Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

acav. ÉVFOLYAM 237. SZÁM Ära: 50 fillér 1967. OKTOBER 7, SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése Határozat az állami szervek és szövetkezetek gazdasági és pénzügyi rendjének szabályozásáról Meg kell gyorsítani a téli alma szedését A tárolást, felvásárlást vizsgálta a megyei tanács vb A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeletet fogadott el az állami szer­vek és szövetkezetek gaz­dasági és pénzügyi rendjé­nek szabályozásáról. Fel­hatalmazta a kormányt, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően szabályozza a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel sza­bályozta a lakosság község- fejlesztési hozzájárulásának rendszerét. Az új törvény- erejű rendelet a tanácsok önállóságának növelését, az alapvető egészségügyi, szo­ciális, kulturális és kommu­nális szükségletek kielégí­tését, az ezt szolgáló tanácsi fejlesztési alap létrehozásá­nak elősegítését célozza. A tanács az általános jövede­lemadó és házadó fizetésé­re kötelezett lakosságra köz­ségfejlesztési hozzájárulást vethet ki; ennek összege a jelenlegivel azonos marad A korábbi jogszabályokkal szemben a tanácsok felha­talmazást kapnak arra, hogy a helyi szükségletek gyor­sabb ütemű kielégítése, il­letve a lakosság külön igé­nyeinek teljesítése érdeké­ben; a község (város) la­kosságától — önkéntes vál­lalás alapján és meghatáro­zott célra — az általános fejlesztési hozzájárulási kö­telezettségtől független hoz­zájárulást is szedhessenek. A törvényerejű rendelet 1968. január 1-ével lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete értel­mében megszűnik a jelenleg minden területen egyaránt kötelező évenkénti úgyneve­zett dokumentális ellenőr­zés, továbbá a vállalatok­nál az évenkénti mérleg- felülvizsgálat, valamint az ezek alapján történő közvet­len beavatkozás. A rendelet messzemenően figyelembe veszi a szövet­kezetek, a társadalmi szer­vezetek és az egyesületek sajátosságait. A vállalatok feletti ellen­őrzés jövőbeni két formája: a vállalati pénzügyi revízió és a felügyeleti ellenőrzés. Az állami költségvetés irányában előírt kötelezett­ségek (adó, stb.) teljesíté­sének és általában a pénz­ügyi szabályok megtartásá­nak ellenőrzése a pénzügyi ha­tóságok feladata lesz. Ennek során a vállalati pénzügyi revízió megvizsgálja a mér­leg valódiságát, a vállalat eredményét, vagyoni Helyze­tét, a számviteli és bizony­lati rendet, illetőleg azt, hogy a vállalat a jogsza­bályok szerint tett-e eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalati pénzügyi re­víziót a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek felügyelete alá tartozó vállalatoknál a Pénzügyminisztérium bevé­teli főigazgatóságának te­rületi igazgatóságai, a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak felügyelete alatt mű­ködő vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél a tanácsi adó­hivatalok látják el. A minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szervek, il­letve a tanácsok végrehajtó bizottságai jogosultak a fel­ügyeleti ellenőrzésre. Ennek célja elsősorban az állam tulajdonosi érdekeinek ér­vényesítése. Az ellenőrzés­nek ez a formája biztosítja, hogy az állam tulajdonosi érdekeit képviselő felügye­leti szervek a központi cél­kitűzéseket, a népgazdasági érdekeket figyelembe véve bírálhassák el az önállóan gazdálkodó vállalatok mű­ködését. A tulajdonosi érdek ér­vényesítése azt kívánja meg, hogy a vállalatok gazdálko­dását az ellenőrzés során át­fogóan értékeljék. Ennek érdekében a felügyeleti el­lenőrzésnél az információs rendszer adta lehetőségek felhasználásával folytatandó közgazdasági elemző tevé­kenységre van szükség, amelyet a helyszíni vizsgá­lattal kiegészítenek, konk­rétabbá tesznek. A felügyeleti ellenőrzés értékeli a vállalat és a vál­lalati vezetők működését, így a felügyeleti szervek reális képet alkothatnak a vezetők tevékenységéről és munkájukat ezek figyelem­be vételével bírálhatják el. A felügyeleti ellenőrzési rendszer lehetőséget ad új szervezeti formák