Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-22 / 276. szám
«XIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. NOVEMBER 22. SZERDA * Áruellátás — igény szerint Milyen lesz az áruellátás, * fogyasztás, a kereslet kie- elégítése 1968-ban? Az egyértelmű, tőmondatban összegezett választ éppen az nehezíti, hogy a reform irányítási módszereitől és szellemétől idegen a kategorikus sommázás, a szövevényesen bonyolult valóságot mind kevésbé lehet egy-egy tömör mutatóval kifejezni. Az áruellátást is a közvetlen és közvetett — tehát gazdasági — „terelő eszközök” egész rendszere szabályozza majd, s ily módon csupán a várható irányzatok jellegét lehet előre, megközelítő pontossággal feltérképezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kialakított prognózis alighanem valósághűbb, mint néhány olyan, korábbi tervszám, amelytől felfelé és lefelé is jócskán volt eltérés. Amiből egyszersmind az is következik, hogy nem éppen megalapozottak azok a „reformaggodalmak”. amelyek egyebek között a kielégítő áruellátást is kizárólag kötelező tervutasítások alapján képesek elképzelni: ha más nem, a korábbi esztendők bolti tapasztalatai bizonyítják, hogy az ellátást szabályozó előírásrendszer sem nyújtott tökéletes biztosítékot a hiánycikkek ellen. Ami most már a jövő évben várható tendenciákat illeti, elsősorban két olyan tényezőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökeresen ellentétesek, és e szembenállás feloldása — természetesen — nem is képzelhető el máról-holnapra. Ismeretes egyfelől az a gazdasági alapmotívum, hogy a termelő vállalatok januártól immár nem egyszerüen abban lesznek érdekeltek, hogy mit és mennyit állítottak elő, hanem abban: mit és mennyit értékesítettek! A közgazdasági törvényszerűségek beható ismerete nélkül is könnyű felismerni, hogy ez — tehát: az értékesítés első helyre rangsorolása —, legfőbb biztosítéka annak. hogy az ipar a korábbinál sokkal intenzívebben „figyel” majd a szükségletekre, az igényekre is. Másrészt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fehér foltjai”, a kínálat és a kereslet csak globálisan egyező, de a részletekben még gyakran eltérő kapcsolódása sem tűnhet el azonnal, márpedig az a tudat, hogy — a hiány miatt — egy-egy iparvállalat úgyis mindent eladhat amit termel, egyelőre kevéssé ösztönöz a bolti jelzések figyelembe vételére. Az 19G8-ra előirányzott áruellátási intézkedések azonban számolnak mindkét tényezővel, méghozzá olyan módon, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel tompítják a kereslet kielégítése ellen ható gazdasági érdekhatásokat. Elsősorban egy olyan, alapvetően fpntos felkészülési tényezőt említünk, amely nem is annyira a reformmal, mint inkább a naptárral áll összefüggésben; azzal ugyanis, hogy tél következik. Kormányszinten tárgyalták a közelmúltban az immár „reformkorszakba" is átnyúló téli ellátást, és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak rendelkezésre, sőt burgonyából, vörös hagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összességében a téli burgonya, zöldség és gyümölcsfélék árszintjében az előző évhez hasonlítva nem várható lényegesebb változás. Ami pedig egészében az áruellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform érvénybe lépését követő időszaki piaci egyensúlyának megteremtéséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapra lesz szükség. A többlet úgy értendő, hogy mérlegelték az áruellátás idei szintjét, amely — tegyük hozzá — egészében meghaladja az év elején előirányzott emelkedést; a belkereskedelmi forgalom összértékét Ugyanis 98 milliárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindezt figyelembe véve, 9 oelkereskédelem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fele hazai eredetű, a másik fele pedig importtermék, s ez az utóbbi időben különösen fontos gazdasági „terelőeszköz” a