Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

Ismerkedjünk az űi törvényekkel A közös és a háztáji (4) A termelőszövetkezeti tör­vény előírja, hogy háztáji gazdaság fenntartására min­den tsz-tagnak joga van. Eb­ből következik, hogy a kö­zös háztartásban élő terme­lőszövetkezeti tagok is egyé­nenként tarthatnak fenn háztáji gazdaságot. Az eddi­gi szabályozás a tagot és „ a vele közös háztartásban élő családtagokat együtte­sen megillető jogosultságok­ról rendelkezett. Ezért gyak­ran előfordult, hogy a csa­lád egyik tagja a maga ré­szére sajátította ki a háztá­ji gazdálkodás lehetőségét és a többi tagot kizárta be­lőle. Ilyen körülmények között a háztáji gazdaság kiegyenlítő, jövedelemkiegé­szítő szerepe nem érvénye­sülhetett igazságosan, s egyebek között ez is oka volt annak, hogy sok pa­rasztfiatal nem a termelő­szövetkezetben kereste bol­dogulását A nagyüzemi társas gaz­dálkodás több éves tapaszta­latai mutatják, hogy a kö­zös és a háztáji gazdaságot nem szabad egymással szembeállítani, mert ez a kettő szerves egységet al­kot Termelőszövetkezeten tehát a közös és a háztáji gazdaságot egyaránt érteni kelL A kapcsolatnak ilyen meghatározásából mindenek­előtt az következik, hogy szélesíteni és erősíteni kell az együttműködést a közös és a háztáji gazdaságok között Ennek keretében a termelés, a beszerzés és az értékesítés szempontjá­ból a háztáji gazdaság • a közösnek a része. Termé­szetes, hogy az együttes fej­lődés követelménye mellett érvényt kell szerezni a kö­zös gazdaság elsőbbségének. A háztáji gazdaság — mondja a törvény — a ter­melőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága. Célja a tagok és a családtagok ház­tartási szükségleteinek kie­gészítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazda­ságban árutermelés is foly­tatható. Rendelkezik a tör­vény arról is, hogy mit foglal magában a háztáji gazdaság. Ebbe a körbe tar­toznak a háztáji gazdálko­dás célját szolgáló gazdasá­gi épületek, a háztáji ál­latállomány, föld, s a ház­táji gazdálkodáshoz szüksé­ges anyagok, munkaeszkö­zök, kisgépek. Ezek a va­gyontárgyak a föld kivéte­lével személyi tulajdonban vannak. A tsz-tag csak oly»n mértékű háztáji gazdálko­dást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági vi­szonyból származó köteles­ségek teljesítését. A koráb­bi szabályozástól eltérően a törvény nem korlátozza a háztájiban tartható eszkö­zöket és szerszámokat az egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközökre és kézi szerszámokra. Ennek az az oka, hogy a technika álta­lános fejlődésével egyidejű­leg a háztáji gazdaságokban is egyre inkább szükségesek a munkák gyors és szak­szerű elvégzését elősegítő kisgépek. A háztáji föld használa­tára a közösből az a tsz-tag jogosult, aki teljesítette a termelőszövetkezet által meghatározott munkát. Más­szóval a közös háztartás­ban élő tsz-tagokat külöp- külön megilleti a háztáji föld használatának joga, amennyiben teljesítik a közgyűlés által előírt fel­adatokat. Az öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképte­len termelőszövetkezeti ta­got azonban a háztáji föld használatának joga a mun­kavégzéstől függetlenül megilleti. A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800—1600 négy­szögöl lehet. Ezenbelül a háztáji szőlő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A tag a belterületen, zárt kertben, vagy közvetlenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdonjoga alap­ján