Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
(Folytatás az í. oldalról) SAIGON pályára került, amelynek iránya a Venus-bolygó középpontján át vezetett. A pályamódosítás, valamint a Venus-bolygó közelébe eső pályarész volt az űrállomás repülésének legfontosabb szakasza. így történt, hogy a Venus—4 szerdán hajnalban simán leszállt a Venus felszínére. Az Aurórától a csillagokig (10) Az október 14-én befejeződött hétre vonatkozó amerikai hadijelentést csütörtökön tették közzé Saigonban. Eszerint az amerikai, a dél-vietnami és a csatlós országok csapatai egy hét alatt több mint 1800 halottat és sebesültet vesztettek — az amerikaiak 171, a dél-vietnamiak 163, a többi csapatok 7 halottat hagytak a csatatereken. Az amerikai sebesültek száma 977 volt NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini szenátus csütörtökön 81 szavazattal 38 ellenében, három tartózkodással Klaus Schütz bonni külügyi államtitkár személyében megválasztotta az új nyugat-berlini főpolgármestert. Schütz elődje Heinrich Albertz a sorozatos diáktüntetések miatt mondott le. KAIRÓ Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök csütörtökön délután kétnapos hivatalos látogatásra az EAK-ba érkezett. A kairói repülőtéren Nasszer elnök fogadta. Az esti órákban Indira Gandhi meglátogatta Nasszert Maniet El Baskri- ban levő magánlakásán, s ott nem hivatalos megbeszélést folytattak a közel- keleti helyzetről és az egyiptomi—indiai kapcsolatok fejlesztéséről. LAGOS A nigériai szövetségi fegyveres erők elfoglalták Calabar kikötővárost, amely földrajzi helyzeténél fogva fontos közlekedési csomópont, amelyen át a biafrai hadsereg az utánpótlást kapta. A város elfoglalását célzó katonai műveletben a nigériai hadsereg minden eddiginél nagyobb létszámú csapatot vetett be, legalább 14 000 katonát. Lagosba érkezett hírek szerint heves harc folyik a szövetségi csapatok és a biafrai hadsereg között a Calabartól körülbelül 200 kilométernyire fekvő Onitsha körül is. NEW YORK A Biztonsági Tanács nem állandó tagjai csütörtökön nem hivatalos megbeszélést tartottak a közel-keleti kérdés rőL Az ENSZ üdvözli i Venus—4 sikerét AZ ENSZ-közgyűlés első számú politikai bizottságának csütörtöki ülésén folytatódott a vita a világűr békés felhasználására vonatkozó nemzetközi együttműködésről. A felszólalások fő témája a Venus—4 sima leszállása volt a Venus-bolygó felszínén. Az ülés elején Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felolvasta a TASZSZ erre vonatkozó közleményét. Izmail Fahmi, az Egyesült Arab Köztársaság képviselője, a bizottság elnöke sze- rencsekívánatait fejezte ki a szovjet küldöttségnek. A szovjet tudomány nagyszerű sikere méltó ajándék a szovjet állam létrejöttének 50. évfordulója alkalmából. Románia képviselője arról szólt, hogy a Szovjetunió felbecsülhetetlen szolgálatot tett az emberiségnek az űrkutatásban elért eredményeivel, őszinte elismerésüket fejezték ki India és Olaszország képviselői is. A Venus bolygó új arcképe Űrhajózási szakértőnk, Gauser Károly írja: A Venus—4 szovjet bolygóközi állomás 127 napos repülés után a Venus légkörének felső határán földi rádióparancsra leválasztott önmagáról egy gömb alakú kutatóberendezést, s ez ejtőernyőt nyitva, lassan behatolt egy ismeretlen világba. Ez az automatizált analizátor berendezés olyan titkokat tárt fel, amelyet a klasszikus csillagászat évszázadok óta nem tudott megfejteni. A Venus — népszerű nevén Esthajnalcsillag — most a hajnali égbolton tündököl; a távcsőben tej fehérnek tűnő felhőköntösén soha nem keletkezett rés, felszínét ember soha sem láthatta, nem lehetett a felszínére belátni. Évszázadokig csupán találgatták mi rejtőzik a gázburok mélyén az örök sötétségben. A Venus—4 műszerei néhány perces lebegés, gyors fékeződés után minden valószínűség szerint szilárd talajt értek. Ez a körülmény már önmagában kizárt két régi feltevést, nevezetesen azt, hogy a Venusnak nem lenne szilárd kérge, vagy felszínét valami olyan ősóceán borítja, mint a földet évmilliárdokkal ezelőtt. A leszállt műszertartály 90 perces működése ellentmond ezeknek a régi feltevéseknek. A Venus felé közeledő rakéta műszerei jelezték, hogy a bolygót gyenge hidrogénburok övezi. A Venus bolygó belső szerkezet és felépítés tekintetében nem hasonlít a Földhöz. Az analizátor berendezés jelezte, hogy lefelé haladva egyre emelkedik a hőmérséklet, fokozódik a nyomás. A hőmérséklet a felszín közelében plusz 280 Celsius- fok volt, a légnyomás 15 atmoszféra. Élővilág számára mindkét érték elviselhetetlen. Rendkívüli módon meglepte a tudományos világot a Venus légkörének kémiai összetétele. Azt, hogy nincs jelentős oxigén és vízgőz, azt spektroszkópiai megfigyelések alapján már régebben sejtették. De mi alkotja a Venus légkörének többségét? Feltételezték — a Földdel való összehasonlítás alapján — hogy az Esthajnalcsillag légkörében is a semleges nitrogén játszik fő szerepet, sőt gyanították, hogy az eddig ismeretlen légkörű Marsot is nitrogénburok veszi körüL Ez a lipotézis most megdőlt. A Venuson észlelt rendkívüli mennyiségű széndioxid a bolygók légköréről szóló elméleteket alaposan megingatta. A légkör túlnyomó többségét alkotó széndioxid jelenlétét és' főként keletkezését megmagyarázni jelenleg még nem lehetséges. A Venus—4 sima leszállása a Venuson fordulópontot jelent mind a csillagászat, mind az űrhajózás történetében: 1967. október 18-án, néhány nappal az űrhajózás 10. születésnapja után többet tudtunk meg a Venusról, mint előtte évszázadok alatt. Ezzel a nappal kezdődött az a korszak, amelynek végén (talán 1980—1990 táján) az első földi expedíció leszáll bolygószomszédunk felszíA moszkvai Kalinyin sugárút. Épülnek a toronyházak, amelyekben a moszkvaiak «1 tízezrei kapnak új lakást. A szovjet fővárosban naponta 350 lakást adnak át, s a városi szovjet adatai szerint ugyanennyi az új házasságkötés is. S nemcsak a fővárosban, hanem szerte az országban gombamódra nőnek a földből az új, modern lakótelepek. Az utolsó tíz esztendőben (1956—1965 között) több mint 108 millió szovjet polgár, vagyis csaknem a lakosság fele kapott új lakást, vagy került jobb lakásviszoE sti felvétel Moszkvában. Fényárban úszik a Szavelovszkij pályaudvar előtti tér. A szédítő gépjárműforgalom lebonyolítását többszintes és többpályás autóutak szolgálják. A Szovjetunió fővárosában, s a köztársaságok nagyvárosaiban a legutóbbi esztendőkben sorra épültek a többpályás autóutak, a gyalogos aluljárók. Nemcsak Moszkva, — számos más szovjet nagyváros is igényt tarthat a világváros névre. Nyikolaj Amoszov: Szív és gondolat Regény Fordította: Radó György 26. Gondolatok fergetege. Be- levarrom! Ha nem nő hozzá, akkor majd később meghal, de nem most mindjárt. így is könnyebb. És hátha...? A billentyű kitűnő, kipróbáltuk a modellen. De ha kudarcot vallunk, megindul a suttogás: „élő embereken kísérleteznek...” „kipróbálatlan módszerek...” És végül az ügyészség... Ha viszont nem varrom bele, akkor meghal, de engem senki sem ítél el. „A műtét nem sikerült...” Eh mit... bánom is én! — Adjátok! Bevarrtuk. Befejeztük az operációt. Szimácska felébredt. Semmi zörej. Általános öröm. Csak én érzem magam csalódottnak: a billentyűt vékony szálak tartják, egy-két hét alatt elszakadhatnak és — vége. Mennyi szorongás! Minden reggel odafutok, meghallgatom. „Ne nyugtalankodjék, minden rendben van...” — még ő nyugtat engem, nevetséges. Hogy is fogok ma megbirkózni ugyanezzel a feladattal? Mennyivel nyugodtabb volnék, ha nincs az a másik eset— A pitvart szélesebben kell feltárni. Akkor talán jobban láthatóvá válik a billentyű. Bevarrni viszont nehezebb lesz. Sebaj, fő, nogy könnyebb lesz belül dolgozni. Most azért mégis jobb: már tudjuk, hogy a műbillentyű odanőhet. Szima már három hónappal túlélie, és teljesen jól van. Nincs többé szükség kutyakísérletekre. Csak embólia ne keletkezzék. Nem, azt nem engedem. Milyen ostoba voltam akkor! Elgyönyörködtem az eredményben, örültem, hiszen a billentyű hibátlanul elhelyezkedett. No jó, jó. Nem kell visszagondolni. Alekszandra — Alek- szandr. Alekszandr: Szasa. Milyen összetört volt ott, a rendelőben. És milyen súlyos állapotban. Arca sápadt, lába ödémás, mája a köldökéig ért. A vég kezdete. Szégyenkeztem. Most mindez a múlté — kibékültünk. Jóvátettem a hibámat. — Megint itt vagyok, Mihail Ivanovics. Segítsen rajtam, ha lehet... — Ugyan már, Szasa! Minden rendbe jön. Egy hónapra befekszik, aztán visszamegy dolgozni. — Nem, most már nem megyek. Rokkant állományba kerültem és egyáltalán... Még néhány hónapra van szükségem. Valamit... valamit még meg kell írnom... Különszobába helyeztük el. Mindent megtettünk, amit csak lehetett. Mégis csak remek gyerekeim vannak: jobban tudnak gyógyítani, mint a belgyógyászok. Különösen Marije Vasziljevna. Minden orvosnak ilyennek kellene lennie. Akkor még nem reménykedtem Szima esetében. Csak két hét telt el, s én egyre arra gondoltam: most omlik össze minden. Rémeket láttam: hogy reggel belépek a kórterembe, s ő ott fekszik elkékült ajakkal, fuldokolva. Tekintetében halál- félelem... Ezek a tekintetek!... Az orvosok és a nővérek azonban újjongtak. Az első műbillentyű nem tréfadolog. Kiderült, hogy mi is tudunk egyetmást. Talán ez a közhangulat ragadt át Szására is, jobban lett. A lelki hatás igen sokat számít. (Folytatjuk) Jl luzsnyiki stadion, amelyet Leninről neveztek el. A stadiont egy mocsaras, kül- városi terület helyén 11 esztendővel ezelőtt avatták fel. A világ sportközvé l-jrnenyenek érdeklődése gyakran fordul errefelé. A százezer nézőt befogadó labdarúgó l es sportpályán kívül a sport kombinátban több tízezer néző befogadására alkalma uszodát és fedett sportcsarnokot is építettek. Háttérben, a Moszkva folyón túl, a Lenin hegyen emelkedik a Lomonoszov egyetem. (Folytatjuk)
