Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Helyiiparunk — holnap Az önállóság kérdőjelei ÖTVENÉVES a szovjethatalom TanáeskiisfcsrscEseíi^uBik — a Nagy Október édestestvére A BOLSEVIK PART VIII. kongresszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin bejelentését a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásáról. Lenin erről a következőket mondotta: „Az emberek tapasztalat útján tanulnak. A Szovjethatalom igazát szavakkal bizonyítani nem lehet. Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. „.Magyarország példája döntő lesz a proletartöme- gek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a Szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot.” A MAGYAR TANACS- KÖZTARSASAG a Nagy Októberi Forradalom édestestvére, s győzelmének egyik alapvető eleme az orosz október forradalmasító hatása, a lenini útmutatások helyes felhasználása volt. Mi volt az oka annak, hogy Magyar- ország vált az orosz forradalom első követőjévé? Mi volt a2 alapja annak a sorsközösségnek, amely e kát látszólag igen különböző országot a hatalmas Szovjet- Oroszországot és a kis — korábban Ausztriától függő — Magyarországot összekötötte? Elsődlegesen a megoldandó problémák azonossága, és hogy azok oroszországi megoldása teljesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalmazott óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbeket soroljuk fel: a négy évig tartó háború szörnyű emberveszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe sodorta a népet. A szovjet hatalom első gesztusa az igazságos, annexió nélküli béke követelése volt. A nagybirtokos rendszerben fuldokló „hárommillió koldus” országában nem kisebb jelentősége volt a földdekrétum kihirdetésének és végrehajtásának. (Soha addig Magyarországon ilyen mérvű és ilyen módszerekkel végrehajtott földprogramot még a legmerészebb álmodozók sem képzeltek el.) A korábban kettős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek részére a nemzeti összrendel- kezési jog mutatta a megoldás egyszerű, világos módját. A kizsákmányolás elleni harcban szerveződött munkásosztály azt látta, hogy a munkáshatalom rövid idő alatt felszámolja az ember- ellenes tőkésgazdálkodást. A korábbi magyarországi osztályharcban hősies harc és véráldozat fűződött a legelemibb demokratikus jogért: a választójogért vívott harchoz. A szovjet példa ezt messze túlszárnyalta és a világ legdemokratikusabb rendszerét: a munkás-paraszt hatalmat teremtette meg. Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha egy népnek, amely valóságként érA tésztagyár jóvoltából hetek óta nem ízlik a húsleves. Ott találták jel ugyanis az ABC-tésztát, ezt a betűkből álló tésztaféleséget, amely rendszeresen megkeseríti életemet. A kisfiam jövőre lépi át az iskola küszöbét. Nagyanyja már előre megtanította nevének nagybetűire, s amióta fiam ismeri ezeket a betűket, azóta mindig és mindenüvé rajzol. Fiainat Darázsy ödönké- nek hívják. Tulajdonképpen a tésztagyár jóvoltából és e jóhangzású névből keletkezett minden komplikáció. Nejem vasárnap ismételten húslevest főzött ebédzékel valamit, amelyről korábban még álmodni is alig mert, felgyűlik képzelete és megsokszorozódik tettereje? Már az októberi forradalom első hírére százezres tömeg tüntetett a Hősök terén. A tettek ideje is elérkezett. 1918 januárjában — a Központi Hatalmak többi országával együtt — általános politikai sztrájk kényszen'tette a kormányzatot, hogy kössön különbékét Szovjet- Oroszországgal. E sztrájk közepette született meg nálunk az első, kezdetleges munkástanács is. A NÉPMOZGALMAK egyre szélesedtek, egyre forradalmibb jelleget öltöttek A munkásmegmozdulások mindennapivá váltak. Katonalázadások ütötték fel fejüket. A MÁVAG-ban kirobbant júniusi tömegsztrájk fegyveres összeütközéssé és országos politikai sztrájkká fejlődött. Sajátos szerepe volt a népmozgalomban az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak. Ok közvetlen tanúi, sőt nagyrészt tevékeny résztvevői voltak a nagy forradalomnak. Mintegy százezer magyar hadifogoly csatlakozott az orosz forradalomhoz. A breszli- tovszki béke után tömegesen kezdtek hazatérni és elbeszéléseik nyomán városon és falun, katonai egységekben mindenütt az országban növekedett a forradalmi láz. Titkon röplapok, újságok jártak kézről kézre, amelyeket részben az oroszországi hadifogoly pártcsoport, részben itthon a forradalmi szocialisták csoportja írt és terjesztett. így érlelődött meg az 1918 „őszirózsás forradalom”, amely a szétbomlott Osztrák—Magyar Monarchia rendszere helyett létrehozta a polgári-demokratikus rendet. A létrejött polgári kormányzat befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép tovább akart menni. A HARCBAN nagy biztatást jelentett a szovjet kormány szikratávírón küldött üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt alá. Ezt a kormány el akarta titkolni, és csak a forradalmi szocialisták repülőgépről szórt röplapjai hatására tette közzé. Ebben a többi között a következőt írták: „Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány, a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz.” re. A levestészta ezúttal is „ABC” volt. A fiam, annan a tudatában, hogy rövidesen iskolába megy, újfent próbára kívánta tenni tudását. Ám ez alkalommal nem krétával, hanem kanállal. Saját tányérjából sikerült kihalásznia egy D betűt, továbbá egy A betűt, kisvártatva egy R-t és egy Á-t. Ezeket szépen egymás mellé helyezte az asztalon. Tehát ennyi már olvasható volt nevéből: Dara. Megkezdődött a kutatás egy komplett Zs betű után. Először az én tányéromban. Szeretett fiacskám a finom sárgarépát behajigália a vízcsapba. A számomra oly A forradalom továbbfejlődésének vezérkara születeti meg 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával. A Vörös Újságban írt cikkek rámutattak: a forradalom nem fejeződött be, csak most kezdődik’ A szovjet példa követése azt jelenti, hogy az októberben létrejött munkás-, katona- és paraszttanácsoknak kell átvenniük a hatalmat, mert ők képviselik a dolgozó népet és csak ők képesek végrehajtani mindazt a forradalmi változást, amelyet a nép követel. Az akkori tanácsokban furcsa kettősség érvényesült. Az, hogy országos méretekben a forradalom során létrejöttek, az orosz példa ösztönös követését jelentette. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amelyben tevékenységüket az érdekvédelemre korlátozta. Észre sem vették, hogy amit tesznek (pl. falun a közigazgatás átvétele, vagy amikor a katonatanácsok egymás után elcsaptak két reakciós hadügyminisztert) az már a második hatalom csírája. A párt által vezetett forradalmi népmozgalom tolta őket egyre radikálisabb irányba, míg végül a hatalom átvételét már a Központi Munkástanács proklamálta 1319 március 21-én. A tanacsköztArsaSAG rövid 133 napja alatt — az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami előtte évszázadokig történt. Létrejöttét, egy második forradalmi gócpontot nem nézhették nyugodtan az imperialista hatalmak. Az antant és a szövetségesei — a cseh és román burzsoázia hadserege — hamarosan összpontosított támadást indítottak a fiatal tanácshatalom ellen. A nehéz helyzetben lévő szovjetország megpróbált a segítségére sietni. Lenin személyesen utasította a Vörös Hadsereg parancsnokságát, indítsanak Galícia és Be- szarábia felé támadást, hogy így tehermentesítsék a Magyar Vörös Hadsereget a túlerő nyomásától. Közben azonban az antant intervenció és a Gyenyikin féle ellenforradalmi támadás visz- szaszorította a szovjet csapatokat. így az ellenéséges túlerő legyűrte a magyar proletárhatalmat. Az első magyar proletárforradalom, amelyet az orosz példa ihletett, elvérzett, mert az osztályellenség akkor még el tudta szigetelni a testvéri szovjethatalomtól. Október fegyverei azonban majd három évtized múltán mégis meghozták a magyar nép számára azt, ami után 1917 óta áhítozott: megszületett a szociálisa Magyar Népköz- társaság. Dr. Szemere Vera Ízletes karalébát minden szó nélkül kidobta az ablakon. így kereste tányérom fenekén a Zs-t. Lehetséges, hogy néhány másodperccel előbb már elfogyasztottam a szóban forgó betűt. Feleségem porciója került terítékre. Csemeténk már radikálisabb módszerekhez folyamodott, mert egy óvatlan pillanatban leöntötte a lét a betűkről, hátha megmutatja magát a Zs. A gyár bizománya nem gondolt arra, hogy ilyen határozott nevű és egyéniségű lurkó fogyasztja majd készítményét. Amig eképpen elmélkedtem, a nagymama tányérjából előkerült a Zs. Fellélegeztünk. Folyhat tovább az ebéd, én pedig kérhetek pótsárgarépát. Miként alakul a vállalatok — ezenbelül a gazdasági vezetők — valóban nagyobb önállósága 1968 januárjától? A szükség diktálja Kétségtelen, hogy a vállalatok növekvő önállósága jórészt az igazgatók intézkedései, döntései által mutatkoznak majd. A szükség diktálja ezt, hiszen megyénk helyiiparában is számtalan példát lehet találni arra, milyen károkkal, bosszúságokkal járt utóbb a vezető kezének megkötése. Történetesen: váratlanul nagyobb mennyiségű rönkfa érkezett egyik vidéki faipari vállalatunk címére. Két lehetőség volt adva: vagy nagyobb bér felhasználásával gyorsan kirakják az anyagot a vagonokból, vagy — bérkereten belül maradva — túllépik a MÁV által előírt rakodási időt s kifizetik a kocsiálláspénzt. Bármelyiket is választotta a gazdasági vezető, rajta „csattant” az ostor. Mert ezer és egy „mutató” bénította a rugalmasabb intézkedést. Jó az, hogy ilyen esetekben ezután az igazgatónak nem kell majd létszám-, bér után kilincselnie s mindannyiszor elmondani: „...kérek engedélyt.” Az áiíaiu jogán De nem szabad kifelejtenünk vizsgálódásunkból, hogy az igazgató a döntéseit a jövőben is csak a fennálló jogszabályok szerint s főként egyéni felelősségére hozhatja meg. Az az elsődleges alapvető követelmény, hogy a vállalat nyereséges legyen, partok közé tereli a vezetői intézkedéseket is. Mert az, hogy a vállalat mindenekelőtt az állammal szemben kötelezettségét rója le, az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés tárgyát képezi a vállalati adóhivatalok révén. Másrészt pedig azt, hogy a személyes döntések optimális eredményt hoznak-e, a tulajdonos, az állam jogán továbbra is az irányitó hatóság kíséri fokozottabb figyelemmel. Méghozzá nem az eddigi aprólékos, kicsinyes módon, hanem kizárólag a rentabilitás szemszögéből s amennyiben szüksége mutatkozik, megfelelő intézkedéseket foganatosít. Tételezzük fel, hogy például a VAGÉP Vállalat 1 millió tiszta nyereséggel zárja az 1968-as gazdasági évet. Benne van ebben a millióban az a részesedési alap is, amely fölött már nem egyedül az igazgató dönt. A kollektív szerződés értelmében a vezető testület illetékes meghatározni, hogy abból mennyit osztanak szét, mennyit tartaléEkkor felüvöltött a fiam: „Engem nem Darázsnak hívnak, hanem Darázsynak. Ipszilon kellf’ Jól sejtettem, mert a kutatás hosszú ideje alatt kihűlt a paprikáscsirke, odaégett az almásrétes. En csak arra emlékszem, hogy bevánszorogtam az éléskamrába, kihoztam a tész- tászacskót és tartalmát az asztalra bontottam. — Tessék, fiam, válaszszál ipszilont. — Az nem jó! Főzzétek meg a levesben, csak úgy érdekes. A feladat teljesítésére nagymama vállalkozott. Utólag hallottam, hogy szegény nagymama összesen 12 ipszilont válogatott ki a tésztahalmazböl és mind belefőzte a levesbe. Párkány László kolnak például szociális kérdésekre, az újítások díjazására stb. De nehezen képzelhető el az is, hogy a nyereségnek az adó befizetése után maradó részét — a fejlesztési és a „kockázati” alapot — az igazgató kizárólag a saját, szubjektív belátása szerint költi el. Saját érdekében ajánlatos kikérni a vezető kollektíva véleményét, mert igy még valószínűbbé válhat a később remélt, nagyobb nyereség. Ki jár jobban ? Az önállóság fokozódása mindamellett a bázisszern- lélet alkonyát is jelenti. Eddig — általában — az előző évi eredmények szolgáltak irányként a tervek lebontásánál. Ebből aztán pozitív és negatív irányban egyaránt fonákságok adódtak. Amelyik vállalat egyik évben kisebb nyereséget volt képes felmutatni, kisebb tervfeladatot is kapott a következő esztendőbm, amit aztán játszi könnyedséggel teljesíteni lehetett. Magyarán szólva: az eddigi rendszerben megtörténhetett, hogy az a vállalat, amelyik — akár önhibájából is — alacsonyabb szintről indult, kisebb ösz- szegű nyereség elérése esetén is többet tudott osztani dolgozóinak, mint az, — például a VAGÉP — amely egy pillanatig sem feledkezett meg a műszaki fejlesztésről. Amellett, hogy hullámzóvá vált több üzem eredményessége, sokat ártott ez a helytelen gyakorlat a munkások hangulatáJövőre megduplázódik a megye tsz-einek a MEZÖ- BER közreműködésével előirányzott építési beruházás összege. 80 millió forint értékben építenek új létesítményeket és végeztetnek járulékos beruházások kivitelezését. 19 tsz-ben épül jövőre szarvasmarha-istálló. Ezek átlag 100 férőhelyesek lesznek a legkorszerűbb technológiával ellátva: öni tatokkal, trágyalehúzókkal, fejőgépekkel felszerelve. Sertés- tenyésztés céljára főleg hizlaldák és fiaztatók készülnek. Ezek is — a korábbi szerfásakkal szemben — a magasabb termelési eredmények elérését biztosítják, mind a hizlalás, mind a malacszaporulat nevelése gazdaságosságát tekintve. Ugyancsak fontos program a következő évben a tsz-ek építkezésében a gyümölcsösök járulékos igényeinek továbbfejlesztése, 23 szövetkezeti gazdaságban. Ezek főleg átmeneti almatárolásra alkalmas vasbeton és vasvázas színeket építtetnek olyan kivitelezésben, hogy a színak is. A jövőben állandóbb, hosszabb távra szóló nyereségadó kulcsok alapján keli dolgozniuk majd a vállalatoknak s ez natassal lesz az önálló döntésekre is. Csak kellően átgondolt megalapozott, az egész kollektíva által támogatott célok elérésére vállalkozhat a gazdasági vezető, mert — ellenkező esetben — nem lesz mód a „bizonyítvány” megmagyarázására s a bajok évről évre halmozódhatnak. Akik már elkezdtek Nincs tehát hiány biztosítékokban A munkaügyi kérdéseknél cseppet sem csökken — sőt növekszik — a szakszervezet szerepe. Annak pedig máris vannak jelei megyénkben, hogy a vezetők mennyire tudják majd az egész kollektíva javára kamatoztatni a nagyobb önállóságot. Patyolat Vállalat: gond a kiszállítás, ez gátolja a gyorsabb munkát, — az igazgató hitelt vesz fel gépkocsivásárlásra. Bútorgyár, Mátészalka: saját erőből a kelendőbb poliészteres bútorok gyártására térnek át. Talajerő vállalat: gépesítik a motorjavítást, mely iránt országosan nagy a kereslet. Nyomdaipar: hitelt igényelnek a dobozüzem termelés- növelésére s biztosak benne, hogy a befektetés mielőbb megtérül. Végső soron nagyobb önállóság nem tekinthető különös privilégiumnak, csupán eszköznek a gyári kollektíva, az egész népgazdaság anyagi gyarapodásához. Angyal Sándor nek bármikor befalazhatok, s enyhébb hőmérsékletű télen is alkalmasak legyenek almatárolásra. Továbbá 17 tsz gyümölcsösében készítenek a jövő évben mély fúrású kutat, amelyek üzembe helyezésével a minimálisra csökkenthetik, vagy teljesen meg is szüntethetik az eddigi költséges vízszállításokat A fontos beruházások közé tartozik még a közös gazdaságok gépparkjainak karbantartására új gépműhelyek építtetése, egyenként mintegy 1 millió 200 ezer forint költséggel. Tároló jellegű létesítmények: raktárak, magtárak, kukoricagórék tíz tsz-ben épülnek jövőre. A 80 millió forint építés beruházási program kivitelezése komoly előkészületet igényel. Mivel az állami és egyéb építő vállalatok kapacitása túlterhelt, helyesen teszik az építtető tsz-ek, ha a saját házilagos építési módszert és a tsz-közi építő vállalkozásokat is igénybe veszik. <a* Válassz fia at ipsziloaf! Üj raktárépülettel gazd agodott a Tiszavasvári Alkaloida Gyár. Steiner Sándor felv. 80 milliós építkezés a fsz-ekben
