Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Ismerkedjünk az űi törvényekkel A közös és a háztáji (4) A termelőszövetkezeti törvény előírja, hogy háztáji gazdaság fenntartására minden tsz-tagnak joga van. Ebből következik, hogy a közös háztartásban élő termelőszövetkezeti tagok is egyénenként tarthatnak fenn háztáji gazdaságot. Az eddigi szabályozás a tagot és „ a vele közös háztartásban élő családtagokat együttesen megillető jogosultságokról rendelkezett. Ezért gyakran előfordult, hogy a család egyik tagja a maga részére sajátította ki a háztáji gazdálkodás lehetőségét és a többi tagot kizárta belőle. Ilyen körülmények között a háztáji gazdaság kiegyenlítő, jövedelemkiegészítő szerepe nem érvényesülhetett igazságosan, s egyebek között ez is oka volt annak, hogy sok parasztfiatal nem a termelőszövetkezetben kereste boldogulását A nagyüzemi társas gazdálkodás több éves tapasztalatai mutatják, hogy a közös és a háztáji gazdaságot nem szabad egymással szembeállítani, mert ez a kettő szerves egységet alkot Termelőszövetkezeten tehát a közös és a háztáji gazdaságot egyaránt érteni kelL A kapcsolatnak ilyen meghatározásából mindenekelőtt az következik, hogy szélesíteni és erősíteni kell az együttműködést a közös és a háztáji gazdaságok között Ennek keretében a termelés, a beszerzés és az értékesítés szempontjából a háztáji gazdaság • a közösnek a része. Természetes, hogy az együttes fejlődés követelménye mellett érvényt kell szerezni a közös gazdaság elsőbbségének. A háztáji gazdaság — mondja a törvény — a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága. Célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kiegészítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. Rendelkezik a törvény arról is, hogy mit foglal magában a háztáji gazdaság. Ebbe a körbe tartoznak a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületek, a háztáji állatállomány, föld, s a háztáji gazdálkodáshoz szükséges anyagok, munkaeszközök, kisgépek. Ezek a vagyontárgyak a föld kivételével személyi tulajdonban vannak. A tsz-tag csak oly»n mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelességek teljesítését. A korábbi szabályozástól eltérően a törvény nem korlátozza a háztájiban tartható eszközöket és szerszámokat az egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközökre és kézi szerszámokra. Ennek az az oka, hogy a technika általános fejlődésével egyidejűleg a háztáji gazdaságokban is egyre inkább szükségesek a munkák gyors és szakszerű elvégzését elősegítő kisgépek. A háztáji föld használatára a közösből az a tsz-tag jogosult, aki teljesítette a termelőszövetkezet által meghatározott munkát. Másszóval a közös háztartásban élő tsz-tagokat külöp- külön megilleti a háztáji föld használatának joga, amennyiben teljesítik a közgyűlés által előírt feladatokat. Az öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagot azonban a háztáji föld használatának joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti. A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800—1600 négyszögöl lehet. Ezenbelül a háztáji szőlő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A tag a belterületen, zárt kertben, vagy közvetlenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használhatja. A törvény nem írja elő, hogy mekkora állatállományt szabad tartani a háztájiban. Ezt a kérdést a közeljövőben kiadandó miniszteri rendelet szabályozza. Az elv ezzel kapcsolatban az, hogy egy tehén, egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízó, öt juh, vagy kecske, s korlátlan számú kisállat tartható a háztáji gazdaságban. A járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának engedélye alapján ezt meghaladó állomány is lehet a háztájiban, ha a közös gazdaságban a nagyüzemi állattartás, vagy annak valamelyik ágazta nem fejleszthető gazdaságosan. " A közös és a háztáji gazdaság szerves egységéből következik, s mindenképpen ésszerű, hogy a termelőszövetkezet üzemi tevékenységébe beletartozik mindaz, ami a háztáji gazdálkodás eredményességét segíti elő, természetesen az érvényes jogszabályok keretein belük Kézenfekvő például, hogy ha a tagság és a termelőszövetkezet úgy látja jónak, akkor a tsz feldolgozzon a háztájiban előállított terményeket is, vonja be a beszerzési és értékesítési tevékenységbe a háztáji gazdaságokat, s általában terjedjen ki a figyelme mindazokra az igényekre, amelyeket háztáji gazdálkodásukkal kapcsolatban támasztanak a tagok. Ez a felfogás és az ennek megfelelő gyakorlat hozzájárul ahhoz, hogy minél teljesebben hasznosítsák a háztájiban is a termelési lehetőségeket, a rendelkezésre álló munkaerőt, s mindazt az adottságot, amely a háztáji gazdaságokban erre a célra külön beruházások nélkül is rendelkezésre áll. A törvény hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt a közös gazdaságban kell elvégezni a munkát, ennek rovására nem mehet a háztáji gazdálkodás. (Folytatjuk) A harmadik riport 1966. február: Gyengén fűtött teremben több millió forintos mérleghiány után viharos gyűlés tüzelte az embereket. A felszólalók 15 forinttól több munkaegységelőleget kértek. Arról beszéltek a volt vezetőség hibájából elsorvadt a háztáji állatállomány. Sérelmezték, hogy főleg a kertészet miatt kevés istállótrágya jut a szántóföldekre, leromlik a talajerő. A több pénz kérésére az új elnöknek talpra esett volt a válasza; a tagságon múlik. 1967. május: Változott a vencsellői Szabadság Termelőszövetkezetben a helyzet. Az elnök eredményekről beszélt, de akarva, akaratlanul előtérbe került, hogy zavarja a még jobb munka végzését az időközben viharossá váló személyi ellentét. Az ellentétek tisztázása leköti a vezetők energiáját. Idegesítő, a munkában is érezteti hatását. 1967. október 17. Szokatlanul meleg, napsütéses őszi délelőtt. Az óvodások, lehetnek százan, a kastélykertben sétálnak. Hengsperger Péter elnök- helyettes is inkább az iroda előtt beszélget az ügyesbajos dolgaikkal betérő emberekkel. A termelőszövetkezetben mint mindenütt őszi munkacsúcs van. A tsz négy kombájnjából hármat kukoricatörésre szerelnek fel, a burgonyatáblákra még az irodai dolgozókat is mozgósították. Tart a vetés is. A megye egyik legnagyobb, 7500 holdas tsz-gaz- daságában így eleven az élet. Bent az irodában az elnökhelyettessel, valamint Bajnai Zsigmond főagranó- mussal azonban nem a jelenről, előbb a korai múltról esik szó. — A régi állapot megszűnt — mondja az elnök- helyettes — a személyi ellentétek tisztázódtak, a munkához való viszonyban is változás történt. Igaz, az utóbbi hetekben még mindig körülbelül ötven embert kellett büntetni egy-két munkaegységelvonással azért, mert nem jelentek meg rendszeresen munkahelyükön. De nem ez a mérvadó, inkább, hogy a bedolgozó családtagok aránya is egyre növekszik. Ezt természetesen a vezetőség is elősegíti azzal, hogy az a besegítő családtag, aki 150—200 munkaegységet elért térítésmentesen, úgyis lehet mondani, prémiumként öt mázsa csöves kukoricát, öt mázsa burgonyát kap. 4 több pénz — Ez az évünk jól sikerült — vette át a szót a fő- agronómus. — Egy munkaegység értékére 40 forintot terveztünk és előbb 20 forint munkaegységelőleget "adtunk, most, az őszi betaOlvasőnk írja: Maradjon a sóstói villamos Már évek óta sokan kisérjük figyelemmel a kisvasút és a sóstói villamos sorsát — nem kis aggodalommal. Nem a városon keresztül haladó időszerűtlen vasúti közlekedés miatt, hanem a Beloianisz térről a szanatóriumig, illetve a Sóstófürdőig történő helyi közlekedés megoldásával kapcsolatban. A kes- kenyvágányú kisvasút városon kívül lebonyolítandó forgalmának biztosítása sem közömbös az érdekeltek számára. Ez utóbbi feltétlenül fontos, sőt idővel a balsai Tisza-híd újjáépítése után normál nyomtávú vasúti közlekedés volna a célszerűbb. Jóleső érzéssel olvastuk a lap október 17-i számában megjelent „Tervpályázat nyomán” című cikkben az UVATERV terveinek megvalósítását. Egyrészt, mert jelentős megtakarítás mellett döntöttek, és megmarad a két-három éve nagy költséggel újjáépített, és most a záhonyi vonal villamosítása során ismét átalakított kisvasúti felüljáró. Másrészt, ezzel a döntéssel megmaradhat jó ideig a város központjából Sóstóig a villamosközlekedés is, amihez talán nagyon sokan ragaszkodnak. Ragaszkodnak, mert ez már hagyományosan hozzátartozik a sóstói kirándulásokhoz. A maga nemében ez a kis erdei villamos