Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
Egyetlen tsz se legyen mostoha A problémák ellenére is Három vélemény: Mit várnak a Isz-szö vétségek vezetőitől ? Az újat, míg be nem bizonyosodik, hogy jó, sokan kétkedve fogadjak. Reménykednek a mozgalom új hajtásának, a tsz-szövetségek működésében is, sokat várnak vezetőitől a közös gazdaságok, de azt is mondják a parasztemberek: majd meglátjuk, végső soron a gyakorlat dönt. Vincellér Zoltán, a de- mecseri Kossuth Tsz főag- ronómusa. Tapasztalt gyakorlati ' szakember, felsőfokú technikumát végzett Nyíregyházán. Foglalkoztatta már korábban is: milyenek is legyenek a tsz-szövetség vezetői? Most mégis így válaszol : — Nehéz kérdés. Uj dolog, » próbálja az ember a helyükbe képzelni magát. Mit is tenne? Egy tsz szakirányítása, érdekvédelme sem könnyű, hát még hetven-nyolcvané! Ha ezt nézem, mindenképpen olyan vezetőkre van ott szükség, akik politikailag, szakmailag egyaránt magasan képzettek. Univerzálisak. De még ez sem minden. Kiváló jellembeli tulajdonságokkal kell rendelkezniük. A szövetségben minden tsz-t édesgyermekként kezeljenek. Erre ügyeljenek, s szerezzenek maguknak tekintélyt. Legfőbb gondjuk legyen: az elvek szigorú betartása. Hiszen minden gazdaság egyformán fontos a népgazdaságnak. — Nem lesz könnyű a helyzetük. Hiszen ahhoz, hogy jól működjenek, meg kell ismerkednünk a szövetséghez tartozó minden tsz adottságával, termelési struktúrájával, szakember- ellátottságával, sok mindennel. Csak így tudnak segíteni. S megmerem kockáz- tani: elsősorban ne azokkal a tsz-ekkel foglalkozzanak, amelyek már a saját lábukon is meg tudnak állni, hanem a gyengébbekkel, ahol felfér a segítség. Ezért senki nem fogja megszólni őket. Ezeket a gazdaságokat mérjék fel először, hiszen egyszerre, mindennel képtelenek foglalkozni. A gyenge tsz-ekben végezzenek közgazdasági, jövedelmezőségi elemzéseket. Mert bizony ilyen helyen a sok új, de hasznos rendelkezést még a vezetők sem ismerik. Itt kél el igazán a szakértelem, hozzáértés. — S még valami: fe! ne üsse a fejét szakemberek közötti féltékenykedés. Az elméleti szakember hallgassa meg a gyakorlati gazdát, egyeztessék nézetüket, így lesz hasznos. Mondhatnám a saját példámat. Nálunk a gyümölcsösben agrármérnöki, magasabb képesítésű vezető van. Én inkább gyakorlati ember vagyok, s főagronómus. De megértjük egymást. Ez a gyümölcsöző. Tehát a tsz-szövetségbon dolgozó szakemberek is igényeljék a tsz-ekben működő szakemberek segítségét. Legyen ez a kapcsolat olyan KGST-szerű... Juhász János, a kisvárdai Rákóczi Tsz kiváló állattenyésztési brigádjának vezetője. Most érkezett meg a mezőgazdasági kiállításról, ahol aranyérmes lett a sertéstörzsük. Úgy gondolom a vezetők egyik feladata lesz, hogy a szövetségen belül közelebb kerüljenek egymáshoz a tsz-ek, segítsék a gyengébbeket. — Sok szó esik mostanában a piacokról, a piackutatásról. Tudom ez is feladatuk lesz a tsz-szövetségek- nél dolgozó szakembereknek. De még ennél is fontosabb: elsősorban abban jeleskedjenek, hogy kutassák fel a legkiválóbb termelési, tenyésztési módszereket, s ezeket terjesszék. Legyenek a vezetők jó hírvivők... És tudja, mi a fontos? A bemutatkozás. Ha ez sikerül, nyert ügyük van. Mert sokszor a tsz-tagok már a látásból, a bemutatkozásból is ítélnek. Értsenek a mi nyelvünkön, s akkor nem lesz baj. Sinka János, a mezőladá- nyi Rákóczi Tsz tagja. Parasztember. Képesített könyvelő. Kasza, kapa mellett végezte az iskolát levelező úton. Másfél millió készlet „gazdája”. Ö őrzi a tsz-közösség éléskamráját. — Mondják, hogy üres kamrának bolpnd a gazdája — mondja. — De ha tele •van a kamra, arra is vigyázni kell. Még jobban, mint ha nincs benne semmi. Ezt pedig csak szigorú bizonylati fegyelem megkövetelésével lehet. Szigorítani kell a gazdálkodást a tsz-ekben. Ebben is elsőrendű feladatuk lesz a szövetség vezetőinek. Ha sikerül meghonosítaniok a tsz- ekben a gazdálkodás egyik fontos alapját: a helyes számvitelrendszert, erősödnek a gazdaságok, végezhetnek jövedelmezőségi és önköltségi számításokat. így tudjuk, mi, mennyibe kerül, mivel érdemes foglalkozni a tsz-nek. — Legyek őszinte? Én úgy képzelem el, mint a vállalatoknál, üzemekben a szakszervezetet. Az is érdekvédelmi szerv, meg a a tsz-szövetség is. Talán sántít a hasonlat, de mégis. Végre van! És ha kölcsönös együttműködéssel jól dolgozik, úgy nyerünk vele. Farkas Kálmán egyensúly lesz a munkaerégazdúlk&cláslb A Munkaügyi Minisztérium illetékeseinek nyilatkozata A Munkaügyi Minisztériumban az új gazdasági mechanizmus előkészítéseként tanulmányozták, hogy az új intézkedések milyen módon hatnak majd a munkaerőhelyzet alakulására. A várható munkaerőigényeket, a tervezett változásokat, mintegy 50 vállalatnál a helyszínen is megvizsgálták. Ennek tapasztalatairól, a munkaerőhelyzet várható alakulásáról tájékoztatót adtak. Munkába tép a legnépesebb korosztály A közeljövőben kezdenek munkába lépni a legnépesebb korosztályok. A következő 4—6 évben évente 20 000—40 000-rel nagyobb lesz az iskolát befejező és munkába álló fiatalok száma, mint az előző esztendőkben. Ugyanakkor a gazdaságirányítás új módszereinek hatásaival is számolnunk kell. A gazdasági érdekeltség előtérbe helyezésével módosul a termelési struktúra. Ez az egyik vállalatnál munkaerőfelesleget, a másiknál munkaerőhiányt idéz elő. Sok helyütt bevezetik majd a bedolgozó rendszert, a négyórás részmunkaidőt, mindez átszervezéssel járhat. A munkaerőmozgást lehetővé teszi az is, hogy a dolgozó indoklás nélkül, a vállalat indokolással, de gyakorlatilag szintén megkötöttség nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, bár a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt a balesetet szenvedetteknek, a terhes nőknek, a családfenntartóknak, a törzsgárda tagjainak. —A harmadik ötéves terv már szükségszerűen figyelembe vette mind a demográfiai hullám, mind a racionális létszámgazdálkodás hatásait. A terv célul tűzte ki a mezőgazdasági dolgozók eláramlásának csökkentését, a kiképzési struktúra és a munkaerőszükséglet jobb összehangolását. Az ifjúsági munkaerőforrás gyors bővülése miatt az eddiginél kisebbre tervezték a háztartásbeli nők munkába vonását. Ezek alapján viszonylagos egyensúlyi helyzet alakult ki, de emellett is a szakképzetlen munkaerő, s ezenbelül különösen a 14—16 éves lányok foglalkoztatásánál nehézségekre kell számítanunk. A demográfiai hullám okozta foglalkoztatás? nehézségek tehát gyakorlatilag a szakképzet- len fiatal lányok elhelyezkedési problémáira szűkülnek le. Gazdasági intézkedések a megoldás segítésére olyat sem, amely egyoldalú létszámtakarékosságra ösztönözné őket. Ezenkívül a foglalkoztatásra közvetett és közvetlen módon serkentik is a vállalatokat a különböző gazdasági intézkedések. Ilyen közvetett módszer például az eszközlekötési járulék, amely érdekelté teszi a vállalatokat abban, hogy valamennyi gépüket üzemeltessék. Bizonyos munkaerőben éppen létszámnövekedéssel kell számolni. A foglalkoztatási problémák megoldását közvetlenül szolgálja például a gyermek- gondozási segély, amely nemcsak az otthon maradó anyáknak segítség, hanem azt is lehetővé teszi, hogy távollétükben több tízezer szakképzetlen lány jusson munkához. Cégszerű fog atkoztatás Társadalmi érdek, hogy a csökkent munkaképességűek is hasznos munkát végezzenek, mégpedig tényleges képességüknek megfelelően és nem „kreált” beosztásban. Helyes ha a vállalatok külön műhelyek