Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

Vennsra szállt a szovjet űrállomás MOSZKVA A SZKP Központi Bizott­sága részvéttáviratot küldött a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Er­nesto „Che” Guevara halá­la alkalmábóL A szerdai Pravdában Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgornij és a Politi­kai Bizottság más tagjainak aláírásával megjelent Gue­vara nekrológja. SZÓFIA Todor Zsivkovnak, a bol­gár minisztertanács elnöké­nek a meghívására kedden a késő esti órákban hivata­los látogatásra Szófiába ér­kezett Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár. Kísére­tében van Toncic külügymi­niszter és több osztrák hi­vatalos személyiség. A ven­dégeket Todor Zsivkov és más Bolgár vezetők fogadták a repülőtéren. Szerdán dél­előtt megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások a bolgár és az osztrák küldöttség között. BANGKOK Praphasz Csaruszathien thaiföldi belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy kormánya csapatokat irányí­tott az ország északi körze­teibe. A csapatmozdulatok oka az, — mondotta —, hogy a jelentések szerint Kína je­lentős haderőt küldött a thai­földi határra. PHENJAN A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya kijelentette: szükségesnek tartja leleplezni az egész vi­lág előtt az amerikai impe­rialisták cselszövéseit, ame­lyeknek célja újabb háború kirobbantása Koreában. Ezt a kijelentést a kormány szer­dán közzétett emlékirata tar­talmazza. Mint az emlékirat kifejti, az amerikai imperia­listák Dél-Koreában fokozott háborús készülődéseket tesz­nek a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ellen és a fegyverszüneti egyezmény dúrva megszegésével nuk­leáris fegyvereket szállítanak Dél-Koreába, növelik a dél­koreai bábhadsereg fegyve­res erőit, militarista vágá­nyokra állítják a dél-koreai gazdasági életet, egyre több katonai objektumot építenek. SAIGON Az amerikai gyalogság az utóbbi hónapok egyik legsú­lyosabb veszteségét szen­vedte el kedden, amikor Saigontól 66 kilométerre északkeletre a szabadsághar­cosok támadást intéztek egy­ségei ellen. A hadijelentés szerint az elkeseredett dzsun­gelharcban az amerikaiak 58 halottat és 61 sebesültet vesz­tettek. A partizánerőket egy ezredre becsülték. A saigoni parancsnokság bevetette a helikoptereket és a taktikai légierőt is, amely 35 ízben támadta a partizánokat. Nyikolaj Amoszov : Szív és gondolat Regény 25. Ma azonban úgy fogok verekedni, mint egy vadál­lat- Nem mulasztok el sem­mit sem. Mert különben nem folytathatom tovább... De miért vagyok ilyen szi­gorú? Látom, Szima él. Hej, Szima, Szimácska! Olyan melegséget érzek erre a névre! Mintha tulajdon lányom volna. Képek. Vizitálok a kórte­remben- Egy szép fiatal lány. Tekintetében szenve­dés és remény. Félelem. Szó­val nem fejezhető ki. Mitrá- lis elégtelenség, erős de- kompenzációval. Majdnem egy esztendeje, hogy nem hagyhatja el a kórházat. Tud mindent. Ha én nem vállalom, ez azt jelenti, hogy vége! No és én? Mit mondha­tok? Négy műtét, kettő ha­lálos. Ha a billentyűvitor­lák jók, akkor tudunk vala­mit csinálni, node hegesek, meszesek? Kísérlet — elég­telen eszközökkel. Teljes billentyüprotézisre volna szükség. Megmondjam-e Szi­tádnak? Igaz, Misa már (Folytatás a» 1. oldalról) a szovjet címerrel a Venus—3 juttatta erre a bolygóra, ami­kor 1966, március 1-én be­csapódott a Venus felületére. A Venus—4 szovjet auto­mata űrállomás által végzett