Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
Képzeteibe!i séta Nyíregyháza, 1970 július Időpont: 1970, július 21. A színhely: a nyíregyházi pályaudvar kijárata. Már előállt a városnéző nyitott busz, akinek van kedve, tartson velünk. Ez itt a Szamuely tér, Nyíregyháza tulajdonképpeni kapuja. Lám, már nyoma sincs az egykori rogyadozó földszintes házaknak: a hat kockaépület színes „oszlopsort” képez. A város itt állított emlékművet nagy szülöttjének: nemrég avatták fel Szamuely Tibor monumentális szobrát. A szobortól jobbra és balra, a sé- , tányokkal erezett pihenőparkban igazi otthonra lelnek a gyerekek. A város kapujában » Az idegen nem tudhatja, hogy néhány évvel ezelőtt e . téren még kis villamos csilingelt s füstös kismozdony döcögött a Petőfi utcai „mi- ni-vasúton.” Most csuklós buszok szállítják az érkezőket a város szívébe, sűrű indítással. A kisvasúttal ma már csak a városnak ezen a részén találkozni: a Petőfi park nyugati oldalán látható a nyitott pályaudvar, az új posta szomszédságában. Eltűnt végre a posta elöl az a lapos épület, mely a vasút szennyvízderítését szolgálta. S hogy most, 1970 nyarán itt még nincs semmi a helyén? Remélhetőleg nem kell sokáig várni a több- emeletes épületre, melynek ellenpontja délen, az üveglerakat helyén épül fel. Ez a két épület zárja majd le véglegesen a vadonatúj teret, ahonnan az Arany János utcán át közelíthetjük meg Nyíregyháza központját. íme: már ezen az utcán haladunk. Egyirányú a forgalom, mehetnénk gyorsabban is, de nem árt jól szétnézni. Elég sok szanálásba került, amíg ezt a szép su- gárutat kialakította a város. Most már a víztoronyig, a Szarvas utcáig csupa balko- nos épületsor között haladhatunk. kori „bazársor” helyén. így már egységesebb lesz a Szabadság tér, igazi nagyvárosi látképet nyújt az érkezőknek. Sajnos, még nem nyitották meg a belső körutat, ezért az Iskola .utcán közelítjük meg a régi városcentrumot, a Kossuth teret. (Persze, a tervek készen vannak a Zrínyi Ilona utca s az üzleti negyed rekonstrukciójához is, csak a hozzá szükséges beruházási összeget nem lehet máról holnapra előteremteni.) A tervezők által megálmodott „sétáló üzleti negyedből” még csak az első ABC-áruház van készen, az újabb két hasonló a következő évek létesítményei között szerepel. De ennek ellenére is fiatalodott a tér: jobbra látható az új szálloda, melynek helyén nem is olyan régen még ódivatú földszintes boltok tették falusivá a környéket. Utóbb készítették a Kossuth tér két kis szö- kőkútját, s nem sokáig marad már üresen a Lenin térre vezető út környéke sem: az elbontott házak helyére középületet emelnek, amely a művelődést szolgálja majd. Látvány Tokaj felől Ahogy egv ▼ároshoz ill k Újabb állomás, a Szabadság tér. A városnak az a része, ahol a legtöbb utca találkozik, s ahol rendkívül nagy a forgalom. A Nyírvízpalota és a szemben lévő SZTK-épület talán a legjobban kifejezi Nyíregyháza mostani arcát, azt, miként vetekszik az új, a régivel. Az SZTK folytatásaként most újabb, többszintes középületet készítenek az egyMéltán büszkék a nyíregyháziak a Beloiannisz térre, amely évekig — amíg az építés tartott — valóságos csatatér volt. Most, mint látható, impozáns épületekkel szegélyezett hatalmas park az egész: eltűnt a közepéről a kisvasútállomás, felszedték a síneket, s az irodaház előtt szökőkút sugarai törnek a magasba. Akik Tokaj felől közelítik a várost, messziről felfedezhetik Nyíregyháza egyik legszebb létesítményét, a Síp és a Rákóczi utca sár kán lévő többszintes szol gáltató- és irodaházat. Ablakainak rejtett világítása a város egyik legszebb színfoltja. Nem messze innen a Búza tér sarkán áruval gazdagon megrakott földművesszövetkezeti ABC-áruház fogadja a vásárlókat. Emellett már kivehető az új piaccsarnok körvonala: a város anyagi erejéhez mérten folytatja a zárt piactér kialakítását, melyet idővel be is lehet majd fedni. Körút, főiskola, csupa-üveg csárda Még a „bennszülött” r$ur- egyháziak sem gondolták, hogy 1970 nyarán már ilyen szép lesz az egykori Szegényház tér- környéke. Köz20 ezer embert érint megyénkben íj bérletrendszer januártól a helyközi autóbuszjáratokon Azzal kapcsolatban, hogy 1968. január elsejei hatály- lyal a helyközi autóbusz- járatokon megszűnik a dolgozók igazolványa, valamint a heti és időszakos bérletjegye, bővebb felvilágosítást kértünk az AKÖV-től. Megtudtuk: több szempontból kedvező változásról van szó. Eddig akik munka- viszonyban álltak — és csak azok! — a szükséges munkáltatói igazolvány ellenében jórészt hetenként voltak kénytelenek megváltani bérletjegyüket s ez mindig elég sok időt vett igénybe. Azok az utasok viszont, akik nem álltak munkaviszony, ban, minden esetben a bérletnél drágább jegyet válthatták meg csupán, egyszeri utazásra. Jövő év január elsejétől félhavi és havi bérletjegyet, valamint új mintájú időszakos bérletjegyet rendszeresítenek, amit nemcsak a munkaviszonyban állók, hanem mások is igénybe vehetnek, amennyiben az autó- közlekedési vállalatok által kiszolgáltatott „Igazoló lap” birtokába jutnak. Ez utóbbi okjnányt úgynevezett „Igénylő lap” útján lehet megszerezni. Igénylőlaphoz díjmentesen juthatnak a leendő bérletesek, amelyet megfelelő kiállítás után az eddigi bérletigazolvánnyal együtt adnak le az AKÖV-nek. Akik munkaviszonyban állnak s ezért váltanak bérletet, az eddigi térítésben továbbra is részesülnek, az illető vállalatnál rendszeresített módon. Tekintettel arra, hogy megyénkben mintegy 20 ezer bérletest érint a változás, a későbbi torlódás elkerülése végett indokolt, hogy az utazók az AKOV bérletpénztárainál, vagy a jegykezelőinél már most kér. jék az igénylőlapokat vétlenül a Nagykörút kapujánál, az évekkel ezelőtt átadott benzintöltő állomás mellett ma már hatalmas autóparkoló van, s megnyitották a kis utasellátó büfét, az alkatrész szaküzletet. Innen már csak égy ugrás a város ékessége: az Északi Alközponthoz vezető Nagykörút, ahol nemcsak központi fűtés, jó utak. járdák, hanem megfelelő kereskedelmi hálózat is található. Átellenben a legújabb nyíregyházi városrésszel, a stadiontól északra, a sóstói erdő szélén a tanárképző főiskola impozáns épületei magasodnak. Pedig még nem is olyan régen rakták még le az alapkövet... Most itt a főiskola mellett haladva közelíthetjük meg a Nyírség híres fürdőhelyét: a korszerű út az erdőn át vezet. Aki utazás előtt étkezni óhajt, ide a Tölgyes- csárda csupa-üveg épületébe térhet be: állandóan hideg-meleg ételekkel, italokkal szolgálnak. Az erdei út felénél pedig most alakítják ki azt az egzotikus autócsárdát, ahol felfrissülhetnek az utasok. Sóstó: újabb medencék s vállalati üdülők, turistaszálló, — itt sem nyomtalanul múltak az évek... Angyal Sándor Szabad idő, nagyobb megbecsülés, szakképzettség Rangot az állattenyésztésnek! Több húst! — Ezt követeli az ország, a lakosság érdeke. Fontos intézkedések sora segíti ezt a törekvése. És a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek kezdeményezését. A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság tehenészetében például rövidített munkanappal kísérleteznek. A kísérletet az állattenyésztői munka gépesítése teszi lehetővé. Gépesítették a takarmányozást, az almo- zást, a fejést. Rövidített munkanap ? Hogyan függ ez össze a jobb állattenyésztéssel? Egyszerűen. Amiről eddig keveset beszéltünk: a jobb munka alapkövetelménye azoknak a dolgozóknak képzettsége, kedve, akik a „hústermeléssel” foglalkoznak. Gépesítés. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben állattenyésztőkkel beszélgettem. A tsz komoly eredményeket ért el az egyedi takarmányozással. az öntözéses legelőgazdálkodásban és még számos területen. De az állat- tenyésztők? ötven év körüli tehenészt kérdeztem, aki bevallása szerint gyerekfejjel kezdte a tehenek mellett a munkát, és szereti is csinálni. — Mettől-meddig tart a munkaidő? — Látástól vakulásig. Hajnalban már itt kell lgn- ni, és csak késő este megyünk haza. Az állat követeli a legtöbb munkát. Itt semmit sem lehet holnapra halasztani. Ha egyszer elmarad a fejés, vagy rend- szertelenül történik, csökken az állat tejtermelése. — Gépesítéssel azért lehetne ezen változtatni? — Ki tudja? Talán. A bizonytalan válasz jól rámutat a probléma gyökerére. A nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol szintén nagy súlyt helyeznek az állattenyésztésre, az állattenyésztés fejlesztésére nem most, de már évekkel ezelőtt gondot jelentett a munkaidő illetve a tehenészet gépesítése. A KISZ-titkár beszélt erről. — Az idősebbek sokal- lották a munkát. A tsz gépesített, bevezettük a gépi fejést. Ezt viszont nagyon sok idősebb állattenyésztő nem vállalta. így kerültek a fiatalok a tehenészetbe. És ez így jó! A gépi fejés bevált és van szabad idő is. Persze, sok múlik a jó munkaszervezésen. Egy szakmát, beosztást vonzóvá tehet a bérezés Nos, ezzel nincs baj. Az állattenyésztők általában jól keresnek. De ez nem csupán abból adódik, hogy télen-nyáron munkájuk .Különben lehúzhatnánk a rollót...“ Erős-e a feszített tempó ? Tapasztalatok egy nagy szövetkezetben Két, látszólag nem összefüggő hír a Nyírség Ruházati Szövetkezetből: 250 világoskék női ruhát nem vettek át, s nem mehet Norvégiába, mert a ruhák minősége nem megfelelő. Egy dolgozó nő újévkor megy nyugdíjba. Kérte, hogy az év utolsó három hónapját fizetés nélküli szabadságon tölthesse, mert nem bírja a tempót, s nem akarja, hogy a szalagban társai reá dolgozzanak. " Sokan idegesek, nehéz a szalagon a munka — mondta az egyik dolgozó. — Rosszak a gépeink, egy- egy gyárban a padláson jobbak hányódnak, mint amilyenen mi dolgozunk. — Szükség volt-e mégis a tempó feszítésére? — Feltétlenül szükség volt — válaszolta még ő is, aki pedig nem ért egyet általában az intézkedésekkel, — de jártam pesti szövetkezetekben, s ott nem láttam ennyi kapkodást és szervezetlenséget, mint itt. Ebben van némi igaza. A munkanap 480 percéből a dolgozó miatt — egy felmérés nyomán tudják — 45 perc a veszteségidő. De előfordul, hogy a szervezetlenség miatt ennek a kétszerese. És a gyakorlatlanság megszűnésével megszűnik az idegesség is. " \ Földesi Mihályné kitűnő munkaerő, az egyik szocialista brigád tagja. Épp úgy régi szövetkezeti tag, mint az, aki az előbbi véleményt mondta. Nem beszél róla, de sejteti, hogy van még lógós, s olyan is, aki nem csinál többet a normájánál, nehogy újra „fejlesszék.” Arról is beszélgetünk, hogy jövőre 44 órás munkahetet terveznek. De sem" a termelés, sem a kereset nem csökkenhet. Az elképzelés szerint megszűnik e szombat délutáni műszak, s 44 óra alatt ugyanannyit kell termelni hetente, mint most a 48 alatt. Vállai- nák-e? — Igen. Az anyák biztosan. Egyet még: az előbbi dolgozó szalagjában fordult elő néhányszor az idén, hogy nem tudták „hozni” a tervet, Földesinééknél még nem volt erre példa. Úgy beszélnek Nyíregyházán a Nyírségről, hogy ott nagyon erős a munkatempó. Ebben van igazság is, túlzás is. Igaz az, hogy az elmúlt két évben sok új dolgozót vettek fel, akik a főzőkanál mellől jöttek. Olyan is akadt közöttük, aki sírni kezdett ijedtében, mikor bekapcsolta a gyors villamos varrógépet, ö ma már az egyik legjobb dolgozó. De az is igaz, hogy tavaly sem tervteljésítés sem kereset nem volt. Mert nem volt gyakorlat. A „Május 1” Ruhagyárban lesték el azt a bérezési rendszert, ami érdekelté tette a dolgozókat a termelésben. Örabé- res, termeléshez kötött pré- miumos rendszernek hívják. Ha a szalag — és emiatt a kollektíva szervező ereje is érvényesül — teljesíti a tervét, a dolgozók órabérük tíz százalékát pré-* miumként kapják. Ha nem teljesítik, akkor a hiányzó százalékkal az órabér is kevesebb, viszont ezt megkaphatják a következő hónapban, ha pótolják az előző elmaradást. A szalag végénél állunk Molnár Béla szalagvezetővel, nézzük a termet. — Sok a betegség miatt hiányzó? — Hetven százalékkal kevesebb a táppénzes, mint tavaly. Csak az marad otthon, aki igazán beteg. A gépsorok mellett állan dóan akad járkáló, beszélgető, — de ezt még el is lehet nézni. Különösen ahhoz képest nagy a változás, ami a szövetkezetben régen volt. Mert emlékeznek még arra az időre is, amikor rendszeres volt a bor és pálinka, behozatala, s többet foglalkoztak azzal, mint a munkával. Ma ? — Fegyelem van — mondta Klein Ilona párttitkár, — és sokkal nagyobb a munka tempója, mint a megye szövetkezeteiben. Ahhoz, hogy az emberek keressenek, termelni kell. Tavaly óta 23 százalékkal növelték a termelékenységet gépekkel és a gyakorlattal. Az eredmény: a dolgozók átlagkeresete száz forinttal nőtt. A szovjet exportot év vége helyett október 27-én — a jubileum tiszteletére — elszállították. 1967-re az egy hónap nyereségrészesedés már biztosítva van, ami ezen felül lesz, abból 120 embernek munkaalkalom nyílik Ti- szavasváriban. De: jövőre még mindig szubvenciósak lesznek a szövetkezet termékei. Az állami támogatás a következő években megszűnhet. Ma a világpiaci árnál drágábban állítják elő és olcsóbban adják termékeiket. Ez nemcsak nyíregyházi specialitás. — Amikor a szövetkezetei a női ruhára profilíroztuk, három munkaóráról kettőre csökkentettük a ráfordítást — mondta Csutkái László elnök. Sok gépet vásároltunk még a korlátozott lehetőségek között is, ami segítette a termelékenységet most, hogy a korlátok nagyobb része megszűnik, még többet veszünk. Jó minőséget kell csinálniuk, ha termékeik háromnegyed részét exportra akarják küldeni, rugalmasan alkalmazkodva a piachoz, — és ami külön fontos, mindezt olcsón. — Dolgozni kell, kétségtelen, sokat — folytatta az elnök. — De ha mindezt nem hajtottuk volna végre, akkor jövőre lehúzhatnánk a rollót. Mert nemhogy a világpiaccal, de még az állami iparral sem állnánk versenyt! És akkor négyszáz ember kereshetne új munkahelyet... K. I van és a legtöbb munkaegységet teljesíthetik. Adódik abból elsősorban, hogy soha nyolc órát, de tizenkettőt, vagy még attól is többet dolgoznak. A fiatalokat éppen ez tartja vis/.- sza attól, hogy e „jól fizető” munkakörben váltsák fel az idősebb korosztályt. Mert mit mondanak? — Természetesen, fontos az, mennyi pénzt keresünk, de azért szórakozni is szeretnénk, klubestre járni, televíziót nézni.. Ha az állattenyésztésben dolgozunk, vasárnapunk sincs. Számtalan példa igazolja ezt! Az állattenyésztés sok dolognak á függvénye. Függ a takarmánytermeléstől, a férőhely nagyságától és korszerűségétől, a munkaerőtől. de nem utolsósorban attól, hogy a sok ösz- szetevőn keresztül az értékesítés után a termelőszövetkezet milyen jövedelemre tesz szert. A vásárosna- ményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a járásban minden összetevőt vizsgálva igen komoly eredményeket mutathat fel. Különösen a tehenészetben és a növendékmarha tartásban. Miért? — E két területen a legkisebb az elő munka ráfordítás és az általános költség. Ez adódik abból, hogy istállóink viszonylag megfelelnek a követelményeknek, így természetesen, a tehenészek szabad ideje is több — mondja erről az elnök. Mezőgazdaságunk egyik ága az állattenyésztés. Kiváló kertészeket képezünk, gyümölcstermelőket gépkezelőket. De tudott dolog, hogy sok helyen az állatokkal foglalkozó mun- kakörökre azokat osztják be akik éppen vállaikoz- nak rá — akár hozzáértés nélkül. Ennek a lebecsülésnek súlyos következményét nem egy közös gazdaság egésze megsínylette mar! Az állattenyésztés _ tudomány! összetettsége, biológiai, kémiai egészség- ügyi ismereteket — és nem is akármilyeneket követel! Itt az ideje, hogy az állattenyésztés megkapja megfelelő rangját mezőgazdasági dolgozóink körében! Az állattenyésztés, annak fejlesztése, országos program. Több hú^t és állati termeket kell előállítani exportra és belföldre is. A program két fő tényezőjéről: a beruházásokról, a takarmánybázis megteremtéséről gyakran és sokat beszelünk. Szükséges is. Ezek nélkül nem megy, de tovább nézve a fő feltételeket, nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztőkre. A gyulatanyai gazdaságban nem véletlenül ez is napirendre került. Úgy lenne jó, ha a termelőszövetkezeteinkben 's hiszen fő erőt képviselnek az állattenyésztés- f’.e” ~ a jó példa egyre több helyen követésré találna. Seres Ernő Segítség az építőknek Telefonon hívta fel szerkesztőségünket Házi Miklós, a Nyíregyházi Kossuth Szak. középiskola műhelyfőnöke: — Olvastuk a megyei lapban, hogy milyen nagy gondot okoz a nyíregyházi Északi Alközpont építkezésén dolgozó Vancsisin szocialista brigádnak a kőműves serpenyő hiánya. Ahogy az építők jelezték, e nélkülözhetetlen szerszám miatt negyven lakás befejezése került veszélybe. Nyomban úgy határoztunk, iskolánk kisegíti az építőket és a szükséges időre, ha kell, akár húsz darab kőműves serpenyőt is kölcsönadjuk. Várjuk a jelentkezésüket.
