Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
A 572-es italbolt panoptikumából AZ ALKALM1 £MßER Jocónak hívják az alkalmi ismerősei (nála minden alkalmi, még a barát is), de istenbizony méltatlanabbal talán még ember nem viselt becenevet. Mindennap egynapos a szakálla, — már ez is rejtély, ezt hogyan csinálja? —és ez jó tónust ad durva, erőszakos arcvonásainak, hideg, apró szürke szemének. Jocó egyszerű keretlegényből küzdötte fel magát negyvennyolc éves korára elismert, rangos alkoholistává. Akiknek mélyebb visszapillantásuk van az életébe, mesélik, hogy toprongyos, nagyon szegény ürge volt a múltban, állásban, munkában sose volt. Az ilyesmit már ifjúsága hajnalán se szerette. Alkalmi melókat vállalt. Hatósággal a múltban csak egyszer alkalmilag volt dolga. Erőszakoskodott egy fiatal lánnyal és ezért rövid lejáratú börtönbüntetést kapott. Ezt megbocsátotta a Horthy-rendszernek, amellyel utólag rendkívül elégedett, mint ez szavajá- rásából alkalmilag, alkalmi baráti társaságában nem egyszer kiderül. Jocó alkalmi fuvarosoknál alkalmi fuvaros. Ezt mindenki tudja róla, valamint, hogy takaros kertes háza van, piros Pannóniája és hogy a vörös bort, a fehér pálinkát és a Kinizsi sört szereti. A csapos szerint minimum ezerüts'-'zat hagy ott havonta. Tehát nagyon rosszul nein menet a sora Jocónak. Jocó azonban mégis elégedetlen. Pontosan nem lehet tudni, hogy miért. Talán több megbecsülést szeretne. De nem kap, még egy kicsit sem. Sehonnan. Valamikor fegyvere volt és hatalma tíz ember felett. Érzékeny lelkében talán e nagyszerű emlék él, s az ragyogó fényözönben, csodálatos festményként jelenik meg előtte álmatlan éjszakáin. Jocó büszkén, kihúzott derékkal áll, vállán puska, ő a császár. Most, csak háza, kertje, Pannóniája és sok forintja van. Dehát az ember * szive szárnyalásra vágyik. Nem csoda, ha oly sokszor, olyan komoran issza a fehér pálinkát. —s. Hajótörött (A Wochenpresse karikatúrája) A BORBÉLYNÁL — És még fel kell számol nőm a ragtapaszokat! (A Wochenpresse karikatúrája) A REPÜLŐTÉREN De asszonyom, én a csomagjára értettem a „túlsúlyt”! (A Wochenpresse karikatúrája) i Tudomány M Technika £ Tudomány & Technika Hatvan kötetben, kilencezer oldanyi dokumentum tartalmazza annak a gyógyszergyárnak a terveit, amelyet magyar szakemberek építenek fel Mongóliában. A gyógyszerkombinát 28 részlegből áll majd, s évente 15 000 liter különféle szérum, s 300 tonna antibiotikum, valamint más gyógyszer- készítmények előállítására le sz alkalmas. Milyen lesz a jövő telefonja ? A telefonkészülék mai alakja általában bevált, átviteltechnikai szempontból is megfelelő. Természetesen a teleíonelőfizető a leghi- vatottabb bírálója a használatában lévő tárgyaknak. A telefonkészülék „külső megjelenési formáját” már annyira megszoktuk, jóformán fel sem tűnik, milyen nehézkes ez a tömör, furcsa formájú készülék. Észre sem vesszük a szarv formájú villákat, a túl hosszú hallgatókagylót, a gyászos fekete színt: nem is említjük az idegtépő csengetést és a kagylón keresztül hangzó beszéd idegesítő, torz hangját. A fekete készülék egyáltalán nem illeszkedik be korszerű lakóvagy dolgozószoba friss, tarka színei közé. Nem a legpraktikusabb szerkezeti megoldás az apró lyukakkal ellátott szanitárcsa sem. A n0‘ ujjak könnyen kezelik, de a férfikéz már nem. A gyárak megértettek az idő szavát és a teleíonelo- fizetök kritikáját: újfajta építőelemek alkalmazasaval a technika legújabb vívmányaival felszerelt készülékeket bocsátottak a közönség rendelkezésére. Félvezetők, tranzisztorok és diódák az úi telefonkészülék alapvető elemei. Elsőként kiküszöbölték a nehézkes, forgató számtárcsát és nyomógombokat alkalmaztak. Ily módón a tárcsázás idejét 11 másodpercről 6—7 inasod-* percre csökkentették. Az időmegtakarítás nemcsak az előfizető számára hasznos, hanem a központ számára is. A központi regisztrálót rövi- debb ideig veszik igénybe, tehát a központ gyorsabban Egy leningrádi gyár most dolgozta ki a hangfrekvenciás rendszerű telefonberendezést és a moszkvai híradástechnikai üzem az ellenállási rendszert , választotta kísérletezési témájául. E technikai rendszer legérdekesebb újítása a hangfrekvenciás hívás bevezetése. Az új telefonkészülék hívócsengőjét elektroakusztikai alkatrésszel látják el, ily módon a hangerősség a telefonelófizeto kívánsága szerint szabályozható. A telefonkészülék fejlesztése nem korlátozódik csupán a közóhajnak megfelelő külső forma átalakítására és a nyomógombos hívás alkalmázására. A telefon fő feladata: a beszéd közvetítése a legmagasabb fokú érthetőséggel és a legjobb hangzással. Emellett igen fontos a vezeték és a térzörejek gyöngítése. E követelményeknek megfelelnek a javított frekvenciafekvésű hallgatókagylók és az újfajta mikrofon. Igen jó beszédátvitelt tesz lehetővé a tranzisztorok fel- használásával készült szén- mikrofon. Itt ugyanis az intermoduláció jelentősen mélyebben fekszik, mint a térzörejek sávja. A telefonberendezéseket könnyen fel lehet szerelni közvetítő érzékenység felfokozó alkatrésszel a halk beszédű, gyenge hangú emberek számára. A mikroteleíonok kialakítása több megoldandó problémát vetett fel: a jó hang- szabályozást, oly módon, hogy a hallgatótestet változatlanul kicsire méretezve a kagylót és mikrofont szorosan egymáshoz kapcsolják. A mikrotelefon alkatrészeinek miniatürizálása nemcsak súlymegtakarítást és elegánsabb formát eredményezett, hanem jobb beszédátvitelt és kisebb térzörejt biztosított. Érdekes újítás a tranzisztoros erősítővel ellátott telefon a nagyotthallók részére és a hangosan beszélő telefon. Az utóbbival megoldhatók a „szabad kézből” történő távbeszélés. 50 cm. távolságban is kitünően hallható a hang. A nyugati államokban a drót nélküli telefonkészülék fejlődését kíséri nagy érdeklődés. Például Svájcban már 1933 óta kísérleteznek a hangjelzések (signálok) drót nélküli továbbításával a magas frekvenciás kapcsolások igénybe vételével. A drót nélküli berendezések lényegében két csoportra oszthatók: az egyik az u. n. önhívó, automatahívó berendezés, amely a mozgó vevőkészülék számára a jelzést felveszi és a normál dróthálózat egy bizonyos, megbeszélt számát felhívja; a másik a tulajdonképpeni telefonbeszélgetés közvetítésére szolgáló berendezés, maeas frekvenciás kapcsoló segítségével. * 11 Fazekas Mihály Az új bor című verséből idézünk. Beküldendő sorrendben: függ. 1., 13. Vízsz.: 2. Függ. 39. és vízsz. 17. VÍZSZINTES: 11. Azonos magánhangzók. 12. Mezőgazdasági földmunkagép élére állított kerek lapjai. 15. Német óra. 16. Régi dzsentri rövidítés. 19. Dobó betűi keverve. 20. Finom gúny. 21. Hibáztat-e? 23. Lóerő. 24. Árvízvédelmi vonal. 25. Nem használ. 26. Római császár volt. 27. R-rel a közepén régi török női lakosztály. 29. Névelös ásvány. 30. Három oroszul. 31. Mérgesít. 32. Lejjebb. 33. Uö. 34. Huzamos tétlenség állapotában van. 35. Szovjet—román határfolyó. 36. Meglepetést kifejező szó. 37. Börtön, zsargonban. 38. Autómárka. 40. Templomi berendezés. 43. Női név. 45. NU. 46. G- vel a végén ausztráliai folyó. 48. Forgatná a tollat. 49. Takar. 50. Budai hegyen lévő állóvíz. 51. Agyvelőn. 52. Verne kapitánya (—’). 53. Ciszterna vége! 54. Vastömegcikk. 55. Étkezéshez készíti az asztalt. 56. Jatagán része! 57. Téli jármű. 58. Fotós munka. 60. Vissza: okt. 15-én. FÜGGŐLEGES: 2. Skálafajta. 3. EU. 4. Irodalmi vázlat-e? 5. Vasútállomáson található terem. 6. Fémet tartalmaz. 7.< Ez az ital. 8. Ez a ház a zaci. 9. A szarvas nősténye. 10. Zuhan egynemű hangzói. 14. Férfinév. 17. Egyedül előadott zene, vagy énekszám. 18. EIT. 19. Becézett női név. 22. Lányos házaknál szívesen látott vendég. 23. Házsártos nő. 25. Amerikai Egyesült Államokat. 27. Nyugatnémet fasiszta politikus (Rudolf). 28. Orvosi rövidítés. 29. Házi szárnyas névelővel. 31. HE. 32. Abba az irányba. 34. A kilenc múzsa egyike. 35. Volt osztrák hadi kikötő. 36. Olasz szoros A útónok, motorosok figyelmébe Ha cserbenhagy az akkumulátor i Uj és használt gépkocsival egyaránt előfordul, hogy valami okból nem indul be a motorja. A vezető kétségbeesetten próbál önindí- tózni, hátha mégis „meggondolja magát” a csökönyös jármű. Az akkumulátor azonban hamar kimerül, s egyre lassabb forgás után végképp megbénul az önindítómotor. Mi következik ekkor? Akinek van „kurb- lizási” lehetősége, az tovább győzködik a makacs motorral, akinek viszont nincs más választása, az a meg- toláshoz, vagy meghúzáshoz folyamodik. Ha egyébként az autónak nincs különösebb „szervi” baja, a motor a kimerüli akkumulátor ellenére is „beugorhat”, s utána már csak arra kell vigyázni, nehogy útközben leálljon. Bizonyos motorfordulatszám elérése után a dinamó tölteni kezdi az akkumulátort, szolgáltat gyújtóáramot, sőt a lámpák táplálását is ellátja. 10—15 kilométer lefutása után az akkumulátor kissé „magához tér”, s egy újabb — normális tartamú — önindításához már áramot ad. Az autósnak tudnia kell, hogy tolással miként indíthatja be a motort. Ilyenkor abba a fokozatba kapcsoljuk a sebességváltót, amelynél nem csúsznak meg a hajtott kerekek. Síkos úton a harmadik sebesség, szárazon általában a kettes megfelelő. A tolás megkezdése előtt nyomjuk be a tengelykapcsoló pedált, kapcsoljuk be a gyújtást, ha hideg a motor, húzzúk ki a szivatót. Megfelelő lendület elérése után, hirtelen engedjük vissza a tengelykapcsolót (ha lassan engedjük, előfordulhat, hogy lefékeződik a kocsi anélkül, hogy a motor forgásba jönne.) Amint érezzük az első robbanásokat, azonnal nyomjuk le a tengelykapcsolót, ugyanakkor adjunk gázt, mert könnyen leállhat a motor. A gépkocsi ilyen indítását még jól töltött akkumulátor birtokában is alkalmazhatjuk, feltéve ha előzőleg lejtős úton álltunk meg. Az akkumulátor élettartama, panaszmentes üzemeltetése azon múlik, hogy gondosan kezeljük-e. Mindenekelőtt tisztán kell tartani a fémki vezetőket; az előírt szinten tartsuk a folyadéknívót és vigyáznunk kell arra, hogy az akkumulátor töltöttsége meghatározott érték alá ne süllyedjen. A fémkivezetők felületét (és a csatlakozósarukat is!) időnként csiszoljuk fényesre, majd savmentes zsírral vékonyan kenjük be. Mindig töröljük szárazra az akkumulátor szurkos felületét. A folyadék mennyiségére az az előírás, hogy körülbelül 10 mm-rel lepje el a lemezek felső élét. Pótlásul kizárólag desztillált vizet szabad a cellákba öntenünk. A savnívó ellenőrzésekor — amit különösen nyáron gyakorta el kell végezni —, győződjünk meg arról, hogy a cellák csavaros záródugóinak apró nyílásai nem tö- mödtek-e el. Az említett harmadik követelmény az állandó, jól töltöttség. Ennek biztos megállapítására voltmérő és fajsúlymérő szükséges (különösen az utóbbit ajánlatos beszerezni minden autó- tulajdonosnak). A töltöttség megállapításának kiindulási pontja a teljesen töltött akkumulátorcella, vagyis, amikor töltés közben két órán át a cella feszültsége és a folyadék fajsúlya változatlan (32 Baumé-fok=l,285). Ha nem ennyi, akkor desztillált vízzel, vagy híg kénsavval ki kell egyenlíteni a megfelelő értékre. Ezután már csupán a fajsúlymérés is lehet támpont, a következő értékek figyelembe vételével: 1,285 — 1,25 fajsúly- értékek között a telep rendben van; 1,25 — 1.20 között félig töltött állapotú; 1,20 — 1.15 között azonnal töltésre szorul. Csak az tudja igazán értékelni a jó akkumulátort, akit már néhányszor cserbenhagyott az elhanyagolt telep. Érdemes hát vele törődni. is, fok is. 38. A magasban (+’)• 4L Vissza: éktelenül kombinál. 42. Fél ritmus! 44. Angol szeszes Ital. 45. Ne frisset (pl. újságot). 47. Biztató szó. 49. ,,Esőtartály”. 51. Úgy bíz a! 52. Nátrium vegy- jele. 55. Vissza: gyilkolt.- 57. Némán siet. 58. ESZ. 59. Régi hossz- mérték. A megfejtéseket legkésőbb október 23-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Október 1-el rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: A passzát porfellegeket sodró harmattánja harcol a nedve* monszunnal. Nyertesek: Balogh József, dr. Bónis Ferencné, Lőrinc Istvánná, Marosán Gyuláné, dr. Nádassy Andrásné és Szombathy Klára nyíregyházi, Iski Károlyné és Tátray Gabriella gávai. Juhász Jőzsefné nagykállói és Tóth Sándorné nyírbátori kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. KÉRÉSZ TRE
