Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

Tizenhat Ifjú mezőgazdász válaszol így élünk A közös gazdaságokban az •Imúlt négy évben örvende­tesen több a szakember. Há­romszáztizenkettő helyett 1167. Az új szakemberek többsége fiatal, diplomájukon még alig száradt meg a festék, de akad olyan is, aki már három-négy éve tevékeny­kedik — és nem is ered­ménytelenül, — a termelő­szövetkezetekben. Nem ér­demtelen kérdés, hogy az if­jú szakemberek milyen kö­rülmények között élnek, milyen munkával foglalkoz­nak és mi az elképzelésük a jövőt illetően. A vásárosna- ményi járási KISZ-bizottság a járásban dolgozó 36 ifjú mezőgazdasági szakember­hez kérdőíveket küldött, hogy válaszoljanak harminc kér­désre. A kérdőíveket eddig 16-an küldték vissza, de ez Is elég ahhoz, hogy általá­nos és tanulságos képet kap­junk. Fele albérletben A falun maradás, a tsz- ben való munkavállalás fia­taloknál nagymértékben függ a körülményektől. Életüknek milyen a tárgyi feltétele, mi­lyen a munkájuk és milyen a közösség ahova tartoznak, alapvető. Nos a tizenhat mérnök és főiskolai végzett­ségű fiatalból nyolc rendel­kezik saját lakással, nyolc albérletben él. Rádiója ti­zenegynek van, tv-je ötnek, mosógépe hatnak, motorke­rékpárja négynek. Gépko­csival nem rendelkeznek. Szakmájának megfelelő munkakörben 15 dolgozik, egy csupán azért nem, mert szakképzettsége növényvé­delemmel kapcsolatos, s ez a munka még csak most van kifejlődőben. A kérdések sokaságában igen lényeges, hogy mennyit keres az egyetemet, főisko­lát végzett fiatal a munka­helyén. A 16 közül nyolcnak a keresete ezer forinton fe­lül, kettőnek a kétezer fo­rinton felül, négynek há­romezer forinton felül, ket­tőnek négyezer forint körül van. A tárgyi feltételek után s a keresethez viszonyítva a legizgalmasabb kérdés most- már az, meddig akarnak az adott tsz-ben dolgozni a kér­dőíveket kitöltött fiatalok. Három csupán egy évig, egy három évig, egy öt évig, öten úgy válaszol­tak meghatározatlan ideig. Egy azt írta, „ha lakást ka­pok, meghatározatlan ide­ig.” Másik: „amíg a körül­mények lehetővé teszik'” Akadt olyan is, aki a dön­tést a tsz-vezetőkre bizta mégpedig úgy: „ameddig szükség van a munkámra.” Munkaidő? Amennyi kel! ••• „Ha lakást kapok”, vagy „a körülményektől függ” megjegyzés nem indokolat­lan. Azt ugyan már írtuk, hogy hányán laknak saját és hányán albérleti lakás­ban. Nos ennek további megoszlása, hogy a nyolc al­bérletes közül öt nős, csa­ládja van. és keresetük sem a legmagasabb kategóriába tartozik. Nyilvánvaló, hogy aki egy—három évig akar a továbbiakban a jelenlegi munkahelyén dolgozni, kivé. tel nélkül azokból kerül ki, akik albérletben laknak, akiknek keresete nem meg­felelő. akiknek szórakozásá­ra és egyéb igények kielégí­tésére nincs rádió, televízió. Hogy fizetésükért mennyit dolgoznak a megkérdezett fiatalok és munkaidejüknek mennyi idejét töltik szak­mai feladattal, arról külön tanulmányt lehetne írni. Mindenesetre a megkérde­zettek közül öten munka­idejük végső határát 15 órá­ban határozták meg. Mások 8—10 órát dolgoznak. A munkaidőből szakmai fela­datokkal teljes idejét csak három megkérdezett tölti. A többi felében, harmadában szervezési kérdésekkel és egyéb feladatokkal is fog­lalkozik. Hogy miért, erre is akad válasz. Az egyik fő­iskolás