létesítésével, a bedolgozási formák bevezetésével nyújtanak munkaiehetőséget a csökkent munkaképességűeknek. A szakmai rehabilitáció másik módja a szociális foglalkoztatók létesítése. A csökkent képességű dolgozóknál teCölöpépítmény a Tisza oldalában Ójabb felfedezés: A Túr mentén folytatás? Széles Gyula a lelet szính elyén. Hammel József felv. Sok százados titok Panyolát három folyó határolja, a Tisza, a Túr és a Szamos. Valamikor nyilván nagy vizíutak haladtak erre. Néhány évvel ezelőtt különös építmény nyomára bukkantak a tiszai halászok, régészek. Vastag tölgyfák emberi kézzel egymásra hordott tömegei rejtőztek a Tisza parti oldalában. A „vízvette” fának igen nagy keletje lett a falu lakóinak körében. Jó kenyérsütő lapátot és más szerszámot tudtak belőle mesterkedni. Aztán felfigyelt rá a tudomány. Egy időben megindult a kutatás. Ástak és fényképeztek, s a falu lakóinak körében már az a legenda is lábrakapott, hogy itt alighanem Attila sírját keresik. Ennek a legendának eleve az mond ellent, hogy a Tisza egy ezredév alatt jócskán helyet változtatott, lehetséges, hogy sok tízkilométerrel odább volt a medre. Hiszen a jelenlegi mederszakasz épp a cölöpépítmények irányába bővül és a másik oldalán töltődik. Néhány száz évvel ezelőtt ez a terület, ahol a Tisza most folyik, szárazföld volt és így alkalmas arra, hogy itt ezt a cölöpépítményt előállítsák. De vajon mikor? És vajon milyen célból? Széles Gyula, a panyolai matematikaszakos tanár, aki szenvedélyből foglalkozik néprajzzal és kutatásokkal, úgy mutogatja ezeket a partoldalból kiálló nagyméretű tölgyfavégeket, s azokon a gally és levélborítást, mint a legértékesebb kincseket. A partoldal dombszsrű emelkedésén végig a Tisza-parton dzsungelgyümölcsös húzódik. Mellette valamikori árok, állítólag a Túr régi folyásának medre. Bizonyos, hogy nagy történelmi időről mesél ez a nyárvégi csend. Az amatőr kutató szerint: — Lehetséges, hogy mintegy ezeréves favár nyomaira bukkantak itt. Vagy valami átkelőhely lehetett az akkori vizes-lápos világban. Ezt cáfolja már a mai kutatás; s nem valószínű, hogy ezredévet kibírtak volna ilyen épségben a famaradványok sem. Azonban mindenképpen izgalmas múlt tárult fel a víz partszaggató munkája nyomán. A hatalmas tölgyfarönkök évgyűrűi már csaknem felismerhetetlenül egybesűrüsödtek, s a rajtuk keresztberakott vastagabb gallyakon halmozott lombtömeg már egybeállt, bár néhol épségben szétválaszthatok egyes levelek. A lelet állapotából és a történelmi valószerüségből következtetve alighanem egy középkori cölöpvár maradványai kerülnek mindinkább elő napjainkban Panyolán. S hogy nem kisméretű vár, azt bizonyítja, hogy a Tisza oldalában mintegy 100 méter hosszan húzódik és Széles Gyula rábukkant, nyilván a vár folytatására — a Túr partja mentén is, ide mintegy két kilométernyire. A fiatal kutató munkájában ez újabb siker, mert már korábban is fölfedezést tett; ezen a környéken egy középkori falu maradványait is megtalálta. Ezek együttesen arról beszélnek, hogy Panyola, illetve a három folyó határolta rész már sok évszázada lakott hely volt, és a környéken nagy tölgyfaerdők lehettek. A titok persze még ma is titok. De ez is arra buzdít, hogy mint a panyolai számtantanár — akinek nem is szakmája az effajta kutatás —, igen sokan szép Ha az embernek nincs miről írni, írjon a SEMMIRŐL. Sok vers, színdarab, regény úgyis erről szól, de tárca még nem volt. fr A SENKIVEL lépten- nyomon találkozhatsz. Ha fényes nappal beverik az ablakod, ne keresd a tettest. SENKfl nem hibás. Ha a raktárból eltűnik az áru, SENKI nem veszi észre. Az üzletben szokás szerint SENKI nem tudja, hol van a panaszkönyv. Miért késik két órát a vonat? SENKI nem tudja. Ahogy lenni