Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

KÜLPOLITIKAI ***** Moszkva a nagy ünnep előtt LONDON A londoni esti lapok hét­főn első oldalon közölték az újabb szovjet űrkísérlet si­keréről szóló jelentéseket. Az Evening News megálla­pítja, hogy a szovjet űrkuta­tási szakemberek újra az első helyen állnak, „az ame­rikaiak mind ez ideig egyet­len kísérletet sem tettek ember nélküli űrhajók ösz- szekapcsolására”. ATHÉN Athénban hétfőn este hi­vatalosan bejelentették, hogy a görög katonai kor­mány négy polgári tagja — Leonidasz Rozakisz igazság­ügyminiszter, Nikolasz Eko- nomopulosz iparügyi minisz­ter, Pamajotisz Caruhisz közmunkaügyi és Alexander Lekkasz munkaügyi mi­niszter — benyújtotta le­mondását GÉNT A vasárnap zárult svájci parlamenti választásokon a munkáspárt jelentős sikere­ket ért el. Az előzetes vá­lasztási eredmények alapján megállapítható, hogy a párt az eddigi négy helyett öt képviselőt küldhet a parla­mentbe és így — a svájci alkotmány értelmében — önálló parlamenti csoportot A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére va­sárnap Berlinben, Magde- burgban, Drezdában és Er- furban nagyszabású együttes díszszemlén vett részt a szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadseregének alakulatai. Rostockban a szovjet balti Cotta és az NDK népi tengerészeiének egységei tartottak mély be­nyomást keltő bemutatót. Az NDK fővárosában le­zajlott díszszemlét megte­(Tolytatás az 1. oldalról) kormányok képviselőinek találkozói és eszmecseréi hasznosak lehetnek az ál­láspontok kölcsönös jobb megértése és a súlyos, sőt növekvő veszélyeket okozó kérdések reális megoldásá­nak keresésében. Ilyen lehe­tőségeket látunk mi ma az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. Az a feltételezé­sünk, hogy ilyen alkalmat teremt majd önnek, mint az Amerikai Egyesült Államok alkothat. A választások vég­eredményét hétfőn, vagy kedden teszik közzé. SAIGON Amerika! bombázógépek hétfőn ismét Haiphong kör­nyékét támadták. Az időjá­rás már kezd romlani, úgy hogy az amerikai légierő a támadásokat kénytelen a VDK déli részére korlátoz­ni. MOSZKVA Koszigin szovjet minisz­terelnök hétfőn fogadta Wormsert és Harrisont, Franciaország és Nagy-Bri- tannia moszkvai nagyköve­tét A találkozóra a nagy­követek kérésére került sor. A szovjet kormányfő barát­ságos beszélgetést folytatott a francia és az angol diplo­máciai képviselőkkel. BONN Husszein Jordániái király vasárnap este 48 órás ma­gánlátogatásra Bonnba érke­zett A jordániai uralkodó tárgyalásainak középpontjá­ban a közel-keleti helyzet megoldásának lehetőségei, valamint az NSZK és Jor­dánia gazdasági együttmű­ködése áll. kintette Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az állam­tanács elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, a párt Poli­tikai Bizottságának tagjai, póttagjai és a közélet szá­mos képviselője. Jelen volt P. K. Kosevoj hadseregtá- bomok, a Németországban állomásozó szovjet hadse­regcsoport főparancsnoka és P. A. Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagy­követe. első magyarországi nagykö­vetének budapesti működé­se is. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutat­ta Kisházi Ödönnek a kísé­retében megjelent követségi diplomatákat Az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke ezután audienci­án fogadta a nagykövetet Martin J. Hillenbrand nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hösök emlékművét (Folytatás az 1. oldalról) íme, néhány jelentés a ha­talmas ország nagyvárosai­ból: Leningrád: A balti hajó­gyárban elkészült és útnak indulhat egy 62 ezer tonnás új tankhajó. Megtartották az első koncertet Leningrád új, négyezerszemélyes hangver­senytermében. Harkov: Fúrópajzsok be­lemartak a város alatti ta­lajba, ezzel megkezdődött az ország hatodik metrójá­nak építése. Három év múlva megnyitják az első 18 kilométeres szakaszt. Krivoj Rog: Megtörtént az első öntés a 2700 köbméteres új nagyolvasztóban. A világ legnagyobb kohója ez. Első napi „étrendjén” 9 vasúti szerelvény koksz szerepelt. Egymaga annyi nyersvasat termel majd évente, mint Dánia, Norvégia és Török­ország egész kohászata együttvéve. Szlavjanszk: Ebben a do­nyec-medencei városban be­fejezték a Szovjetunió és Európa legnagyobb hőerő­művének szerelését. Az erő­mű kapacitása 800 ezer kilowatt. Krasznojarszk: A kétezer négyzetkilométeres mester­séges tenger vizét beeresz­tették a Jenyiszejen épült új erőmű II. turbinájának kamrájába. Amikor a mű­szerek 375 ezer lóerős nyo­mást mutattak, „elenged­ték” a turbinát. Az új erőmű egymaga annyi ára­mot ad, mint a teljes dnye- peri vízi erőmű. Parádés kultúr- események Mindent megtudhattam tehát, amit akartam, csak egy kívánságom maradt teljesítetlen: bemutatóra színházjegyet, vagy mozi­jegyet kapni. Pedig ezekben a napokban Moszkvában, a kultúra világa is ünnepel. A Nagy Színház bemutatja az Optimista tragédia ope­raváltozatát, amelynek ze­néjét Holminov szerezte. Másik bemutatója Molcsa- nov „Az ismeretlen katona” című operája. Ezenkívül felújították Dunajevszkij Vörös ördögök című forra­dalmi tárgyú balettjét. Sosz- takovics elkészült Október című szimfonikus költemé­nyével, Levityin pedig So­ha többé Hirosimát című új oratóriumával. Az ün­nepen mindkettőt bemutat­ják. Nagy érdeklődés kíséri a kétezer képből és szobor­ból összeállított jubileumi képzőművészeti kiállítás al­kotásainak bemutatását. A Kis Színház John Reed éle­téről szóló „drámai króni­kát” visz színpadra, amely­nek színhelye az USA, Me­xikó és a Szovjetunió. A főváros — mint a la­pok már jelentették —, mintegy száz külföldi párt­küldöttséget vár, ezenkívül a tömegszervezetek is 3000 külföldi küldöttet látnak vendégül. Ehhez jön szinte valamennyi európai ország­ból egy-két „Barátságvo­nat” turistákkal, s a Szov­jetunió minden részéből ér­kező népes küldöttségek és csoportok. Ez legalább 400 ezer külföldi és szovjet ven­déget jelent a fővárosban. Ezerszíuű felvonulás A gazdag program no­vember 7-én éri el tetőpont­ját, a hadsereg és a moszk­vai lakosság díszfelvonulá­sával. Szombat este magam is láthattam a lenyűgöző felvonulás néhány részleté­nek próbáját. A fegyveres erők dísz­szemléje előreláthatólag egy-másfél óra hosszat tart. Majd sajátos díszmenet szimfóniájában gyönyör­ködhet a világ minden ré­széből a Vörös téren gyüle­kező közönség, valamint a szovjet és a külföldi tele­víziónézők többsége. Elő­ször a forradalom és a polgárháború jelenetei ele­venednek meg, korabeli ru­Amikor nemrégiben Moszkvában jártam, már javában észrevehető volt a készülődés: a gyárakban, üzemekben, de a múze­umokban, sőt az utcán is az 50. évforduló jegyében ké­szülődtek a moszkvaiak. A hatalmas, hat és fél milliós metropolisban — csakúgy, mint szerte az egész Szovjetunióbán — szinte mindenki hozzá akar járulni a nagy ünnep leg­frissebb eredményeihez. A külső szemlélő, a Moszkvá­ba csak néhány napra ér­kező külföldi számára a legszembetűnőbbek a mon- mentális méretek. Csak né­hányat a legismertebbek közül: az AEROFLOT repülő­gépei évente 50 millió utast szállítanak, a Lomoszov Egyetemen 25 ezer fiatal tanul, a Gum Áruháznak ezer elárusítója van, az év­fordulóra érkező vendégek veszik először birtukukba a reprezentatív Rosszija Hotel kilencszáz új szobá­ját, a Leningrád és a Volo- kalamszki országút találko­zásánál hatvanemeletes óriási vasbeton-üvegpalota épüL De néhány napos ott-tar- tózkodás után kiderül, nenv­hákban és feliratokkal. Lát­ni fogjuk az egykori vörös­gárdistákat, partizánokat, a vörös lovasságot és az 1917 októberi plakátokkal tünte­tő munkásokat. A második sok ezres csoport a Szov­jetunió népeinek egységét jelképezi nemzeti visele- tekben. A harmadik csoport a fél évszázados, eredmé­nyes építőmunkát mutatja, a villamosítás első tervétől a kozmosz sikeres ostromáig. A negyedik élő kép az ok­tóberi forradalom eredmé­nyeként legyőzhetetlenné vált szovjet népről szól, s a fasizmus ellen ví­vott harcok emlékeit idézi. Az utána következő csoport a nagy október nemzetközi hatását, a világ proletár­jainak összefogását és a gyarmatok felszabadulásá­nak folyamatát mutatja be. A sort ötezer komszomo- lista zárja, 1700 zászlóval keretezett tömbben. Utánuk nyomban megindulnak a Vörös térre Moszkva 18 ke­rületének dolgozói. A mintegy négy és fél órás polgári felvonulást 61 nyelven közvetíti a moszk­vai rádi; a tv-közvetítést át­veszi az Intervízió is, és er­ről az eseményről közvetít először külső, mozgó kame­rákkal az osztankinói színes televízióadó, amely eddig csak műteremből sugárzott színes műsort! csak az első pilantásra monumentális ez az ország, ez a város. Az elmúlt fél­évszázad eredményei önma­gukban is — a cárizmus utolsó napjaihoz hasonlítva méginkább — nagyszerűek, jogos büszkeséggel töltenek el mindenkit, aki ennek az építésnek részese volt, ré­szese ma. Óriási léptekkel fejlődik a szovjet kultúra és tu­domány. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 400 ezer könyvtár van, s összesen több, mint két és fél milli­árd könyvet, folyóiratot köl­csönözhetnek. Évente több mint egymillárd könyvet adnak ki a szovjet és kül­földi népek 143 nyelvén. Ez az egyik összetevője annak a bonyolult folyamatnak, amelynek világraszóló sike­re Gagarin nevéhez fűző­dik: 1961 áprilisában, elő­ször jutott ember a világ­űrbe Jurij Alekszejevics Ga­garin, a Szovjetunió polgá­ra személyében. Most ünnepre készül az ország, ünnep van most. 1917 októberében a kom­munista párt magára vál­lalta a felelősséget az or­szág sorsáért. Mindez egy évhez kötődik, egy ember­• • Ünnepi ülésszak Leningrád ban Hétfőn a Szmolnij palotá­ban, abban a teremben, ahol, Lenin 1917-ben ki­hirdette a szovjet hatalmat, megnyílt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében öt világrész szakszervezeteinek ünnepi ülésszaka. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a Szov­jetunió 80 millió szervezett dolgozójának nevében több mint 80 országból hív­ta meg a szakszer­vezetek és a különbö­ző munkásegyesületek kül­dötteit az 50. évforduló ün­nepségeire. Hazánkat Gás­pár Sándor, a SZOT főtit­kára képviseli. A házigazda szovjet szakszervezetek ré­széről Alekszandr Selepin. a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke vesz részt az ülésszakon. A kétnapos ünnepi ülés­szakot Renato Bitossi, az az SZVSZ végrehajtó irodá­jának elnöke nyitotta meg, majd pedig Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára mon­dott beszédet. „A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom és a szakszervezeti vi­lágmozgalom” címmel. hez, aki nemcsak megál- mondta, de forradalmár tár­sainak segítségével meg is alapozta a fiatal szovjet állam létét, a mai eredmé­nyeket. Lenin volt az. Nem messze Moszkvától van egy kis falu. Gorkijnak hívják. Gyakran élt és dol­gozott itt Lenin, itt töltötte életének utolsó óráit is. A ház ma múzeum. Mikor csoportunk autóbusza meg­érkezett, már sokan vártak bebocsátásra. Voltak kö­zöttük feketebőrű négerek* ferdeszemű kirgizek, és jó néhány más nemzetiségű ember. Látni akarják azt a helyet, ahol a Szovjetunió létének több nagyszerű lap­ját írták. S a szerényen berendezett dolgozószoba láttán ön­kéntelenül is párhuzamot von az ember a hatalmas számokkal: évi 500 milli­árd kilowattóra energia- termelés, naponta adnak át hatezer új lakást, az új öt­éves tervben a beruházá­sok összege eléri a 310 mil­liárd rubelt, és így tovább. Az emberek nyugodtak, ki­egyensúlyozottak. És van ebben valami cso­dálatos. Marik Sándor Katonai díszszemlék esz MOK»Esan Átadta megbízóEeveSét... A hatalmas méretek országa Nyikolaj Amoszovi Szív és gondolat Regény 35. A nővérek szobájában be­szélgetünk. Én mint egy zsák, zuhantam a karosszék­be és még a kisujjamat sem bírom megmozdítani, any- nyira elfáradtam. Ebben a székben már igen sok szo­morú és jóleső percet él­tem át az operációk után. Ülök és szüntelenül ásito- zom. Oxigénéhség — mint­ha engem operáltak volna... Szék, mint rendszerint, kevés áll itt, ezért ki hol tud, ott helyezkedik el — az asztalon, az ablakpárká­nyon, sőt valaki egy nyi­tott szekrénybe ült bele. Mind cigarettázunk. Az ab­lak nyitva áll. Májusi le­vegő. Be jő érzés: elkészült a munkánk, rendben van minden. Szasa élve fek­szik ott. Uj billentyűvel. S előtte az élet meg az a le­vél, melyet most már nem kell elolvasnom. Megjegyzem, nem is Szá­sáról van szó. Bárki más feküdnék a helyén, ugyan­ilyen örömet éreznénk. Sú­lyos műtét után minden be­tegnek örülünk. Hiszen minden fáradságunkat, egész lelkünket adtuk be­le... Nem tudom, hogy ma­gyarázzam meg ezt. Még le sem csillapodtunk. Minden beszélgetésünk a műtét körül forog. — Biztos voltam, hogy sikerülni fog — jelenti ki Vaszja. — Te biztos voltál, én nem. Nagyon féltem. Abban nem kételkedtem, hogy vé­gül is bevarrjuk neki. Hi­szen a motor működött és kiüríthettük az aortát. De milyen áron! Hisz a hemo- lizis százötvenig ugrott fel. Te még fiatal vagy, ezért oly nagy az önbizalmad. Nem tudod belátni az összes lehetőségeket. — Mégis, mi történt? Úgy látszik, gyenge volt a fo­nál. Hisz az izom csak nem vághatta át mind a négy öltést egyszerre? Ezt Marija Vasziljevna kérdezi. Holt fáradtan ül, s mint én, ő sem képes megmozdulni. — Magam sem tudom. A fonál egyszerre csak a ke­zemben volt és eldobtam valahová, a lyukat azonnal be kellett tömni. Analízisre nem volt idő. Vaszja vizet Iszik. Én Is szomjazom, hiszen ingem, nadrágom mind csupa víz az izzadságtól. Egy-egy ilyen izgalomtól majdnem két kilót veszítek súlyomból. Egyszer megmértem. — No, gyerekek, ugye hogy mégis lehet műbillen­tyűt bevarrni? — Igen, Mihail Ivano- vics, csak meg kellene vál­toztatni a bevarrás módját. — Hogyan? Zsenya már magyarázza is. Okfejtése teljesen logi­kus: először a szívbillentyű gyűrűjén belül végigvezet­ni egy varratot, billentyű nélkül, majd pedig a seben kívül fonalakat húzni a billentyűn keresztül. Ezután a billentyűt a helyére tenni és egymás után sorra cso­mókat kötni. Okos ötlet. Meg kell írni a műtét jegyzőkönyvét. Nincs ked­vem. Unalmas munka, de nem lehet előle kitérni. Itt azonban akkora a lárma, hogy nem megy az írás. Küldjem talán el őket. Nem volna helyes. Jól érzik ma­gukat itt és megérdemelték. Elmennek úgyis és elvész a pillanat. Mindegyikre vár valami tennivaló... Ez a hangulat szétfoszlik és töb­bé nem hozzuk vissza. * — Te Zsenya, menjünk át hozzám, a dolgozószobámba. Ott leírjuk a műtétet. Zsenyának semmi kedve, látom az arcáról. Itt jól ér­zi magát. Ritka eset, ami­kor mind egyenlőek — a professzor is, az osztályor­vos is. De hát mennie kell, a főnök utasította. Eldobom cigarettámat, fo­gom a naplót és a kórtörté­netet. Készen állok. Nekem sincs kedvem. De muszáj. Ezenkívül — átöltözni. Csu­rom víz a testem. Még meg­hűlök. Ez most egyáltalán nem mindegy nekem. Még akarok ilyen műtéteket vé­gezni. Útközben egy pillantást vetek a műtőbe. Békés kép. Szasa alszik, Lenya segíti a légzését. Gyima halkan beszélget Okszanával. Fel­ötlik bennem: állítólag sze­retik egymást. Bizonyára pletyka? Vagy — ki tudja? A látszat: csend és nyuga­lom, pedig ki tudja, mennyi a víz alatti áramlat? Egy­szerűen nem tudom. És nem is akarom tudni. Zavarni mégsem fogom őket. Látha­tó, hogy minden rendben. A vetkőzőhelyiségben szétdobált holmik. Arcátlan társaság. Még az én foga­somat sem tisztelik: ingem a földön. Mindegy feleme­lem. Jólesik szárazát venni magamra. Jólesik Zsenyára néznem: karcsú, izmos, fia­tal. — Sportolsz? — Régebben sportoltam. De most? Nincs arra időm. — A sport butaság. De tornára mindenkinek szük­sége van. Erre negyven éves korom után jöttem rá, amikor a pocakom jelentkezett és a szívem rakoncátlankodni kezdett Lefogyasztottam magam és most rábeszélek másokat. A szobám. Egészen tűr­hető. Festett falak, jó vilá­gítás. Csak a függönyök ré­gimódiak, kerek mintásak. Ki kellene cserélni. Egyéb­ként — mit számít? Éveim előrehaladásával egyre ke­vésbé érdekelnek a tárgyak, Vénségemre tán meg fogom érteni Diogenészt. Ha für­dőkád is lesz a hordóban. — Ülj le és kezdjük. Sokáig írunk: én a mű­tőnaplóba, ő a kortörténet­be. Felidézzük a történte­ket, hogy semmit se hagy­junk ki, semmit se írjunk másképpen. Ez a műtét még újdonság, részletesen kell tehát leírni. Később majd a jegyzőkönyvek egyre rö- videbbek lesznek, s végül a „mint rendesen”, „a meg­szokott módon” szavakra zsugorodnak össze... Érdekes gondolatmenet: több síkon egyszerre. Az egyik láncolat: Szásáról. Ezek a gondolatok helyen­ként megszakadnak, és be­kapcsolódik egy másik lánc: az orvostudományról, a mű­tétekről, a vérkeringésről. S a kettő közti üres közök­ben : mindenféle zagyvaság — arról, amit éppen látunty és hallunk. Csörgedező gon' dolatok. (Folytatjuk! Fordítottat Radó György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents