Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére Országos női nagygyűlés Nyíregyházán A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. jubi­leuma tiszteletére a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Szabolcs-Szatmár megyei nőtanács ünnepi nagygyű­lést rendezett október 29-én délelőtt a Nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban. A díszelnökségben helyet foglalt a Szovjetunió Kár- pátontúli területe nőkül- döttségének vezetője, Klocs- kova Marija Timofejevna, a munkácsi pártbizottság titkára. A díszelnőkségben fog­lalt helyet Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, Erdei L ászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, Gombás Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Ortutai Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára, Kovács Károlyné, a Szabolcs-Szatmár megyei nőtanács titkára, Koncz Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Ott volt valamennyi megye nőküldöttségének vezetője. Gulyás Emilné dr. a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese nyitotta meg a jubileu­mi ünnepséget, üdvözölte a megjelenteket, majd Köti Árpád, a Debreceni Csoko­nai Színház művésze elsza­valta Garai Gábor: A raz- villi névtelen című versét Ezután a nyíregyházi úttö­rők köszöntötték a nagy­gyűlés résztvevőit ■ a szov­jet vendégeket Az ünnepi nagygyűlésen Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet Bevezetőjében hangsú­lyozta, az októberi forra­dalom! olyan eseménye a világtörténelemnek, amely­nek fénye sohasem homá- lyosodik el, amelynek nagy­sága, ahogyan halad előre az idő, egyre jobban ki­bontakozik. A történelmi események nagyságát kö­vetkezményeik mérik. Az Októberi Szocialista Forra­dalom következményei: 50 év alatt átalakították a vi­lág arculatát és megindí­tottak egy olyan folyama­tot amely végső eredményé­ben az emberiség gyökeres megújulására vezet Orosz elvtárs így folytat­ta: — Az októberi forradalom hatása alatt született meg Magyarországon a Kom­munisták Magyarországi Pártja, az első párt amely itt a forradalmi marxizmus eszméit képviselte. A k6m- munista párt rövid néhány hónap alatt a tömegek élére került és 1919 márciusban elsőnek; követve a világ né­pei közül Oroszország példáját, kikiáltotta a Ta­nácsköztársaságot. A Moszkvába küldendő zászlóra a Szabolcs-Szatmár megyei nő tanács nevében Kovács Károlyné, a nőtanács me­gyei elnöke kötött szalagot. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka ezután arról beszélt, milyen áldozatokat vállal­tak az új világ építésében a Szovjetunióban a férfiak mellett a nők is, mind a harcban, mind a termelés­ben. Méltatta többek között a Nagy Honvédő Háború asszonyainak hősiességét, a leningrádi asszonyok bátor helytállását, akik a fasisz­ták halálos gyűrűjében szomjúsággal, éhséggel küzd­ve az utolsó kenyérmorzsá­kat is a gyerekeknek ad­ták, közben dolgoztak a férfiak helyett. Ez a meg­rázó hősiesség mintegy szimbóluma a szovjet nők önfeláldozásának, amelyet a férfiakkal egyenértékben hazájukért, a szocializmu­sért, végső soron az egész emberiség jövőjéért hoztak. Orosz Ferenc elvtárs a beszéde befejező gondolatai között országépítésünkről szólt: — A mai Magyarország az alkotó munka országa, egy nagy építkezés színtere ame­lyen az egész nép munkál­kodik. Mély meggyőződé­sünk szerint nálunk ma azok a hősök, igazi forra­dalmárok, akik a munka frontján tesznek a legtöbbet a szocializmusért. Nálunk ma az az igazi hazafi, aki azon fáradozik, hogy erő­sítse szocialista rendünket, a népi hatalmat. Az igazi hazafi egyúttal átérzi azt a felelősséget is, amely a nemzetközi munkásmozg.i lom, a haladás ügyének szolgálatában reánk hárul. Az ünnepi beszédet kö­vetően Klocskova Marija Timofejevna, a munkácsi pártbizottság titkára, a szovjet nőküldöttség veze­tője lépett a mikrofonhoz. A testvéri szovjet nép, a szovjet asszonyok üdvözle­tét tolmácsolta a nagygyű­lés résztvevőinek. Felszóla­lásában azokat az óriási vál­tozásokat ecsetelte, amelyek a szovjet nők életében be­következtek. Üdvözlő sza­vai után kedves ajándékot, egy művészi faragású kép­zőművészeti alkotást adott át a magyar nők vezetői­nek, amely az Aurórát áb­rázolja. Nagy taps fogad­ta a virágkosarat, a Kárpá- tontúli terület asszonyainak ajándékát, ötven piros szegfűvel. Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke meleg sza­vakkal emlékezett meg a nagy jubileumra készülő szovjet népről, külön is a szovjet nőkről, akik szá­mára szalagokkal ékesített zászlót küldenek Moszkvá­ba a magyar nők. Két if- júgárdista hozta a vörös zászlót, melyre valamennyi megye nőküldöttségének ve­zetője felkötötte az ország , asszonyainak üzenetét tar­talmazó színes szalagokat Gulyás Emilné dr. záró szavaival ért véget a nők nyíregyházi ünnepsége. Hangverseny forradalmi dalokból A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB. művelődésügyi osztálya rendezésében az ifjúsági énekkarok vasár­nap hangversenyt tartottak forradalmi dalokból a né­gyes számú általános iskola dísztermében. A találkozón a kettes, hármas, négyes, ötös, hatos, 12-es számú ál­talános iskola, a gyakorló Iskola, valamint a Zrínyi Ilona és Vasvári Pál gimná­zium énekkara és utóbbi iskola zenekara vett részt. Csaknem ezer fiatal lépett dobogóra, s a fiatalok ajká­ról több órán át a forrada­lom és munkásmozgalom legszebb dalai csendültek fel. A bemutatón részt vevő együttesek oklevelet kaptak. A kollektív szerződés — valóban kolíekhv munka legyen Jól vizsgáznak tanácsi vállaiaíamk az előkészületekben Megyénk tanácsi vállala­tainak mintegy hétezer dol­gozóját érinti a most ké­szülő kollektív szerződés. Hogyan halad ez a munka és milyen tapasztalatokat hozott az előkészület —er­ről kaptunk tájékoztatást a megyei tanács vb munka ügyi osztályán. Elmondták: a vállalatok és az szb-k vezetőivel már augusztusban megismertet­ték a tennivalókat. Azt kö­vetően alakultak meg a SZOT és a Munkaügyi Mi­nisztérium irányelvei alap­ján a vállalati előkészítő bizottságok. A jelek szerint jól vizsgáztak vállalataink az első lépések megtételé­nél, nem tekintik a szer­ződések kidolgozását csak munkaügyi, vagy csak szak- szervezeti feladatnak, ha­nem az egész kollektíva részt kér e munkából A részfeladatokat albizottsá­gok dolgozzák ki, s az igaz­gató és a műszakiak is so­kat segítenek a speciális szakterületek lehetőségei­nek felmérésében, az össze­gezésben. A megyei szervek min­den vállalat figyelmét fel­hívták arra, hogy az üzemi alkotmány kidolgozásánál sablon nincs. Nem lehet egyforma szerződése még két hasonló profilú válla­latnak sem, hiszen még a nyíregyházi és a nyírbátori sütőipari vállalatnál is kü­lönböznek a sajátosságok, amelyeket nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor elaprózni sem lenne helyes a szerződést, nem térhetnek ki minden apróságra, mert ez megköt­né a gazdasági vezetés ke­zét. Olyan kollektív szer­ződésre van szükség, amely a lényeget, a mindenre ki­terjedő kereteket szabja meg. Tapasztalat, hogy jó ütem­ben halad a munka. A Szat- márvidéki Faipari Vállalat, a VAGÉP és a Patyolat szerződései két héten be­lül elkészülnek. A beveze­tésig — január elsejéig — így bőséges idő lesz, hogy korrigálhassák, finomítsák a javaslatokat, a dolgozók­kal alaposan megtanácskoz­zák. Ezért törekszik arra a megyei szakigazgatási szerv, hogy legalább november vé­gére minden tanácsi vál­lalat elkészítse a szerződé­ses javaslatait. Újszerű elemekkel máris találkozhatunk. A Patyolat Vállalatnál például — ahol a munka egyenlőtlenül osz­lik meg, s emiatt az év bi­zonyos szakaszaiban sok volt a túlóra — január el­sejétől megosztják a mun­kaidőt. A szezonban tíz. máskor napi hat órában dolgoznak majd a vállalat­nál. A Nyírbátori Vastö- megcikkipari Vállalatnál — ahol sok a nyolc általánost még el nem végzett dol­gozó — rögzíti a kollektív szerződés, hogy minden ilyen munkás számára segít a továbbtanulásban tanul­mányi szabadsággal, mun­kaidőkedvezménnyel is, bár ez bizonyos nehézségekbe ütközik. Általános megállapítás, hogy a tanácsi vállalatok­nál maximálisan töreksze­nek a vezetők a lehetősé­geken, az ésszerűségen és teherbírásukon belül minél többet nyújtsanak a dolgo­zóknak a kollektív szerző­désben. Legjobb dolgozóik­nak jutalomszabadságot ad­nak, a törzsgárda tagjainál külön határozzák meg a nyereségrészesedés, a jogok, a munkaviszonnyal kapcso­latos lehetőségek mértékét — hangsúlyozzák ezáltal a régi, begyakorlott dolgozók megbecsülését. Elmondták: felhívták a vállalatokat arra, hogy a szerződésekben minden dol­gozó véleménye szerepeljen, a megvalósítás fő biztosíté­ka ez — biztos termelés csak összeszokott gárdával lehet. Azt is látják a vál­lalatok. hogy a szerződések­ben nem elég ígérgetni, ha annak valóra váltásához nincs meg az anyagi fede­zet. Komoly gazdasági szá­mítások előzik meg a szer­ződések kidolgozását. Az Építő és Szerelő Vállalatnál például figyelembe kell venni a munkahelyi és kü­lönélés! pótlékot, amit jö­vőre már a vállalat saját zsebéből fizet, s ezeket a plusz százezreket már neki is kell kigazdálkodni. Végül közölték a mun­kaügyi osztályon, hogy a legközelebb megjelenő Munkaügyi Közlöny tartal­mazza a Gyapjúfonó és az Országos Csemege Vállalat minta kollektív szerződését, amelyet tanulmányozásra ajánlanak minden vállala­tunknak. Kopka János Ahogy a piac diktálja... Kihasználják az új lehetőségeket megyénk üzemei Érdekességként mutattak be néhány új cipőmodellt, a Rakamazi Cipész Ktsz-ben. A rézveretes női cipők kis­sé szokatlanok voltak, de az elnök megnyugtatott; „Men­ni fog. Olaszországból hoztuk a mintát, ott már ez kell...” A nyíregyházi ci­pészek újabb meglepetéssel szolgáltak: Apró csengőket szerelnek az exportra gyár­tott férficipőkre, mert kül­földön már ez is divat Kell! Kell! Kell! A nagyhalászi kender­gyárban rengeteg tilolt ken­dert kellett raktáron tarta­ni, mert nem volt alkalmas csak hazai eladásra. A jobb minőségűt viszont azonnal áruba tudták bocsátani. Nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Ráadásul jó­val drágábban. Nem kellett különösebb fejtörés ahhoz, hogy kiszámítsák, érdemes egy kicsit több munkát rá­fordítani, hogy kapósabb legyen az áru. A Nagy káliói Fémtömeg­cikk Ktsz-ben már gyártot­J babakocsit nagymama “ vette abban az idő­ben, amikor Blériot csodá­latos kétfedelű vászonrepü­lőgépével egy korona belépti díj mellett bemutatót ren­dezett a Ferihegyen. Tes­sék elhinni, hegy nagyma­ma babakocsiját is úgy megcsodálták akkor, mint Blériot repülőgépét. Gyönyörű jármű ^ volt. négy nagy fehérpálcás ke­rékkel, kék drótból font kassal, sárga viaszosvászon fedéllel, és magos volt, hegy nagymamának a hónaljáig ért a tolókája. Nagymamá­nak akkor még fekete voli a haja és büszkén tologatta kisfiát, Bandikát a kispesti Sárkány utcában. Bandika után még nyolc gyermeke született nagynui- mának, mind a nyolc lány lett. Kilenc csemete feküd­te meg a pehelypárnákkal bélelt kosarat, kilenc pu­fók arcocskára vetett ár­nyékot a kilenc nyári nmp A babakocsi ellen felhúzott viaszos vá­szon. Közben elmúlt egy világ­háború: Bandika — Hinden- burg jóvoltából — lábszá­rában repeszdarabokkal tért haza. A lábából kiszedték a srapnell szilánkokat, s hogy a mankót már eldob­hatta, jobban nézegettek utána a kispesti lányok. Meg is nősült Elvette: édesanyámat. Amikor az én sétáltatá­somra lehozták a padlásról, nagymami duzzadt erű keze már reszketett. Hej de jó volt a nagymami baba­kocsijában fészkelődni, nyújtózkodni. Node a babakocsi sorsá­nak is vége lesz egyszer: amikor Hindenburg utóda. Hitler felvezette milliós hadseregét a világ ellen és életbe lépett az áramvona­las divat, meg a gombokat helyettesítő patent és a cá­pafogas zippzár, se unoka, se dédunoka nem tartott már rá igényt. — Ki nem tolom az ut­cára ezt a Noé bárkáját, — mondogatták. A napokban aztán fent jártam a padláson. A baba­kocsi félholtan hevert a gerendadúcok alatt, a pók­hálók tövében. Talán nagy­mamit siratgatta ott, aki azóta búcsút mondott a vi­lágnak. Jobban megnéztem: hiszen ez a babakocsi csak egy kis reperálásra szorul, miért költenénk rá a drága pénzt} Amikor lehoztam, a fele­ségem rámförmedt: Mit akarsz ezzel az ócskavas­sal? — Atfestetem, itt-ott be­zúzatom és egy igazi mai, korszerű babakocsi lesz be­lőle. Hiszerí most újból ez a drótvázas, magas kerekű a divat. A világ nagyot változott, Blériot-t felváltot­ta Gagarin meg Tyereskova de úgy látszik, a babakocsi­divat semmit nem válto­zott. Az ócska babakocsi kajla kerekeivel nevetnivaló eset­lenül billegett ki a ktsz-mű- helyig: sírt, nyikorgóit, mint egy pihenni vágyó nyugdíjas. A ktsz-ben azon­ban felújították. Harmadik gyermekem most ezen tette első útját a ligetben. Fele­ségemet ismerősök, ismeret­lenek rohanták meg. — Jé, de gyönyörű baba­kocsi. Ugye, nyugatról kap­ták?­Dénes Géza tak rézből készült csónak­szeget, de nem volt megfe­lelő a minőség és le kellett állítani a gyártását. Most — tekintve, hogy igény van rá — újra készítik, de már minőségileg jobb kivitelben. Ugyancsak megkezdik a ke­reskedelemben még mindig hiányzó palaszegek gyártá­sát. A Pécsi Minőségi Ru­házati Ktsz fűzőacélt kért, szinte korlátban mennyiség­ben. Természetes dolog, hogy nem szalasztják el a kedvező alkalmat; kétezer darabot készítenek havonta, s az első tételt máris szál­lítják. A Tiszalöki Vegyesipari Vállalat — profilváltozás következtében — még az év elején megszüntette a ládagyártást. A bő termés következtében azonban nem elegendő a göngyöleg. Sza­bad kapacitását a vállalat újra ládák gyártására hasz­nálta fel. A bútorkészitő vállalatok és kisipari szö­vetkezetek már korábban ta­pasztalhatták, hogy az igény egyre jobban a poliészteres fényezésű termékek javára tolódik el. Uj típusú búto­rait jövőre már ezzel az el­járással készíti a Nyírbáto­ri Asztalosipari Ktsz. Uj üzemet épít erre a célra a Szatmárvldéki Faipari Vál­lalat is. /z/és és diszgyertya A piac termelésszabályozó hatása érvényesül abban is, hogy a Csepel Autógyárral kooperálva, Nyírbátorban megkezdik az alkatrészek gyártását, vagy tovább foly­tatják a Szovjetunió részére korlátlanul exportálható napellenzők készítését. A Vencsellői Cipész Ktsz-ben a dolgozók szinte éjt nappal­lá téve, ünnepnapokat is feláldozva készítették el az exportra szánt lábbeliket, hogy biztosítsák a további megrendeléseket. A kapós áru nem marad raktáron. Mi lenne a Nyír­egyházi Konzervgyár ex­porttermékeivel. ha nem is­mernék jó előre az angolok, vagy a szovjet emberek il­léseit, kívánságait? A nyír­bátori növényolajgyár dísz- gyertyái sem lennének ka­pósak immár külföldön is, ha nem kreálnának újabb és újabb típusokat, nem törődnének a váltakozó igé­nyekkel. A Nyírbogdányi Kőolaj ipari Vállalatnál évek óta kísérleteznek olyan, ol­csón előállítható vazelinfaj­ta előállításán, amelynek a minősége külföldön is meg­állja helyét. A kísérletezés ma már olyan stádiumába lépett, hogy az értékes de­vizát jelentő termékkel rö­videsen a világpiacra lép­hetnek. Igényfelderltés — külföldön A vállalati önállóság foko­zódása nemcsak a lehetősé­geket tárja majd fel, ha­nem gondolkodásra is kész­tet, olykor anyagi befekte­téseket is igényel. A raka­mazi cipészek például cipő­modell tervezőket alkal­maznak, akiket majd kül­földre is elküldenek, hogy lássák; milyen igények je­lentkeznek, s frissen reagál­janak az új divatirányzatra. Tervbe vették számukra a külföldi múzeumok látoga­tását Is, mert például a rézveretes cipők divatja ró­mai kort elevenít meg. A termelésben máris, de a következő években még job­ban döntő szerepet játszik a szükséglet alakulása. A gaz­dasági vezetőknek jó előre tisztázni kell, hogy egy-egy új termék kifutása mikorra várható, milyen tételben és ütemben érdemes gyártani. Ugyanakkor azt is szükséges elemezni, hogy a ma már kevésbé kapós termék egy esetleges minőségi változás­sal nem lesz e továbbra is kurrens áru? Tóth Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents