Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
ismerkedjünk at új törvényekkel logok és kötelességek a tsz-ben (3) A termelőszövetkezeti törvény egyik alapvető megállapítása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosok és egyben dolgozói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének, gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvény lényeges változást és korszerűsítést hozott számos vonatkozásban, így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában is. Az eddiginél határozottabb megfogalmazást kapott az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Jogra csak azok a szövetkezeti tagok tarthatnak igényt, akik előírásszerűén teljesítik kötelességüket. A kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem arra is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. Mindenekelőtt a közgyűlésen, de a többi olyan szerv munkájában is, amelyben tisztséget vállalt. Kiterjed a kötelesség a közös vagyon védelmére és a szövetkezet tevékenységéért való felelősségre is. A törvény — tételes felsorolás helyett — a tagsági jogok és kötelességek utalás jellegű felsorolását adja. A konkrét jogok és kötelességek ugyanis valamennyi termelőszövetkezet saját alapszabályában kell, hogy szerepeljenek. Vannak azonban a törvénynek olyan előírásai, amelyek minden tagsági jogra és kötelezettségre érvényesek. Az egyik ilyen, — a már említett alapelv mellett — hogy ha valaki másik termelőszövetkezetbe lép át tagnak, akkor tagsági viszonya érintetlen marad. Az átlépés lehetőségét minden olyan esetben köteles megadni a termelőszövetkezet, amikor ez nem sérti a tsz érdekét. Kimondja a törvény azt is, hogy milyen esetekben nem tagadhatja meg a közgyűlés a hozzájárulást a tag kilépéséhez. Itt az az elv érvényesül, hogy a formális kapcsolatok erőszakolt fenntartása állandó súrlódási felület a termelő- szövetkezet és az érintett tag között, de a rendszeresen dolgozó tagok számára is nyomasztó. A tagsági viszony megszüntetésének új formájaként vezeti be a törvény a törlés intézményét. Aki csak formálisan tag, de ténylegesen már huzamosabb idő óta nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének azt a vezetőség törölheti a tagnévsorból. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből fakad, hogy tartozásaiért vagyonával felel a szövetkezet, de a tagok saját vagyonával nem lehet felelőssé tenni. Tőle csupán azt lehet kö-' vetelni, hogy tegyen eleget az alapszabály szerint a tagokat terhelő kötelességeknek, tehát vigye be előírt vagyontárgyait, járuljon hozzá az alapokhoz, fizesse meg a kellő téritést az igénybe vett szolgáltatásokért, térítse meg a tsz- nek okozott kárt A termelőszövetkezeti demokrácia egyik leglényegesebb biztosítéka, hogy a tagok közvetlenül dönthetnek a tsz legfontosabb ügyeiben. Ezt a jogát a közgyűlésen gyakorolja a tagság. A törvény a korábbi szabályozással szemben szű- kebb körben állapítja meg a közgyűlés kizárólagos hatáskörét, viszont kimondja, hogy az ilyen ügyekben más szerv csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben dönthet. Tartalmazza a törvény azt is, hogy a közgyűlés határozat- képességéhez az összes tagok legalább kétharmadának a jelenléte szükséges, ám a közgyűlések feladatát — ritka kivételtől eltekintve — a részközgyűlések is betölthetik. Hatá-ozatait egyszerű szótöbbséggel hozza a közgyűlés. A törvény t tételesen felsorolja azokat I a kivételeket, amikor úgynevezett minősített, tehát kétharmados többségi döntés szükséges. Bevezeti a törvény a titkos szavazást is. Előírja, hogy a vezetőség az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhelyettes, valamint a területi szövetség küldöttének megválasztása és elmozdítása, továbbá a termelőszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése felől csak titkos szavazással lehet határozni. A termelőszövetkezet önállóságából következik, hogy működését és gazdálkodását elsősorban maga a tagság jogosult ellenőrizni, külső szervek csak a jogszabályokban megállapított hatáskörükön belül végezhetnek ellenőrzést. A tsz egész tevékenységét — a belső ellenőrzés keretében — a tagság a saját köréből választott bizottság útján ellenőrzi. A tagok szempontjából alapvető jog és egyben kötelezettség a részvétel a közös munkában. Az a tag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti, csak akkor mentesülhet magatartásának hátrányos következményeitől, ha nem vétkes a mulasztásban. A jogok és kötelességek pontos, félreérthetetlen rögzítése céljából a tsz-ek egy részében már korábban külön megállapodást is kötöttek a tagokkal a közös munkában való részvételre. Ezt a kezdeményezést — mint lehetőséget — magában foglalja most a tsz-törvény is. Igen fontos az a rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt. A törvény nem írja elő a napi munkaidő tartamát, de kimondja, hogy férfiak évente legalább 150, nők pedig legalább 100 tízórás munkanapot kötelesek teljesíteni. Közóhajnak tesz eleget a törvény azzal, hogy a tsz-gazdák számára fizetett szabadság bevezetését írja elő. A termelőszövetkezeti tag elsősorban a közös gazdaságban köteles dolgozni. Másutt csak a vezetőség utasítására vagy engedélyével végezhet díjazott munkát. A tsz-tag csak ideiglenes jelleggel létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony alapján természetesen munkabér illeti meg a tsz-ta- got, s azt közvetlenül neki kell kifizetni. A termelő- szövetkezet nem kötelezheti a tagot arra, hogy munkabérét, vagy a munkabér egy részéi a tsz javára átengedLakásgarancia és selejt Kevesebb a „púpos“ parkett, de még sok a hibajelzés A második ütemben eddig 67,5 millió forintot építettek be a nyíregyházi gumigyárban. Képünkön: az új üzemcsarnok tetőzetének üvegezését és festését végzik az építőipari vállalat dolgozói. De megkezd ték a belső szerelési munkálatokat is. Foto: Hammel József Évente átlagosan kétezer lakóház épül a megyében. Az idei belvíz kártétele ezenfelül is több száz lakás újjáépítését, helyreállítását követeli. Segít a gépesítés Az utóbbi 2—3 évben kétségtelenül fejlődés tapasztalható a megyében is a lakás- kultúrában, ha nem is lényegesen, de nagyobbak az alapterületek, gazdaságosabbak és praktikusabbak a szobaelrendezések, mint korábban. Mégis sok bosszúságot okoznak a beruházóknak, az építtetőknek, a lakóknak a hibajegyzékek, melyek a selejtes munkát foglalják sokszor kötegekbe. A vetemedő ajtó, ablak, a nem csukódó zárak, a rossz vízcsapok és más hibák sok száz lakó napjait keserítik meg. — Úgy tapasztaljuk az utóbbi két-három évben kevesebb az ilyen panasz, kis- sebb lett a hibajegyzék, — je. (Folytatjuk) Megszűnik az „eszmei“ földhasználat Aki dolgozik, az kap háztájit Az ország belsejéből, a Debrecen felöli müút mentén, a legtávolabbi megye székhelye, Nyíregyháza a Dózsa Tsz központjával kezdődik. Az új iroda mögött a hetven holdas kertészet még most, októberben is jól- ápoltságot mutat, a szorgalmas munka eredményeként rengeteg terméket adott. Másik oldalon, a dohánypajtákból megkezdték a dohány csomózását. Az üzemgazdász kartonja Az országgyűlés szeptember 29-én fogadta el az új szövetkezeti és földjogi törvényt. Erről beszélgetünk a szövetkezetben. Képes János üzemgazdász kartonlapokat vesz elő. — Tóth Józsefné 4 hold 471 öl földet adott 1960-ban a közösbe. Azóta nyolc örököse között oszlott meg a tulajdonviszony. Aranykoronánként 10 forint föld járadékot adunk. Van olyan örökös, aki 40, van aki csak 16 forint járadékot kapott évente. Többségük nem is dolgozik a tsz-ben, Madura Mihály annak idején behozott 3 holdja ma már Vat néven van. Van olyan utóda, aki csak pár száz ölet kapott. Ezeknek az örökösöknek a fele a fővárosban él. Aligha jönnek vissza valaha. Sok hasonló tétel van a kartonokon. Az eddigi jogviszonyok szerint elaprózott területek. De mégcsak nem is mind került rendezésre, mivel az elhunyt volt szövetkezeti tag utódai korábban nem bíztak jogviszonyuk érvényesíthetőségében. Egy-két év óta indították meg keresetüket. Hatvankilenc eszmei tulajdonos Tudományos ülés kezdődőit a Nyíregyházi Tanítóképző Intézetben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából — jubileumi műsorral egybekötött — kétnapos tudományos ülés kezdődött csütörtökön a Nyíregyházi Tanítóképző Intézetben. Az ülés az ifjúság erkölcsi-politikai arculatát, helytállását vizsgálja. Az ünnepi ülésen részt vesznek a megyei, városi párt, tanács, társadalmi szervek, oktatási intézmények képviselői, valamint a nyíregyházi iskola németországi testvérintézetének, az auerbachi tanítóképzőnek (NDK) nyolctagú — három tanár, öt hallgató — küldöttsége, Heinz Roscher tanügyi főtanácsos, igazgató vezetésével. A kétnapos tudományos ülést Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógus önálló osztályának vezetője nyitotta meg, majd Adriányi László, a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet igazgatója tartotta az első előadást a felszabadulás előtti haladó ifjúsági mozgalmakról. E napon még hét előadás, illetve felszólalás hangzott el. Többek között felszólalt Gerhart Schramm, tanügyi főtanácsos, az auerbachi tanítóképző igazgatóhelyettese, Eberhard Alscher, a német intézet vezető tanára. Este „A forradalom dala” címmel a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet irodalmi színpada és női kara adott jubileumi műsort. A tudományos ülés pénteken folytatja munkáját Ezen a napon még újabb előadások, hozzászólások hangzanak el, s az ezt követő vita lezárása után összegezik a tanulságokat, határozzák meg a feladatokat. h. L Széles Miklós főkönyvelő is írásos dokumentumokat vesz elő. — Hét éve 186 tag adott szövetkezeti művelésre 555 holdat, telekkönyvi nyilvántartás szerint — mondja. — Viszont a terület jelenleg 255 tulajdonos között oszlik meg. 69-cel szaporodott az eszmei tulajdonosok száma, a még nem teljes rendezés ellenére is. — Hogy-hogy eszmei tulajdonosok? — Nevükre került bizonyos hagyatékolt terület, a közösben azonban egyáltalán nem dolgoznak. Mind ez rengeteg adminisztrációval terhelte meg a könyvelést. PéL- dául a rend érdekében a föld járadékot határidőn belül kellett évente fizetni. Aki akkor nem jelentkezett, mert távol lakik, fel kellett a címét kutatni, és elküldeni utána a járadékösszeget. Ez egyik. A másik, hogy legtöbbjük, bárhová költöztek el közben, igényelte a háztáji területet is, amit rendszerint mással műveltetett meg. Érdekes számot mond a főkönyvelő: Évenként 105 ezer forintot fizetett a tsz föld járadékot, amiből tényleges tagok csupán 25 ezer forintban részesültek, a többit nem tagok kapták. 26-an használtak háztáji földet olyanok, akik még egyetlen órát sem dolgoztak a közösben. „ló lesz az a föld'4 A dohánycsomózásná! dolgozik Hugyesz Júlia és Kis- feri Borbála is. Harmadik éve dolgoznak a tsz-ben, négyszáz munkaegységet is teljesítenek egy évben. — Háztájit eddig nem kaptunk, hiába szinte minden napot itt töltöttünk, a szövetkezet érdekében — közli Hugyesz Júlia. — Az jó, hogy most megszűnik majd ez a furcsa helyzet. Apám nyugdíjas, anyám beteges. Eddig annyi háztájit használtunk, amennyi a szüléimét illette a beadott föld után. De most majd kapok én is. Úgy fogom azt megmunkálni, hogy ne menjen a közös rovására. Szombat délután, meg vasárnap. Biztosabban hizlalunk a háztájiban sertéseket, több baromfit tartunk. Értékesítjük a felesleget, úgy az állam haszna az, mint a mienk. Jó lesz az a föld. Hasonlóan nyilatkozott Kis- feri Borbála is. Azzal a különbséggel, hogy neki a nőtlen bátyja is a közösben dolgozik, majd annak is jár háztáji. Sokat segít az apa nélküli, félárva családon. — Amit eddig azok használtak, akiknek csak a háztájiért, meg egyéb előnyért volt jó a tsz, abból adjanak azoknak, akik igazán megérdemlik. Nem megyünk akkor sehova dolgozni, hiába itt a város. Megélünk számításunk szerint a szövetkezetben. Itt is megkeressük az 1500—1600 forintot havonta és ehhez jön a háztáji. Asztalos Bálint mondja Juhasz Gábor, a megyei tanács építési osztályvezető-helyettese. Ez annak is tulajdonítható, hogy megszűnt az úgynevezett kijelö- léses rendszer az építőiparban, s a kötöttségektől megszabadulva az építő vállalatok olyan létesítmények kivitelezésére kötnek szerződést, amelyhez megíeieiö mennyiségű és minőségű anyag, felszerelés áll rendelkezésükre. Az építkezések gépesítése, korszerűsítése is hozzájárul a minőségileg jobb épületek kivitelezéséhez. Hiányos a szakipari munka A bosszankodó lakó nem is elsősorban az építészeti munkáknál tapasztal hibákat, hanem a szakiparinál: a villany, a gáz, a víz, a fűtés, a különféle szerelvények elhelyezése, az ajtók, ablakok, kilincsek működésé okoz zavarokat. Ezek egy részében az ipar a ludas, mint a műanyagkilincsek esetében, melyek nem váltak be, s ma már szerencsére egyre kevesebbet kapnak belőle a vállalatok. De a se- lejtet zömében az emberi felelőtlenség, pontatlanság okozza. A műszaki ellenőrök anyagi eszközökkel, levonásokkal, pénzügyi szankciókkal küzdenek a rossz minőségű munka ellen. Az egyéves garancia pedig arra kötelezi a vállalatokat, hogy minden feltárt hibát kijavítsanak, illetve a rejtett, takart se- lejtet még három évre visz- szamenőleg is helyrehozzák, a nagyobb szerkezeti, stb. rendellenességért pedig több éves távlatban is felelősséggel tartoznak. — Az új gazdaságirányítási rendszerben méginkább megnő a lehetősége a minőségi munkára ösztönzésnek, hisz a kisebb hibák is tetemes összeget vehetnek majd el a vállalat kasz- szájából. A magánerőből építők Nehezebb helyzetben vannak a magánerőből építkezők. A közelmúltban is leállított a szakfelügyelet Bal- kányban két családiház-épí- tést, mert a kivitelező kisiparos nem megfelelő alapozást és építőanyagfelhasználást alkalmazott. A leggyakoribb a szakszerűtlenség az alapozásnál, a szigeteléseknél, a homlokzati kiképzésnél, a vakolásnál, melyek a házak állékonyságát rontják. Az utóbbi időben a tervezés javult, a kisiparosok a típus és ajánlott tervek szerint dolgoznak, az egyedi terveket pedig megyénkben egy műszaki szakértő bizottság bírálja el. A selejtes munka hatékonyabb ellenőrzésére a magánházépítkezéseknél kevés a lehetőség. Probléma, hogy az illetékes szervek módot találjanak az építtetők érdekeinek a védelmére, a megfelelő műszaki ellenőrzésre, s a többségében becsületesen dolgozó kisiparosok mellett, az építtetők ne legyen.ek kiszolgáltatva a kevésbé lelkiismeretes kisiparosoknak, akik megrövidítik őket. (PG.) Termoszkocsik a város jobb áruellátásához Az év második felében modern vonalú, fehér szállítókocsik tűntek fel Nyíregyházán. Az új, élelmiszereket szállító tartálykocsikat az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat nyíregyházi kirendeltsége kapta. A kirendeltség a nyári hóna- napokban a régi, korszerűtlen tartálykocsijait is átalakíttatta. Ekkor hat kis tartájú kocsit alakítottak át platós kocsivá. A kis tartálykocsik helyett a központtól öt, 4 ezer liter tej szállítására alkalmas, higiénikus, zárt szállítókocsit kaptak. A korábban használt kocsikat kivonták a forgalomból, hiszen azokkal csupán 2600 liter tejet tudtak szállítani és az egészségügyi követelményeknek is csak részben feleltek meg. Nyíregyháza iskoláinak és élelmiszerüzleteinek ellátására két termoszkocsit kapott a kirendeltség, amelyeknek az a legnagyobb előnyük, hogy a szállított áruk minőségét is megóvják, mivel korszerű hűtőberendezésekkel látták el. Az újonnan kapott járművekkel együtt a kirendeltség gépparkja a jelen pillanatban 20 gépkocsiból áll. Ezzel a gépparkkal a kirendeltség már fennakadás nélkül tudja biztosítani az élelmiszerüzletek áruellátását.
