Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-15 / 218. szám
A Minisztertanács ülése A szövetségek a tsz-ek megbízásait hajtják végre Losonczi Pál felszólalása Az alakuló ülés résztvevőinek nagy tapsa közben lépett a mikrofonhoz Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Az Elnöki Tanács elnöke felszólalása elején tolmácsolta az alakuló ülés résztvevőinek a párt és a kormány üdvözletét, majd ezeket mondotta: — Ha valakinek volt és van fenntartása a termelő- szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek létrehozását illetően, úgy erre a Szatmár —Beregi Területi Tsz. Szövetség mai alakuló ülése a legjobb cáfolat. Bizonyítéka annak, hogy senkinek sem kell tartani attól, hogy ezek a szövetségek valamiféle olyan paraszti fórumok, amelyeken különféle követelések hangzanak el, amelyek mögött nincsen alap. A beszámoló és a hozzászólások is bizonyították, hogy parasztságunk tudatában van nagy felelősségének, az egész társadalom Iránt, Tudja, hogy az önállósággal együtt nagyobb lesz a kötelessége is jpint eddig volt. — Most sok régi termelőszövetkezeti vezetőt volt alkalmunk megismerni. Ez — hogy itt a megyében sok közös gazdaságot vezetnek légi, kipróbált, tapasztalt elnökök — nagyon jó dolog. Jó a megyének, de jó az országnak is, a szövetkezeti mozgalom szilárdságának is a bizonyítéka. De a továbbfejlődés alapja is az, hogy olyan vezetők legyenek a tsz-ek élén, akik ismerik a tagságot, a gazdálkodás egészét, és képesek az új feladatok végrehajtására. — A felszólalók közül sokan kérték, hogy a párt és tanácsi szervek továbbra is segítsék a most megalakuló szövetségeket, s az azokban tömörült termelőszövetkezeteket. Helyeslem ezt a törekvést. Mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésével történelmi feladatot hajtottak végre párt- és tanácsi szerveink. Most megváltozik munkájuk jellege, de továbbra is fennáll a szüksége annak, hogy segítsék szövetkezeteinket a minél eredményesebb munkában. Losonczi elvtárs ezután így folytatta: — Hét éve, hogy Mátészalkán jártam. Jól emlékszem arra az időre, amikor az itteni termelőszövetkezetek alakultak, amikor gép híján még tehénnel kellett a munkák nagy részét végezni. Akkor a gépesítés és a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése volt az alapvető gondunk. Most egészen másfajta problémáink vannak. Például az, hogy traktorokhoz alkatrészt szegezzünk, az, hogyan korszerűsítsük tovább a termelést, egyszóval hogyan menjünk még gyorsabban előre. Ezek elvtársak, a fejlődés gondjai. Említették a felszólalók, hogy pártunk IX. kongresz- szusán nyílt meg a lehetőség mezőgazdaságunk további fejlesztésére. Ez igaz, de azzal együtt igaz, hogy ft kongresszus határozatának — amely a mezőgazdaság helyzetének javítását célozza — a feltételeit Önök. a tsz- ek dolgos parasztjai teremtették meg. Azzal, hogy termelőszövetkezeteink olyan gyorsan fejlődtek, szilárdultak meg, olitikailag és gazdaságilag, cgv most már nyugodtan rajuk bízhatjuk saját sorsuk irányítását. A szocialista demokratizmus szélesítésére törekszünk, s ennek egyik jele. hogy rábízzuk az irányítást azokra, akik a termelést végzik, akik a helyi isme-retek birtokában jobban tudják eldönteni mit miért kell tenniük. Megszüntetjük. a termelőszövetkezetek központi irányítását. De el kell mondanom, hogy ez a centralizmus az elmúlt években történelmi szükségszerűség volt. A szabolcsiak tudják a legjobban, milyen sok nehézséggel kellett • megküzde- nünk az átszervezés után, mennyire gyengék voltak a gazdasági feltételek ahhoz, hogy akkor központi irányítás nélkül megteremtsük a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Most viszont az egész országban megvan az adottság helyben is a jobb munkához. — Szabolcs azok közó a területek közé . tartozik, amelynek talán legtöbbet adott a szocializmus mező- gazdasága fejlesztéséhez, ahol a fejlődés talán a legnagyobb. Bízom abban, ho-gy a jövőben — a belvíz- rendezés, az új telepítések termővé válása, a talajjaví- tás, fs a mezőgazdaságot segítő számos intézkedés nyomán még gyorsabban változnak az életviszonyok. Ez volt a célunk az átszervezéssel is. Dolgozó parasztságunk ma már látja, hogy nem tudtunk volna jobbat ajánlani mint a szövetkezés. Ennek a forradalmi átalakulásnak köszönhető, hogy ma már egyre zsugorodik a város és a falu közötti nagy különbség, és fokozatosan, mindnyájunk munkájától függően el fog tűnni. A közelmúltban hozott intézkedések — a társadalombiztosítás szolgáltatásainak a tsz-tagokra való kiterjesztése már jelentősen szolgálja ezt a célt. És később még- inkább így lesz. — Ha most visszagondolok a termelőszövetkezetek első országos tanácskozására 1950 januárjára és összehasonlítom az akkori és a mai tanácskozások résztvevőit csak azt állapíthatom meg, hegy óriási mértékben haladtunk előre. És nemcsak a külsőségre, a ruházkodásra értem ezt, nemcsak azt állapítom meg, hogy ennek a tanácskozásnak a résztvevői semmiben ,sem különböznek egy.pedagógus vagy műszaki értekezleten ülőktől, hanem arra is gondolok, hogy nagyot változott parasztságunk életfelfogása, szaktudása, de ami legalább annyira fontos, politikai öntudata és felelőssége. Úgy érzem, hogy ha az átszervezés után rosszabb helyzetben lévő tsz-ek idáig el tudtak érni, joggal várjuk a jövőtől, hogy a társadalom nagy segítsége nyomán még derűsebb lesz a kép. — Az idei év országosan is bizonyítja, hogy mindig kevesebb idő alatt és egyre jobb minőségben végzik el tsz-eink a munkát. Bégen eldőlt a vita: szövetkezeti parasztságunk gyorsan elsajátította a gépek kezelését. és nem dolgozik rosz- szabbul, mint azelőtt a gépállomások, jó gazda kezébe kerültek a gépek. Ez is sokat jelent. De a szövetkezetek fejlődése ott volt nagyobb, eredményeik ott voltak tartósabbak, ahol a szövetkezeti demokrácia kialakult. Ahogy megismertem az itteni tsz-vezetőket, nyugodtan állíthatom, ha nem tudtak volna a tagsággal közös nevezőre jutni, Ezek után a Szatmár-Be- regi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége alakuló küldöttgyűlésén megválasztotta vezetőit és a különböző bizottságokat. A szövetség elnökének választották: Faggyas Jenőt, a tarpai Győzelem Tsz elnökét. Elnökhelyettesek: Csűrös János, a vállaji Rákóczi Tsz elnöke, Hápolti Ignác, a szamosbe- esi Dózsa Tsz elnöke, Berki Zoltán, a ki&szekeresi Előre Tsz elnöke. A szövetség titkárának választották Józs a Endrét, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetőjét. Az elnökség tagjai sorába választották: Mester Endrét, a márokpap: Uj Barázda Tsz elnökét, Torma Lászlói, a vámosoroszi Uj Élet Tsz elnökét, Beke Sándort, a gacsályi Dózsa Tsz elnökét és Jakab Gyulát, a nem állhatták volna ilyen hosszú ideig a közös gazdaságok élén. Mert igaz, hogy döntő, mennyit oszt egy-egy szövetkezet. A legdöntőbb mégis az, hogy jóban, rosszban együtt legyenek a tagsággal. A csengeni tsz-elnök, Simon elvtárs említette, hogy az egyik tagjuk azt kérdezte a szövetségekkel kapcsolatban, több jut-e a megalakulás után egy-egy munkaegységre? Mi az egész új gazdaságirányítási rendszertől azt várjuk, hogy mindenkinek több jusson városban és falun egyaránt. Hisszük, hogy az önállóság, a szövetkezetekben rejlő nagy lehetőségek a termelés további lendítői lesznek. Itt is tapasztaltam, hogy vannak kételyek, viták a területi szövetségek feladatainak a meghatározásánál. Nem arról van szó, hogy nem kellenek ezek a szövetségek, inkább arról, hogy pontosan körvonalazzák, mivel is foglalkozzanak. Ezt eldönteni a tagságnak, a szövetkezetben dolgozó parasztságnak a feladata. Mi úgy fogalmaztuk meg, a szövetségek foglalkoznak azzal, amivel megbízzák őket. A beszámolóból világosak ezek a követelmények. De nem jelentik, hogy ne tegyenek hozzá ha úgy látják, hogy arra szükség van. A szövetkezeti szervei: közül több van az országban. Mi erre azt mondjuk, hogy eltérően az eddigiektől, amelyekben felülről irányítanak a most megalakuló területi szövetségek legyenek igazi szövetkezeti szervek. Olyanok, amelyeket alulróí irányítanak, amelyek a tsz- parasztság áltat meghatározott feladatokat következetesen teljesítik. E feladatokról szólva* had jegyezzem meg, nem lenne helyes, ha e szövetségtől már az elején nagyon sokat várnánk. Ez bürokráciát szülne és elsikkadna a munka. Számban kevesebb feladatot adjanak hekik, de annak a tökéletes elvégzését határozottan követeljék meg. — Miről van főképpen szó? A gazdasági életnek vannak bizonyos törvényei, amelyeket nem lehet átlépni, ilyen például a kereslet és a kínálat törvénye. A szövetségek mai szerepe felmérni a lehetőségeket, s talán a legfontosabb feladata informálni ezekről ,a lehetőségekről a tsz-eket. Nem utolsó sorban fontos, hogy az értékesítésnél alakítsák ki a szövetkezetek egységet azokkal a vállalatokkal szemben, amelyekkel a tsz-ek szerződéses Viszonyba lépnek. — A szövetségeknek kezdeményező szerepe is lesz. Az elhatározás azonban nem rajtuk, hanem a tagfáblánházi Kossuth Tsz elnökét. Az ellenőrző bizottság elnökének választották Varga Bertalant, a nagydobosi Petőfi Tsz elnökét. Az ellenőrző bizottság tagjai: Nagy Lajos, a vitkai Kossuth Tsz elnöke, Dányádi László, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz elnöke, Fórizs Miklós, a tisztábereki Petőfi Tsz elnöke és Jámbor István, a mátészalkai Egyesült Erő Tsz elnöke, Az áruforgalmi és közgazdasági bizottság elnökének Simon Pétert, a csengerj Lenin Tsz elnökét választották meg. Tagjai: Kristin László, az olcsvaapáti Petőfi Tsz elnöke. Veszprémi Ferenc, a szamosújlaki Uj Élet Tsz elnöke, Tóth József, a császlói Petőfi Tsz elnöke és Szabó László, a győrteleki Aranykalász Tsz elnöke. A versenybizottság elnöke Bancsi Sándor, a nábrászövetkezeteken és nem is azok vezetőin, hanem elsősorban a tagságon, az ö szavazataikon múlik, amelyeknek az eddigiektől jóval fontosabb szerepe lesz. Szóba került, hogy egy-két kisebb közős gazdaságot egyesíteni kellene. Ez a törekvés közgazdaságilag nem vitatható, hiszen a nagyobb szövetkezetek többre képesek, mint a kicsik, de itt is az a döntő, hogy az egyesülést a tagság elfogadja-e. Ha nem, úgy legyen türelmünk várni. Egy másik kérdés is felvetődött. Kik, milyen emberek vezessék ezt a szövetséget, hiszen döntően múlik sokminden ezen. Akiket megválasztanak, nem lesz könnyű dolguk, itt a Bzaimár-Beregi Területi Szövetség száz közös gazdaság sok gondjából vállalnak magukra egy részt. Óva intem a megalakuló szövetséget attól, hogy hivatallá váljon. Hogy nyolc órai munka után becsukják a boltot. Dolgozzanak tovább is, vasárnap is, ha arra szükség van, és ennek megfelelően dotálják őket a szövetkezetek. Tudjuk, hogy a most megalakuló szövetségek fenntartása nem kevés anyagiakba kerül a tagszövetkezetek tagságának. Úgy tűnik, hogy ez plusz kiadás és vannak, akik ezt sokalják. Bízom benne, hogy ez a kiadás bőségesen megtérül. Nem szabad számításon kívül hagyni, hogy ebben az esetben az parancsol, aki fizet. És a szövetségek azt hajtják végre, amivel őket a tsz-ek megbízzák. Azt hiszem ez félreérthetetlen és világos útmutatás. Javaslom, hogy a szövetségek apparátusának díjazásánál alkalmazzák a közös gazdaságok jól bevált anyagi ösztönzési formált. Ha így lesz, egyik tsz sem fogja megbánni. Befejezésül: nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az önök alakuló ülésén részt vehettem. Elmondhatom, hogy nincsenek köztünk véleménykülönbségek. A párt és a kormány ugyanazt akarja, amit a szövetkezetek tagsága. Lesznek nehézségek ezek után is, de az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy az akadályokat közösen képesek vagyunk legyűrni. A szándék, hogy a term 2- lést növeljük, jó. Számíthatnak arra, hogy a párt és a kormány ebben is és a parasztság életszínvonalának további javításában is, a szövetkezeti parasztság mellett fog állni. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott felszólalása utón népviseletbe öltözött fiatalok adtak ót a táj termékeiből összeállított ajándékkosarat az Elnöki Tanács elnökének. di Békeharcos Tsz elnöke letf. Tagjai: Mandics István, az aranyosapáti Beke Tsz elnöke, Székely István, a tu- nyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz elnöke, Bakos Károly, a -—'»• - —.** Tsz elnöke, és Pálus Pál, a tiborszállási Uj Élet Tsz elnöke. A szociális bizottság elnökének választották Kűri Istvánt, a tiszaado- nyi Zöld Mező Tsz elnökét. Tagjai: Sólymos Gábor, a vámosatyai Lenin Tsz elnöke, Lőkös György, a kölesei Kossuth Tsz elnöke, Katona Gyula, a csengerújfalui Béke Tsz elnöke és Bodó László, a szamosszegi Dózsa Tsz elnöke. Ezzel megalakult a Szat- már-Beregi Területi Termelőszövetkezeti Szövetség, s az elnökség nevében Faggyas Jenő mondott köszönetét a bizalomért. 4 kormány Tájékoztatást Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök helyettese beszámolt a szocialista országok kormányküldöttségeinek belgrádi megbeszéléseiről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi, az igazságügy- és a pénzügy- miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács rendeletet hozott a külkereskede}mi vállalatoknak a belföldi termelőkkel •— Iliiéivé import esJtaii a felhasználókkal — kötendő szerződésekről. A rfendeíet szerint az eddig r.aját számiára történő bonyolítás helyébe túlnyomó részben a közös érdekeltség 2 íren alapuló társasági szerződés különböző fajtái és a bizományi szerződések lépnek. A rendelet 1909. január 1-ével lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormán;,- megtárgyalta a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervét és határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A szövetség tisztségviselői KÜLPOLITIKAI * * * » k A Pravda ße (Joyt e lengyelországi tátogatásáról A Pravda csütörtöki szamában hangsúlyozza, hogy De Gaulle varsói útja újabb fontos láncszem az európai államok külpolitikai tárgyalásainak láncolatában. Az európai béke kérdéseiről folytatott varsói tárgyalásoknak különösen nagy jelentőséget adott az a tény, hogy Lengyel- ország és Franciaország is azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legtöbbet szenvedtek a némát miiitarizmus agresszióitól. A Pravda rámutat, hogy De Gaulle-nak az Odera— Ne}sse határ sérthetetlenségéről tett kijelentései áZiníe egész Európában tá-. oiogatásra találtak, mert a francia politika realista és békeszerető voltát tanúsítják. Csupán az NSZK-ban fogadták ellenségesen ezeket a kijelentéseket. Az Odera—Neisge határ elismerésének visszautasításáról tett újabb bonni hivatalos nyilatkozatok ismét világosan megmutatták az NSZK kormányköreinek re- vanstörekvéseit — írja végül a Pravda. A DNFF újabb sikerei A DNFF egységei az utóbbi napokban fokozták tevékenységüket és a múlt héten kpt hónap óta a legsúlyosabb vereséget mérték az amerikai és dél-vietnami kormánycsapatokra. Az Egyesült Államok saigoni , főhadiszállásán beismerték, hogy a múlt heti ösz- szetűzések során 242 amerikai katona vesztette életét és 1449 megsebesült. A dél-vietnami kormánycsa- patok vesztesége 250 halott. Csütörtökön délben lángba borult a saigoni kökitő mellett lévő vegyipari üzem. Á rendőrfönökség kijelentette, a gyárat erősen őrizték és ezért nem hiszik, hogy szabotázsakcióról lenne szó. A genfi leszerelési bizottság ülése Csütörtökön Genfben megtartotta soron lévő ülését a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság. Miként, az előző tanácskozáson, ezúttal is a szovjet és amerikai küldöttség által előterjesztett atomsorompó- egyezménytervezetet vitatták meg. Foster, az amerikai küldöttség vezetője felszólalásában kijelentette, a szerződéstervezet megakadályozza, hogy új nukleáris hatalmak keletkezzenek viszont biztosítja a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok számára hogy békés célokat szolgáló atomkutatásokat folytassanak. Az AFP jelentése szerint az amerikai és a szovjet küldöttség Genfben folytatja kétoldalú tanácskozásait az atomsorompó-egyez- ménytervezet üresen hagyott —- az ellenőrzési rendszerre vonatkozó — harmadik cikkelyének kérdésében. Amerikai források közölték, hogy a kritikus harmadik cikkely tekintetében mind ez ideig nem sikerült közös alapot találni. Véget ért az vfrikai , csúcstolalkozo U Thant ENSg-főtitkár jelenlétében tartotta meg záróülését Kinshasában az afrikai vezetők negyedik csúcstalálkozója. Az ENSZ- főtitkar a záróülésen mondott beszédében — ellentétben a várakozással — nem tért ki a Kongóban tartózkodó zsoldosok tevékenységére és nem reagált az AESZ ezzel kapcsolatos határozatára. A kinshasai csúcs résztvevőinek többsége elégedett a találkozó eredményével. Sokan abban a reményben távoznak Kongóból, hogy az elmúlt évben elszenvedett kudarcok és visszaesések ellenére a független Afrika újra magára talál. Indokolt az a haladó afrikai körökben általános vélemény, hogc a jelen helyzetben az AESZ és vele együtt Afrika egyszerűen nem tud többet nyújtani- Az a tény. hogy az AESZ mindezek ellenere túlélte az Afrikát ért megrázkódtatásokat ékesen bizonyítja a szervezet élet- képességét és az afrikai népek szilárd hitét az egységben és a haladásban. A kinai— indiai határincidens A Renmin Ribao csütörtöki számában eles hangon figyelmezteti az indiai kormányt: „Ha önök folytatják a harcot, újból érezni fogják a kínai nép kemény öklét”. A lap szerint „India súlyos fegyveres provokációk elkövetésére küldte csapatait a határra. Régóta kitervelt Kína-ellenes katonai kalandról van szó”. A Renmin Ribao ezt az alkalmat is megragadja, hogy heves kirohanást intézzen, rágalmakat szórjon a szovjet politikára. Az indiai hatóságok csütörtökön mintegy’ száz rendőrből á}ló kordont vontak Kína újdelhi nagykövetsége körül. Az intézkedés válasz 3 pekingi indiai nagykövetség ellen hozott hasonló kínai lépésre. 70 milliárdos amerikai katonai költségvetés Az amerikai szenátus szerdán 74 szavazattal, há*’ -óra ellenében jóváhagyta a jövő évi katona} költ* megvetést. Az összeg 69 milliárd 936 millió dollár. Ea az összeg 1,6 milliárd dől* [árral kevesebb, minj amennyit Johnson elnök javasolt.
