Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

Súlyos amerikai veszteségek Bak To-nál Haditanács Washingtonban Egy volt CIA-iigyiiök nyilatkozata Saigon, (MTI): Kedden reggel tovább folytatódott az öldöklő küz­delem dél-vietnami szabad­ságharcosok és amerikai ejtőernyősök között a kam­bodzsai határ és Kontum között fekvő Dak To tá­maszpont környékén, egy Stratégiai fontosságú ma­gaslat birtoklásáért A 875- ös csúcsnak elnevezett ma­gaslaton dél-vietnami sza­badságharcosok ásták be magukat, s három amerikai ejtőernyős század kétségbe­esett harcokat vív, hogy a támaszpont környékén dön­tést erőszakoljon ki. Dák Tot — mint ismeretes — húsz nappal ezelőtt a sza­badságharcosok körülzárták. A kedd reggel közölt amerikai jelentés szerint a magaslat ostromát megkí­sérlő amerikaiakat a dzsun­gelból heves zárótüz fogad­ta. Körülbelül ezer ameri­kai ejtőernyős próbált fe­dezéket keresni a golyózá­porban. Közben amerikai sugárhajtású gépek és ak­navetők tonnaszámra szór­ták a bombát és lövedéket a szabadságharcosok kezén lévő dombtetőre. A kedd hajnali amerikai ember- veszteségek „rendkívül sú­lyosak”, sok tiszt elesett. A csapdába került amerikaiak felmentését többször is megkísérelték, közben a partizánok helikoptereket lőtMk le. Végül kedden dél­előtt közölték, hogy egy ej­tőernyős osztag elérte a bajba jutott ostromlókat és hatalmas veszteségek árán, kimentette őket szorult helyzetükből. Saigonban be­jelentették, hogy a 875-ös magaslatért dúló harcban 72 amerikai katona elesett és 85 megsebesült. A fel­mentő egységek egyébként a domb lábánál mindössze tizenhét gerillaholttestet ta­láltak. A feltüntetett adatokkal együtt a közép-vietnami fennsíkon csaknem három hete folyó harcokban össze­sen 273 amerikai katona esett el és 831 megsebesült. Bunker saigoni amerikai nagykövet és Westmoreland tábornok még a héten visz- szatér állomáshelyére. John Michael Barilla, Richard D. Bailevy, Craig William Anderson és Micha­el Anthony Lindner, az „In­trepid” repülőgép-anyahajó volt matrózai kedden dél­után az irodalmárok moszk­vai székházában a külföldi sajtó képviselői előtt hallat­ták a „másik Amerika” hangját. A béke tengerészei­nek korábbi nyilatkozatai új vonásokkal egészültek ki. Elmondották, hogy ezelőtt sohasem ismerték egymást. Egyazon katoncsors hozta össze őket az „Intrepid” re­pülőgép-anyahajón. Mielőtt a szennyes háborúval való szembeszállásukról szóló döntésüket meghozták, so­kat gondolkodtak: nem volt Az egyhetes washingtoni tanácskozássorozatok a vi­etnami háború új stratégiai terveit volt hivatva kidol­gozni. Az elnök és más hi­vatalos személyiségek nyi­latkozatai arra mutatnak, hogy az USA jövőre is nagy erőkkel kívánja foly­tatni a vietnami hadműve­leteket, beleértve a VDK elleni légiháborút is. Bár a nyilatkozatok szerint nem kerül sor újabb nagy lét­számú csapaterősítésekre, az expedíciós haderőn be­lül növelik a harcoló ala­kulatok létszámát és erő­feszítéseket tesznek a sai­goni kormány hadseregének aktivizálására. könnyű rászánni magukat erre a lépésre. De most, már egészen természetesnek •tartják, hogy így történt. A vietnami háború nem az amerikai nép háborúja. Sőt, éppen ez a háború mutatja, mint mélyül egyre jobban a szakadék az Egyesült Álla­mok kormánya és Amerika népe között. Hozzátartozóik, ismerő­seik, környezetük reagálá­sával kapcsolatban maga­biztosan mutattak rá arra, hogy az Egyesült Államok­ban széles társadalmi réte­geket átfogó háborúelienes mozgalom van kibontakozó­ban. Ennek sodrását akar­ják tovább erősíteni úgy, hogy példát mutattak. Kife­jezésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy az ame­rikai hadigépezet vietnami öldöklése előbb vagy utóbb véget ér. Ezzel összefüggés­ben felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a VDK légvédelme rendkívül erős. Mi magunk ezt jól le tudtuk mérni a vissza nem tért és súlyosan megrongált gépek növekvő számából — hangoztatták. PHENJAN „Ugrásban a tigris” fedő­név alatt nagy hadgyakor­latok kezdődtek kedden Dél- Koreában. A hadgyakorla­tokon a dél-koreai hadsereg és stratégiai légierő há­romszázezer katonája és tisztje valamint több ame­rikai rakétaegység vesz részt. A négynapos hadgya­korlatokat a „termonukleá­ris és biokémiai háború fel­tételezett körülményei kö­zött” tartják. BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden bemutatko­zó látogatáson fogadta dr. Kurt Enderlt, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követét. MOSZKVA Alekszej Koszigin a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben baráti beszélgetésen fogadta az arab—szovjet baráti tár­saság küldöttségét, amely részt vett az októberi for­radalom jubileumi ünnepsé­gein. BELGRAD A Zágrábban megjelenő legnagyobb példányszámú jugoszláv hetilap, a Vjesniku Srijedu legújabb száma sze­rint Pellegrino bíboros, To- rinó érseke a legesélyesebb utódjelölt a betegeskedő VI. Pál pápa trónjára. Pellegri­no bíboros kiemelkedő tá­mogatója a római katolikus egyház korszerű irányzatá­nak és rendíthetetlen híve az új és a merész eszmék­nek, amelyek mellett a je­lenlegi egyházfő eljegyezte magát — írja a jugoszláv lap. TOKIÓ Hétfőn este Nahában (Oki­nawa közigazgatási köz­pontja) százezres tömeggyű­lésen tiltakoztak Szato mi­niszterelnök Johnson elnök­kel folytatott tárgyalásainak eredményei ellen. A de­monstrációban a legkülön­bözőbb politikai pártok, szakszervezetek, nő- és ifjú­sági szervezetek képviselői vettek részt. A gyűlésen kö­vetelték Okinawa visszaadá­sát. A gyűlés után a tünte­tők végigvonultak a város utcáin, ahol fekete gyászlo­bogók voltak kitűzve. A pénzváltóhelyek, az utazási irodák és egyéb ér­dekeltek kedden megkapták a Nemzeti Banktól a leérté­kelt angol font új árfolya­mát. így a hétfői szünet után ismét megkezdődött a font váltása, vétele és ela­dása. Az angol font vételi ár­folyama az eddigi 32,62 fo­rintról 27,97; középárfolya­ma 32,87-ről 28,18, eladási árfolyama pedig 33,12-ről 28,39 forintra csökkent A turistaforgalomban az em­Moszkva (TASZSZ): Az Izvesztyija kedd esti számában megjelent John Smith volt amerikai állam­polgárnak, a CIA amerikai hírszerző szervezet volt ügy­nökének nyilatkozata. A nyilatkozatban John Smith, aki ma már szovjet ál­lampolgár elmondja, hogy az okok közé, amelyek az Egyesült Államokból való menekülésre késztették, tar­tozik a vietnami háború. A CIA elől rejtőzve egyik or­szágból a másikba ment végül a Szovjetunióba uta­zott és szovjet