Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-28 / 255. szám
Ismerkedjünk az új törvényekkel fl noBkaldS, a szabadság, a tilmmka szabályozása (9.) A munkaidőt, pihenőidőt, és túlmunkát szabályozó intézkedések kettős érdeket szolgálnak. Egyrészt a vállalati vezetők önállóságát növelve segítik a termelés szükségleteihez alkalmazkodó munkaidőbeosztás helyi kialakítását, másrészt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek jelentős javítását is szolgálják, hiszen a helyi feltételekhez való alkalmazkodás mindenképpen kedvezőbb, mint a felülről diktált általános szabályozás. Az eddigi központi intézkedések nem adtak lehetőséget rá, hogy a vállalati vezetők a termelés és a dolgozók érdekeinek ösz- szeegyeztetésével maguk válasszák meg a legcélszerűbb munkaidőbeosztási formákat Az új szabályozás csak a törvényes munkaidőkeretet szabja meg, heti 48, illetve 44 órában. Megadja a lehetőséget hogy ennél rövi- debb. 42, 40, 36 órás munkaidőt vezessenek be az egészségre ártalmas vagy nehéz fizikai munkával járó területeken, de lehetővé teszi azt is, hogy például a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben különböző idényjellegű munkáknál a törvényes munkaidő- keretnél hosszabb munkaidőt állapítsanak meg. A törvényes munkaidőkeretein belüt * a fenti két lehetőséggel élve, a vállalatok maguk dönthetik el és rögzíthetik a kollektív szerződésben, hogy hány műszakban kívánnak dolgozni, folyamatos termelést, egyenlőtlen vagy osztott munkaidőt vezetnek be a munka speciális követelményei szerint. A termeléshez való alkalmazkodás egyben a dolgozók munkafeltételeinek a Javítását is jelenti, mert a munka egyenletesebb és folyamatosabb lesz, kevesebb lesz a kieső és állásidő, ezáltal jobb lesz a kereseti lehetőség. A termeléshez alkalmazkodó munkaidőbeosztás természetszerűleg a túlóraszükségletet is csökkenti, korlátozza a dolgozóknak túlzott igénybevételét Ez természetesen nem zárja ki a túlóráztatás lehetőségét s az új szabályozás számol a rugalmas, a piac igényeihez alkalmazkodó termelés szükségleteivel. Ezért a törvény egyrészt kimondja, hogy a dolgozó rendkívüli esetben köteles munkaidőn felül is munkát végezni, másrészt előírja, hogy a túlóráztatás csak olyan mértékű lehet, ami nem megy a dolgozó egészségének a rovására. Kimondja, hogy a terhes nőket és a 16 éven aluli fiatalkorúakat nem szabad túlórára igénybe venni, és csak kivételes esetben túl- órázíatható az az anya. aki hatévesnél kisebb gyermekét gondozza, valamint az a dolgozó, aki egészségre ártalmas munkakörben, csökkentett munkaidőkedvezményben részesül. A törvényben előírt korlátozások olyan kötelező minimumot jelentenek, amelyet a kollektív szerződés a helyi viszonyoknak megfelelően az egyes munkakörök ártalmait, veszélyességét, fáradási hatásfokát figyelembe véve pontosabban meghatározhat. Ugyancsak a kollektív szerződés feladata leszögezni. hogy díjazással vagy szabad idő biztosításával váltják-e meg a túlórát. Fizikai munkakörben csak akkor szabad a túlórát szabad idővel megváltani, ha a munkás maga ezt kívánja. A dolgozók pihenőidejét, szabadságát az új szabályozás részben a régivel egyező módon rendezi. Évi 12 napban szabja meg a munkaviszony alapján járó alapszabadságot, amihez a munkaviszonyban töltött kétévenként egy-egy nap — egy évben legfeljebb 12 nap — pótszabadság járulhat. A szabadságkedvezményeket az új szabályozás bővíti. A törvény a három- gyermekes anyának két nap pótszabadságot biztosít, s minden további gyermek után további két-két napot. Ez függetlenül jár attól a pótszabadságtól, amely a munkában eltöltött évek után vagy beosztásának megfelelően illeti meg a sok- gyermekes anyát. Egy másik új juttatás a jutalomszabadság, a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad rá, hogy a munkahelyükhöz hű, kiváló dolgozókat a vállalatok jutalomszabadságban részesíthessék. A kollektív szerződésben lehet majd részletezni, hogy a vállalat kinek, milyen mértékű szabadságkedvezményt biztosít a munkaviszonyban töltött évek, s a beosztás alapján járó szabadságon kívül. Nyilván a sokéves a törzsgárdatagság, a szocialista brigád kitüntetés, a kiváló dolgozó jelvény, vagy oklevél lehet az alapja a jutalomszabadság juttatásának. (Folytatjuk) Épfii a vízmű IVagjkiíSlőban Ifj munlahelyr!, az ifjúságnak — Készül az emeletes szolgáltatóba/ Huszonhárom éve, október végén égett a község. A piactéren a kórházat koszorúzva csak üszkös rom maradt * A vízműtársulás a legfrissebben alakult közügyet intéző szerv. Már épül a vízmű. Túl a vasúton az új vásártér körül fúrják a kutat. Kettő már kész. A harmadikhoz a napokban láttak hozzá. A víz jó. A közművesítés 2187 családot érint, 22 millió forintba kerül, 38 kilométeres hosszú csőhálózatot raknak le és teljes egészében 1971- ben épül meg. Hogy minek a vízmű, miért kell a hozzájárulást fizetni, a községben sokan kérdezik. Az érvelésben van egy olyan mondat, iparosítani kívánják Nagykállót, ahhoz víz kell, de kell egyébként is inni, fürdeni. Nagykálló ipara? Az elmúlt egy-két évben valóban tömegével születtek tervek, elgondolások. A megvalósításnak az ez irányú fejlődésnek már vannak kézzel fogható jelei. Ténylegesen az ipart öt ktsz — jelenti, de csak ma. Tavaly még négy volt. Hegedűs Istvánná tanácstitkár zsebkönyvéből csupán pár számot említ. A létszám, a tavaly meglévő négy ktsz-ben az idén 164 fővel emelkedett. Az ötödik ktsz-t augusztusban létesítették. 47 fiatal lánynak adtak munkát. De nőtt a gépjavító állomás létszáma is. a tavalyihoz képest 55 fővel. Egy év alatt tehát 266 új ipari munkás. A bőrdíszmű ktsz, sorban a legfiatalabb üzem, az állomás felé vezető úton kapott helyet. Anisics Ernő, az üzem vezetője arról beszél: — Most készítjük el az Btezredik piros táskát szovJ ele ni eg a harmadik kút fúrását végzik az építők. A nagykállói új gimnáziumot tavaly adták át. Legfőbb jó, hogy munkahely kerül a végzős diákoknak. Nem ülnek vonatra* nem mennek világgá Nagykállóban 11 ezer 840 lakos él. Négy tsz-e van a községnek, s most márt öt ktsz-e, de lesz tanácsi ipara is. Hegedűs Istvánná érthető örömmel újságolja: — Most már véglegesen eldőlt, január elsejével a volt vágóhídon megkezdődik a termelés. A vegyesipari vállalat 80 dolgozóval indul. De tervezzük még egy ktsz létesítését is, a kötszövő ktsz 120—150 dolgozónak ad majd munkát. A lakosság foglalkozta'ása tehát megoldódik. Pt-sze nem minden gond, mert kellene még bölcsőde óvoda és bérház is. A bérház említése nem véletlen. Ez is nagy szó F.d- dig két bérház épült fel. Mindkettő kilenclakásos, De épült ebben az évben 120 magánlakás is. A község utcáit járva az iparosodás mellett ez a legszembetűnőbb. Uj házak, új épületek. A lakosság nem csupán ház építésére törekszik — Még ez évben tető alá kerül a sportklub —mondja a tanácstitkár. — Az egész társadalmi munkában készült. Épül még a régi gimnázium mellett az emeletes szolgáltatóház. És útiászü- letik a községi tanács is, 260 ezer forintos költséggel. Nagykállóban ez az év építkezésben, elgondolások megvalósításában, a község történetében a leggazdagabb. Mindenben az a legszebb, legjobb, hogy égető gondok oldódnak, sorsok változnak. Huszonhárom éve október végén égett a község. Seres Ernő jet exportra. Jövő évi megrendelésünk hat fazonban, 85 ezer darab. Jövőre duplára növeljük a létszámot. A lányok könnyen betanultak a munkába, már nyereséges az üzem. Hogyon fiatalodik a Szabadság tanya ? Miért lenne törvényszerű az íróasztal? Vagy négyszázan laknak a tanyán. Köztük ötven fiatal — tizenöttől huszonötig. A télutón összedugták a fejüket, tervezgetni kezdtek. Nem gondoltak az elméletre, nem is jutott eszükbe, hogy azon meditáljanak: lehet-e tanyán jó KISZ-életet szervezni, vagy nem. Természetesen, hogy lehet — így vélekedtek a kisvar- sányiak, s azóta a Szabadság tanyáról kicsit ritkábban járnak a faluba a fiatalok. Maguk próbálnak programot adni — saját maguknak. Nincs kivételezés A tanya messze van. A távolság azonban egyre kiA tadták rendeltetésének a nyíregyházi Dőrsa Termelőszövetkezet hűtőtárolóját. Hammel i. felv. sebb. Rádió, televízió, újság, szervezeti élet csökkenti. De van más is. Mi érdekli a fiatalokat? — A tsz elég jól fizet. Most több is lesz, mint tavaly. Úgy átlagosan,, mi lányok ezerkettő-ezerhárom körül keresünk havonta. Annyit, mint aki elment, a gyárba. — Most már egyre ritkábban mennek. Virág Erzsi, Mándi Juli leérettségizett, mégis itt dolgozik. A mi brigádunkban. — Ifjúsági brigád? — Igen, most szerveztük. — És milyen területet, munkát kaptak? — Nincs panasz, nem kivételeznek. Huszonöt hold dohányt vállaltunk, megkaptuk, teljesítettük is hiánytalanul. Úgy látjuk, a tsz-nél örömmel fogadták a mi brigádunkat. Segítenek. A munkaidő? — Este ötre majdnem mindig végzünk. — Utána? — Hát ez az... Eddig bejártunk a faluba, de az, körülményes. A KISZ-ie gondoltunk. — Most mi próbálunk meg egyet, mást. A mi KISZ-szervezetünkben. „Többet szeretnénk** A téma hallatán megelevenedik a brigád, mindenkinek van hozzászólnivaló- ja: Szűcs S. Árpád, a KISZ-titkár, Mándi Julia a propagandista, Virág Katalin a brigádvezető, Kozma Margit, Virág Erzsébet. — Nemcsak praktikái dolgokat, a magunk szórakoztatására. Szerepet tanulunk most is, klubestet, vetélkedőt szervezünk. De ettől többet szeretnénk. — Meghívunk járásiakat, beszéljenek róla: milyen lesz később a Bereg, milyen elképzelések vannak, hogy alakul a falu. — A tanya sorsa, meg a tsz, a mi munkánk, a lehetőségeink. — És mind ezt itt, nálunk, a tanyán, a klubunkban. Ilyen gondok foglalkoztatják most a kisvarsányi fiatalokat, KISZ-eseket. Tovább csökkenjen a távolság Azt mondják, néhány éve sokan megkérdezték volna a lányoktól miért kellett a gimnáziumba járni, hogy aztán dohányt műveljenek. És ha már jártak, miért jöttek vissza a tsz-be, a tanyára. — Szerencsére nem sokan kérdezik — mondja Mándi Julia. — Miért is lenne törvényszerű, hogy az íróasztal, vagy éppen a napi utazgatás felé meneküljön az ember. Csak azérí, mert falu, mert tsz. Ha összefogunk itt is tudunk produkálni. A Szabadság tanyai fiatalok pedig megtették az első lépést, s jól. Most már rajtuk, következetességükön múlik, hogy maguk is hozzájáruljanak: tovább csökkenjen a távolság. Marik Sándor Továbbképzik a gyenge tsz-ek vezetőit Határozatok 16 közös gazdaság érdekében A gyenge tsz-ek helyzetéről és a megerősítésükhöz szükséges teendőkről tárgyalt legutóbbi együttes ülésén a nyíregyházi járási párt- és tanács végrehajtó bizottsága. Sokoldalúan mérték fel a járás 16 gyengén gazdálkodó tsz-ének helyzetét. Elöljáróban megállapították: az átszervezés óta — annak ellenére, hogy fejlődésük lassúbb volt, mint a többi tsz-é — mind politikailag, mind gazdaságilag erősödtek. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás jellemző vonásai. 1962—1966 között a közös vagyonuk 71, a tiszta vagyonuk 95 millióval növekedett. Az egy dolgozó tagja jutó részesedés 7 ezerről 9 ezer forint fölé emelkedett. Növekedett az álló és forgóeszközellátot- ságuk, 400 hold gyümölcsöst telepítettek, több gépet, 13 kombájnt vásároltak. Javult a szakemberellátottságuk is. Az elmúlt 4 év alatt 87 agrárszakember került e gazdaságokba, s most e gyengén gazdálkodó tsz-ek- ben 139 felső és középfokú képzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik. A fejlődés ezek ellenére sem kielégítő és megnyugtató. A 16 gazdaság közül 3 — a paszabi Petőfi, a ti- szarádi Uj Élet és a tisza- berceli Bessenyei Tsz az átszervezés óta még minden esztendőben mérleghiánnyal zárt. A többi 13-ra a hullámzó fejlődés a jellemző. Ha egyik évben közepes eredményt értek el, a következőben már állami segítségre szorultak. Ez a A gazdaságok eredménytelensége több helyen a mostoha természeti és köz- gazdasági adottságokból ered. Kedvezőtlenebb itt a munkaerőhelyzet is, az alacsonyabb jövedelmek miatt e gazdaságokból többen vándoroltak el. így az egy tagra eső szántóterület nagyobb lett, ugyanakkor a gépesítettség színvonala alacsonyabb. Nem kielégítő a gyenge tsz-ekben az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése sem. Nyírpazony- ban, Nyírturán és Nyírszőlősön egyetlen szarvasmarhája sincs a közös gazdaságnak. Az alacsony állat- sürüség oka elsősorban a takarmány és férőhelyhiány. A szűkös beruházási összegek nem tették lehetővé istállók építését. Saját erejükből pedig nem voliak képesek megoldani. A gyenge tartási és takarmányozási körülményekből ered, hogy a 16 gyengén gazdálkodó tsz közül 9-ben 2000 literen alul van még most is az 1 tehénre jutó tejtermelés. A járás jól gazdálkodó tsz-einek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a jó vezetés a gyenge adottság esetében is képes a feladatokkal megbirkózni. A gyengén gazdálkodó tsz-ekben a vezetők nem elemzik a gazdálkodást, nem vizsgálják az egyes üzemágak gazdaságosságát, nem élnek megfelelően az üzem adta lehetőségekkel, az új gazdaságpolitikai intézkedésekkel. A két végrehajtó bizottság ezert elsősorban a vezetés javitása érdekében több fontos intézkedést tesz. Az új gazdasági mechanizmusból adódó feladatok, a tsz-ek önállóságának a növekedése felelősségteljesebb tsz-vezetést, hozzáértőbb, politikailag, szakmailag tapasztaltabb vezetőket igényel. Ezért 1968 végéig, de a lehetőséghez képest már a tél folyamán intézkednek abban, hogy a feladatuk ellátására alkalmatlan gazdasági és pártvezetők helyére felkészültebbeket válasszanak. Az alkalitids, de gyenge felkészültségű vezetőket kötelezik, hogy politikai és szakmai továbbképzésben vegyenek részt. Gondoskodnak a brigádvezetők rendszeres képzéséről is. (F. K4