tudományos kísérletek a szovjet tudomány és techni­ka újabb kimelkedő győzel­mét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer boly­góira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12-én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje. Ami­kor leereszkedett a Venus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonat­kozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdőd­tek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jel­zésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus—1 a számítá­sok szerint százezer kilomé­ter távolságban haladt el a bolygó mellett. A szovjet tudósok az e kí­sérlet során szerzett ada­tok alapján 1966. február 27- én felbocsátották a 963 ki­logramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az Est­hajnalcsillag mellett. A Ve­nus—3, amelyet 960 kilo­grammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repü­lés után 1966. március 1-én elérte a Venust és eljuttat­ta a bolygó felületére a Szov­jetunió címerét. Az Egyesült Államok más­fél évvel az első szovjet kí­sérlet után, 1962. júliusában felbocsátotta a Venus boly­gó irányában a Mariner—1 jelzésű űrszondát, de az le­tért pályájáról és meg kel­lett semmisíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak meg­ismételték a kísérletet és a Mariner—2 1962. december 14-én, 35 000 kilométerre ha­ladt el a bolygó mellett. 1967 június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövése után — az amerikaiak útnak indították a Mariner—5 jel­zésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint október 19-én kell elrepülnie a Ve­nus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió kö­rülbelül 250 objektumot jut­tatott el a Föld, a Nap, a Hold körüli pályára. A hor­dozórakéták utolsó fokozatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mestersé­ges égitestet gyorsítottak lel második kozmikus sebesség­re, ami lehetővé tette kiju­tásukat a bolygók közötti térségbe. Üdvözlet a Venus—4 űrállomás megalkotóinak Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió miniszterta­nácsa üdvözölte azokat a tu­dósokat, tervezőket, mérnö­köket, technikusokat és mun­kásokat, akik részt vettek a Venus—4 szovjet önműködő űrállomás létrehozásában, felbocsátásában és biztosí­tották az űrállomás repülé­sét. Az újabb kozmikus győ­zelem nagyszerű ajándék az októberi forradalom 50. év­fordulója alkalmából, szem­léletesen tanúsítja a szovjet nép alkotó képességeinek fel­virágzását, s a Szovjetunió erejének növekedését, a szo­cialista rendszer fölényét —■, állapítja meg a szovjet ve­zetők üdvözlete. Szerdán este a moszkvai utcákon megjelent a Pravda rendkívüli kiadása. A moszk­vaiak pillanatok alatt elkap­kodták az egyetlen lapból álló újságpéldányokat, ame­lyek piros címbetükkel hir­detik a világszenzációt: szovjet űrállomás a Venuson. A Pravda ismerteti az első külföldi visszhangokat is. Legérdekesebb közöttük Bemard Lovell professzor­nak, a Jodrell Bank angliai obszervatórium igazgatójá­nak nyilatkozata, akivel a Pravda londoni tudósítója telefoninterjút készített. „Mi, az obszervatórium dolgozói egész éjjel nem aludtunk, hallgattuk a Ve­nus—4 űrhajónak, a bolygó első szovjet felfedezőjének jelzéseit. Lenyűgöző! Fan­tasztikus ! Egészen egyszerű­en nem akarom elhinni, és mégis, minden azt mu- tartja, hogy ezek a jelzések a Venus felszínéről érkez­nek. Ez az ember első boly­góközi összeköttetése. Mi, itt a Jodrell Bank-ben, mindannyian teljes szívünk­ből gratulálunk a szovjet tu­dósoknak, mérnököknek és munkásoknak, akik részt vet­tek a felemelő tudományos és műszaki hőstett végrehaj­tásában. Szerencsekívánata- inkat fejezzük ki az egész szovjet népnek, újabb óriási győzelme alkalmából.” Az Aurórától a csillagokig (9) M inszk, a nácik kivonulása után. Romok, romok. A hitleristák leromboltak és ki­fosztottak 1710 várost. Több mint 70 000 falut rommá lőttek, vagy felgyúj­tottak. Részben vagy teljesen megsemmisítettek 37 000 ipari üzemet, 65 000 kilométernyi vasutat, kifosztottak 98 000 kolhozt, leromboltak sok kórházat, iskolát, technikumot, főiskolát és könyvtárat. A szovjet nép anyagi vesztesége a háború során mintegy 2600 milliárd rubel. £ 1 s ez az egyik minszki üzem — ma. Üzem, emberek nélkül. Automaták látják I el az emberek feladatait. Itt már csak mérnökökre és technikusokra van szükség. Számos ilyen gyár épült a Szovjetunióban a legutóbbi két évtizedben. Szün­telenül fejlődik a termelés, a technika. A kommunizmus építésének útjára lépett szov­jet technika megkönnyíti az emberek dolgát. elkészített egy műbillentyűt, kifogástalant. Mégis a ku­tyák, amelyekbe megpróbál­tuk belevarrni, mind el­pusztultak. Egészséges szív nem bírja el. Előbb a rend­ellenességet kell létrehozni, ez pedig igen nehéz. Nem is tudom, hány hónapra lenne szükségünk, amig megtanulnék: Utána to­vábbi hónapok a várakozás­ra: meg kell győződnünk róla, hogy valóban oda- nőtt-e. Ehhez kísérletek is kellenek még. Mindent egy­bevetve — egy esztendő. Szima nem él addig. — Mihail Ivanovics, ugye nem mond nemet?..­— Majd meglátjuk... Szülei: idősebb emberek. Mindent elmondtam nekik: nagyon félek, nem akar­nám.-. — Mentse meg! Bízunk önben... Csak önben re­ménykedünk... Éles kés ez: „bízunk-., re­ménykedünk...” Nos, mit te­hetek? Halálra van ítélve. Fájdalmas, de így van. Úgy azonban — van némi eshe­tőség. Tehát döntöttem. Ugyanígy mondja Szasa is: „Operáljon csak-., nincs mit vesztenem...” Azt sen­ki sem akarja megérteni, hogy én is veszíthetek... Hát igen, Szimácska, veled nem veszítettem, hanem nyertem. Surával viszont-..? Es mi lesz Szásával? Phü, még ez is: „druszák”, Alekszand- ra és Alekszandr... „Nincs itt egyéb csak egy hagy gépezet.” A műtét. Motoros műtét. Mesterséges lehűtés — húsz fokos testhőmérsékletig. A szíve megállt- Feltárom — szörnyű. Billentyűvitorláit szinte felismerhetetlenné torzítják a hegek és a mész. Megpróbálkozom plasztiká­val. Még rosszabb! Nincs más hátra: így kell bevarr­nom. Tudom, a szívét nem lehet majd elindítani. Vad izgalom. Szidom magamat, az egész sebészetet, magát a beteget, „ön engem feltétle­nül meg fog menteni.-.” Szi­tok és nyavalygás nem segít. Be kell varrni. Reménytele­nül, mintegy holtesten. És most hirtelen felkiált vala­ki: — Varrjuk bele a Misa-fé- le billentyűt, mindegy, nincs vesztenivalónk! (Folytatjuk) U krajnában, amelyet náci csizma taposott, aratnak a kombájnok. A gépesített szovjet mezőgazdaság az új ötéves tervidőszakban 1 790 000 traktort és 550 000 gabonakombájnt kap. Ezzel a traktorok és gabonakombájnok száma egyaránt megduplázódik. A szovhozokban és a kolhozokban a legnagyobb munkákat már gép­pel végzik. 1965-ös adatok szerint a burgonyaültetés 73 százalékát, a kukoricakapálás 97, a cukorrépakapálás 87, a gabonabetakaritás 98, a kukoricabetakarítás 74 százalé­kát géppel végzik. (Folytatjuk) Fordította: Radó György

Next

/
Thumbnails
Contents