Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
mxxv. erroLiAM 219. szám Ára: 50 fillér 1967. SZEPTEMBER 16. SZOMBAT Jelentés a földekről: Vetőszántás 100 ezer holdon A gyümölcs- és kertészeti szüretek mellett mondhatni az egész megyében megkezdődött a kapások termésének betakarítása. Szedik a burgonyát, törik a kukoricát is. A nagycserkeszi TJj Élet Tsz határában 10 hold közös kukorica tábláról hordták már tárolásra a csöveket, A il- mári Béke Tsz földjén 60 holdról szedték fel a burgonyát. Egyes helyeken megkezdték — a cukorgyár ü .n se szerint — a cukorrépa ásását is. E fontos ipari növényből valamivel kevesebb az átlagtermés a tavalyinál, de a szakemberek szerint cukortartalma jobb. Különösen jó eredménye van eddig a silózásnak. A megye közös gazdaságaiban 5265 hold fővetésű silóterületből már 5000 holdról Jó vásár a kiállításon A 66, Orszagps Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár elsősorban a szakembereknek jelent széles körű tapasztalatcsere fórumot és sok érdekes látnivalót a fővárosiaknak, de egyúttal — mint a neve is jelzi — vásár is. Az AGROTERV külföldi cégekkel is folytatott tájékozódó, előkészítő tárgyalásokat, amelyek eredményeként egyebek között szőlőfeldolgozó telepek tervezési exportjára számítanak. A TECHNOIMPEX különféle mezőgazdasági berendezéseket, például borsóaratót, önjáró csávázót, egyirányú tárgyás boronát, stb. adott el a baráti országoknak 800 000 rubel értékben. NDK kiállítóitól egyebek között 300 000 rubel értékben burgonyabetakarító gépeket vásárolt. A külkereskedelmi vállalat a kiállított külföldi gépek — a tőkés és szocialista országok gyártmányai — egy részét is átveszi. szecskázták be a zöldtömeget. Több tsz-ben túl is teljesítették a silózási tervet, így a demecseri Kossuth Tsz 1000 köbméter silótervével szemben 1100, a timári Béke Tsz 967 köbméter helyett 2000 köbméter jó minőségű silótakarmányt készitett. A vetőszántás éredménye közel 100 ezer hold, míg őszi vet esek alá talajelokészítés 70 ezer holdon történt. Az eső mind több helyen kicsalta” a vetögcpekel vontató traktorokat is. Ez idő szerint a megye szövetkezeteiben mintegy 5000 holdon került földbe a rozsvetőmag, 13 ezer holdon az árpáé es kétezer holdon a takarmány- keveréké. Említésre méltó, hogy 1500 holddal növekedett a lucerna területe. — ab — Az OKÍSZ pavilonjában és szabadtéri bemutatóin 150 szövetkezet 1200 féle termékét mutatják be. A kisipari szövetkezetek, amelyek évente átlagosan 800 millió forint értékű áruval látják el a falvak, vidéki városok lakosságát, a kiállítás kereskedelmi hetében félmilliárd forint értékű megrendelést kaptak máris zömmel az AGRO- TRÖSZT-től, a különböző szövetkezeti vállalatoktól és a VASÉRT-től. Kelendőek voltak a kiállításon díjazott állatok is. A bemutatott 37 növendékbika közül harmincat az Országos Állattenyésztési Felügyelőség vásárolt meg, átlagosan csaknem 40 000 forintos áron, hat mesterséges termékenyítő állomás számára. A tenyészkan-süldőkből 111-et, a te- nyészkocákból 67-et vásároltak meg az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Kállai Gyula látogatása Szabolcsban Kállai Gyula elvtárs felszólalt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának pé»i teki tanácskozásán. í . . A tanácskozás után a vendégek megtekintették a Baikányi Állami Gazdaság törpe gyfl. mölcsösét. Két ülésszak között Nyugatról jött politikusokat és újságíróikat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet. Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országg)'ül esnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ml s. képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. Különösképpen megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmány- jogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójog! törvény, az egyéni választókerületek rendje még- inkább aláhúzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. A parlament két ülésszaka között vagyunk. Tanúi lehetünk annak, miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok, s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak az eléjük terjesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvény- könyv tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának, — a joginak és mező- gazdaságinak együttes ülése, amely a termelőszövetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ez a módszer azért is bizonyult jónak, mert a képviselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvénytervezetek előkészítésébe. A bizottságban folyta- tótt vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelökészítés korai időszakába történő bekapcsolódás, — mifit éppen az említett tervezetek vitája tanúsította —, a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük, a városok igé-- nyeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a választókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszornégyszer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a Parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jószívvel, egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véleményét jól ismeri, gondjaikban jártas. ' Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a Parlamenten kívül épp olyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival, — az apró-cseprő gondokkal épp úgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel, — mint amikor az Országházban szavazásra emelik a kezüket. Szabolcs-Szatmár megye! látogatása során Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken reggel a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát kereste fel. Útjára elkísérte Orosz Ferenc, a párt megyei első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnök- helyettese. Az intézmény új kollégiumának bejáratánál Kovács József igazgató és a főiskola többi vezetője köszöntötte a vendéget, akit ezt követően tájékoztattak a szabolcsi tanárképzés helyzetéről, jövőbeli elképzeléseiről. Innen az ország- gyűlés elnöke a megye vezetőinek társaságában Sóstóra látogatott, s megtekintette a fürdőhely legújabb létesítményeit. A kora délelőtti órákban Kállai Gyula útja Balkányba, a helybeli állami gazdaság központjába vezetett, ahol Csepelyi Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára és Bojtor Miklós Kossuth-dí- jas, a gazdaság igazgatója üdvözölték. Röviddel tíz óra után a Baikányi Állami Gazdaság tanácstermében kezdetét vetHammel József felvételei te az országgyűlési képviselők megyei csoport jánale ülése. Dr. Fekszi István, a csoport elnöke nyitotta meg az ülést, meleg szavakkal köszöntötte az azon részt vevő Kállai Gyulát. Dr. Fekszi István a képviselői munka időszerű kérdéseiről* a soron következő ország- gyűlési ülésszak előkészítéséről tartott tájékoztatót. Aa ezt követő vitában felszó-; lalt Kállai Gyula is. Pénteken délután az or-< szággyűlés elnöke és a me* gye országgyűlési képviselői megtekintették a Baikányi Állami Gazdaság üzemegyJ ségeit.