pótolhatatlan. Ha ma már korszerűtlen is, de patinásán hozzánőtt városunkhoz. Ilyen erdei út keskeny- vágányú villamossal nálunk is, de külföldön is még sok helyen van. Kérjük, vegyék figyelembe kívánságunkat. S, ha az új keskenyvágányú vonalat „kis kerülővel” rávezetik a mostani felüljáróra, egyúttal adjanak utat továbbra is a város szivéből Sóstóra közlekedő villamosjáratnak Dr. Rentes Elemér Nyíregyháza hárítás idején 27 forint előleget osztunk. A főagronómus számokkal igazolja az új elnöknek igaza volt, amikor a több pénz kérésére annak idején azt válaszolta; a tagságon múlik. A vezetők és tagok jó együttműködésének eredménye amit a számok így fejeznek ki: — Búzából 14 mázsás átlagtermést terveztünk és 18 mázsa 90 kilót arattunk. De három-négy mázsával a kalászosok mindegyikéből többet arattunk, mint ameny- nyit terveztünk. Burgonyát 843 holdon termelünk és azt hiszem nem kell szégyenkeznünk a termésátlaggal, mert 60 mázsa körül lesz. A dohány is szépen fizetett. Már azzal is nyertünk, hogy 120 hold helyett 162 holdat ültettünk. A másfél évvel ezelőtti problémák egyik legsúlyo- sabbja Vencsellőn a háztáji állatállomány tudatos elsorvasztása volt. — Most célunk az állat- állomány fejlesztése. Túl a Tiszán több mint hatszáz holdas területünkön lucernát vetünk. Növelhetjük a tehénállományt, bővebben jut istállótrágya a kertészetnek és a szántóra is. A takarmányból a tagokat is bőven el tudjuk látni. Ma már van állatállomány a községben, s ennek fejlődését a jövőben nagyobb mértékben tudjuk biztosítani. Tévedés lenne a kedvező körülményeket mutató szavak után azt hinni, hogy a vencsellői termelőszövetkezetben most már minden megoldott. Vannak gondok, problémák s ezeknek orvoslása még hátra van. A tsz két vezetője erről is beszélt. A gondokról — A munkafegyelemről már szóltam, — mondja az elnökhelyettes — de a személyi problémákon túl naponta fejtörést okoz, hogy területünk nagy, a megtermelt áru hosszú utakat tesz meg, s az utak rosszak. A rossz utak következménye is, hogy az egy holdra tervezett normálhold munkaérték 48 százalékát a szállítás teszi ki. Ez növeli termelési költségünket. Ha majd az ilyen gondok is megoldódnak, akkor mi is, a tagok is nagyobb mértékben leszünk elégedettek. De vajon most már elégedettek-e a tagok, és van-e ennek fokmérője? A főagronómus a legutóbbi közgyűléseket említi. — Azok már nem voltak annyira viharosak, mint amelyeket idejövetelemkor átéltem. Míg korábban többnyire személyi sérelmekről esett szó a közgyűléseken, most már a termelést segítő javaslatok hangzanak el. Seres Ernő Aruház a piactér sarkán tLtcákaV' képeznek ki a Búza téri pavilonok közölt Uj „ABC” áruház helyét tűzték ki az elínúlt héten Nyíregyházán, a Búza téren. Két szempontból is figyelmet érdemel az esemény. Egyrészt a több, mint 7 milliós MÉSZÖV beruházás tovább javítja a megyeszékhely kereskedelmi hálózatának színvonalát, másfelől pedig az egész nyíregyházi piactér rendezése e létesítmény megvalósításával veszi kezdetét. Az Uj utca és a Rákóczi utca sarkán megépülő, több- mint ezer négyzetméter alap- területű új áruház készítése valószínűleg több, mint egy évet vesz igénybe. Mi lesz addig a Búza tér déli oldalával? — kérdezik többen, hiszen már a felvonulás, később pedig az építkezés jelentős területet „rabol el” a piactértől. Illetékes helyen elmondták: már ez év nyarán megkezdődött a felkészülés a piactér rendezésére a jövőbeni építkezések megalapozására. Tekintettel arra, hogy a tér déli oldala eddig sem az éleim szerek árusítását szolgálta, a mindennapi ellátást nem érinti majd kellemetlenül a hamarosan megépítendő kerítés. A szóban lévő terület eddig a kisiparosok, kiskereskedők, valamint a használt holmik árusítására szolgált, ráadásul meglehetősen redezetlenül. Aki az északi oldalon lévő standokat meg akarta közelíteni, olykor 40 —60 méteres kerülőt kellett tennie. Most, hogy kezdődik az „ABC” áruház építése, valóságos kis utcákat képeznek ki a piactéren: így gyorsabbá válik a közlekedés, a vásárlás. Időközben készülnek a később megépítendő piaci vásárcsarnok tervei s az anyagi lehetőségektől függően a következő években a Búza tér egész déli oldala zárt piaccsarnokká változik. Nem titkolják a piaci forgalom irányítói, hogy már ettől az első új létesítménytől is jobb áruellátást és némi árcsökkenést remélnek. Hiszen a szövetkezeti kereskedelem az eddig eltelt időben is jelentős mértékben befolyásolta a piaci áralakulást, jóllehet, csak nyitott standokkal rendelkezett, ahol az áru minőségének a megóvása nem mindig sikerült. A leendő új, központi fűtéses létesítmény lényegesen jobb körülményeket teremt elsősorban a mindennapi élelmiszerek árusítására, várhatóan még nagyobb vásárló tömeget vonz majd. (a) MEGJEGYZÉS fl közgazdasági számítás nem — bürokrácia! A megyei tanács mező- gazdasági osztályán olyan közgazdasági felmérést, számítást készítenek, amely minden költséget magába foglalva a jövedelmezőségre ad választ. Közgazdasági vizsgálat tárgya jelenleg a dohány. 70 termelőszövetkezet dohánytermesztési adatait dolgozzák fel. Magából az összegyűjtött anyagból ma még csak egyetlen következtetést lehet levonni; a termelőszövetkezetek nem végeznek közgazdasági számi, tásokat, sőt ami súlyosabb, a költségráfordításokat is pontatlanul vezetik. Tény, az önköltségszámítás tsz-ek- nek nem kötelező, de az igen, hogy könyvelésben az adatokat pontosan vezessék. Nem egy termelőszövetkezetben ahány kimutatást készítettek azonos vonatkozással, annyi eltérő számot mutatnak. A könyvelés adatat minden hiedelem ellenére hatással vannak a gazdálkodás eredményeire. — És ez nem bürokrácia! — Ez esetben csak rossz hatással lehetnek. S. B. Ű? lakájok Nyíreg> házán, Nyírbátorban Újabb állami lakások átadására került sor a megye- székhelyen és Nyírbátorban Nyíregyházán, a Déli Alközpontban a napokban adtak át 24 lakást, s a Vörösmarty közben október 20-án volt i lakás műszaki átadása. Nyírbátorban 12 lakás készült el, melyek átadására szintén a közelmúltban került sor. Betegek és álbetegek Társadalmi látogatók kei esik fel a táppénzes munkatársaikat Sokan érezték már betegségük alatt a munkatársak, barátok, a társadalom gondoskodását. Napjainkban válik gyakorlattá, hogy a szak- szervezetek megbízásából társadalmi beteglátogatók keresik fel a táppénzen lévő munkatársakat. Az elmúlt évben naponta átlagosan 3495 szabolcsi dolgozó volt betegállományban, legtöbben az iparból: 1436-an. A tapasztalatok szerint a munkahelyek szakszervezeti bizottságai a betegek több mint kétharmadát meglátogatják, meghallgatják a problémáikat, gondoskodnak — ha az szükséges — a segélyezésükről. — Nem is elsősorban a szerény ajándék esik jól az embereknek, hanem az, hogy nem feledkeznek meg róluk akkor sem, amikor nem dolgoznak — mondja Valu Józsefné, a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat szb-titkára. Minden üzemrészben beteglátogatási felelőst választottak, akik ma már a távolabbi munkahelyekre, Ibrányba, Kótaj- ba stb. is eljutnak. A mecha nikai üzem hosszú ideig gór doskodott egy idős női doh gőzéről, aki nem is állandó' hanem szerződéses munkása volt a fermentálónak. Nemcsak vállalati segélyt kértek számára, hanem a kórházban is felkeresték, sőt az otthonában, mivel egyedülálló volt, többször ki is takarítottak. Hasonlóan gondolnak a beteg dolgozókra az egyik nagyüzemben, a Nyíregyházi Konzervgyárban is. Mezei Ilona, a konzervgyár szak- szervezeti bizottság egyik megbízottja szerint a betegek nem tartják zaklatásnak, vagy ellenőrző jellegűnek a látogatásokat, szívesen elmondják, miben kérnek támogatást. Elvétve találkoznak álbetegekkel, akiknek nem hiányzik a segítség, s a látogató sem. Erdei András, a megyei építőipari vállalat szb-titkára: — Mindössze négy-öt esetben kellett szólnunk, hogy a táppénzt vonják meg a dolgozótól, mert olyan munkában találtuk, amely kizárja azt, hogy betegen ei tudja végezni. Valamennyiünket megkárosítja az, aki betegséget színlelve jogtalan pénzt vesz el a népgazdaság kasz- szájából, egyben erkölcsileg is csorbítja a közszellemet. A szakszervezeti beteglá- togatók szép társadalmi és emberi kötelezettségnek tesznek eleget. Sokai segíthetnek a lakóhelyek társadalmi szervezetei, a tanácstagi körzetek, lakóbizottságok tagjai is, hogy az egyén és a társadalom közötti közvetítés, kapcsolat méginkabb erősödjék, s ne legyen magányos beteg. PG.