azt írta a kérdőívre; alacsony színvonalú a mun­kafegyelem, tehát nyilván­való, idejének egy részét ar­ra kell fordítani, hogy egy- egy közös munka elvégzésé­re embereket keressen. A kérdések közül az sem maradt ki, milyen új ter­melési eljárást vezetett be, vagy kísérletezett ki és e tekintetben mi az elgondo­lása. Ilyen vonatkozásban legtöbbet az állattenyésztés­ben dolgozók tettek. Főleg az új termelési módok be­vezetésénél, a szalmiákos, karbamidos etetésnél, az ita­tásos borjúnevelésnél. Az el­gondolások többsége is ál­lattenyésztéssel kapcsola­tos, viszont ennek tárgyi feltételei sok helyütt hiá­nyosak. Jó meglátás, hogy a vásárosnaményi járás tsz- eiben jövője van az állattar­tásnak, állattenyízlésnek, de ehhez korszerű istállók kel­lenek, meg kell szüntetni a kényszer elhelyezést, növel­ni kell a gépesítési arányt. Nem érdemtelen dolog arról is beszélni, hogy a megkér­dezettek miként látják ter­melőszövetkezetük gazda­sági helyzetét, a fellelhető problémáknak mik az okai. Hogy a tsz-ek jobban gaz­dálkodjanak, elsősorban a munkához való viszony vál­tozását sürgetik. De hely­hez kötötten ki a segédüzem létesítésében, ki pedig a rá­fizetéses ágazatok kiiktatá­sában, vagy pedig szilárdabb és erősebb vezetésben látja a jövőt Rag a»zkodás a községhez Fiatalokról lévén szó, el­maradhatatlan kérdés, van-e lehetősége a falun élő fia­talok szakmai, politikai, műveltségének növelésére, s ezzel kapcsolatban mi a ja­vaslatuk. A megkérdezettek közül legtöbbnek van tár­sadalmi funkciója, közvetle­nül érintettek a kérdésben és ismerik is a problémákat. Az alaposabb és nagyobb arányú szakmunkásképzést, szakkörök alakítását, klub­esték szervezését, sportkö­rök létrehozását tartják a legcélravezetőbb eszköz­nek. s ezáltal erősödhetnek a KISZ-szervezetek, s fel­tétlenül nő a falun élő fia­talok ragaszkodása a közsé­gükhöz. Nem minden kérdés és nem minden válasz szerepel a leírtakban. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez is megfe­lelő képet mutat. Mutatja azt, hogy mi jó és mi rossz . a diplomás szakemberek éle­tében, életkörülményeiben, mi az, amin változtatni kell De mutatja: és ez a legfőbb erény, hogy nagyon sok szakember hivatásának gya­korlásáért áldozatot hoz, erő. feszítéseket tesz, hogy ered­ményesen változzék a közös gazdálkodás színvonala, s a községek kulturális fej­lettsége. Seres Ernő Mitől „szöveflezeü“ egv faltás? . * ** tnt ä íovo: lakótelepek kialakítása A SZÖVOSZ VI. kong­resszusán már részt vettek lakásszövetkezetek küldöt­tei is. A legfrissebb: három nyíregyházi lakásszövetkezet kéri felvételét a MESZÖV- be. Mindezek már jelentős, hivatalos lépések. Azt jelzik, változások szükségesek a lakásszövetkezetek helyzeté­ben, a jelenlegi kezdeti stá­diumból tovább kell lépni. Választás, észrevétel, — de hogyan? Szövetkezeti-e a szövetke­zeti. Ha igen, mi teszi azzá, s lehet-e továbbfejleszteni. Ez a kérdés nemcsak a lakástulajdonosokat, hanem az építtetni szándékozókat is foglalkoztatja. Az egyik gond, amelyre már régen keresik a megol­dást: a lakásszövetkezetek általában az épületek elké­szültekor alakulnak. A ta­goknak nincs módjuk a vá­lasztásra, milyen típus sze­rint építsenek, észrevételt sem tehetnek a készülő la­káshoz, hiszen azokat ké­szen kapják. Az is gyakran okoz problémát, hogy ki melyik tömbbe, hányadik emeletre kerüljön. Ebbe gyakorlatilag nem sok bele­szólása van a tulajdonosnak (az elosztást külön bizottság végzi). Az esetleg időközben megválasztott lakásszövet­kezeti vezető sem tud mér­legelni, az adott lehetősége­ken belül kit hova helyez­zen, vagy javasoljon, hiszen nem ismeri közelebbről szö­vetkezetének tagjait. Mind­ezek miatt arra kell töre­kedni, hogy a lakásszövet­kezetek már a „beruházás megkezdése előtt alakulja­nak meg. Saját karbantartó brigád! Gyakorta esik szó arról, hogy kicsik-e vagy nagyoka nyíregyházi lakásszövetke­zetek. Jelenleg ugyanis ti­zenhéttől százhatvanig ter­jed egy-egy szövetkezet la­kásainak száma. Ilyen mó dón teljesen mintegy, hány lakás van, hiszen a szövet­kezet eredeti értelmezése szerinti lehetőségeket nerr. tudják kihasználni. Egye seknél azért, mert kicsi a létszám, másutt meg azért mert a létszám megvan ugyan, de a lakóházak el­szórtan helyezkednek el, ál­lami lakások, közintézmé­nyek tarkítják a sort. A jövő útja nyilván az — így terveznek Nyíregyházán is —, hogy szövetkezeti lakó­telepet alakítanak ki. Ha például két-háromszáz la­kás tulajdonosai alkotnak egy szövetkezetét, könnyeb­ben oldják meg feladatai­kat, mint jelenleg. Lehető­ség lenne közös érdekvé­delmi szerv kialakítására — mint például a lengyelor­szági nagy lakásszövetke­zeteknek —, vagy saját épí­tő, karbantartó brigád fenn­tartására. Ezekkel saját fenntartási költségeit nem emelik túlzottan, ugyanak­kor minden javítást azonnal — és természetesen önkölt­séggel elvégeznek. „KaesáK“ a tulajdorrouról Nemrégiben állásfoglalást adott ki a Legfelsőbb Bíró­ság a lakásszövetkezetekről. Kifejtették: a lakásszövet­kezetek vagyona a társada- mi tulajdont megillető fo­kozott büntetőjogi védelem­ben részesül. Időnként más jogi jellegű kérdések is elő­térbe kerülnek, néha „ka­csák” keringenek a szövet­kezeti lakások tulajdonjo­gáról stb. A 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet és a végrehajtási utasítása: 2/1959. (V. 28.) ÉM—PM. számú, az építésügyi mi­niszter és a pénzügyminisz­ter együttes rendelete sza­bályozza a lakásszövetkeze­tek munkáját, tevékenysé­gét. Világosan kitűnik: a szövetkezeti lakás személyi tulaiden, eladható, örököl­hető, tartós távoliét esetén bérbe adható. Mindezekkel kapcsolatban annyi a meg­kötöttség. hogy a lakásszö­vetkezetek igazgatóságainak tudnia kell róla. A mostani lépések, a ME- SZÖV-vel való kapcsolat is az útkeresést jelenti: ér­dekvédelmi, javaslattevő, ta nácsadó és egyéb gazdaság5 társadalmi életükkel együtt járó tevékenységhez kérnek segítséget, Igyekeznek szer­vezeti életüket rendszerezni, kialakítani. ünnepek előtt Nagy választék és sokféle újdonság az üzletekben A Kossuth téri óra-ékszer boltban már megkezdődött az ünnepi vásár nagy for­galma. Arany ékszerek és tárgyak választéka sok vá­sárlót vonzott az üzletbe nemcsak Nyíregyházáról, hanem vidékről is. Sok kül}öidi áru Az óra-ékszerbolt vezető­je tájékoztatása szerint sok­kal nagyobb a felkészülés, és bővebb a választék is, mint az elmúlt években volt Arany és ezüst ékszerek és dísztárgyak mellett az ün­nep előtti forgalomra felké­szülve igen sok külföldi áru­val rendelkeznek. NDK-ból és Csehszlovákiából érkez­tek ajándéktárgyak. Evőesz­közök, likőr és teáskészletek különleges kikészítésben, iparművészeti tárgyaknak számítanak. latékországban A gyermekálmok valóság­gá válnak az aránylag kis terjedelmű, de nagy raktár­ral rendelkező játékboltban, a Zrínyi Ilona utcán. A gyermek játékszerek ér­dekessége, a ráülős és a be- leülős hintaló. Felnőtteknek is szórakoztató játék az irá­nyítható sport- és személy­autó, az ugyancsak irányít­ható dömper és földmarkoló, lánctalpas gépjármű. Ugyancsak népszerűségre számíthat az önkitérő „hold­autó”. Elemmel működik ez a kis masina, melynek fi­nom műszerei a legkisebb érintkezésre reagálnak és így önmagától kitér minden akadály elől. Érdekességnek: számít az ötletes futballja- ték, a biliárdasztal is. Hogyan készültek fel a eseme eboltok? A 125-ös számú, Kossuth- téri csemegebolt ünnep előt­ti felkészülése is felülmúlja az eddigi évekét. Hogyan gondolják a vá­sárlást egyszerűsíteni és a ki­szolgálást gyorsabbá tenni? Válasz: csokoládéfigurák­ból több mint hatezer da­rabot előrecsomagolva áru­sítanak és újdonságnak szá­mít, hogy a hagyományos piros télapózacskók mellett igen szép kivitelben készült műanyagdobozokat is hoz­tak forgalomba, megtöltve a legfinomabb édességekkel. Készítenek díszes ajándék- csomagokat, melyben a cso­koládéárukon kívül a legfi­nomabb italáruk is megta­lálhatók. A kiszolgálás meggyorsí­tása érdekében ez évben is „télapó kunyhót” állítanak fel. Ojdonság az úgynevezett „italállványok” árusítása. Déllgyümölcsből jelezték a narancs- és fügeszállltmány érkezését december első napjaira. Sajnos hiányzó cikk Is lesz, — mogyoróra nem számíthatnak. De ta­lán ez az egyetlen úgyneve­zett „hiánycikk” az idei ün­nepek előtti vásárban. Farkas Pál Megkezdődött a gépfát müvek műszaki felülvizsgálata 27-ből 25 nem felelt meg! Az országban már több helyen tart a gépjárművek műszaki felülvizsgálata, mely november 23-án megyénk­ben is kezdetét vette. Meg­kezdődött a régi, általában három évvel korábbi kiadá­sú gépkocsiknak a felülvizs­gálata. Ezek a járművek a folyamatos használat követ­keztében, vagy a nem meg­felelő karbantartás, javítás miatt nem felelnek meg a biztonságos közlekedés sza­bályainak. Megfelelő üteme­zéssel minden Ilyen jármű­vet behívnak ellenőrzésre, s amennyiben nem felelnek meg a közlekedésrendészeti előírásoknak kivonják a for­galomból. Megyénkben több ezer ilyen kocsi műszaki felül­vizsgálására kerül sor. Je­lenleg csak Nyíregyházán, az Önállóbb pénzügyi gazdálkodás a szakszervezeti alapszerveknél ötvenszázalékos részesedés a togdi/ból A szakszervezetek 21. kongresszusa, majd a SZOT elnöksége pénzügyi vonat­kozásban jelentős határoza­tot hozott: 1968. január 1- től az alapszervezeteknél ma­rad — az eddigi 35 százalékot részesedés helyett — a tag díjbevétel ötven százaléka. Megyénkben az 1966 os év­ben a több mint 76 ezer szakszervezeti tag 11 millió 902 ezer forintot fizetett be az SZMT-nek. Ha ezt az összeget vesszük alapul, — bár változtatások a tagdíjfi­zetésben előfordulnak, — a következő évben a megyé­ben lévő szakszervezeti alap­szervezetek mintegy 8 mil­lió forint felett rendelkez­nek majd önállóan, s az ed digieknél nagyobb arányban fordíthatják azt a tagság szociális, kulturális igényei­nek kielégítésére. A pénz- elhasználásért a taggyűlés­nek tartoznak felelősséggel. A kongresszus a szakszer­vezeti