Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
Egy hét a világpolitikában ^ Hazánk a Biztonsági Tanácsban @ A nagy évforduló világvisszhangja 0 Az USA fokozódó elszigetelődése £ Alkudozás Rhodesiában SANTIAGO DE CHILE A Chilei Köztársaság kormányénak meghívására a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége Szurdt István miniszter vezetésével 1967. november 6—11 között hivatalos látogatást tett a Chilei Köztársaságban. A tárgyalásaik eredményeként kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési, valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást frtak alá. PHNOM PENH A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás) Front szombaton szabadön bocsátott három amerikai hadifoglyot. A foglyokat Nguyeft Van Hieu professzor, a DNFF képviselője adta át Phnom Penhben Tom Ha'ydennek, a DNFF által szabadon bocsátott foglyok jogainak megvédésére alakult amerikai bizottság képviselőiének. A három szabadon bocsátott hadifogoly közül kettő néger, Edward Johnson őrmester 1964 júniusában. James Alex Jackson őrmester 1966 júliusában és Daniel Lee Plizer őrmester 1963 októberében esett fogságba. NEW YORK A szovjet ENSZ-delegá- Ció pénteken határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. A dokumentum felhatalmazná U Thant főtitkárt, Hogy 90- re emelje a Szuezi-csatoma övezetébe küldött ENSZ- megfigyelők létszámát, egyben felkérné U Thantot: Intézkedjék, hogy az ottani ENSZ-megfigyélőket ellássák további műszaki és közlekedési eszközökkel. KAIRÓ Mohszin Ahmed el Aini Jemeni miniszterelnök vezetésével szombaton kormánydelegáció érkezett Kairóba. A kairói sajtó értesülésé szerint rövidesen jemeni delegációk utaznak Kuwaltba,. Szíriába, Irakba és Algériába is. TOKIÓ Felgyújtotta magát egy japán fiatalember Tokióban. Szato miniszterelnök közelgő washingtoni látogatása ellen tiltakozása jeléül. A fiatalember súlyos égési sérüléseket szenvedett. A hét nemzetközi krónikájának jelentős magyar vonatkozású eseménye: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében lezajlott a szavazás, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak kijelölésére és beválasztották a Magyar Népköztársaságot az ENKn e legfontosabb szervébe. 1968 január t - tői kezdve hazánk képviselője két éven át helyet foglal az operatív jogkörű ENSZ-szervben és minden alkalommal kifejtheti a magyar kormány álláspontját a világ legidőszerűbb és legégetőbb kérdéseiben. a Biztonsági Tanács szavazásaikor pedig érvényre is juttathatja a magyar állásfoglalást. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének növekedését joggal lemérhetjük az ENSZ-ben való szerepünk állandó nagyobbodásán: 1085-ben az í. számú politikai bizottság elhö- ke lett hazánk képviselője, tavaly az ENSZ-közgyülés egyik alelnöki tisztsége jutott Magyarországnak. Mindez azok után, hogy tíz esztendeje még a mondvacsinált „magyar kérdés” ürügyén az imperialista hatalmak képviselői dühödten támadták a világszervezetben a Magyar Népköztársaságot... Hazánk belső megerősödése, a szocializmus építésének számos sikere adja nemzetközi súlyunk gyarapodásának egyik magyarázatát, a másik döntő ok a SZOéiállstá Közösséghez tartozásunk. A magyar nép és vezetői együtt ünnepeltet» Moszkvában a testvéri szovjet néppel október 50. évfordulóján. A világ képét megváltoztató forradalomra emlékezett a héten túlzás nélkül mondhatjuk — az égész földkerekség. A tőkés világban az ellenséges felhangok sem tudták elnyomni a kényszerű elismerés mondatait: 191?*ben Moszkvában valami nagy, történelemformáló erő indult el útjára. A szocialista világrendszer, a harmadik világ népei és a kapitalista államokban a haladás hívei, őszintén, büszkén és bizakodóan ünnepeltek. A möszkvai ünnepségeken elhangzott politikai megnyilatkozásokban központi helyet foglal ei Vietnam megsegítésének ügye. Az ünnepnapokon sem lehetett megfeledkezni napjaink elsőszámú nemzetközi problémájáról. At amerikai hadvezetés — a Fehér Házból és a Pentagonból érkező utasítások szerint — mindegyre fokozza erőfeszítéseit, amelyek Északon a légitámadások kegyetlenebbé válásában mutatkoznak meg. Az amerikai légi kalózoknak mind több repülőgéppel kell fizetniük: washingtoni forrásokból tudtuk meg, hogy ma már magasabb a gépek felszállásához viszonyított lelövési arányszám, mint volt a második világháborúban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterében már levegő-levegő rakéták, azaz a támadó bombázókra vadászgépekről kilőtt rakéták Is tizedelik az agresszo- rok légi kötelékeit. Az Egyesült Államok a vietnámi agresszió támogatására még á NATO-orszá- gok legtöbbjében sem tud hívéket toborozni. Az elszigetelődés az úgynevezett harrrtadlk világban talán még veszélyesebb Washington számára: ennek ellensúlyozására járt Humphrey alelnök Malaysiában és Indonéziában, miután Dél- Vietnamban helyszíni szemlét tartott. A jelek szerint az amerikai kormány kitart illúziója mellett. ■ hogy „szí- 11 osbőr ü " fegy ve f társa kai verbuválhat vietnami háborújához. Az arab világon és Afrika két pontján volt még ezen a hétén á Világ szemé. A jemeni őrségváltás és a dél-arábiai felszabadít’ési szervezetek viszálya csak újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az imperialista hatalmak „Oszd meg és uralkodj” módszerei még mindig hatásosak lehetnek. Különösen Adenre vonatkozik ez, ahöl a brit kormány ígérete szerint küszöbön áll az angol csapatok kivonása és a terület függetlenségének elismerése. A még az angol gyarmatosítók által szervezett dél-arábiai hadsereg a Nemzeti Felszabadítás! Front elnevezésű mozgalmat támogatja, ezt pedig a Megszállt Dél-Jemen Felszabadítás! Frontja azzal vádolta, hogy az újgyarmatosítás kezére játszik. A két rivális arab mozgalom küzdelmének hevessé válása nyilván összefügg a jemeni eseményekkel is. Szalui marsnitt az úgynevezett „mérsékelt . köztársaságiak” megfosztották minden politikái es katonai Hatalmától. Az új vezetők, a hírek szerint tárgyalásokba kezdtek a királypárti törzsek képviselőivel. — ma még nem tudni bizonyossággal, hogy a kapcsolatfelvétel csak belső kompromisszum elérését céloza-e Vagy pedig további fordulat előhírnöke? A Biztonsági Tanács eredménytelenül birkózott a héten a közel-keleti problémával, amely e pilanatban a két gyökeresen ellentétes állásfoglalás között holtponton vesztegel: az afroázsiai csoport határozati javaslata az izraeli csapatok visszavonását sürgeti, ebbe Izrael és a mögötte álló Egyesült Államok nem hajlandó belemenni. A Biztonsági Tanácsnak afrikai üggyel is kellett foglalkoznia : Kongó panaszával Portugália ellen. A kins- hasal kormány azzal Vádolja a portugál gyarmatosítókat, hogy Angolából Segítséget juttat el emberben és hadianyagban azoknak .a fehér zsoldosoknak, akik még Csőmbe egykori „birodalmában”, Katangában garázdálkodnak. A zsoldosok sorsáról ellenimondó hírek érkeznek, nehéz tisztán látni ebben a sötét ügyben. Még egy afrikai esemény: a két éve Nagy-Britanniától elszakadt Rhodesia fővárosában újból megindultak az alkudozások a Wilson-kor- mány képviselője, Thomson nerttzétközösségügyl miniszter és lan Smith fajüldöző kormányának tagjai között. Úgy tűnik, hogy a munkáspárti kormány gazdasági okokból még presztízsének feláldozása áfán is kész megbékélni a neki fity- tyet hányó rhodesiai rendszerrel. Pálfy József Regény 44. És ugyan miről beszelek majd veié?! Mit érthet meg ő mindezekből? Most igazán nincsenek vigasztaló szavaim. Inkább énrám férne egy kis vigasztalás. Szasa azt Viondta: olvasd el a levelet, akkor megérted,.. De most igazán nem olvashatom el. Szégyelleném magam Szasa előtt. Az a vérzés, az a szívmegállás — megbocsáthatatlan. Jöjjön be. Igazolócédula és udvariasság — ennyi az, amit adhatok neki. Már csak Szasa érdekében is. Ha neki magának nem tudok segíteni, mit adhatnék ennek a nőnék? Már itt is áll az ajtóban. Gyorsan Ideért. Úgy látszik, a néni már előre Idáig engedte. Jól okoskodott a vénasszony: mit futkosson fel-le a légcsőn, inkább idehozza... •— Tessék bejönni. c — Jóestét kívánok. Azért jöttem. hogy Szasa iránt érdeklődjem. — Foglaljon helyet. Nézem. Meg kell adni, csinos. Harminc körül lehet, jó az alakja, még a lába is. Nevetséges: ilyen pillanatban a lábát nézem. Régi reflex. Buta gondolatok, egyáltalán nem idevalók. ~ Bocsásson meg... Most ezt fogja mondani: „...amiért ilyen késő zavarom, hiszen bizonyára fáradt...” ésatöbbi. Dé nem, elhallgatott. — Kérem. Nekem is a nyelvemre kívánkozik: „Mivel állhatok rendelkezésére?” Nem mondom. Nem érzek iránta semmit sem. — Mondja, életben marad?! Hát igen, enélkül nem megy, éz a szokásos kérdés. Enélkül sosem megy. Dühít. — Nem vagyok isten. Nem tudom. Mi megteszünk mindent, amit lehet. Bocsásson meg, de most igazán semmj kedvem sincs elmagyarázni önnek, hogy Bűt, miért és hogyan. Ha Röviden mondom, nem érti meg, js- meretterjesztő előadásra meg nincs időm. És még azt sem tudom, hogy ön kicsoda! Stop! Felugrott. Elvörösödött. Pfuj, milyen aljas voltam! — Bocsásson meg, profesz- szor! Nem gondoltam, hogy ön... Szégyenkezem, majd elsüllyedek. Sértő szó lehetett a nyelvén. Bár inkább kimondta volna! — Sajnos, nem vagyok angyal. Ne gondolja, hogy az én helyzetem könnyű. Kérem, ha lehet, ne sértődjék meg. Később megmagyarázom. Legyen türelemmel és ne kérdezzen butaságokat. Tessék ez a kulcs, a szomszéd helyiségé. Laboratórium, van bent egy pamlag. Menjen be, zárja magára az ajtót és ne gyújtson villanyt, Mindent elmondok, majd ha lehet. Megfelel Így? — Igen. Kiment, rám se nézett. Rossz dolog. De talán az utolsó szavaim jóvátettek egyet-mést, ' Szasa szemrehányóan pillant rám, isten sem bocsátja meg ezt nekem. Ö azonban, az isten, meg kell, hogy értsen. Mégsem, 6 nem lehet engedékeny. A gyengéket soha, semmi körülmények közt sem szabad megbántani. Még akkor sem, ha oktalan kérdéseket tesznek fel. Zavaros dolgokat gondolok. Hogyhogy isten? Vajon, ha ő léteznék, történhetnének ilyenek? Furcsa. Semmi sem létezik. Csupán egy nagy gépezet. Csak éppen senki sen tudja irányítani. Gyerünk le a műtőbe. Ott emberek vannak, mozgás van, A társaim... Ök mindent megértenek. Ha nem is mindent, de sokat. De nem. Úgy látszik, el kell olvasnom azt a levelet. Nem kíváncsiságból — hogy jön az most hozzám! De most itt ez a nő beszélnem kell vele, hét tudnom keli, hogy és mint. Talán Szasa el akarja venni, ha meggyógyul. Vagy éppen szakítani szándékozik. Fogom a borítékot. Az írás eléggé szabályos, nem látok benne különösebb izgatottságot. Egyébként — nem vagyok grafológus. Ezt írja Szasa: „Kedves, drága Irácskám! Nehéz ifni olyan levelet, amely az utolsó lehet. Holnapután operálnak. Az igazat megvallva, még félek, hogy M. I. az Utolsó napon meggondolja magát, bár ez alig valószínű. Meggyőztem, hogy számomra ez az egyetlen megoldás. Ma elrendeztem dolgaimat. Neked levelet írok, a jegyzeteimet sorba rakom. Mindent M. I.-nél hagyok. Bizonyosra veszem, hogy fel fogod öt keresni. De gondolj arra, hogy az embernek a halála után is be kél! tartania a formákat. (Folytatjuk) Vasárnapi jegyzet: Hogyan kerülhetünk címlapra? Arról a fiatalemberről szeretnék néhány szót szólni, akinek eseteit bizonyára valamennyien olvasták a különböző lapokban. Ez a fiatalember. akinek bűncselekményeiről beszámoltak az újságok: szemrebbenés nélkül azt állította magáról, hogy ő fotoriporter. A nagyobb hatás kedvéért még egy fényképezőgépet is szerzett magának. Az olvasó niost azt gondolhatja: ez nem is olyan nagy szélhámosság, De emlékezzenek csak tússza a tudósításokra: mit csinált ez a magas, fekete. jóképű fiatalember a fényképezőgéppel. Nem kevesebbet, mint hogy csinos, ifjú hölgyeket fényképezett le a géppel. S ha még csak lefényképezte bolha okét; de azt ígérte nekik elvetemültségében, hogy valnme- lyilc képes folyóiratunk borítójára fognak kerülni. „4 tudósításokból megtudtam, hogy száz körül lehetett áldozatainak száma. Amiből arra következtettem, hogy borítóra kerülni az étet legnagyobb élményei közé tartozik. Talán egyenlő az élet értelmével. A csinos, if jú hölgyek hittek a csalfa szónak, hiszen azt tapasztalhatták, hogy képes folyóirataink borítóján — elöl is, hátul is — csinos, ifjú hölgyek mosolyognak a standokon a járókelőkre. Joggal remélhették, tehát, hogy egy nap órájuk is sor kerül. A fiatal nők hiszékenységének ez a vámszedője ezzel a nagyon is méltányolható reménykedéssel élt vissza rútul. Mint olvashattuk, utcán, villamoson, s egyéb járműveken a tetszéséi megnyert csinos lányokat és asszonyokat szólított meg. fotóriporterként mutatkozott be, közölte, hogy a htftgy arcéle. karaktere, tekintetének lágysága stb. rendkívül alkalmassá teszik az illetőt arra, hogy a megnevezett képeslap borítójára kerüljön. A megszólítottak ezt általában jólessen vették tudomásul, s követték a fényképezőgépes fiatalembert abba a környezetbe, amely, a fotoriporter szerint, arcélük érvényesítésére a leginkább alkalmas. Szegények, sajnos, sohasem kerültek fel a borítóra, mivel egy álfotoriporter fényképezte le Őket cpr arc- élüknek legmegfelelőbb környezetben, legtöbbször sürtt erdő közepén. S ha még csak lefényképezte volna őket, de, mint olvasom, erőszakoskodott is velük. Ezért Is kapta a megérdemelt bör- tönböntetést. Nem tudtom a börtönben olvasnak-e a rabok újságot, s érdemes-e intelmeimet egyenesen a bűnöshöz intéznem: Arról értesültem, hogy az angol börtönökben már a televíziót fs felszerelték, mégis egyre több rab szökik meg. Vagy talán éppen ezért? Ha tehát az elítélthez nem is, a hdsónló kísértéseknek kitett csinos lányokhoz volna néhány megszívlelendő szavam, hogy öntudatukat és ellenálló képességüket erősítsem. A fotóriportereknek van rájuk szükségük, s nem nekik a fotóriporterekre. Ha valaki, akinek vállán mulatós fényképezőgép csüng, megszólítja önöket, mondván, hogy éppen erre az arcélre, s erre a típusra lenne szüksége a lapjának — — efelől még valóban lehet fotoriporter, aki jó borító- modellt keres. Ha kedvük van őt segíteni munkájában, akkor se gyanakodjanak, ha dús lombú fáktól körülvéve, mintegy a nyarat szimbolizálva, nagy rőt lombú fák között áz elmúlás eleven kontrasztjaként óhajtja önöket megörökíteni. Illetőleg, a borítóra tenni. Éz mind lehetséges és elfogadható. De ha már azt nTöndja. hogy egyéniségük az erdő szélén nem érvényesül, csak az erdő közepén: Inkább mondjanak le a bontóról. S méginkább tegyék ezt, ha az erdő sűrűjében — mint olvastam — bikiniben, vagy Kiányos öltözékben kívánja önöket a képeslap borítója számára lefényképezni. Ebben az esetben a maximális gyanakvással fogadják elő terjesztését, mért könnyen kitehetik magukat annak a veszélynek, hogy semmiféle, borítóra nem fognak felkerülni. Hazai képleslapjaink ugyanis ilyen természetű borítókat nem. közölnek. Én megértem azoknak az áldozatoknak mélységes elkeseredését, akiket a csalárd fotós ezzel a módszerrel — még a hagyományos fáradtságtól is megkímélve magát — levetkőztetett az erdőben. El tudom képzelni, mit éreztek, amikor rájöttek, hogy ebben a hiányos öltözékben egy közönséges szélhámos előtt mutatkoztak meg, anélkül, hogy a lap több tízezres vagy százezres olvasótábora bármit is láthatott volna belőlük. Sajnos, nem ismerem az ügy aktáit, s Így nem tudom pontosan, a feljelentők mit róttak fel leginkább a bűnösnek: azt-e, hogy az erdőbe csalta Őket, azt-e, hogy erőszakoskodott velük, vagy pedig azt, hogy nem tette őkel, a borítóra. Büntetőjogilag azt hiszem, csak az első kettőén lehel felelősségre vonni a bűnöst. Dehát más a jog és más a női lélek. Női létekt Már megint igazságtalan vagyok a nők rovására. Mintha a férfiak nem szívesen kerülnének a borítóra. Csak ők nem olyan őszinték, mint a nők. Emberek vagyunk: valljuk be, valamennyien szívesen ke- fűlnénk a borítóra. Jellemző rám, hogy már Joglal- kaztam is a gondolattal — mióta erről a bünilgyröl olvastam — hogyan lehetne kihasználni ezt, a minden emberben benne szunnyadó borító-vágyat. Veszek ' egy fényképezőgépet — színeztem magamban a bűnös képzelődést — s a közértben a kedves kislánynak, aki arra való tekintettel, hogy beteg vagyok sovány sonkát ad nekem, bár egyre érezhetőbb gyanakvással — megígértem, hogy a bontóra fog kerülni. Lefényképezem a kalauznőt, aki arra búzáit, menjek csak befelé, bár ez fizikailag lehetetlen: s kilátásba helyezem neki a borítót. Megígérem a szerelőnek, aki egy hete nem tud időt szakítani arra, hogy megjavítsa az otthoni víztartályt, hogy a. borítón lesz látható, amint éppen javítja a tartályt. Lefényképezem a pincért, ha egy fél órán belül kihozza a kismenümet. A tükeresekrőt, akik a kokszot hozzák: hogy ne keverjenek bélé port, vizet és terméskövet — csoportképet készítek. Természetesen a borítóra... Csak egyet nem te&ek; nem fényképezek le nőkét az erdő sűrűjében azzal az ígérettel, hogy címlap lesz belőlük. Mert megjelenik az egyik példány, megjelenik a következő példány — s természetesen nincsenek rajta. Erre feljelentenek, hogy erőszakoskodtam az erdőben. Ilyesmit a világért sem. Inkább megmutatom az írószövetsé- gl igazolványom, s közlöm Velük, hogy éppen egy Ilyen karakterű, izgalmas nőről szeretnék egy regénytrilóglat írni. S e célból helyes lenne, ha sétálnánk egyet az erdőben, hogy jobban beleláthassak a lelkűkbe, S tudják, hány évig ké- ssüt egy regénytrilógia? Es még akkor Sem biztos, hogy kiadják. y Hamos GyBrgj Fordította: Radó György Nyikolaj Amoszov: Szív és gondolat