jövő évi kiegyensúlyozott áruellátás biztosításához. Az importtal ugyanis, — amelyhez a belkereskedelem jelentős devizaalapokkal rendelkezik, és amelyet kiegészít a korábbinál sokkal szélesebb, úgynevezett választékcsere Is, (a baráti országokkal belkereskedelmi együttműködéssel szervezett árucserekapcsolat), — nemcsak arra nyílik mód, hogy a hiányzó árucikkeket a külkereskedelem közreműködésével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruellátás „hiánypontjain” működő iparvállalatoknak. Egészében tehát elmondható, hogy a jövő évi gaz- ' dálkodás elvi jogszabályi I előkészítésével párhuzamo- ' san, megfelelő intézkedések- ! kel — az árukészletek nö- 1 velésének nagyonis gyakor- j lati módszereivel is — megalapozták a januártól startoló reformgazdálkodást. A kép azonban csak azzal válik teljessé: ha hozzátesszük: mindez korántsem jelenti, hogy januártól egyszeriben megszűnnek az áruellátás eddigi hiányai; egész sor olyan árucikknél például célszerű tovább is számolni a kereslet alatt maradó kínálattal. amelyek hazai termelési bázisait csak mostanában építjük ki, ilyenek például a különböző szintetikus textiliák. Nyilvánvaló az is, hogv ilyen — objektív tényezőkből eredő — hiányok mellett, az áruellátás hibáiból származó „fehér foltok” nem tűnhetnek el azonnal. Mégsem túlzás azt állítani, hogy a reform gazdasági tendenciája egészében az új mechanizmus első napjaitól kezdve az áruellátás javítása irányában hat majd. (T4 Lezárult a szállítási csúcsidőszak Tizenkilencezer vagon alma utazott A közel-keleti helyiéiről Szovfet határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt Sikerrel fejeződött be az őszi szállítási csúcsidőszak Szabolcs-Szatmárban — állapította meg keddi ülésén a megyei szállítási bizottság. A legnagyobb gondokat a bőséges almatermés elszállítása okozta. A feladat nehezén azonban már túl vannak: közel 19 ezer vagon almát szállított el szabolcsi almáskertekből a MÉK és az állami gazdaságok. Ebből a mennyiségből tekintélyes rész — tíz és fél ezer vagon — indult export- szállítmányként külföldre. A legnagyobb szállíttatok a felvásárolt alma mintegy 85 százalékát már elküldték a rendeltetési állomásokra. A további almaszállítások már nem állítják különösebb nehézségek elé a szakembereket. A vártnál lényegesen magasabb termés általában jó körülmények közötti elszállítása az illetékes vállalatok együttműködésének és a megfelelő koordináló mim • kának tulajdonítható. Nagy segítséget jelentett az Autóközlekedési Vezérigazgatóság közreműködése: ’ több, Prága (MTI) Kedden a zbarslavt kastélyban Frantisek Mares csehszlovák és Darvas László magyar külkereskedelmi miniszterhelyettes ünnepélyes keretek között aláírta az 1968. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, Csehszlovákia és Magyarország között. Magyarország jövőre Csehszlovákiának főleg szerszámgépeket, erősáramú elektrotechnikai termékeket, vasúti személykocsikat, híradástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, műszereket, tv- és rádiókészülékeket, hűtőszekrényeket, bauxitot, alumíniumot, húst mint nyolcvan tehergépkocsit küldött Szabolcsba más megyék területéről, hogy a gyümölcsszállítási csúcsidő- szakban eleget tudjanak tenni feladataiknak. Ezek a gépkocsik most már folyamatosan visszatérnek saját telephelyeikre. Ez évben a MÁV és az autóközlekedés megosztotta a feladatokat. A vasút elsősorban a hosszabb távú fuvarozásokat végezte. Sürgető a 4. számú főközlekedési útvonal további részeinek felújítása. Annál is inkább, mert 1970-ig a Szovjetunióba irányuló zöldséges gyümölcsszállítmányok mennyisége tovább emelkedik, néhány év múlva meghaladja az évi tizenöt ezer vagont. Ebből sok jut majd el közúton a széles átrakóhoz. Gazdasági érdek, hogy minél jobb minőségben jusson az áru rendeltetési..helyére. A közeljövőben a cukorrépa szállítására készülnek fel, s nagy munkát ad majd a burgonya téli tárolási helyekre • szállítása. * és húsipari termékeket, tojást, sajtot, friss gyümölcsöt és gyümölcskonzerveket, friss zöldséget és zöldségkonzerveket, bort, cigarettát, gyógyszeripari termékeket, bőrcipőt, textilruhákat, fémbútort, campingcikke- ket és játékokat szállít. Csehszlovákia az árucsere keretében főleg szerszámgépeket, teherkocsikat, személykocsikat, motorkerékpárokat, traktorokat, műszereket, szenet, kokszot, hengereltárut, villamos energiát, gyógyszer- és vegyiipari nyersanyagokat, kerámiai és üvegipari nyersanyagokat, faárukat, papírt, sört, gumicipőt, üveg- és bizsuárukat, sportcikkeket szállít. New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn folytatta a közel-keleti helyzet megvitatását. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács elé határozati javaslatot terjesztett. Ez nyugtalansággal állapítja meg, hogy a közel- keleti helyzet politikai rendezésében nem sikerült haladást elérni, sőt a térségben tovább nőtt a feszültség. A szovjet dokumentum hangsúlyozza, a béke helyre- állításának és a probléma ENSZ-keretekben történő megoldásának szükségességét. A szovjet határozati javaslat indítványozza, hogy a konfliktusban részt vevő felek csapataikat haladéktalanul vonják vissza az 1967. június 5-e előtti vonalakra. Javasolja, hogy a térség va- lamennyi ENSZ-tagállama számára biztosítsák azt a jogot, hogy független ország ként békében és biztonságban élhessen. A szovjet dokumentum szükségesnek tartja, hogy az érintett felek közvetlen együttműködésével az ENSZ keretein belül további megbeszéléseket folytassanak a probléma igazságos rendezéséről. E tanácskozások során a következőkből kell kiindulni: a) Az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása összeA hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy kedd reggel óta igen jelentős izraeli támadás folyik Jerikó térségében az Allenby hídtól tíz kilométerrel északra. Az izraeli erők helyi idő szerint nyolc órakor — magyar idő szerint hét órakor nyitottak tüzet a Jordán folyón túl fekvő Jordániái katonai állásokra, néhány kilométerre az alkaramai Palesztinái menekült tábortól nyugatra. Az izraeli erők a jordániai katonai szóvivő egyeztethetetlen a 1 ENSZ alapokmányával; b) Valamennyi közel-keleti ország politikai függetlenségének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása; c) A Palesztinái menekültek kérdésének igazságos rendezése; d) A szabad hajózás biztosítása a térség nemzetközi vizein, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban. Kuznyecov kijelentette, hogy a szovjet határozati javaslat a politikai rendezés valamennyi lényeges alapelvét magában foglalja. Az okmány a többi között figyelembe veszi azokat az indítványokat is, amelyekkel az (Egyesült Államok kormánya egyetértett. Caradon, Nagy-Britannia képviselője a közel-keleti kérdés „kiegyensúlyozott rendezéséről” beszélt, miközben csupán általános tormában szólott a megszálló izraeli csapatok kivonásáról. Goldberg amerikai küldött a korábban előterjesztett angol határozati javaslatot támogatta. A szovjet dokumentumot azért bírálta, mert az szerinte „nem veszi figyelembe a konfliktusban érdekelt valamennyi fél álláspontját. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának következő ülését november 22-én tartják. szerint tábori tüzérséget, 16® milliméteres ágyúkat használnak. Jordániai erők viszonozták a tüzet. Az izraeli légierő a júniusi háború óta első ízben avatkozott bele a harcba és bombázta az alkaramai tábort, amely már hétfőn is az izraeli tüzérség célpontja volt. A hétfői támadásnak 14 halottja és több mint húsz sebesültje volt • tábor menekültjei között. Magyar — csehszlovák árucsere forgalmi megállapodás Harc a Jordán folyőnál Befejezés előtt álló lakó házsor Nyíregyházán az épülő nagykörűt menté». VILÁG PROLETÁRJAt. EGYESÜLJETEKf