alkalma­zására is, hogy a felügyeleti szervek az ágazatuk sajátos­ságait, a vállalatok adottsá­gait és egyéb körülményeit legjobban figyelembe vévea leghatékonyabban végezhes­sék az ellenőrzést. A fel­ügyeleti szervek az ellenőr­zést elsősorban saját appa­rátusukkal intéztetik, de le­hetőségük lesz arra, hogy az ellenőrzést megfelelő szakemberekből álló, e célra létrehozott komplexbizott­sággal végeztessék. Nagy vállalatoknál felügyelő bi­zottságot is alakíthatnak. A felügyeleti ellenőrzés lényeges tartalmi változása szükségessé teszi, hogy a vállalatok szigorú belső el­lenőrzési rendet alakítsa­nak ki. Ennek célja az, hogy segítse a vállalat ve­zetését a gazdaságos műkö­dés megvalósításában, bizto­sítsa a vállalatnál a sza­bályok megtartását, a tár­sadalmi tulajdon védelmét, a teljes vállalati rendet. Á kormány rendelete a válla­lati belső ellenőrzés teendői­nek és szervezetének meg­határozását, eljárási szabó - lyainak megállapítását az igazgató feladatává teszi, aki tehát lehetőséget kap arra. hogy mindezt a válla­lat sajátosságainak legmeg­felelőbben alakítsa ki. Éz egyben tovább növeli az igazgatók jogkörét és fele­lősségét is. A törvényerejű rendelet 1968. január 1-ével lép élet­be. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága pénteki ülésén többek között meg­vizsgálta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak a téli alma tárolásá­ról, értékesítéséről és a já­rulékos beruházások hely­zetéről szóló jelentését. Szabolcsban — az egyéb mezőgazdasági munkák mellett — ma már igen nagy feladatot jelent a téli alma betakarítása, tárolása és értékesítése. A gazdag termésnek ed­dig mintegy 40 százalékát, kb 7000 vagonnal takarí­tották be. A jó termés egyes helyeken máris mun­kaerő és göngyöleggondot okoz. A közös gazdaságok a munkaerőhiányon a csa­ládtagok és tanulók bevo­násával igyekeznek segíte­ni. A legoptimálisabb sze- dési időt azonban, amely 20—25 nap, így is túllépik, s így a gyümölcs egy ré­szénél túlérés következhet be. Problémát okoz a gön­gyöleghiány. A megye ez évre ötmillió ládát kért, s eddig 3,9 milliót kapott, s még néhány százezer várha­tó. A felvásárló szervek idő­ben felkészültek a termelés fogadására. A MÉK 12 862 vagon almára kötött f a termelőkkel értékesítési szerződést, ebből 8333 va­gonnal a termelőszövetke­zetekkel. Az eddig felvásá­rolt mennyiség 3000 vagon körül lehet. Ez 86 százalék­kal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. En­nek ellenére szükséges a felvásárlás ütemének a meg­gyorsítása. Előreláthatólag 8500—9000 vagon exportáru felvásárlása várható. Ennek, s a belföldi alma egy részé­nek csomagolását a MÉK végzi a Nyíregyházi Almatá­rolóban és községi export­telepein. örvendetes jelen­ség, hogy most már 45—50 szövetkezet maga végzi az exportcsomagolást. A felvá­sárlás zavartalanságának biztosítására a MÉK Anar- cson 100 vagon kapacitású raktárt épített, Fehérgyar­maton 150 vagonos raktárt téliesített, míg a Kisvárdai Gépállomás épületének áta­lakításával 35 vagonnyi he­lyet biztosított. A gyümölcsösterület nö­vekedésével nem tartott lé­pést a járulékos és kapcso­Péntek délután a Magyar írók Szövetségébe látogatott el Szirmai István, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja. A szövetség nagy szambán megjelent tagságá­nak előadást tartott belpo­litikánk és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Részét,es tájékoztatójának élsó részében egyebek kö­zött az új gazdasági me­chanizmusban várható mü­sítása. Bár a termelőszövet­kezetek tavaly és az idén megyei keretből 72 millió forintot költöttek ilyen célra, ez korántsem elég. A har­madig ötéves terv 760 .mil­liós : építés-beruházási ke­retéből a gyümölcsösök já­rulékos és kapcsolódó beru­házásaira 205 milliót irá­nyoztak elő. Ebből csak a nélkülözhetetlen vízellátást, a növényvédelemhez szüksé­ges létesítményeket és nyitott válogató színek építését ve­hették programba. Állandó jellegű tárolásra, raktározás­ra alkalmas, légkondicioná­ló berendezéssel ellátható épületeket, hűtőházakat nem tudnak megvalósítani. Több­szöri felmérések alapján a tervidőszakra biztosított épí- tésjellegű beruházási kere­teken túl a tsz-eknek továb­bi 369 millió forintra lenne szükségük. A végrehajtó bizottság a részletes vita után a jelen­tést elfogadta. Legsürgősebb napi feladatként jelölte meg a gazdág termés mielőbbi betakarítását. Politechnikai kiállítás nyílt a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskolán. A kiállí­tás keretében részben a fő­iskola elmúlt öt évének tevékenységét mutatják be a különböző tanszékek szer­vezésében, részben a gya­korlati foglalkozások taní­velődéspolitikai intézkedé­sekről, a kultúra munkásait érintő pozitív szervezeti vál­toztatásokról is szólt. A pró­zairodalom, a költészet, az irodalom, a publicisztika il­lusztris képviselőivel történt találkozáson — amelyen a vendéget Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára üdvö­zölte — Szirmai István íz előadás után válaszolt a hozzá intézett számos kér­désre. Felhívta a termelésben, szállításban közreműködő szerveket, hogy közvetlen kapcsolatok kiépítésével, szervezettebb munkával kü­szöböljék ki a szállításban itt-ott jelentkező kieseseket, és fordítva: az elszállított áruk se töltsenek napokat a vagonokban. Javasolta a ke­reskedelmi szerveknek: kö­vessenek el mindent, hogy a megtermelt árut a legki­sebb veszteséggel és minő­ségromlással vásárolják feL A további feladat a já­rulékos beruházások mielőbbi megvalósítása. E tekintetben a felsőbb szervek fokozot­tabb támogatását kérik. Fon­tos tennivalóként jelentke­zik a szövetkezetekben az egyéb őszi mezőgazdasági termékek betakarításának teljes gépesítése, hogy az al­maszedés idejéh elsősorban saját tagjaik igénybe vételével oldják meg a szüretet, mert az alkalmi munkások, ' a hozzá nem értés a szedésben nem lebecsülendő minőség­romlással jár. ' : : <h. D tásának eredményeit, leheti ségeit, új módszereit repre­zentálják. Ez utóbbi rész • műszaki és a mezőgazdasá­gi tanszék munkája. Ipari televíziósláncot, munkalélektani és anyag- vizsgálati laboratóriumot állítottak ki, mint a korsze­rű óktatás eszközeit. Több kiállítási tárgy a főiskolai hallgatók munkája: a mű­száki szakosok az általános iskolai fizikaoktatás eszkö­zeit készítették el, a mező­gazdaságiak teljes meteoro­lógiai állomást, amely ké­sőbb is működni fog. Központi helyet foglal el a főiskola új létesítményei­vel foglalkozó rész: maket­teken és fotókon mutatják be, milyen lesz a Nyírség új főiskolája, amelyből je­lenleg még csak néhány épület készült el. A kiállítás október 10-ig lesz nyitva a főiskola Sós­tói út 2. szám alatti épüle­tében. Magyar államférfiak üdvözlő távirata az ÍNDK megalakulásának 18. évtordulója alkalmából WALTER ULBRICHT elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének, WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa elnökének. Berlin Kedves Elvtársak! A köztársaság napja, a Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmával a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, népünk és a magunk nevé­ben elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és köztársaságuk népének. Az elmúlt 18 év alatt a Német Demokratikus Köztár­saság népe kiemelkedő eredményeket ért el hazája építésé­ben, nemzetközi tekintélyének megszilárdításában. Őszinte örömünkre szolgál, hogy évről évre fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság együttműködése az élet minden területén. Az orszá­gaink között ez év tavaszán megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés új sza­kaszt nyitott népeink barátságának erősítésében. Az ünnepnap alkalmából a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozóinak és önöknek, kedves elvtársak, még- tgyszer szívből sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. KADAR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. FOCK JENŐ, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Politechnikai kiállítás lódó beruházások megvalo­Szirmai István előadása az írószövetségben VILÁG PROLETÁRJAI, E6Vf$0UCTE* i Ifjú látogatók a kiállításon.

Next

/
Thumbnails
Contents