Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
ismerkedjünk az új törvényekkel Mit jelent a tsz-ek ' önállósága? (2) A termelőszövetkezeti törvényben következetesen kifejezésre jut az az elv, hogy az állam ezentúl elsősorban az anyagi érdekeltségen alapuló, gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Egyenesen következik ez abból a követelményből, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően a termelő- szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytathassanak, a társadalom érdekével összhangban láthassák el feladataikat. Köztudomású, hogy a kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, illetve végrehajtandó, összesen mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, a tsz-ek jövedelemszabályozásáról, adózásáról és az állami támogatás rendszerének megreformálásáról hozott határozatával megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb gazdasági feltételeit a tsz-ek nagyobb részében. Emellett, s az ilyen jellegű egyéb intézkedéseken kívül azonban szükséges volt az is, hogy törvény mondja ki a termelőszövetkezetek önállóságát. A termelőszövetkezet jogi személy, — szögezi le a törvény. A jogi személyiség kimondásával kifejezésre jut a tsz-nek az állam által elismert, a szocialista társadalom és népgazdaság törvényes érdekei által megszabott keretek között érvényesülő önállósága, önálló a termelőszövetkezet annyiban, hogy vagyoni jogokat szerezhet, Valamint 'kötelezettségeket vállalhat és részt vehet a vagyoni forgalomban. Megmutatkozik az önállóság — a termelőszövetkezeti demokráciának megfelelően — abban is, hogy egyrészt a termelőszövetkezet gazdái a tagok, akik maguk intézik a tsz ügyeit, másrészt pedig az állami felügyelet a termelőszövetkezetekkel szemen a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik. Termelő- szövetkezetre kötelezettséget csak törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet, kormányhatározat és miniszteri rendelet, valamint meghatározott körben tanácsrendelet állapíthat meg, továbbá természetesen a tsz vezető szerveinek határozata és az általa kötött szerződés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején és közvetlenül utána igen nagy feladatot jelentett még a szűkén értelmezett mezőgazda- sági termelés megszervezése is. A legutóbbi évek során azonban a termelőszövetkezetek nagy többsége megszilárdult, s egyidejűleg új igények keletkeztek velük szemben. Ebből és a tsz-ek önálló vállalati gazdálkodásának megvalósításából következik, hogy ma már ide- jétmúlta a tsz-ek gazdasági tevékenységének régebbi szabályozása. Ezért a törvény kiterjesztette a tsz-ek tevékenységi körét, annak az elvnek megfelelően, hogy mindazt, amit a termelőszövetkezeti kereteken belül tár-\ sadalmilag, gazdaságilag célszerű elvégezni, s lehetőség is van rá, önállóan csinálhassa a nagyüzemi társas gazdaság. A termelőszövetkezeti gazdálkodás mérete és jellege, valamint a szolgáltató ipar és az építőipar jelenlegi helyzete szükségessé teszi, hogy a tsz berendezkedjék olyan feladatok elvégzésére is, amelyek szerves kiegészítői a mezőgazdasági termelésnek. Ebbe a körbe tartozik például a gépjavítás, karbantartás, az építőanyagkészítés, a fafeldolgozás, növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkák elvégzése. Közvetlenül csatlakozik a mezőgazdasági termeléshez az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység hagyományos és nagyobb technikai felkészültséget nem igénylő formája. Főként a gyümölcs-, szőlő-, vagy zöldségtermelésre sza- , kosodott nagyobb tsz-ekben gyakran sok csökkent értékű, vagy egyéb módon gazdaságosan nem értékesíthető termény van, amelyet helyben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. De beletartozik a tsz-ek üzemi tevékenységének körébe a törvény értelmében a beszerzés és az értékesítés is. A gazdasági mechanizmus-reform célkitűzésének megfelelően — az állami monopolcikkek kivételével — helyet kell adni a tsz-ek és az állami vállalatok, intézmények közötti közvetlen árukapcsolatoknak. Az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a tsz-ek a helyi ellátásban és piaci árusító, helyeken felül a bolthálózat keretében is árusíthatnak. A beszerzés és az értékesítés megnövekedett lehetőségei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságok igényeire is vonatkoznak. A tsz-ek önállósága mutatkozik meg abban is, hogy a termelőszövetkezetek üzemi terveiket saját érdekeik, lehetőségeik, és a különböző gazdasági ösztönzők együttes figyelembe vételével, a kockázatvállalás mérlegelése alapján, teljesen önállóan állami jóváhagyás nélkül készítik el. A tervkészítéshez hasonlóan nem tartalmaz a törvény rendelkezést a zárszámadás hatósági felülvizsgálatára és megerősítésére sem. A tsz-ek önállóságából fakad a törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint a különféle alapok képzésének mértékét és arányait a termelőszövetkezet állapítja meg. Részletesen rendelkezik a törvény egyebek között arról, hogy a termelőszövetkezetek társulhatnak egymással különféle gazdasági célok megvalósítására. Ezek a társulások azonban nem veszélyeztetik az önállóságot, mint ahogyan nem gyengítik, hanem inkább erősítik a termelőszövetkezeti önállóság elvét és gyakorlatát a tsz-szövetségek. Ezek a területi alapon szervezett társadalmi képviseleti szervek a termelőszövetkezetek önigazgatásának rendszerét teszik teljessé. (Folytatjuk) A szomszéd megyéből is folyamatosan érkezik a napraforgómag Nyírbátorba. Az 5C0 ’agonos siló már megtelt az új terméssel. Foto: Hammel József MEGJEGYZÉS: Az új filmszínház ügyében A múlt év szeptember 29-én rakták le ünnepélyes keretek között a Lenin téri filmszínház alapkövét. Ha elkészül — mondták — Krúdy mozi lesz a neve, és 1967 december 19-én avatjuk — ha valami közbe nem jön. Sajnos, közbejött, s a decemberi avatásból aligha lesz valami. Már az indulás sem ment simán. A fák kivágásától a talajvízig tucatnyi problémával találták szembe magukat az építők. Az építkezés közben derült ki, hogy a tervek ösz- szességeben jók, de egyes részletkérdések kidolgozatlanok. A Középülettervező Vállalat mérnökeinek nem egyszer kellett Nyíregyházára utazni, hogy a felvetődött hibákat korrigálják. Mindez erősen befolyásolta a kivitelezés menetét. A tervek szerint júliusban akarták felrakni a lakatos tetőszerkezetet, melyet a Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalat készített el. A kitűzött határidőből nem lett semmi, mert a tetőszerkezet nem készült el határidőre, ugyanakkor a tervező minőségi kifogásokat is tett. Újból viták és tárgyalások sorozata következett. Több hónapos csúszás után két héttel ezelőtt került helyére a tetőszerkezet Ez a kiesés természetesen rányomta bélyegét a többi munkára is és mindez különösen most, a téli idő beállta előtt érinti érzékenyen az építőket. Valamit segített egy felajánlás, mely szerint november 7- re befejezik az épületben lévő építőmesteri munkákat, ez azonban nem jelenti még az épület átadását. Ha az-építőipari vállalat minden rendelkezésre álló erőt megmozgat, talán december végére sikerül átadni a mintegy 13 millió forintos költséggel készülő mozit. Avatásról azonban akkor sem beszélhetünk, hiszen hátra lesz még a belső szerelési munka. Hangosító berendezések, világítás, széksorok beállítása, vetítőgépek beszerelése stb, stb. Mind-mind olyan feladat, melyeket nem lehet néhány hét alatt megoldani. Közeledik a tél, az emberek jobban ráérnek moziba járni. A Gorkij, Béke és a Móricz nem lesz képes az igényeket kielégíteni. Jobb munkára van szükség, hogy a több mint hatszázszemé- lyes Krúdy filmszínház mielőbb megkezdhesse a rendszeres vetítést. <bf) Grigorij Kazovszkij: A VICC Ä iötlöttem egy viccet. Két barát találkozik. Azt mondja az egyik: — Ide hallgass, ha meghalnék, adnál öt rubelt koszorúra? — Természetesen, — mondja a másik, — elvégre barátok vagyunk. — Hát akkor inkább adj nekem öt rubelt most, s majd ha meghalok, nem adsz semmit. Elmeséltem a viccet a kollégáknak. Jót mulattak rajta. Pocsivalov meg is jegyezte: — Hallod-e, te viccmajsz- ter, írd le ezt és add be a lapszerkesztőségbe. Egycsa- pásra híres író leszel. Ráhallgattam. A szerkesztőségben a humor rovat vezetője megnézte a viccemet és így szólt: — E-egen. Hát ez elég sovány. Mi akar ez lenni? Miféle műfaj? — Vicc. Olyasmi, mint a külföld humora. — Olyasmi... Nem megy. Gyenge. Nem nevettet. Volt szerencsém. Sértett, hogy így beszél, de mit ugráljak. Egy hét múlva kérdi Pocsivalov: — Voltál a szerkesztőségben? — Voltam. — Na és? Elmondtam mindent úgy, ahogy volt. Pocsivalov vagy két percig hallgatott, törte valamin a fejét. Aztán felrikkantott és így szólt: — No, komám, most pedig a következőket csinálod... Bementem hát másodszor is a szerkesztőségbe. A rovatvezető nem ismert rám. Odatettem a viccet az asztalára. Elolvasta és haho- tázni kezdett. Hosszú nevetése csuklásba csapott át, majd így szólt: — Kitűnő! Jaj de jó! Hát ez remek! Egy hónap múlva megjelent a folyóirat friss száma. Az utolsó oldalon ez állt: A külföld humorából — Idehallgasson, Mali- novszkij úr, ha meghalnák, adna öt zlotyit koszorúra? — Természetesen, Kurka úr, — mondja Malinovszkij úr, — elvégre barátok vagyunk. — Hát akkor, kedves Malinovszkij úr, adja ide azt az öt zlotyit most, s ha majd meghalok, ne adjon semmit. Már kezdtem megfeledkezni erről az irodalmi zsengémről amikor beállít hozzám Pocsivalov és azt mondja: — Nézd meg csak, mi van ide írva — és a kezembe nyomja a „Zenélő Képek” című újságot. Olvasom: „Azt mondja egyszer Mozart Salierinek: — Idehallgasson, Salieri, ha meghalnék... Es következett a viccem az utolsó betűig. Kezdtem valahogy furcsán érezni magam. Egyrészt roppant kellemes, ha egy nagy ember mondja el azt, amit te gondoltál ki, másrészt viszont elég kényelmetlen is. Csak úgy a szájukba dobálni ezeket a szavakat! De ez csak a kezdet volt. Az „Irodalmi Szemlé”-ben Eredményes kezdet Beszélgetés Sípos Bélával, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége titkárával A Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége Nyíregyházán, a Dózsa György úton, a nyírségi erdőgazdaság korábbi helyén rendezte be irodáját. A szövetségi iroda hat munkatárssal — akik között agrár, közgazdasági, jogi, szervezési szakemberek vannak — október 1-én kezdte meg hivatalos működését. Sipos Béla irodavezető titkárral beszélgettünk a kezdeti tevékenységről, a feladatokról. — Adtak-e már eddig valamiben konkrét segítséget a tsz-eknek? — Igen, már az eltelt rövid idő alatt is sor került ilyesmire. Ilyen segítséget adtunk a tiszaberceli Bessenyei és a tiszavasvári Petőfi Tsz-nek szerződéses burgonya, téli alma értékesítésében. illetve ez irányú vita tisztázásában. Több társgazdaságnál közreműködtünk burgonyafelesleg értékesítésében. A téli alma szedéséhez és szállításához szükséges göngyölegek jobb terítése érdekében eredményes tanácskozást folytattunk az illetékes vállalattal. — Említhetem még, hogy különösen egyes tsz-einknek nagy problémát okoz a bőséges alma szüretelése, szállítási előkészítése kellő munkaerő hiányában. Ezekre a helyekre segítünk idegen munkaerő szervezésében. Ebben is értünk már el eredményt, s reméljük, sehol sem származik kár a termésben. — Hogyan segítik a tsz- ek következő évi termelési terveiknek készítését? — Ott még nem tarthatunk, hogy konkrét programunk legyen. Kezdeményezéseink azonban vannak. Egyik ilyen, hogy a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatos, szinte valamennyi vállalattal jó viszonyt teremtettünk. Megbeszéléseket folytatunk az 1968. évi termelési és értékesítési szerződéskötések egyes pontjainak tisztázására. Korábban ugyanis ezekből volt a legtöbb érdekellentét, sok vita és pereskedés a tsz-ek és vállalatok között. Ezeket az okokat tisztázzuk rjjQst, figyelembe véve a szerződések tartalmi változásait, az egyenlő partnerség feltételeit és nem utolsósorban az új árpolitikát. Ezzel párhuzamosan konkrét tárgyalásokat folytattunk az Állami Biztosító megyei igazgatóságával, hogy melyek azok a biztosítási formák, amelyek a azt mondja Bemard Shaw Herbert Wellsnek: ...— „Idehallgasson, mister Wells..r A „Technika — Gyerekeknek” elmesélte, hogy egyszer azt mondja Humboldt, a nagy természettudós Lobacsevszkijnek... A „Kalász” című újságban Micsurin azt mondja... Az „Opera és Operettben Saljapin... Szaltikov—Scsedrin azt mondja Nyekraszovnak... Id. Alexandre Dumas azt mondja ifj. Alexandre Du- masnak... Éjszakánként látogatóba kezdtek járni hozzám az összes kiemelkedő személyiségek, Arisztofanesztől Po- csivalovig. Minden reggel rohanok az újságos bódéhoz és megveszem a friss lapokat. A géniuszok egyre csak mesélik az én átkozott viccemet. Nem tudom, mitévő legyek. A nagy emberekhez hiába is fordulok. Ok halottak. Bármilyen szöveget a szájukba lehet adni. Az élők pedig aligha fogják elhinni ezek után. hogy a viccet én fabrikáltam. Fordította: Antal Miklós hozzánk tartozó tagszövetkezeteknek és tszcs-knek a legjobban megfelelnek. E anácskozásaink alapján 'eszünk javaslatokat gazdaságainknak a jövő évi terv- készítéshez. — Mit tellek a közvetlen termelésért? — Komoly feladatnak tekintjük a termelési köitség kedvező alakulására jó javaslatokat tenni gazdaságainknak. Tanulmányozzuk például a tájegységünknek kiválóan megfelelő sertéstenyésztés korszerűbb, gazdaságosabb feltételeit, a hízott sertés értékesítés fokozását. — Törekvésünk az is, hogy a tagszövetkezetek közül azok, amelyeknek arra módjuk és lehetőségük van, c következő évtől a húshibrid csirke nevelésére térjenek át. Ez az árutermelés abrakía- karmányozási szempontból ugyanis 30 százalékkal kevesebb mennyiséggel oldható meg. Kevesebbe keríti egy kiló baromfihús előállítása, értékesítésből több pénz kerül a közös kasszájába. — Foglalkozunk még több termelési kérdéssel, amiről — mint az alapszabály előírja — javaslatokat teszünk, kötelezőnek azonban nem írhatjuk elő. A tsz-ek országos áruértékesítő és szervező budapesti irodájával igen hasznosnak ígérkező kapcsolatot teremtettünk. Ez jó abból a szempontból, hogy közösen együttműködhetünk gazdaságaink felesleges termékeinek értékesítésében, különböző anyagbeszerzésekben. — Valamit még a jog- és érdekvédelemről. Felmérésünk szerint 50 tsz-nek van saját jogi képviselete, 35-nek nincs. Felkértük az utóbbiakat, jelentsék be ez irányú igényüket, tekintve, hogy máris öt jogtanácsos jelentette be: szívesen vállal tagszövetkezeteinknél jogvédő megbízatást. Ezen túlmenően információ- kat_ gyűjtünk a jogi képviselőt tartó gazdaságoktól is, hogy mennyiben vannak megelégedve jogvédőjük tevékenységével. Amennyiben szükséges, ezen a téren # is igyekszik a szövetségi iroda minden segítséget megadni. Asztalos Bálint Nyírszőlősön befejezték az ősziek vetését (Tudósítónktól) A nyírszőlősi Jókai Termelőszövetkezet is csatlakozott a jármi Alkotmány Tsz versenyfelhívásához, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek. Legutóbb értékelték a jubileumi munkaverseny eredményét a nyírszőlősi Jókai Tsz-ben, s megállapították, hogy eddig minden vállalásuknak eleget tettek. Az ősziek vetését határidő előtt október 13-ra befejezték. összesen 380 holdon került földbe a jövő évi kenyérgabona magja. Harmincöt holdon végeztek a burgonya betakarításával is és 150 hold őszi mélyszántást végeztek tavaszi vetések alá Ezen a héten befejezik 48 holdas termő gyümölcsösükben az almaszüretet is. Rekordtermést értek el, a tervezett 25 vagon helyett 40 vagon jonatán! szüreteltek.
