás után még kevesebb időt tölthetett együtt a Mező házaspár. Különösen az első évek igényeltek ember feletti munkát a tapasztalt kommunistáktól. — Pártmegbizatáskén archív könyvtáros lettem, majd a földosztó bizottságban dolgoztam, gyárgondozást , bíztak rám a „Polgári Sör”-ben, pártiskolára küldtek, megbízott a párt a Lágymányosi Dohánygyár igazgatásával, később a budapesti dohánybeváltó vezetésével. Innen mentem nyugdíjba néhány éve... A magyar munkásmozgalom mártírjának ramocsaházi emlékműve előtt hárman állnak: az élettárs-har- costárs, és a forradalmár házaspár gyermekei — Éva és László. A kis szabolcsi község lakóival, Mező Imre volt gyermekkori pajtásaival és ismerőseivel, a forradalmár halálának 11. évfordulóján együtt tisztelegtek emlékének. Szilágyi Szabolcs Automata az állomáson — Liftezhetünk Költözik a Csemege Nyíregyházi problémák nyomában Sok mindenről beszélnek Nyíregyházán. Olyan dolgokról, amelyek tízezreket érintenek. A hét végén ezekből megérdeklődtünk néhányat: mi igaz a szóbeszédből? Tervez az Utasellátó Miskolc után a nyíregyházi állomás bonyolítja le vidéken a legnagyobb utas- forgalmat. Naponta 60 ezer ember fordul meg a várótemekben, peronon. Pénteken, szombaton ez a szám 80 ezerre nő. ‘ Ellátásukról az Utasellátó gondoskodik. A körülményeknek megfelelően nem is rosszul. Á tervek azonban már készek arra, hogyan lehetne ezen javítani. A jövő évben az állomáson automatákat szerelnek fel, s bővítik az utasellátó más üzletterületeit is. A városban a benzinkutak mellett emelnek kis büféket, s betársulnak az autóbusz- megálló építésébe is, ahol gyorskiszolgáló bisztrót alakítanak ki. A tervezett bővítések mind a nyíregyházi állomáson, mind a buszvárónál lényegesen javítják a várakozók élelmezését. A'em lesz átutalási számla Sok szó esett arról Nyíregyházán, hogy a közeljövőben lehetséges lesz a különböző szolgáltatások számláinak, lakbérnek az OTP- nél nyitandó átutalási számlával történő kiegyenlítése. Ez azt jelentené, hogy egy előre elhelyezett betétről a takarékpénztár leemeli a víz-, gáz-, villanydíjat, s nem kell várni a különböző időben csengető díjbeszedőre. Ezt a módszert Budapesten, Debrecenben és Szegeden már bevezették. Nyíregyházán — amint az OTP tájékoztatott — erről még nem tárgyaltak. Részben azért, mert nagy apparátust igényelne, másrészt azért, Aki vizet „szelídített“ Aki a vizet „megszelídítette”, csendes, halk szavú fiatalember. Az egyetemet ötvenhétben végezte: általános mérnöki diplomát szerzett a vízellátó szakon. — Nyomban bedobtak a „mély vízbe” — kezdi stílszerűen az emlékezést. — Salgótarjánban rendkívül rossz viszonyok között dolgoztak az Országos Vízkutató Vállalat emberei: magas volt a talajvíz, ráadásul a futóhomok keserítette meg a napjaikat Rábízták a munkát, s ő ezt tűzkeresztségnek tekintette. Most csak annyit mond: sikerült, — de a küzdelemről hallgat Ahol baj volt, őt mindig >da irányítottók. így ke- ült a fúrókhoz is. — Jártuk az országot s m láttam, hogy a korrózió nilyen hatalmas károkat tkoz a kutakbán. Lényegi- eg ekkor gondoltam rá, :ellene valamit tenni elle- ie. t Segédmunkás beosztása rolt akkor, mert nálunk az 'olt az elv, hogy a mérnök i diploma mellé szerezze neg a szükséges gyakorla- ot is. Amerre járt, mindig ititársai voltak a szak- :önyvek. Éjszakákon át ta- lulmányozta a korrózió el- eni védekezés kialakult nódszereit, a vastalanítás próbálkozásait. Mind jobban meg is látta, hogy a kialakult megoldások eléggé költségesek, elégtelen hatásúak. Egykori professzora, dr. Papp Szilárd találmánya messze a legjobb hatásfokúnak tűnt. A profesz- szor az addig ismert szűrő- anyagokat fele részben- kvarckaviccsal keverte. Igenám, de a módszert is csak a föld felszínén lehetett alkalmazni a vas kiszűrésére. — És közben pusztultak a drága pénzen megépített kutak. Gondoljuk csai^ meg, egy parányi szabolcsi község két-három év alatt tud annyi községfejlesztést ösz- szegyűjtögetni, hogy egy kutat megépíttessen. Aztán fellép a korrózió, tönkremennek a csövek, volt már példa rá, hogy a 70 ezres kút hat év múltán felmondta a szolgálatot. És ami ezzel összefügg: az ország számos részén, kiváltképpen pedig itt Szabolcsban, az erős vastartalom szinte élvezhetetlenné teszi a vizet. Pedig a víz — az élet. ö mindenekelőtt a kevés pénzzel rendelkező kis községeken szeretett volna segíteni. Az volt célja, különösebb kiadás, minden gondozás és gépesítés nélkül biztosítsa a korrózió elleni védelmet és csökkentse az amúgyis rendkívül nagyvas tartalmat. Professzora módszeréből indult ki. A Papp-féle szűrőanyagot szerette volna a leghatásosabban alkalmazni. így született meg a találmány: ha az említett anyagot szűrőkavicsként építik a kút által megcsapolt rétegbe, úgy az kivonja a víznek a mészre „agresszív” szénsavtartalmát. Ezután már csak a bizonyítás volt hátra. — Engem Senki sem küldött és nem hívott Szabolcsba. Azért hagytam ott a fővárost, mert kutatásaim során rájöttem: a találmány bizonyításához itt vannak meg leginkább a természeti adottságok és - ezen az országrészen »van legnagyobb szükség a módszer hasznosítására. A Nyírségben a Víz és Csatornamű Vállalathoz kerültem, főmérnöknek. Másfél évig .távol kellett laknom a családomtól is, de nem akartam visszafordulni az úton. Es következett Nagyar, az első bizonyítás színhelye. Az itt lakóknak régtől fogva mindennapos gondjuk volt a „színes víz”, és állandóan kútgondokkal küzdöttek. Megépítették az első kutat a legújabb módszerrel a községbeliek nagy örömére. Azóta már 160 kút készült el Szabolcsban a fiatal főmérnök szabadalma szerint. Legutóbb a Balkány melletti Abapusztán adtak át ilyen kutat. Az igény pedig egyre több, mert a módszer vízhozamnövelő is egyben. Híre túljutott az ország határán, korábban a messzi Brazíliából is jelentkeztek érdeklődők... Tudják már szerte a megyében, hogy az ilyen módon készített kutak élettartama az eddigi átlagos 16 helyett közelíti a 40 évet! * — Foglalkoztat több izgalmas kérdés, olyan mint például a víznyerés automatizálása. Most azonban egy ’ még fontosabb téma került előtérbe: szeretném összefoglalni a víztermelés elméleti alapjait, mely hiánypótlás lenne a vízkészlet megbecsülésének útján. Ha sikerül, néhány év múlva könyv alakban szeretném közreadni.' * Újsághír: A Nagy Októberi Szocilista Forradalom 50. évfordulója alkalmából az Országos Vízügyi Főigazgatóság Rück Istvánnak, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megbízott igazgatójának a „Kiváló feltaláló” kitüntetés arany fokozatát adományozta. Gratulálunk. Angyal Sándor mert nincs biztosíték, hogy kellő számú jelentkező lenne. Az átutalási betét ugyanis elsősorban a bérházlakók- nak lenne előnyös, de eddig még nincs kellő érdeklődés. Tetők és lift Az őszi-téli időszak mindig kiélezi a tetőgondot. Nyíregyházán az ingatlankezelő az idén javításokra 4,7 milliót, ebből a tetők és ereszek tatarozására 1,5 millió forintot fordít. Igen sok bejelentés érkezik a vállalathoz, de jelenleg csak 25 fő dolgozik a tetőjavításon és bádogozáson. Ez azt jelenti, hogy a munkák késlekednek, s időnként csak több nappal a bejelentés után érkeznek helyszínre a munkások. Az ingatlankezelő saját erőből végzi a hibák elhárítását, s reméli!:, hogy. a végleges rossz idő beköszöntésére legalább, az életveszélyes épületeket rendbehozzák. És egy jó hír: felnőttünk. Nem kell a liftes házakban a felvonó kezeléséhez külön vizsga. Kereskedelmi 4BC Az ABC-áruházaké a jövő — mondja a kereskedelmi szakember. Nyíregyházán a jövő évben már öt működik. A két alközpontban egy-egy, a város szívében a most épülő, a MESZÖV-é, ami szintén elkészül a következő évben, valamint egy nagy áruház az élelmiszer kiskereskedelmi kezelésében. A Csemege üzlete a Kossuth téri ABC-áruházba a jövő év nyarán költözik majd be. Az áruház területe ugyan kisebb lesz, mint a mostani Csemege Áruházé, viszont az önkiszolgáló rendszerű bolt több vevőt tud majd zavartalanul kiszolgálni. Hogy mi kerül majd a Csemege helyére, ebben a kérdésben ez idő szerint még nem született döntés, több megoldáson gondolkoznak. W új busz az idén Ebben az évben a Nyíregyházi 5. Autóközlekedési Vállalat 7 csuklósbuszt kapott. Ezzel azonban még nem merült ki minden lehetőség, terven felül még 10 új — nem csuklós — autóbuszt várnak. Ezekből 3 Nyíregyházán marad, s lehetővé válik egyes forgalmas járatokon a sűrítés. Két kocsi állandó tartalékba kerül, Vásárosnamény körzetébe 2, a baktai területre, Csengerbe és Fehér- gyarmatra egy-egy buszt adnak. Az új bérleti rendszer bevezetésén is dolgoznak az AKÖV-nél. A jelenlegi ta- sakokat bevonják, és 1963- tól újakat bocsátanak ki. Hogy a torlódást elkerüljék, már november végén megkezdik a cserét. B. L. Ki felel az üzemi balesetért ? A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Az utóbbi időben — törvényességi óvásra — több üzemi baleset ügyét tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság, és irányelvül szolgáló határozataiban rámutatott arra. hogy a vállalati igazgatók, munkaügyi döntő bizottságok és az alsóbb fokú bíróságok a kárigények elbírálásánál milyen szempontokra legyenek figyelemmel. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja az egyik vállalat raktárából a szövetkezet részére növényvédő szert szállított. Rakodás közben a raktár fellocsolt, vizes kövezetén megcsúszott, elesett és lábtörést szenvedett. Tíz hónapig táppénzes állományban volt. Keresetvesztesége miatt a szövetkezettől kártérítést igényelt, de a közgyűlés azzal az indoklással utasította el, hogy a történtekért az a vállalat felelős és tartozik kártalanítással, ahol a baleset történt. ' Ezek után a tsz-tag mind a szövetkezet, mind a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság álláspontja az volt, hogy a tsz teljes kártérítéssel tartozik, mert tagja a szövetkezet közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt folytatott közös termelő munkában való részvétel közben szenvedett üzemi balesetet. A vállalattal szemben a keresetet elutasította és az ítéletnek ez a része jogerőre is emelkedett. Ellenben a marasztalás miatt a szövetkezet fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet a szövetkezettel szemben is elutasította. Indokul azt hozta fel, hogy a baleset a tsz működési körén kívül eső. elháríthatatlan okra vezethető vissza. A Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet megsemmisítette, és • járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag . üzemi balesetéből eredő kártérítési igény elbírásásánál a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók — hangzik a határozat. Természetes azonban, hogy a tsz-nek ez a felelőssége csupán a közös termelő munka végzése közben azzal összefüggésben elszenvedett üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő károsodásra és ezek közül is csak azokra vonatkozik, amelyeket a tsz tagja vagy közös munkában részt vevő családtagja a szövetkezet, közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végez. Nem felel a szövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kárt működésén kívül eső elhárithátatlan ok, vagy pedig kizárólag a dolgozó hibája okozta. Mentesül a kárnak azon része alól is, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézet: elő. - t — Ebben az esetben azon ban a balesetet az idézu elő, hogy a vállalati raktár vizes, csúszós volt. A szövetkezet a raktár felett felügyeletet és ellenőrzést nem gyakorolt, tehát a balesetet sem háríthatta el. Ezért a kártérítési felelősség aló) mentesül. Hibás azonban a vállalat, mert nem gondoskodott a raktár kövezetének biztonságos közlekedésre alkalmas állapotáról. Ezért kártérítési felelősséggel tartozik. Nincs tisztáz, va, hogy a tsz-tag magatar. tásával nem járult-e hozzá a baleset bekövetkezéséhez, s nem kell-e esetleg kármegosztást alkalmazni1. Ennek tisztázására a járásbíróságnak új eljárást kell lefolytatnia.