segélyek rendszerében is határozatot hozott: 1968 január 1-től az intézményes és rendkívüli segélyek egy­séges kezelésben az alap- szervekhez kerülnek. Eddig ugyanis a szülési és a te­metési segélyeket a társada­lombiztosítási szervek folyó­sították, amit aztán a szak szervezet megtérített. így a agság nagy részének nem volt tudomása arról, hogy szakszervezeti segélyt ka­pott. A szakszervezeti — rend­kívüli segély, — melynek évi összege legutóbb me­gyénkben 43 ezer forint volt — minden olyan esetben ad- öató. amikor a tag szociális helyzetében — önhibáján kívül rosszabbodás követke­zett be. A kifizethető jutta­tás felső határa 800 forint. 5-ös számú Autóközlekedési Vállalat Korányi Ferenc ut­cai telephelyén működik egy ilyen bizottság, de ké­sőbb Mátészalkán és Kisvár­dán is lehetőség nyílik a szemlék megtartására. A gépjárművek tulajdonosai — úgy az állami, szövetke­zeti, magán, vagy egyéb — egy hónappal előre, névre szóló értesítést kapnak, melyben nemcsak a napot, hanem az órát is meghatá­rozzák. Ugyanakkor a gép­kocsi típusának megfelelő ismertetőt is kapnak, amely tartalmazza az üzem- és balesetbiztonságra vonatko­zó általános követelménye­ket. Ennek ellenére az első nap eredményei szomorú tapasztalatokkal zárultak. A műszaki felülvizsgálaton megjelent 27 gépkocsiból 25 nem felelt meg az előírá­soknak, egy pedig csak ide­iglenesen vehet részt a for­galomban. A bizottság nem ok nélkül Ilyen „szigorú”, hiszen a hibás kormány- szerkezettel, fékkel, futómű­vel, vagy világítással közle­kedő gépkocsik elég gyak­ran okoznak végzetes kime­netelű baleseteket. A felül­vizsgálat végső soron köte­lezi a gépjárművek tulajdo­nosait; olyan állapotba hoz­zák azokat, hogy veszélyte­lenül vegyenek részt a for­galomban. Akik az értesítés ellenére sem jelennek meg a felül vizsgálaton, azoktól a rend­őrség a hatósági jelzéseket — forgalmi rendszámot — szabálysértési eljárással vonja be. Azokat a gépko­csikat. amelyek a felülvizs­gálat során nem feleinek meg a követelményeknek — bizonyos Idő eltelte, illet­ve a hibák kijavítása után — újra lehet kérni szemlére. Természetesen addig nem vehetnek részt közúti for­galomban. A XIII-as számú Autója­vító Vállalat nyíregyházi üzeme jól felkészült a mű­szaki felülvizsgálatra be­rendelt gépkocsik javítására. Ez ideig azonban vajmi ke­vesen keresték fel a szer­vizt ilyen céllal, s ez is oka annak a nagyfokú rend­számvisszavonásnak, ame­lyek már az első napokban bekövetkeztek. Megyénkben a motorke­rékpárok műszaki felülvizs­gálata tavasszal, a jobb idők beálltával kezdődik meg. — tá — Modellhez műik iMyírep> házán Jól és egyénien öltözköd­ni. Ez a legtöbb nő kíván­sága. A Nyíregyházi Minősé­gi Textilruházati Vállalat is­merve a piac ilyen igényét — rugalmasan tervezett. El­döntötték, hogy a városban a jövő év első negyedében a Zrínyi Ilona utcán megnyit­ják a modellházat. Itt csak kis szériában és egyedi da­rabként készülő finom kon­fekciót hoznak majd forga­lomba. Saját tervezésű, sa­ját anyagból készült model­lek lesznek kaphatók. A kezdeményezésnek vannak előzményei: több városban már eredményesen működ­nek ilyen üzletek. A Zrínyi utcai szalont, ennek meg­felelően a Déli Alközpont­ba helyezik át, ezzel viszont ott javítják a lakosság ellá­tását.

Next

/
Thumbnails
Contents