szokott, SENKI nem tudja megmondani, hogy a ma estére hirdetett darab helyett miért egy másik színdarabot mutatnak be, holott te már egy hónappal ezelőtt megvetted rá a jegyet. és hasznos szenvedélyt találhatnak megyénkben, ahol a gazdag történelmi múlt nagy kincsei várnak feltalálásra. S. B. Vita Zselinskaite: Ismeretes, hogy a SENKI, a SEMMI és a belőlük képzett szavak szívósan gyökeret vertek a hétköznapi szóhasználatban. Gyakran még a szokványos „Hogy van?” kérdésre is ez a válasz: SEMMI különös... Mi tagadás, sűrűn halljuk ezt is: nem segíthetünk SEMMIT, próbálja meg máshol, stb. A szerénység mindig megható, különösen amikor a bíróság előtt jelentik ki a tanuk: SEMMIT nem láttunk, SEMMIT, de SEMMIT nem hallottunk. Vagy például bemész a főnök szobájába és valami segítséget kérsz tőle., Akkor még biztat: Az 1966/70-es időszakban a nem mezőgazdasági ágakban 260 000-rel növekszik a foglalkoztatottak száma, mivel azonban a mezőgazdaságban a létszám csökken, a népgazdaságban a dolgozók száma az ötéves tervidőszakban 180 ezerrel gyarapszik, minthogy időközben sokan nyugdíjba mennek és egyéb ok miatt kiesnek a munkából, őket is pótolni kell, tehát ténylegesen 5 év alatt 840 000— 860 000-en jutnak álláshoz. A helyzet természetesen az említettek ellenére sem pnoblémátlan. Az új gazdasági mechanizmussal együtt jár majd, hogy a vállalatok a munkaerővel is takarékoskodnak. Egyes vállalatoknál nagyobb mértékű munkaerőcsökkenés is szükséges lehet. Ez esetben a problémák egy részének megoldása hasonló lesz a bányászatéhoz. Ahol közismerten új területekre irányítják a felszabaduló dolgozókat. A vállalatok a jövőben nem kapnak semmiféle léitszámelőirányzatot, tehát — Majd elintézem, SEMMISÉG az egész. Amikor másnap érdeklődsz, ezt mondja: — Nem szólt senki, és kiment a fejemből. Harmadnap pedig eléd áll a titkárnő: — A főnök ma nem fogad SENKIT. Sajnos, tapasztalhatjuk azt is, hogyan lesz sok mindenből SEMMI. így például bőrből, textilből, papírból csinálnak cipőt, amit nem hord SENKI, ruhát, amit SENKI nem vesz meg, könyvet, amit SENKI nem olvas. Es ha szólsz emiatt, leintenek: hát nem az elbocsátás, hanem a legcélszerűbb foglalkoztatás a megoldás. Persze vannak olyanok is, ahol már nincs lehetőség szakmai rehabilitációra. Ha ezek az emberek elérték a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjazni kell őket, ha megvan ugyan már a kellő szolgálati idejük, de a nyugdíjkorhatárt még nem érték el, úgy a korhatár eléréséig várható nyugdíjuk 75 százalékát — legalább azonban 500 forintot kapják, mint átmeneti segélyt, ha erre a kedvezményre sem jogosultak, akkor szociális járadékot kapnak a szakmai rehabilitációra alkalmatlan emberek. Mindent egybevetve a m u n k uei-.zga z d á 1 kod ás ba n a következő évekre a problémák ellenére is egyensúlyi helyzet várható. Lényegesen növekszik a tanácsok munkaerőgazdálkodási részlegeinek feladata, nagyobb lesz a felelősségük. Más állami szervek szükséges esetekben beruházási, nyugdíj- politikai intézkedésekkel* esetleg közvetlen utasításokkal is közbeavatkozhatnak* ha a munkaarőmérlegben jelentősebb eltolódásokat tapasztalnak. — Magát SENKI nem kérdezte! Beszélgetsz festőkkel, színészekkel és nyomban kiderül, hogy őket nem érti meg SENKI. Még a huligán is panaszkodik: őt nem neveli SENKI. ■ A horgász emigyen kesereg: nem harap SEMMI. Természetesen, én nem amellett vagyok, hogy kiirtsuk szótárunkból a SENKIT meg a SEMMIT és ezzel szegényítsük nyelvünket: csak azt szeretném, ha mindennapi életünkből tűnne el'a SEMMI. Ezzel be is fejeztem írásomat a SEMMIRŐL és ha szemrehányást kapok, bogul SENKINEK sem kell, ezi válaszolom: — Nem értenek maguh SEMMIT! Fordította: Alföldi Erzsébe/ SENKI. SEMMI