háztáji földként hasz­nálhatja. A törvény nem írja elő, hogy mekkora állatállo­mányt szabad tartani a ház­tájiban. Ezt a kérdést a kö­zeljövőben kiadandó mi­niszteri rendelet szabályoz­za. Az elv ezzel kapcsolat­ban az, hogy egy tehén, egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporu­latával, évente három-négy hízó, öt juh, vagy kecske, s korlátlan számú kisállat tartható a háztáji gazdaság­ban. A járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának engedélye alap­ján ezt meghaladó állo­mány is lehet a háztájiban, ha a közös gazdaságban a nagyüzemi állattartás, vagy annak valamelyik ágazta nem fejleszthető gazdaságo­san. " A közös és a háztáji gaz­daság szerves egységéből következik, s mindenkép­pen ésszerű, hogy a terme­lőszövetkezet üzemi tevé­kenységébe beletartozik mindaz, ami a háztáji gaz­dálkodás eredményességét segíti elő, természetesen az érvényes jogszabályok ke­retein belük Kézenfekvő például, hogy ha a tagság és a termelőszövetkezet úgy látja jónak, akkor a tsz feldolgozzon a háztáji­ban előállított terményeket is, vonja be a beszerzési és értékesítési tevékenységbe a háztáji gazdaságokat, s ál­talában terjedjen ki a fi­gyelme mindazokra az igé­nyekre, amelyeket háztáji gazdálkodásukkal kapcso­latban támasztanak a tagok. Ez a felfogás és az ennek megfelelő gyakorlat hozzá­járul ahhoz, hogy minél tel­jesebben hasznosítsák a ház­tájiban is a termelési lehe­tőségeket, a rendelkezésre álló munkaerőt, s mindazt az adottságot, amely a ház­táji gazdaságokban erre a célra külön beruházások nélkül is rendelkezésre áll. A törvény hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt a kö­zös gazdaságban kell el­végezni a munkát, ennek rovására nem mehet a ház­táji gazdálkodás. (Folytatjuk) A harmadik riport 1966. február: Gyengén fűtött teremben több millió forintos mérleghiány után viharos gyűlés tüzelte az embereket. A felszólalók 15 forinttól több munkaegység­előleget kértek. Arról be­széltek a volt vezetőség hi­bájából elsorvadt a háztá­ji állatállomány. Sérelmez­ték, hogy főleg a kertészet miatt kevés istállótrágya jut a szántóföldekre, lerom­lik a talajerő. A több pénz kérésére az új elnöknek talpra esett volt a válasza; a tagságon múlik. 1967. május: Változott a vencsellői Szabadság Ter­melőszövetkezetben a hely­zet. Az elnök eredmények­ről beszélt, de akarva, aka­ratlanul előtérbe került, hogy zavarja a még jobb munka végzését az időköz­ben viharossá váló szemé­lyi ellentét. Az ellentétek tisztázása leköti a vezetők energiáját. Idegesítő, a munkában is érezteti hatá­sát. 1967. október 17. Szokatlanul meleg, nap­sütéses őszi délelőtt. Az óvodások, lehetnek százan, a kastélykertben sétálnak. Hengsperger Péter elnök- helyettes is inkább az iro­da előtt beszélget az ügyes­bajos dolgaikkal betérő em­berekkel. A termelőszövet­kezetben mint mindenütt őszi munkacsúcs van. A tsz négy kombájnjából hármat kukoricatörésre szerelnek fel, a burgonyatáblákra még az irodai dolgozókat is mozgósították. Tart a vetés is. A megye egyik legna­gyobb, 7500 holdas tsz-gaz- daságában így eleven az élet. Bent az irodában az elnökhelyettessel, valamint Bajnai Zsigmond főagranó- mussal azonban nem a je­lenről, előbb a korai múlt­ról esik szó. — A régi állapot meg­szűnt — mondja az elnök- helyettes — a személyi el­lentétek tisztázódtak, a munkához való viszonyban is változás történt. Igaz, az utóbbi hetekben még min­dig körülbelül ötven embert kellett büntetni egy-két munkaegységelvonással azért, mert nem jelentek meg rendszeresen munkahelyü­kön. De nem ez a mérvadó, inkább, hogy a bedolgozó családtagok aránya is egy­re növekszik. Ezt természe­tesen a vezetőség is előse­gíti azzal, hogy az a bese­gítő családtag, aki 150—200 munkaegységet elért térí­tésmentesen, úgyis lehet mondani, prémiumként öt mázsa csöves kukoricát, öt mázsa burgonyát kap. 4 több pénz — Ez az évünk jól sike­rült — vette át a szót a fő- agronómus. — Egy munka­egység értékére 40 forintot terveztünk és előbb 20 fo­rint munkaegységelőleget "adtunk, most, az őszi beta­Olvasőnk írja: Maradjon a sóstói villamos Már évek óta sokan ki­sérjük figyelemmel a kis­vasút és a sóstói villamos sorsát — nem kis aggoda­lommal. Nem a városon keresztül haladó időszerűt­len vasúti közlekedés mi­att, hanem a Beloianisz tér­ről a szanatóriumig, illetve a Sóstófürdőig történő he­lyi közlekedés megoldásá­val kapcsolatban. A kes- kenyvágányú kisvasút váro­son kívül lebonyolítandó forgalmának biztosítása sem közömbös az érdekel­tek számára. Ez utóbbi fel­tétlenül fontos, sőt idővel a balsai Tisza-híd újjáépí­tése után normál nyomtá­vú vasúti közlekedés volna a célszerűbb. Jóleső érzéssel olvastuk a lap október 17-i számá­ban megjelent „Tervpályá­zat nyomán” című cikkben az UVATERV terveinek megvalósítását. Egyrészt, mert jelentős megtakarítás mellett döntöttek, és meg­marad a két-három éve nagy költséggel újjáépített, és most a záhonyi vonal vil­lamosítása során ismét át­alakított kisvasúti felüljáró. Másrészt, ezzel a döntéssel megmaradhat jó ideig a vá­ros központjából Sóstóig a villamosközlekedés is, ami­hez talán nagyon sokan ra­gaszkodnak. Ragaszkodnak, mert ez már hagyományosan hozzátartozik a sóstói kirán­dulásokhoz. A maga nemé­ben ez a kis erdei villamos pótolhatatlan. Ha ma már korszerűtlen is, de patiná­sán hozzánőtt városunk­hoz. Ilyen erdei út keskeny- vágányú villamossal nálunk is, de külföldön is még sok helyen van. Kérjük, vegyék figyelem­be kívánságunkat. S, ha az új keskenyvágányú vonalat „kis kerülővel” rávezetik a mostani felüljáróra, egy­úttal adjanak utat továbbra is a város szivéből Sóstóra közlekedő villamosjáratnak Dr. Rentes Elemér Nyíregyháza hárítás idején 27 forint elő­leget osztunk. A főagronómus számok­kal igazolja az új elnöknek igaza volt, amikor a több pénz kérésére annak idején azt válaszolta; a tagságon múlik. A vezetők és tagok jó együttműködésének ered­ménye amit a számok így fejeznek ki: — Búzából 14 mázsás át­lagtermést terveztünk és 18 mázsa 90 kilót arattunk. De három-négy mázsával a ka­lászosok mindegyikéből töb­bet arattunk, mint ameny- nyit terveztünk. Burgonyát 843 holdon termelünk és azt hiszem nem kell szé­gyenkeznünk a termésátlag­gal, mert 60 mázsa körül lesz. A dohány is szépen fi­zetett. Már azzal is nyer­tünk, hogy 120 hold helyett 162 holdat ültettünk. A másfél évvel ezelőtti problémák egyik legsúlyo- sabbja Vencsellőn a háztáji állatállomány tudatos el­sorvasztása volt. — Most célunk az állat- állomány fejlesztése. Túl a Tiszán több mint hatszáz holdas területünkön lucer­nát vetünk. Növelhetjük a tehénállományt, bővebben jut istállótrágya a kertészet­nek és a szántóra is. A ta­karmányból a tagokat is bőven el tudjuk látni. Ma már van állatállomány a községben, s ennek fejlődé­sét a jövőben nagyobb mér­tékben tudjuk biztosítani. Tévedés lenne a kedvező körülményeket mutató sza­vak után azt hinni, hogy a vencsellői termelőszövetke­zetben most már minden megoldott. Vannak gondok, problémák s ezeknek orvos­lása még hátra van. A tsz két vezetője erről is beszélt. A gondokról — A munkafegyelemről már szóltam, — mondja az elnökhelyettes — de a sze­mélyi problémákon túl na­ponta fejtörést okoz, hogy területünk nagy, a megter­melt áru hosszú utakat tesz meg, s az utak rosszak. A rossz utak következménye is, hogy az egy holdra ter­vezett normálhold munka­érték 48 százalékát a szállí­tás teszi ki. Ez növeli ter­melési költségünket. Ha majd az ilyen gondok is megoldódnak, akkor mi is, a tagok is nagyobb mérték­ben leszünk elégedettek. De vajon most már elé­gedettek-e a tagok, és van-e ennek fokmérője? A főag­ronómus a legutóbbi köz­gyűléseket említi. — Azok már nem voltak annyira viharosak, mint amelyeket idejövetelem­kor átéltem. Míg korábban többnyire személyi sérel­mekről esett szó a közgyűlé­seken, most már a termelést segítő javaslatok hangza­nak el. Seres Ernő Aruház a piactér sarkán tLtcákaV' képeznek ki a Búza téri pavilonok közölt Uj „ABC” áruház helyét tűzték ki az elínúlt héten Nyíregyházán, a Búza téren. Két szempontból is figyel­met érdemel az esemény. Egyrészt a több, mint 7 milliós MÉSZÖV beruházás tovább javítja a megyeszék­hely kereskedelmi hálózatá­nak színvonalát, másfelől pe­dig az egész nyíregyházi piactér rendezése e létesít­mény megvalósításával veszi kezdetét. Az Uj utca és a Rákóczi utca sarkán megépülő, több- mint ezer négyzetméter alap- területű új áruház készítése valószínűleg több, mint egy évet vesz igénybe. Mi lesz addig a Búza tér déli olda­lával? — kérdezik többen, hiszen már a felvonulás, ké­sőbb pedig az építkezés je­lentős területet „rabol el” a piactértől. Illetékes helyen elmondták: már ez év nya­rán megkezdődött a felké­szülés a piactér rendezésé­re a jövőbeni építkezések megalapozására. Tekintettel arra, hogy a tér déli oldala eddig sem az éleim szerek árusítását szolgálta, a min­dennapi ellátást nem érin­ti majd kellemetlenül a ha­marosan megépítendő kerí­tés. A szóban lévő terület eddig a kisiparosok, kiske­reskedők, valamint a hasz­nált holmik árusítására szol­gált, ráadásul meglehetősen redezetlenül. Aki az északi oldalon lévő standokat meg akarta közelíteni, olykor 40 —60 méteres kerülőt kellett tennie. Most, hogy kezdődik az „ABC” áruház építése, valóságos kis utcákat ké­peznek ki a piactéren: így gyorsabbá válik a közleke­dés, a vásárlás. Időközben készülnek a később megépítendő piaci vásárcsarnok tervei s az anyagi lehetőségektől függő­en a következő években a Búza tér egész déli oldala zárt piaccsarnokká változik. Nem titkolják a piaci for­galom irányítói, hogy már et­től az első új létesítménytől is jobb áruellátást és némi ár­csökkenést remélnek. Hiszen a szövetkezeti kereskedelem az eddig eltelt időben is je­lentős mértékben befolyásol­ta a piaci áralakulást, jól­lehet, csak nyitott standok­kal rendelkezett, ahol az áru minőségének a megóvása nem mindig sikerült. A leendő új, központi fűtéses létesít­mény lényegesen jobb kö­rülményeket teremt elsősor­ban a mindennapi élelmisze­rek árusítására, várhatóan még nagyobb vásárló töme­get vonz majd. (a) MEGJEGYZÉS fl közgazdasági számítás nem — bürokrácia! A megyei tanács mező- gazdasági osztályán olyan közgazdasági felmérést, szá­mítást készítenek, amely minden költséget magába foglalva a jövedelmezőségre ad választ. Közgazdasági vizsgálat tárgya jelenleg a dohány. 70 termelőszövetke­zet dohánytermesztési ada­tait dolgozzák fel. Magából az összegyűjtött anyagból ma még csak egyetlen következ­tetést lehet levonni; a ter­melőszövetkezetek nem vé­geznek közgazdasági számi, tásokat, sőt ami súlyosabb, a költségráfordításokat is pontatlanul vezetik. Tény, az önköltségszámítás tsz-ek- nek nem kötelező, de az igen, hogy könyvelésben az adatokat pontosan vezessék. Nem egy termelőszövetkezet­ben ahány kimutatást ké­szítettek azonos vonatkozás­sal, annyi eltérő számot mu­tatnak. A könyvelés adatat minden hiedelem ellenére hatással vannak a gazdálko­dás eredményeire. — És ez nem bürokrácia! — Ez eset­ben csak rossz hatással le­hetnek. S. B. Ű? lakájok Nyíreg> házán, Nyírbátorban Újabb állami lakások át­adására került sor a megye- székhelyen és Nyírbátorban Nyíregyházán, a Déli Alköz­pontban a napokban adtak át 24 lakást, s a Vörösmarty közben október 20-án volt i lakás műszaki átadása. Nyírbátorban 12 lakás ké­szült el, melyek átadására szintén a közelmúltban ke­rült sor. Betegek és álbetegek Társadalmi látogatók kei esik fel a táppénzes munkatársaikat Sokan érezték már beteg­ségük alatt a munkatársak, barátok, a társadalom gon­doskodását. Napjainkban vá­lik gyakorlattá, hogy a szak- szervezetek megbízásából tár­sadalmi beteglátogatók kere­sik fel a táppénzen lévő munkatársakat. Az elmúlt évben naponta átlagosan 3495 szabolcsi dolgozó volt be­tegállományban, legtöbben az iparból: 1436-an. A tapasztalatok szerint a munkahelyek szakszerveze­ti bizottságai a betegek több mint kétharmadát meg­látogatják, meghallgatják a problémáikat, gondoskod­nak — ha az szükséges — a segélyezésükről. — Nem is elsősorban a szerény ajándék esik jól az embereknek, hanem az, hogy nem feledkeznek meg ró­luk akkor sem, amikor nem dolgoznak — mondja Valu Józsefné, a Nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló Vállalat szb-titkára. Minden üzemrészben beteglátogatá­si felelőst választottak, akik ma már a távolabbi mun­kahelyekre, Ibrányba, Kótaj- ba stb. is eljutnak. A mecha nikai üzem hosszú ideig gór doskodott egy idős női doh gőzéről, aki nem is állandó' hanem szerződéses munkása volt a fermentálónak. Nem­csak vállalati segélyt kértek számára, hanem a kórházban is felkeresték, sőt az ottho­nában, mivel egyedülálló volt, többször ki is takarí­tottak. Hasonlóan gondolnak a be­teg dolgozókra az egyik nagy­üzemben, a Nyíregyházi Konzervgyárban is. Mezei Ilona, a konzervgyár szak- szervezeti bizottság egyik megbízottja szerint a bete­gek nem tartják zaklatás­nak, vagy ellenőrző jellegű­nek a látogatásokat, szíve­sen elmondják, miben kér­nek támogatást. Elvétve találkoznak álbe­tegekkel, akiknek nem hi­ányzik a segítség, s a lá­togató sem. Erdei András, a megyei építőipari vállalat szb-titkára: — Mindössze négy-öt eset­ben kellett szólnunk, hogy a táppénzt vonják meg a dol­gozótól, mert olyan munká­ban találtuk, amely kizárja azt, hogy betegen ei tudja végezni. Valamennyiünket megkárosítja az, aki beteg­séget színlelve jogtalan pénzt vesz el a népgazdaság kasz- szájából, egyben erkölcsileg is csorbítja a közszellemet. A szakszervezeti beteglá- togatók szép társadalmi és emberi kötelezettségnek tesznek eleget. Sokai segít­hetnek a lakóhelyek társa­dalmi szervezetei, a tanács­tagi körzetek, lakóbizottsá­gok tagjai is, hogy az egyén és a társadalom közötti köz­vetítés, kapcsolat méginkabb erősödjék, s ne legyen ma­gányos beteg. PG.

Next

/
Thumbnails
Contents