állampolgár­ságért folyamodott. — Nemcsak egyszerűen új hazába kerültem — mondotta Smith —, az a szerencse ju­tott osztályrészemül, hogy egy más társadalom tagja let­tem, s ez a társadalom ma­gasabb színvonalú, igazságo­sabb, az emberek között igaz kapcsolatokra épül. Nyilatkozata további ré­szében Smith kifejti, hogy az amerikai kémszervezet a Kiprianu ciprusi külügy­miniszter egy hétfői sajtónyi­latkozatában visszautasította Caglayangil török külügy­miniszter vádjait, amelyek szerint a görögök terrorral sújtják a ciprusi török kö­zösséget Kiprianu hangsú­lyozta, hogy éppen ellenke­zőleg, az elmúlt napokban a törökök nap mint nap sú­lyos provokációkat hajtottak lített összegekhez továbbra is 100 százalék pótlékot szá­mítanak. Sorra érkeznek a jelenté­sek a Magyar Nemzeti Bankhoz több más ország pénzének devalválásáról is, az értékcsökkenés mértéke azonban nem mindenütt azonos az angol fontéval. A dán korona értéke körülbe­lül 8,5, mig az új-zélandi fonté 20 százalékkal csök­kent. Természetesen ennek megfelelően módosul az em­lített valuták magyarorszá­gi árfolyama is. legpiszkosabb bűncselekmé­nyeket követi el. Sok más emberrel együtt neki is az a meggyőződése, hogy Ken­nedy elnök egy széles körű összeesküvés áldozata lett, amelyben a CIA is részt vett. Az amerikai kémszer­vezet óriási összegekkel ren­delkezik. Munkatársai kül­földön igen gyakran diplo­matának álcázva tevékeny­kednek. Minden öt amerikai diplomata közül négy a CIA munkatársa. Smith elmondta, hogy egy könyvön dolgozik, amelyben gazdag ténybeli anyag alap­ján, ismertetni kívánja, mi­lyen aknamunkát fejt ki a CIA különböző országok­ban, hogyan veszélyezteti te­vékenysége a békét. —■ Hiszem, hogy eljön ax idő, amikor újra tál álkozha­tom lányommal, anyámmal. Ahhoz, hogy becsületes ma­radhassak saját magam, családom, népem előtt, így kellett cselekednem —jelen­tette ki John Smith. végre. A ciprusi kormány azonban az ENSZ-fötitkár felhívásának megfelelően ön­uralmat gyakorol, mert azt kívánja, hogy csökkenjen a feszültség. Athénból hétfőn este vá­ratlanul Ciprusra érkezett Paleogöpulosz tábornok, a görög vezérkar helyettes fő­nöke. Érkezését összefüggés­be hozzák Grivasz tábornok visszarendelésével Athénba, s megfigyelők véleménye sze­rint nem valószínű, hogy Grivasz visszatérjen Nico­siába. Ciprus északi részén, kedd­re virradó éjjel heves rob­banás történt, amely meg­rongálta a görög negyed több épületét A görög kormány hétfőn este sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben a jelenlegi fe­szült helyzetért a törököket teszi felelőssé Görögország a provokációkra azzal vá­laszol, hogy riadókészültség­be helyezi fegyveres erőit, a fenyegetéseket hidegvérrel fogadja. A nyilatkozat azzal a figyelmeztetéssel fejeződik be, hogy a felelősségérzetet és az okos tartózkodást helytelen lenne a gyengeség jelének felfogni. Isméi szabadon mozoghatnak Londonban a Rína. diplomaták London, (MTI): A brit kormány hétfőn este feloldotta a londoni kínai diplomaták mozgási tilalmát. A kínai ügyvivői hivatal épülete elől eltűnt a rendőrkordon, eltávoztak az URH-kocsik, a követség látogatóit többé nem fag­gatják a rendőrök. Mint is­meretes, a pekingi angol ügyvivői hivatal felégetése után az angol kormány el­rendelte, hogy a kínai dip­lomaták a Hyde park Kor­ner nevű tértől, London hagyományos közlekedési központjától nyolc kilomé­ternél tovább semmilyen irányba sem kalandozhat­nak el. A hétfő esti intézkedés visszaállítja az eredeti 35 mérföld (56 kilométer) su­garú kört, amelyben a kí­naiak szabadon mozoghat­nak. A külügyminisztérium szóvivője szerint az intéz­kedés célja a két ország j kapcsolatainak megjavítása. Pekingben a brit ügyvi­vőnek a múlt hét végén megengedték, hogy vissza­térjen a követségi épü'etbe és négy hónap óta először kitűzze az angol zászlót. Moszkvai beszélgetés a négy amerikai tengerésszel Megállapítanák az angol font új magyarországi árfolyamát CIPRUSI JELENTÉS R görög kormány a törököket okolja Regény 48. Valahová az üres térbe néz: bizonyára akkori Szását látja maga előtt. — Ügy hiszem, akkoriban 6 is szeretett engem. Persze nem annyira, mint én őt, de mégis... Nekem ez is elég volt. Szinte mézesheteket él­tünk. Bennem ismét feléb­redt az érdeklődés a tudo­mány iránt, könyveket ol­vastam a kibernetikáról, ma­tematikával foglalkoztam. Méltó akartam lenni Szásá­hoz. Ö keresett nekem té­mát is. Ezt foggal-körömmel kellett védenem az intézet­ben- A kollégák mulattak rajtam, de általában jóindu- latúak voltak. A témámat el­fogadták: „Az esztétikai ér­zékelés pszichológiája a ki­bernetika tükrében”. Igaz, a cím egy kissé zavaros, de a lényeg az, hogy Szasa mű­vészetelméleti hipotézisét el­terjesszem. Most is rajongok ezért a munkáért. Nyakig vagyok benne. Dehát mégis­csak nő vagyok, és bizonyára buta liba, mert ha ő nincs, akkor az egész munkám fonnvadozik. Gyakran gon­dolom, mindent odaadnék csak azért, hogy az ő felesége le­hessek, felneveljem a gyere­keit és vasalhassam az in­geit. Lehet, hogy ezt hamar megunnám, de gyakran tá­mad ilyen vágj am. Elhallgat. Azt gondolom: persze, hogy hamar meg­unnád. Ti, szovjet nők, asz- szonyaink, leányaink, nem is tudjátok, milyen előre jutot­tatok. És milyen mérhetet­lenül okosabbak, érdekeseb­bek vagytok a nyugati nők­nél. Például az én fe­leségem, miért vállal állást? Személyzetünk nincs, rengeteg a munka, és ő mégis későbben jár haza a klinikájáról, mint én. Fá­radt, mérgelődik — de, hogy könnyebb munkát keressen? Azt már nem. Mert érdekli, amit csinál, tessék! { — Eszemmel rögtön fel­fogtam, hogy szerelmem re­ménytelen. Eszemmel, mon­dom, mert a szivem biza­kodott. Képzeletemben ál­landóan a családi élet képei villogtak. Hogy, tegyük fel, katasztrófa történik, és a felesége eltűnődik... Minden­féle kép, akadt köztük ke­gyetlen is. Aztán meg csak dörzsöltem a homlokom, hogy szétoszlassam mindezt — „buta liba”!... Egyszer úgy éreztem, hogy nagyon szeret. Bemutattam néhány ismerős újságírónak és azt vettem észre, hogy féltékeny. Micso­da öröm! Hiszen ez már bi­zonyíték! Szásának azonban nem tetszettek a barátaim. Emlékszem, azt mondta rá­juk: sekélyek. Lehet, hogy hibát követtem el? Nem tu­dom. Szomorúan hallgat. Én sem szólok semmit. Eltelik egy perc, majd kettő. — Irina Nyikolajevna, ta­lán fejezze be-.. Legyint. Reménytelenül, keserűen. Igen sokat elárul egy ilyen mozdulat. Hangjá­ban szenvedély, mint egy jó színésznőnél­— Nincs több mondaniva­lóm. Látni, egy perc alatt újra végiggondolt mindent. Még vár, majd elszánja magát, hogy mégis befejez­ze. Láthatóan csakis az én kedvemért. Szenvedélymen­tesen. —Nem sokáig voltunk boldogok. Ha egyáltalán bol­dogságnak nevezhető ez. (Keserű irónia a hangjában). A lopott boldogság... hiszen érti. Gondolattársítások. Emlé­kek. Értem. — Képtelen voltam lépést tartani vele, pedig igyekez­tem, olvastam- Azt tapasz­taltam, hogy hallgat, másutt jár az eszem. Én pedig sze­retek beszélni. Néha már hirtelen abbahagyom, és látom: kár volt.-. Csak néz valahová, az ürességbe. Rög­tön észreveszi, és megint ked­ves, figyelmes. De mindent látok, mindent értek. Gon­dolom: elmegy tőlem. És olyan keserűség fog le. Hi­szen tudja: álomban szokott így lenni, valaki távolodik egy végtelen úton, lassan el­tűnik, az ember meg fut utá­na, nyújtja feléje a kezét, kiált. Elment. Az ember te­hetetlenül összerogy és... fel­ébred. Aztán sokáig nem tud szabadulni az álom hatásá­tól. így vagyok én most. Csak én többé nem ébredek feL Nagyot sóhajt. Elhallgat. Szeme kissé megnedvesedik, majd megint száraz. Én is csak hallgatok. Mit mondjak? Nem fejlesztettem ki magamban a bánat súj­totta hozzátartozók megvi- gasztalásának hivatásszerű készségét, őszintén sajná­lom őket, de szavakat csak nehezen találok. Most foly­tatja: — Tulajdonképpen ez a történet vége. Egybeesett a betegségével, illetve, ahogy ön mondja, a rosszabbodá­sával. De azt hiszem: nem ezen múlott. Eszembe jut a levél és a füzet. Az értekezés a sze­relemről. — Téved. A dolog közvet­len kapcsolatban lehetett az ő egészségi állapotával. Én nem hiszek felnőtt emberek ideális szerelmében. Magamban: „Szasa egy­szerűen nem bírta. Innen a gondolatai a hiányos értékű dolgokról. A törekvése, hogy eltávolodjék. Sőt az elhide- gülése is fizikai állapotával függ össze. Érdekelne azon­ban, milyen volt szellemi kapcsolatuk? Meg Is kérde­zem” : ­— No, és mennyire jutott a saját munkájával?" — Belevetettem magam. Persze, amikor távolodni kezdett tőlem, a munkaké­pességem csökkent. Többet gondoltam Szására, mint a külvilág érzékelésének elmé­letére, amelyet ki akartam dolgozni. A munkám mégis haladt Sokat olvastam szak­irodalomból, beszélgettem tudósokkal, műtörténészek­kel. Es természetesen Szásá­val. Egyáltalán, ha bármit fogok írni, az mind az ő gon­dolata lesz, én csak formába öntöm. Azt hiszem, befeje­zem a munkámat. Amint megéreztem, hogy elidegene­dik, rögtön én is igyekeztem megváltoztatni a viselkedé­semet. Nem beszéltem többé érzelmekről, kerültem a leg­kisebb gyengédséget is. Ügy viselkedtem, mint egy barát. És úgy látom, őneki is tet­szik ez. Csend. — A munkámról majd máskor beszélek. Most nincs erre sem időm, sem hangu­latom. Persze, ha csak ér­dekli. Udvariasan köszönetét mondok érte, és biztosítom, hogy nagyon érdekel. Való­ban érdekel. — Mihail Ivanovics, most igazán mondja meg nekem, mi lesz Szásával? Értse meg, ez nemcsak személyei okból érdekel. A szerelenl elszállt, ezen nem változtat-1 hatunk. Ő azonban nem hét­köznapi ember. Talán láng- ész. — No, no, ezt csak mag« képzeli. (Folytatjuk Nyikolaj Amosrov: Szív és gondolat Fordította: Radó György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents