Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

At előkészítő bizottság beszámolója

folytatás az 1. oldalról)

termelés szerkezete és a gazdaságok tevékenysége nem igazodott megfelelően a helyi lehetőségekhez. A munka hatékonyságát sok esetben csökkentette a tagság alacsony és bizonytalan jövedelme, s az, hogy szociális ellátásuk kedvezőtlenebb volt mint a népgazdaság más ágaiban. A fejlődés korlátja volt még az önálló gazdálkodás hiánya, a hitelterhek. a túlzottan adminisztratív állami irányítás.

A párt és a kormány ezért határozta el, hogy a tsz-ek • jelenleginél önállóbban gazdálkodjanak, tagságuk élvezhesse döntése és munkája eredményeit, illetve viselje következményeit. A szövetkezeteik vállalati jellegének növelése mellett erősödjék tovább a szövetkezeti jelleg, a tervszerűség, a gazdaságosság és a munka szerinti elosztás elve. Ismertette a beszámoló az eddigi intézkedéseket, amelyek nyomán fejlődött és egyszerűsödött a tervezési rendszer, rendezték a felvásárlási árakat, jelentős szociális intézkedések láttak napvilágot.

A szövetkezeti termelés és a tagság biztonságát szolgálja a tsz-törvény, amely

meghatározza a tagsági viszonyt, a jogokat és kötelezettségeket, biztosítja, hogy a tsz-ben is az kapjon többet, aki jobban dolgozik. Az új törvény rendezi az alkalmazottak, a nem dolgozó tagok és a pártoló tagok tagsági viszonyát is, s a háztáji föld juttatását is a végzett munka alapján határozza meg.

A beszámoló foglalkozott a tsz-szövetségek megalakulásának jelentőségével. Hangsúlyozta, hogy ez a célkitűzés találkozott parasztságunk .egyetértésével, hisz a megyében minden szövetkezet csatlakozott a három területi szövetség valamelyikéhez. Faggyas Jenő ezután a szatmár-beregi táj problémáiról szólt. Elmondta: a fő gond a mostoha természeti adottság, s a nem kevésbé kedvezőtlen közgazdasági adottság. Ezen komplex belvízrendezéssel, talajjavítással, a réfe és legelőterület megjavításával, az öntözés további szélesítésével lehet változatni. Ehhez kérte a kormány további megkülönböztetett segítségét.

Ezután ismertette a most megalakuló tsz-szövetség feladatait. Elmondta, hogy a száz tagszövetkezet 34 ezer 582 tsz-tagot számlál, akik pozitívan reagáltak a

szövetséghez való csatlakozáshoz. Hangsúlyozta, hogy még sok a téves nézet, amelyre a szövetkezeteknek kell választ adni. Meghatározta a szövetség fő feladatait, mint az árukapcsolatok összehangolása, a piac vizsgálata, az erről való információ és a vállalatokkal szembeni egységes fellépés. A többi között elmondotta: minden küldött feladata, hogy ismertesse otthon a szövetség politikai tartalmát, létrehozásának szükségességét. S azt, hogy a szövetségek olyan érdek- képviseleti szervek, amelyek tevékenysége a tagszövetkezetek önállóságának növelését szolgálják.

A beszámoló feletti vitában hozzászólt Nagy Lajos, a vitkai Kossuth Tsz, Da- nyádi László, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz, Simon Péter, a csengeri Lenin Tsz, Varga Bertalan, a nagydobosi Petőfi Tsz, Torma László, a vámos- oraszi Új Élet Tsz, Tóth József, a császlói Petőfi Tsz, Kun István, a tisza- adonvi Zöld Mező Tsz, Jakab Gyula, a fábiánházi Kossuth Tsz, Bancsi Sándor, a nábrádi Békeharcos Tsz küldötte. Felszólalt dr. K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára is.

Dr. Fekszi István felszólalása

Fekszi elvtárs a párt és a tanács megyei végrehajtó bizottságainak nevében köszöntötte az alakuló küldött- gyűlést, s e szövetséghez tartozó valamennyi tsz tagságát, majd bevezetőben arról szólt, hogy a párt IX. kongresszusa milyen nagy jelentőségű határozatokat hozott a tsz- mozgalom erősítése, a közös gazdaságok további fejlesztése érdekében.

Ezt követően arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek szervezeti összefogása, képviseleti szerveinek megalakítása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a szocialista demokrácia kiszélesítése lehetővé és szükségessé vált. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével- társadalmi, gazdasági életünk fejlődése meggyorsult, s ez a forradalmi változás kedvezően változtatta meg a parasztság életét, szemléletét, életformáját, s a mezőgazdaság helyzetét.

Ezek után a munkásparaszt szövetségről, a szocialista nemzeti egység erősítéséről, a város és falu közeledéséről beszélt, majd így folytatta:

—A mezőgazdaság fokozottabb továbbfejlesztésére hozott gazdaságpolitikai, szociális intézkedések, a sokoldalú támogatás egyre jobban megteremtik annak a feltételét, hogy parasztságunk tettvágya minél jobban kibontakozzon és az önálló gazdálkodás körülményei között termelő tevékenysége gyorsabb ütemben növekedjen.

Ezek után az önálló gazdálkodás feltételeinek a megteremtését elemezte.

A gazdasági mechanizmus reformja során számos olyan intézkedés került és kerül bevezetésre, amelyek hatása a tsz-ekre, azok belső életére, tevékenységére meghatározó jelentőségű. A tsz-ek tevékenységi körük bővítésére jogszabályi lehetőséget kaptak. A kiegészítő tevékenység bővítésével a közös gazdaságok biztosítani tudják az adottságaik hatékonyabb kihasználását, a tagok egyenletesebb foglalkoztatását, a jövedelem növekedését. A jövőben megszűnik a isz-ek hátrányos helyzete, a vállalatokkal való szerződéses kapcsolatokban egyenrangú félként köthetnek szerződésieket. De az ilyen gyakorlat megteremtésének előfeltétele az, hogy a szövetkezetek érdekvédelmét jól szervezzék meg. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy jogtalan vállalati nyereség és prémium növelése céljából megsértsék a tsz-ek és a népgazdaság érdekét.

Szólt arról, hogy a tsz-ek termékeinek nagyobb része a jövőben is szerződés útján kerül értékesítésre, s ezért a

szerződésekben a kölcsönös érdekeltséget és a szerződés maradéktalan betartását biztosítani kell. Ebben a tsz szövetség is sokat segíthet.

Ezt követően Fekszi' elvtárs az új termelőszövetkezeti törvény szükségességéről beszélt. Megemlítette, hogy az 1959. évben megjelent tsz törvény az adott politikai, társadalmi és gazdasági helyzetben megfelelt, jól szolgálta a szövetkezetek működését. A tsz-ek fejlődése azonban az elmúlt időszak alatt a tsz-törvény kereteit túlhaladta. A fejlődés során jelentkező új igények változtatásokat követelnek. Újból kell szabályozni a termelőszövetkezeti tagsági jogokat, kötelességeket, rrneg kell szüntetni a pártoló tagsági viszonyt. De a megszüntetés előtt lehetővé kell tenni, hogy a volt pártoló tagok közül azok, akik rendes tagként kívánnak a tsz- ben dolgozni, a közgyűlés hozzájárulásával taggá lehessenek.

Szólt arról, hogy az új törvényen belül módosul a tsz-vezetés jogszabálya is,

újból kell szabályozni a tsz vezetőségének, elnökének és irányító szakemberei nek hatáskörét, feladatkörét, s a tsz- tagok háztáji föld juttatásánál a közösben végzett munka mértéke lesz az irányadó. A továbbiakban részletesen elemezte, miért lesz szükség a földkérdés törvényes rendezésére is, majd a szövetkezeti demokráciát elvének további mélyítéséről, ennek fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a szövetkezeti demokrácia és az önállóság ki- szélesítése, erősítése végett jönnek létre szövetkezeti társadalmi képviseleti szervek.

Ezt követően elemezte, hogy milyen viszony van az Országos Termelőszövetkezeti Tanács és a tsz-szövetsé- gek között. Kiemelte, hogy ezek között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, majd megemlítette, hogy sokan még mindig nem értik a tsz-ek társadalmi képviseleti szervének feladatát, rendeltetését, hatáskörét. Vannak akik úgy vélik, hogy a tsz- szövetségek létrehozásával új hivatalok születnek, hatósági jogkörökkel, amelyek utasításokkal szólnak bele a szövetkezetek belső életébe. Hangsúlyozta, hogy a megalakult területi tsz- szövetségnek jó működésével kell bebizonyítania, hogy nem erről van szó, hanem a területi szövetségbe tömörült tsz-ek érdekelt képviselő, a szövetkezetek megbízatása alapján dolgozó szervekről. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a tsz-szövetség nem felettes szerve a tsz-eknek, hanem mint érdekvédelmi szerv, segítője.

Ezek után Fekszi elvtárs

azt az új kapcsolatot említette, amely a tsz-szövetség megalakítása után kialakul a tsz-ek és a tanácsok között.

— Az az álláspontunk, hogy a tsz-ek érdekvédelmi képviseleti szerveinek feltétlenül törekedniük kell arra, hogy a velük kapcsolatban álló szervekkel megfelelő együttműködést alakítsanak ki. A tsz-szövetség akkor tölti be hivatását, ha következetesen segíti a párt agrár- politikájának megvalósítását.

Fekszi elvtárs ezután a gyengén gazdálkodó tsz-ek megerősítésével kapcsolatos teendőkről szólt, megállapította, hogy 60—70 százalékánál a gyengeség oka a rossz adottságokból ered. Hangsúlyozta, hogy a szatmár-beregi tájegység leggyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező területeit a kormány kiemelt körzetté nyilvánította és megkülönböztetett állami támogatásban részesíti. Ennek a szövetségnek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a párt és a kormány határozatát végrehajtsa, amely egyben az e területen működő gyenge tsz-ek megszilárdítását is eredményezheti, ennek jelentős tényezője. Ezután a szubjektív tényezők fontosságáról szólt, majd elmondta, hogy a céltudatos és következetes munkával, a fokozott állami támogatással megvan a lehetősége annak, hogy a megye területén a még gyenge tsz-ek többsége néhány év alatt elérje a közepesen gazdálkodók színvonalát.

Losonczi elvtárs és kísérete a járást pártbizottságon tett látogatást, ahol Kovács Sándor járási első titkár köszöntötte a vendégeket.

Ezt követően a tsz-ekben tapasztalható öregedési folyamatról szólt. Nagy gondot jelent megyénkben is a nyugdíjas korhatáron felüli tsz-tagok számának növekedése, az idős, munkaképtelen tagok helyzetének javítása. A problémákat csak növeli, hogy az elöregedés folyamata a gyenge tsz-ekben na- gyobbmérvú a megyei átlagnál. Az új nyugdíjrendszer létrehozásával a párt és a kormány a népgazdaság erejéhez mérten jelentős lépést tett annak érdekében, hogy az idős, munkaképtelen tsz-tagok megélhetése

résén adnak előleget a fiataloknak, garantált munkadíjazást alkalmaznak, biztosítják a fizetett szabadságot, s egyéb, az iparban biztosított kedvezményeket nyújtanak.

A tsz-szövetség törekedjen arra, hogy a népgazdaság szükségleteit a tagszö- v vetkezetek termelési célkitűzéseik megvalósításakor vegyék figyelembe, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy ezzel egyidőben a területi adottságok jó kihasználásával a * jövedelmezőbb gazdálkodás üzemi feltételei is megteremtődjenek.

Fekszi István elvtárs beA tanácskozás szünetében Losonczi Pál Orosz Ferenccel, a megyei pártbizottság első titkárával és Beké Sándorral, a gacsályi Dózsa Tsz elnökével beszélget.

javuljon. A rendelkezések hatékonyságának növelése érdekében szükséges az is, hogy a helyi párt és gazdasági vezetők az emberi gondoskodás feltételeit is teremtsék meg az idős, elaggott tsz-tagok részére.

Hangsúlyozta, hogy éppen ezért, az öregedési folyamat csökkentése érdekében fokozottabb gondot fordítsanak a tsz-ek a fiatalok helyzetének javítására. Megemlítette, hogy ennek jelentőségét már több tsz felismerte, rendszefejézésül az őszi betakarítási és Szántás vetési munkák fontosságáról szólt. Hangsúlyozta: fontosnak

tartjuk, hogy a tsz-ek a betakarítást úgy szervezzék, hogy a termény veszteség nélkül kerüljön raktárakba. A dohány és az alma optimális időben és megfelelő minőségben végzett betakarításával, manipulálásával nagyobb átlagár elérésére van lehetőség, amely egyes területeken a kiesések mértékét csökkentheti. Ez év őszén a tapass- talatok felhasználásával a kenyérgabona termesztés további fejlesztését meg kell alapozni. Számítunk arra, hogy termelőszövetkezeteink tagjai, s vezetőségei ezt a fontos politikai es gazdasági feladatot jelentőségének megfelelően végrehajtják. A nagyüzemi gyakorlat eddig számos esetlaen bebizonyította, hogy az őszi mélyszántás igen fontos alapfeltétele a termésátlagok fokozásának. Jól szervezett, munkával ezt minden arra alkalmas területen végezzék el. Ezekután a sertésle- nyésztésről és a hizlalás fontosságáról szólt, megemlítette, hogy az országos és a megyei szervek, a szakemberek most dolgoznak a sertésztenyésztés fejlesztésének pi ogramtervezetén, vizsgálják a fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit}. Kérte a tsz-ek vezetőit, a tsz-szövetség tisztségviselő t, hogy e probléma megoldásában is segítsenek, hiszen a tsz-ek megértik e gondot. Hangsúlyozta, hogy a kocalétszámot az elkövetkezendő időkben ne csökkentsék a tsz-ek, inkább növeljék, ahol erre lehetőség van.

Megyénk mezőgazdaságát ez évben különösen sújtotta a kora tavaszi belvízkár és a hosszantartó nyári aszály. A takarmánnyal minden évben probléma van. Ez az év különösen rendkívüli ebből a szempontból is, s ezért minden mezőgazdasági melléktermék felhasználása, tartósítása nagyon fontos, a tsz és a népgazdaság érdeke. Csak így menthetjük meg állatállományunkat.

ígéretet tett ezek után arra, hogy a párt és a tanács megyei végrehajtó bizottságai a tsz-szövetség munkáját figyelemmel kísérik és működésükhöz, eredményes munkájukhoz minden segítséget megadnak. Befejezésül sok sikert kívánt.

Küldöttek az alakuló ülésen.

Hammel József fefsr.