Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

A Rózsás tanyai matuzsálem „Csak egj hétig jártam iskolába — Aztán Ferenc Jóska volt ■ király — Fekete gyűrű a sátor, Patkó Bandi abban táncol“ Jó négy kilométerre a ra- kamazi műúttól — Nyírte­lek és Vencsellő között — van egy apró település, kö­rülötte jó fekete talaj, 16— 18 koronás földekkel. Ősz­től tavaszig uttalan utak ve­zetnek a tanyába. A tanyán jobbra a máso­dik ház Hankó Andrásé. A házban egy hete ritka ün­nep volt. Hankó Lajos, a legöregebb szabolcsi férfi, most 100 éves. Százan az ünnepségen As ünnepségen össze­jött a család, gyerekek, uno­kák, dédunokák, a község, a termelőszövetkezet veze­tők Lehettek vagy százan. Egy tortán meggyújtottak száz szál gyertyát. — Hoztak ajándékot so­kat Fehér inget, pénzt, pá­linkát. Meg egy karika do­hányt. Meg volt pántlikával kötözve a dohány. Hoztak bort is, sert is. De én csak pálinkát iszok, azt szeretem. Töpörödött kis öreg, to­tyog az udvaron, az istálló­ból jött, cserélte az almot. Száz év, s ebből negyven esztendő itt telt el a do­hányban, kemény munká­val. Az uraságnál dolgoz­tam harminc esztendeig egyhuzamban. —■ Ki volt az úrT — Mislei. Az volt a se­gédtiszt Szihalmon született, most 100 éve. Heves megyében, a füzesabonyi járásban. —- Járt iskolába? — Csak egy hétig. Meg­halt apám, anyám, aztán nem lehetett tovább. Szol­gáltam, kisszolga voltam. A csikókra vigyáztam éjjel- nappaL Milyen a mostani világ? — Hogy jött ide? A Ró­zsás tanyára? — Fiatal koromban, ré­gen volt nagyon. Vagy nyolcvan éve, 'már innen mentem sorozásra. Ott He­vesben megtanultam a do­hányos mesterséget a fele­ségemmel elvállaltunk itt öt hold dohányt. Mikor Ide­jöttünk, vagy harminc ház volt. Most már nincs. Vagy hetet lebontottak, elmen­tek a faluba. Ott jobban szeretnek lakni. — Másutt lakott? — Laktam még a szom­széd tanyákon is. össze­vissza más tanyákon. — Jó volt dohányosnak lenni? — Jó. A kereset nem volt nagy. Akkor olcsó volt a do­hány. Nem úgy, mint most Hetvennégy évig éltünk együtt a feleségemmel. Együtt dolgoztunk. Késő fe­küdtünk, korán keltünk. — Mit gyűjtöttek? — Másfél hold földet vet­tünk. A többi elment ruhá­ra, meg kenyérre. Meg kellett egyéb is. Hat gyerek volt öt fiú és egy lány. Jövőre több virág9 dísznövény fjj telephelyen a kertészeti vállalat Legifjabb menyével ült a lencse elé Hankó Lajos bá­csi. ! — Televíziót látott? — Még nem. De hallot­tam, hogy Rakamazon van. Az unokámnak is van. Az jó, ha van. » Én nem mentem sehova csak dolgoztam" — Merre járt életében Hankó bácsi? — Nem jártam én sehol se, csak Nyíregyházán. Ré­gen, mikor a lábom még jó volt. Mostmár nem tudok menni sehova se, csak az udvarra. Nyíregyháza szép város, nagy város. — Moziban volt? — Kétszer is. Itt a tanyán. Láttam mindent benne. Lo­vakat, gyerekeket, meg tán­coltak is. Szép volt. — Más országról mit hal­lott? —Tudom, hogy van, messze idegenben, de már nagyon régen hallottam ró­la. Én nem mentem sehova se, csak dolgoztam. A do­hányban. Negyven eszten­deig. Itt ezen a tanyán har­minc esztendeig egyhuzom- ban. Nem eresztett el az uraság. Csak a házból tettek ki, mikor megöregedtem. — Hogy volt a régi élet? <•— Hát, az nem jó volt. Ezelőtt még pandúrok vol­tak, szíjkarikás volt a vál­lán, avval ütötték az em­bert. Aztán meg Ferenc Jós­ka volt a király. Azt mond­ták jó király volt. — Miért volt jó? — Nem tudom, nem hal­lottam többet, csak azt, hogy jó volt — Mit szeretett Hankó bá­csi? — Nótázni, azt nagyon szerettem. — Mi volt a nótája? — „Jaj, de szépen muzsi­kálnak, az erdőben egy be­tyárnak. Fekete gyűrű a sá­tor, Patkó Bandi abban tán­col. Patkó Bandi első szava avót, kilátott még egy lovon hét patkót...” Ennyi vót a nóta. Már nem tudok danol- ni, már nincs jó hangom. „Orvosnál 92 éves koromban jártam“ — Es egészsége? — Fiatal koromban a gyom­rom fájt mindig. De most nem fáj, csak a lábom. A gyomrom az jó. Szeretek én mindent, legjobban a szalon­nát. Meg egy kis pálinkát, de csak kicsit Meg a pipát Mindennap kétszer-három- szor megtörnöm. — Orvosnál járt? — Egyszer, 92 éves korom­ban. Akkor sérvem volt, avval voltam. A töpörödött öreg kikísér a kapuig és mondja, hogy jó lehet az autóban ülni. — Még nem ült? — Én még nem. Az urak nem vettek fel bele. Beleült és mosolygott: „Jó benne ülni”. Azután megköszönte az utazást és meghívott, láto­gassuk meg jövőre is. Kopka János — Hogy élnek? — Mind jól. Saját háza, biciglije van mindnek. Mo­torral. Én is jól éltem. Ne­kem is volt kenyerem. Ad­tak az uraságok, kenyérre­valót — Milyen a mostani vi­lág? — Jobb világ van most. Mikor fiatal voltam, nehéz volt a munka. A dohányban is, az aratásnál is. Még éj­szaka is arattunk. Most a gép arat, jól arat. Akkor gyalog jártunk, most meg ki jár gyalog? Akkor két család lakott egy kis szobá­ba, most meg egy lakik kettőben. Meg rádió is van. Most jóvilág van. Üj üvegházban díszük a clkklámcn. Képünkön: Elek Istvánná és Pavlovlcs István né szállításhoz készítik elő a cserepes virágokat A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat ez évben mintegy hárommillió forintos beru­házással készült új telephe­lyére költözött. A régi telep­hely elavult és korszerűtlen volt. A dolgozók kulturált körülmények között végez­hetik munkájukat. Kertész János műszaki ve­zető adott tájékoztatást az új telephely berendezésével kapcsolatosan. Elmondotta, hogy jelentős állomás a ker­tészeti vállalat munkájában, hogy elkészült a víztároló medence szivattyúházzal, amely biztosítja a vállalat ivó- és ipari vízellátását. Nem sok kertészeti vál­lalat dicsekedhet olyan kor­szerűen megépített kazán­házzal, mint amivel a nyír­egyházi. Jelenleg egy 380 Foto: Hammel József négyzetméter üvegfelületű növényház épült meg, ahol cserepes növények termelése és gondozása, nemesítése történik. Ez az üvegfelület azonban még kevés ahhoz, hogy a város lakosságának igényét teljesen ki lehessen elégíteni. Az 1968 évi ter­vek szerint a kertészeti vál­lalat továbbfejleszti a nö­vényházak üvegfelületét. A tervező iroda már elkészí­tette a következő év­ben készülő hajtatóház terv­dokumentációját, melyre a szerelő vállalattal, mint ki­vitelezővel a szerződéskötés már folyamatban van. A jövő évben vágott vi­rágokkal is (szegfű, rózsa, gladiólus) megfelelő meny- nyiségben el tudják látni a vásárlókat. F. P. Nem kér igazolást a vasút Utasítás a munkáskénetekre A vasúti munkásbérletek­re vonatkozó rendelet végre­hajtási utasítása most készül, de a közlekedési vállalatok már megkezdték a szervezé­si munkálatokat. Az új rendelkezés értel­mében a dolgozók janu­ár 1-től az utazási díj 14 százalékát fizetik. A költségek jelentős részét — a jelenlegitől eltérően — nem az állam, hanem ma­guk a vállalatok viselik: az állami dotáció a teljes uta­zási költségnek mindössze 20 százaléka, a vállalatok pedig annak 66 százalékát térítik meg. Az új jegytípusokat és a szükséges nyomtatványo­kat már megrendeltek. Míg most a MÁV a különböző munkásbérletekhez és ked­vezményes jegyekhez igazo­lást kér, addig január 1-től kezdve semmiféle igazolásra sem lesz szükség. A dolgozók vállalatuknál fizetik ki a rájuk háruló 14 százalékot. Azoknál a válla­latoknál, ahol csupán né­hány vidékről bejáró dolgozó van, ott decembertől kezdve a havi munkabérrel együtt fizetik ki a vál­lalat által térítendő 66 százalékot kitevő költség­részt, és a dolgozók az állomáson, pályaudva­rokon maguk váltják meg bérletüket. A hetijegy egyébként meg­szűnik, csak félhavi, havi és időszakos jegy, illetve bér­let lesz. A FlAT-cég tanfolyama Nyíregyházán Ma még többségben vál­lalati gépkocsik javítását és ellenőrzését végzik a XIII-as számú Nyíregyházi Autójaví­tó Vállalat műhelyeiben, de évről évre több a magán­gépkocsi is. A mindössze hároméves múlttal rendelkező vállalat jó híre a megye határain is túljutott. Három év alatt a vállalat forgalma meghá­romszorozódott. A vállalat dolgozói Igyek­szenek lépést tartani a jár­művek fejlődésével. Ezzel magyarázható, hogy a szak­emberek közül többen kül­földi tanulmányutakon vesz­nek részt. Szívesen látnak vendégül külföldi szakembe­reket is. A külföldiek élnek ezzel a lehetőséggel, az idén például kétnapos tanfolya­mot tartott az olasz FIAT cég két instruktoré a dol­gozóknak. A vállalat veze­tői azt tervezik, hogy jövő­re az ilyen jellegű tanfo­lyamcseréket bővítik. 13fi rejtvénypályázat Az Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága a Világtakarékossági Nap alkalmából rendezett 13-f-l rejtvénypályázatát a toto-szelvényhez hasonlóan szám­mal, illetve betűvel (1, x, 2) kell az egyes kérdések mellett kihagyott helyeken kitölteni. A rejtvényt a megfejtés után ki kell vágni és zárt borítékban elhelyezve kell megküldeni az Országos Takarékpénztár Megyei Igazgatósága (Nyíregy­háza, Rákóczi u. 1. sz.) címére. A beküldési határidő: 1967. november 2. A borítékra kérjük ráírni: VTN. 13+1 rejtvénypályázat. A megfejtők között kisorsolásra kerül: 1 db fémtalpas boroskészlet tálcával, 1 db aktatáska, 1 db manikűrkészlet. Tipp: 1x2 1. Melyik olasz városban határozták el a Világtakarékossági Nap megünneplését? Nápoly Milánó Róma ......................... 2. Ki mondta ezt: A család s állam jólétének legbiztosabb forrása a takarékosság Ciceró Horátius Vergilius 3. Ki az a magyar író, aki az első takarékpénztárat alapította? Jókai Mór Fáy András Szemere Bertalan , ....................... 4. Melyik betétkönyvre sorsolnak 1000%-os nyerményt? Gépkocsi-betét Nyeremény-betét Helyközi-betét 5. Melyik évben jelent meg a lottó? 1949 1950 1957 6. Elvész-e a pénze annak, aki betétkönyvét elveszti? Részben. Igen. Nem. 7. Ki írta ezt a szöveget: Késő a takarékosság ha a láda már üres? Seneca Goethe Schiller .. 8. Mikor ünnepeljük a Világtakarékossági Napot? Szeptember 30. Október 31. November 1. 9. A megye bármely postahivatalánál váltott betétkönyvből hol lehet még kivétet eszközölni? B.-pesten OTP Közp. Ny.-házán az OTP Igazg. Ny.-háza 1. posta 10. Hány */« kamat jár a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnál elheáyezett pénzek után? 3% 4% 5"/. IX. Hány •/« kamatot fizet az OTP arra a betétre melyikből a lekötési határidőn bélül történik visszafizetés? 2% 3% 0% 12. Melyik évben hozták forgalomba a totót? 1947 1958 1959 13. Mikor alakult meg az Országos Takarék- pénztár? 1946 194« 1949 + 1-* 14. Milyen iskolai takarékbélyegen találjuk az űrhajósok arcképét? 5 Ft-os 10 Ft-os 20 Ft-os (KJ Péntektől automata forgalomirányítás a Kossuth téren Szombaton már próba­üzem volt a Kossuth téri villanyrendőrnél: utolsó szakaszához érkezett a sze­relési, beállítási munka. A nap egyes időszakaiban a gyalogosok már a lámpa irányításával keltek át az úttesten. A hivatalos és ün­nepélyes átadás egyébként pénteken lesz, ettől kezdve a nappali órákban „szolgá­latba áll” a villanyrendőr. A forgalomirányító lám­pákat automata irányítja. Ebbe betáplálták azokat az adatokat, amelyeket a KPM Közúti Igazgatóság forga­lomszámlálásainak összesí­téseként kaptak. Ez a gya­logos és a járműforgalomra egyaránt szolgáltatott infor­mációkat. Ennek tudomá­nyos feldolgozása alapján állapították meg, hány má­sodpercig mutasson zöldet a lámpa egyik vagy másik irányban. Természetesen a 4. számú főközlekedési út­vonalon lesz hosszabb ideig zöld fény, mig a Bethlen Gábor utca, Bocskai utca vonalában rövidebb ideig jelez majd szabad utat a lámpa. Az automata mű­ködését a helyszínen lévő szolgálatos rendőr megvál­toztathatja, tehát például ha mentő, tűzoltóautó ér­kezik, van mód arra is, hogy függetlenül a betáp­lált adatoktól azonnal sza­bad utat kaphasson. Ebben a forgalmas útke­reszteződésben előrelátha­tóan a forgalomirányító lámpa üzembe helyezése után a legnagyobb gondot a kerékpárosok fogják okozni. A nagyvárosok ilyen forgalomirányítóval rendel­kező kereszteződéseiben nem közlekedhetnek kerék­párosok. Itt is külön meg kell szokni a szabályos át­haladási, kanyarodási ren­det. A legveszélyesebb a balra kanyarodás. Ez a kö­vetkezőképpen történik. A kerékpáros megvárja, amig egyenes irányban szabad jelzést kap. Ekkor behajt az úttest felező vonaláig és ott megáll. Megvárja, amig balra zöld jelzést kap, s ekkor elindul. Ez veszélye­ket rejt magában mert mögötte a gépkocsik lénye­gesen gyorsabban indulnak. Éppen ezért később fonto­lóra veszik azt is. hogy megtiltják ebben a keresz­teződésben a kerékpáros for­galmat. A forgalomirányító lámpa beállításával régi közlekedé­si gondot oldanak meg, ugyanakkor hozzájárulnak Nyíregyháza városias jelle­gének további növeléséhez is. (m. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents